udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Juventus Kiado (Marosvasarhely)

1996. augusztus 1.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 1.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1998. február 28.

Marosvásárhelyen febr. 24-én megjelent egy új magyar sajtótermék, a Csupavicc első száma, melyet a Juventus Kiadó és a Novum Egyesület ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1999. május 11.

Hetedik könyvét mutatja be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Erőss Attila. A Juventus Kiadó gondozásában megjelent Remények bölcsője, álmok temetője című vers-, próza- és színműkötetet Mészáros József költő, irodalomtörténész méltatja. /Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

1999. június 23.

Jún. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss könyvesboltban, az immár nyolcadik évtizedében járó marosvásárhelyi író, Erőss Attila mutatta be új könyvét /1993 óta ez a nyolcadik kötete/. Remények bölcsője, álmok temetője /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című próza- és színműkötetét Simon Endre marosvásárhelyi képzőművész illusztrálta, Mészáros József lektorálta és szerkesztette. Erőss Attila így összegezte munkásságát: "Valamennyi írásomnak, és elsősorban verseimnek forrása az erdélyi magyarság kisebbségsorsa. Az a kisebbségsors, mely mindenkor és mindenhol diszkriminációt jelent, néha burkoltan, néha nyíltan, és, sajnos, esetenként, agressziót is kiválthat." /Járay Fekete Katalin: Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2000. április 15.

Az író, költő, újságíró Erőss Attila (sz. Küküllővár, 1925.) megtapasztalhatta szűkebb környezete, Marosvásárhely magyarságának fokozatos térvesztését és hősies helytállását is az ellene szervezett gyilkos pogromban. Írásművészetének (vers, regény, novella, dráma, publicisztika) alaphangját a kisebbségi léthelyzetből fakadó életélmények adják meg, tematikáját pedig egy etnikai közösség törvényileg szentesített kényszerű sorshelyzete határozza meg. Aniszi Kálmán megjegyezte, hogy találkozott Erdélyben olyan "dalnokkal" is, aki a közösség szolgálatának még a gondolatától is idegenkedett, mondván: A költő egyedüli feladata esztétikai értékek teremtése. Ez általában és elvileg igaz. Súlyos kisebbségi viszonyok közt azonban az apolitikusság köpönyegét magára öltő magatartás erkölcsi csököttségre vall, feltéve, ha az illető ahhoz az etnikai kisebbséghez tartozónak tekinti és hirdeti magát, amelynek szakadatlan, konok harcot kell vívnia nemcsak szellemi értékeinek a megőrzéséért, hanem már-már a megmaradásért is. Erőss Attila az erdélyi sorsköltészet legjobbjainak nyomdokain haladva számon kérő, vádló és ostorozó. Legújabb verseskötetének /Erőss Attila: Remények bölcsője, álmok temetője, Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ java termésére is a tetemrehívás jellemző. - Láng Gusztáv irodalomtörténész szerint a transzilvanizmus fő kifejezési területe a lírai költészet volt. Erőss Attila sorsközösségből sarjadó költői jeremiádjai, féltő pörölései olyan művészi állásfoglalásba sűrűsödnek, amely nemcsak az országhatárokig terjed, hanem - az európai humánum szelleméhez igazodva - a Kárpát-medence egész magyarságát érinti. /Aniszi Kálmán: A sorsköltészet felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2001. október 26.

Marosvásárhelyen bemutatták Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ c. könyvének román változatát. - A köztünk - magyarok, románok - között tornyosuló falakat végképp le kell dönteni, ennek eszköze az új kiadvány, mondotta Sucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadót vezetője. Smaranda Enache asszony, a Pro Europa Liga társelnöke méltatásában felidézte Marosvásárhely jelenkori történelmének a legszomorúbb napjait, amikor "az események rossz irányba terelődtek". Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román tömeget egy szűk érdekcsoport heccelte egymás ellen, mely át akarta menteni az új világba korábbi hatalmát. Uszítás nélkül nem robbanhat ki ilyen súlyos konfliktus. "Március fedőkép volt arra, hogy mi történt december végén Bukarestben, hogy miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk", vélte Enache asszony. Felidézte azt is, hogy retrográd erők miként akadályozták meg azt, hogy ő meg Kincses Előd parlamenti jelöltek legyenek Maros megyében, majd oda hatottak, hogy Kincsesnek öt évet külföldön kellett töltenie. A szerző elmondta: 1990. január elsején a néhai Antall József (még nem volt miniszterelnök) Marosvásárhelyen járt, és vele a magyar-román együttműködés szükségességéről is tárgyalt. Kincses Előd meg van győződve arról, hogy ha a történelmi megbékélés bekövetkezett volna, és erre minden esély megvolt, ma a "visegrádi négyek" "ötök" lennének, hiszen Romániával kibővülhetett volna az EU felé nagyobb léptekkel igyekvő államok köre. Kincses Előd korábbi magyar nyelvű dokumentum-kötetét azért fordította le románra, hogy ezzel is elősegítse a történelmi igazságtételt. /(Máthé Éva): A történelmi igazság érvényesítése érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2003. december 15.

Vajda Ferenc harmadik, A magam hangján /Juventus Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című verseskötetét mutatták dec. 14-én a Maros megyei Marosmagyaró református templomában. A marosmagyarói születésű, Marosvásárhelyen élő költőről Vincellér Gábor református lelkész beszélt. /Könyvbemutató a havas alján. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

2004. április 3.

Erőss Attila publicisztikai írásait tartalmazza az Elfelejtett szavak nyomában /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2003./ című könyve, ez immár a tizedik kötete. A szerző elmondta, hogy a száz riportot, tárcát, krokit 60 éves újságírói munkásságának mintegy háromezer cikkéből válogatta. /Adamovits Sándor: Szolgálatot teljesíteni mindenkor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2007. november 24.

Székely-Benczédi Endre /sz. Csokfalva, 1949. febr. 2./ 1971 óta tanít megszakítás nélkül Csíkfalván. 1968-ban közölték első versét, és most adta közre első verseskötetét: Kökényvár a senki földjén /Marosvásárhely, Juventus Kiadó, 2007/ Elsőkötetes nagyapa vagyok – vallotta a szerző. /Réthy Géza: Kökényvár a senki földjén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2008. január 19.

Szomorkás Bölöni Domokos legújabb kötete /Széles utcán jár a bánat. Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007./, noha telides-teli a szerzőre jellemző sajátos humorral. Bölöni többnyire elesett kisemberekről, a társadalom peremén élőkről, lecsúszottakról, sérültekről ír. Mialatt novelláinak szereplői megpróbálják felidézni életük értelmét, vagy megváltani a világot, a szerző is folyamatosan kiadja önmagát. A kötet úgy transzszilván, hogy összmagyar problematikájú. /N. M. K. : Széles úton jár a bánat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

2008. február 21.

Bölöni Domokos két prózakötetét, a Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét /Impress, Marosvásárhely, 2006/ és a Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című könyvét mutatták be február 19-én a marosvásárhelyi Bernády-házban. A szerzővel – aki a Népújság című napilap munkatársa – szerkesztőkollégája, Nagy Miklós Kund beszélgetett. Bölