udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 115 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-115
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Jurnalul National

1994. július 28.

Iliescu elnök a Jurnaul National lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban Magyarország előző kormánya részéről túl sok volt a spekuláció. Utalt arra, hogy Budapesten a határok sérthetetlenségét a magyar kisebbség kérdésétől tették függővé. Iliescu szerint ezek a kérdések az összeurópai folyamatok szellemében oldódnak meg. A romániai magyar kisebbségnek minden joga megvan. /Jurnalul National, júl. 28., ismerteti: Népszabadság, júl. 29./

1995. március 11.

Az RMDSZ-ben ma a radikális szárnynak van nagyobb súlya a döntések meghozatalában, olvasható Domokos Gézának a bukaresti Jurnalul Nationalban megjelent terjedelmes interjújában. Domokos Géza, aki magát mérsékeltnek tekinti, megállapítja, hogy a mérsékelt politika nem hozott eredményt. Az RMDSZ radikális szárnyának erősödése nem belső harc eredménye, a magyar lakosság lett radikálisabb, miután a politikai hatalom nem foglalkozik problémáival, a szélsőséges erők pedig szüntelenül fenyegetik, megalázzák a magyar lakosságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./

1995. március 11.

Az RMDSZ-ben ma a radikális szárnynak van nagyobb súlya a döntések meghozatalában, olvasható Domokos Gézának a bukaresti Jurnalul Nationalban megjelent terjedelmes interjújában. Domokos Géza, aki magát mérsékeltnek tekinti, megállapítja, hogy a mérsékelt politika nem hozott eredményt. Az RMDSZ radikális szárnyának erősödése nem belső harc eredménye, a magyar lakosság lett radikálisabb, miután a politikai hatalom nem foglalkozik problémáival, a szélsőséges erők pedig szüntelenül fenyegetik, megalázzák a magyar lakosságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./

1995. április 20.

A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./

1995. május 16.

Radu Timofte szenátor, a vezető kormánypárt tagja, a szenátusi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ASIS hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Magyarország "csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", továbbá a szenátor lehetségesnek tart egy magyar-román konfliktust, szerinte azért von össze Magyarország nagyszámú fegyveres erőt déli határánál. Timofte nyilatkozatát a Jurnalul National máj. 15-i száma ismertette. Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a csapatösszevonást, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig a szenátornak azt a kijelentését cáfolta, hogy Magyarország Erdéllyel együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz. /Magyar Nemzet, máj. 16./

1995. július 10.

A júl. 10-i román lapok egyaránt Iliescunak adnak igazat, szemben az RMDSZ-szel. Az Adevarul elégedetten állapította meg, hogy az államfő elutasította az RMDSZ szeparatista törekvéseit. A Jurnalul National etnikai zsarolással vádolja az RMDSZ-t, a Romania Libera szerint az RMDSZ Don Quijote-i harcot folytat azért, hogy a magyarok minél kevesebbet tanuljanak románul. /Magyar Hírlap, júl. 11./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1995. augusztus 9.

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1995. augusztus 9.

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1995. szeptember 8.

A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1995. szeptember 8.

Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1995. szeptember 21.

Az újabb román javaslat a Jurnalul National bukaresti napilapban látott napvilágot, bizalmas források szerint nem idegenkedik az indítványtól a román védelmi és külügyi tárca sem. Lényege, hogy a Varsói Szerződés hat volt országa - Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária - megalakítaná a Közép-európai Szerződést. Ezek az országok önerőből képtelenek korszerűsíteni fegyverzetüket, míg együttesen ezt megtehetik. Románia szerint ezt a szövetséget a NATO közreműködésével hoznák létre, így tagjai nukleáris védőernyőben is részesülnének. A román javaslat mozgatórugója az, hogy a szövetségre lépő országokat egyszerre venné fel a NATO soraiba, így Románia nem kerülne a második csoportba. /Magyar Hírlap, szept. 22./

1996. március 1.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a bukaresti Jurnalul National napilap márc. 1-jei számában megjelent interjújában támadta Alfred Moses amerikai nagykövetet, amiért elítélte a szélsőséges pártokat. Arról, hogy az RMDSZ megünnepli a honfoglalás millecentenáriumát, Funar kijelentette: "Romániában nincsenek magyarok. Csak Magyarországon vannak, ebben a szomszédos, ezer éve barátságtalan országban. Másrészt a magyarok bejövetele és letelepedése a Balaton körül nem 1100 éve történt, még ezer év sem telt el bejövetelük óta. Kolozsváron a románok, beleértve a magyar etnikumúakat is, december 1-jét ünneplik, Romániának, annak az államnak a nemzeti ünnepét, amelynek kenyerét eszik. Nekünk, románoknak március 15. rossz emlékű nap, az 1848-as forradalom idején megölt több mint 40 ezer románra és a magyar megszállók, az Európába ezer évvel ezelőtt érkezett hordák leszármazottai által felégetett 230 román falura emlékeztet." /Népszava, márc. 2./ Funar közleményt adott ki: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyűlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreiről és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Balcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek. /Amíg Bukarestben a román-magyar megbékélésen ügyködnek, Kolozsváron készítik az újabb etnikai konfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1996. március 14.

Adrian Nastase képviselőházi elnök a Jurnalul Nationalnak adott interjújában kiemelte, hogy a magyar stratégia mindig az volt, hogy új fogalmakat dobnak be a köztudatba, melyeket azután megpróbálnak elfogadtatni. Tabajdi Csaba államtitkárnak arra a kijelentésére utalt, hogy a romániai magyaroknak "autonóm szigeteket" kellene létrehozniuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

1996. március 26.

Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti Adevarul és Jurnalul National lapok márc. 26-i számaiban megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Románia már az első hullámmal bekerülhet a NATO-ba. Melescanu a lapokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel való prágai találkozójáról nyilatkozott. - A márc. 26-i lapok aggodalommal számoltak be a NATO meg nem nevezett tisztségviselőjének kijelentéséről, hogy Romániának és Bulgáriának nincs esélye a NATO-tagság elnyerésére. /Magyar Hírlap, márc. 27., Új Magyarország, márc. 27./

1996. augusztus 7.

Bukarestnek a magyar-magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a Jurnalul National aug. 6-i számában. Az alapszerződésről elmondta, hogy az nagyrészt készen áll, csupán az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok területének egyes kérdéseire kell még megoldást találni. Igyekeznek megtalálni azt a megfogalmazást, amely lehetővé teszi az alapszerződés véglegesítését augusztus folyamán, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8., Magyar Hírlap, aug. 7./

1996. augusztus 7.

Bukarestnek a magyar-magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a Jurnalul national aug. 6-i számában. Az alapszerződésről elmondta, hogy az nagyrészt készen áll, csupán az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok területének egyes kérdéseire kell még megoldást találni. Igyekeznek megtalálni azt a megfogalmazást, amely lehetővé teszi az alapszerződés véglegesítését augusztus folyamán, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8., Magyar Hírlap, aug. 7./

1996. szeptember 19.

A Jurnalul National bukaresti lap szept. 19-i számában Teodor Melescanu külügyminiszter védte az alapszerződést, szerinte az inkább a román félnek hasznos, mert javítja a Romániáról alkotott képet. - Júl. 19-én a Bukarestbe látogatott Dobrzansi lengyel védelmi miniszter román kollégájával, Tincával tartott sajtóértekezletet, amelyen Tinca kijelentette: Románia jogosult arra, hogy a NATO-ba felvehető országok első sorában szerepeljen. /Népszabadság, szept. 20./

1996. szeptember 30.

A Nagy-Románia Párt alelnöke kijelentette: abban a pillanatban az alapszerződésre szavaz, amint betiltják az RMDSZ-t, olvasható a Jurnalul national című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1997. január 18.

A Jurnalul National jan. 20-i száma "Az osztrák sajtó figyelmet fordít Tőkésre" címmel ismerteti az osztrák lapokban Tőkés László püspök látogatásával kapcsolatban megjelent cikkeket. A lap idézi a Die Presse-t, amelyik kiemelte, hogy Tőkés László romániai magyarság számára az autonómia dél-tirolihoz hasonló szabályozását igényelte. "Mi autonómiát akarunk és nem Románia szétdarabolását" ? idézi az osztrák lap az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A román lap megemlíti, hogy Tőkés László szerint az RMDSZ elhamarkodta a belépést a koalícióba, és nem tisztázta eléggé a kormányzásban való részvételének feltételeit. Szerinte akármikor lehetséges a koalícióból való kilépés. A Kurier kiemelte Tőkés kijelentéseiből, hogy az 1996-os választások hatástalanították a Romániában felgyűlt feszültségeket. A Standard szerint a református püspök szkeptikusnak mutatkozott a romániai magyarság helyzete javulásának lehetőségével szemben és úgy vélte, hogy a kisebbségi politika radikális változása és a gazdaság szabályozása elégítené ki a magyarokat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21., 12. sz.//

1997. január 25.

A Jurnalul National jan. 25-i száma " A kovásznai RMDSZ beszivárog a megyei intézmények alapjaiba" című cikke szerint a Kovászna megyei RMDSZ Operatív Tanácsa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél nagyobb számban juttasson magyar nemzetiségű személyeket a megyei intézmények élére, a magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. A lap megemlíti, hogy a helyi RMDSZ elégedetlennek azzal, hogy a 40 megyei intézmény közül csak 9 élén áll magyar nemzetiségű személy. Az RMDSZ a választásokon elért eredményekkel arányosan szeretne részesülni a vezetői tisztségekben /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 29., 18. sz./

1997. február 4.

A Jurnalul National is beszámol az RMDSZ Szabadelvű Köre által a magyar nyelvű felsőoktatásról szervezett tanácskozásról. A lap szerint sem kívánnak a magyar diákok saját egyetemet Kolozsváron. A lap ismerteti Andrei Marganak, a Babes-Bolyai tudományegyetem rektorának véleményét, aki szerint a jelenlegi struktúrákat megéri fenntartani, azért is, mert helyet biztosít a kisebbségi nyelveken való oktatásnak is. A lap idézi a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökét, Kiss Olivért, aki szerint a szervezet kétkedéssel tekinti az eredményekre. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 6./

1997. március 7.

A bukaresti Jurnalul National márc. 5-i száma "A magyarságnak egy programja volt és maradt ? Erdély visszaszerzése" címmel interjút közöl Raoul Sorban művészetkritikussal. Szerinte egy kereskedelmi háborúnak vagyunk a tanúi, kijelentését azzal bizonyítva, hogy az Erdélybe behozott áruk fele magyarországi. Sorban kijelentette: nem hiába ellenzi Funar, hogy magyar konzulátust hozzanak létre Kolozsváron, mivel a második világháború előtti konzul is kémkedéssel, adatgyűjtéssel foglalkozott. Azt állítja, hogy a magyar kommunistáknak azért nem kellett Erdély, mivel szerintük az erdélyiek monarchisták voltak, valamint hogy Nagy Imre 56-ban kijelentette, hogy Magyarország nem tud lemondani Erdélyről. Szerinte a magyarok "1918 óta románellenes programot valósítanak meg". Raoul Sorban végül kijelentette, hogy "mindazt, amit Románia NATO-hoz való csatlakozása érdekében tettek, az a magyar diplomácia sikere". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1997. április 9.

Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, egyben a képviselőházi külügyi bizottság alelnöke a Jurnalul Nationalnak nyilatkozva kijelentette: "Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a román-ukrán alapszerződést hamarosan megkötik." Ratiu szerint Románia és Magyarország között "spiritualizálták" a határokat. /Készek vagyunk lemondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1997. május 7.

A többi lapokhoz hasonlóan a tegnapi Jurnalul National is ismerteti Szőcs István filmjét A nemzeti televízióban a magyarok tudatosan elferdítik Erdély történelmét címmel. Az Adevarul de Cluj szerint Kolozs megye prefektusa Alexandru Farcas elítéli a kolozsvári televízió magyar adása által közvetített revizionista jellegű műsort. Farcas szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben "ilyen műsorok közvetítése értelmetlen". A lap szerint a műsorban Szőcs István Erdély Magyarországhoz való visszakerülését javasolta. A Mesagerul Transilvan ismerteti Ioan Aurel Pop történész válaszát Szőcs István műsorára, melyben cáfolja annak kijelentéseit. Szerinte Szőcs ugyanazt teszi, mint amit egyes román történészek és esszéisták, akik lebecsülték a kisebbségek hozzájárulását a kultúrához. Felteszi a kérdést "hogy lehet, hogy az erdélyi múltban ne legyen helye egyetlen románnak vagy szásznak sem, egy Hunyadi Jánosnak, Mátyásnak, Olahusnak vagy Heltainak?". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 7., 83. sz./

1997. május 12.

Másodízben rendezett polgárfórumot Csernátonban, a falumúzeumban az Erdélyi Magyar Civil Társadalom Székelyföldi Csoportosulása. A fő téma az erdélyi magyarság önrendelkezési joga volt. Vitaindító Király Károly, egykori RMDSZ-szenátor, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány elnöke Félelem nélkül, valamint Fábián Ernő /Kovászna/ filozófiatanár Pesszimizmus, félelem és optimizmus a magyarok történelmében című tanulmánya volt. A máj. 12-i Libertatea úgy véli, hogy Markó Béla ihletett volt, amikor nem vett részt azon a csernátoni találkozón, amelyen Király Károly Félelem nélkül című, autonómiaformákról szóló tanulmányát vitatták meg. A lap megemlíti, hogy a találkozón többek között a baróti lelkész kijelentette, hogy az alapszerződés és az RMDSZ részvétele a kormányban megzavarta a romániai magyarságot, amely nem számíthat az anyaország támogatására és oda került, hogy elfogadja a kompromisszumokat. A rendezvényről Király Károly úgy véli, hogy a magyaroknak és a székelyeknek területi autonómiára van szükségük nemzeti identitásuk megőrzése érdekében címmel tájékoztat a Jurnalul National. A Félelem nélkül tanulmány szerzője kijelentette a lapnak, hogy az önkormányzás /autoguvernare/ szót tévesen önrendelkezésnek /autodeterminare/ fordították, ami a Romániától való elszakadást jelentené. A lap szerint Király Károly hevesen bírálta az RMDSZ-t, "amiért az hagyja, hogy ámítgassák". A lap megemlíti, hogy az Erdélyi Naplóban megjelent tanulmányban a szerző végül is az önrendelkezés szót használja, amivel kapcsolatban Király Károly kijelentette, hogy ez attól függ, hogy hogyan fordítjuk. "Hátra van annak az eldöntése, hogy a szó melyik értelmére gondolt a baróti magyar lelkész" ? jegyzi meg a lap, majd végül hozzáteszi, hogy a szerző nem fejtette ki, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni a nemzeti identitást, tekintve, hogy az az autonómia követelésének valódi célja. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ Az Adevarul szerint a rendezvény egyik szervezője, Krizbai Imre baróti lelkipásztor kijelentette: "a román-magyar alapszerződés, valamint az RMDSZ részvétele a kormányzásban zavart keltettek a romániai magyarságban, mely oda jutott, hogy elfogadja a kompromisszumokat és nem reménykedik az anyaország segítségében, mely egyszerűen lemondott az erdélyi magyarokról. Területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSZ nem mer beszélni". A lap szerint a lelkipásztor felszólította az RMDSZ-t, hogy követelje az autonómiát és "szemtelenül kijelentette, hogy ha nem érik el azt parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal". A vita után elfogadott határozat kiállt az autonómia, az önálló magyar egyetemi oktatás, a Bolyai Egyetem mellett. A Cronica Romana is beszámol az eseményről, a Rompres hírügynökségre hivatkozva, és megjegyzi, hogy "Magureanunak igaza volt; a székelyek területi autonómiát követelnek és önkormányzatot". Mindkét lap megemlíti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint Eva Maria Barki kisebbségi jogszakértő a meghívások ellenére nem vettek részt a rendezvényen, de levélben üdvözletüket küldték. /cseke/: Értekezlet a székely autonómiáról. = Magyar Nemzet, máj. 13./

1997. május 27.

Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-115




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998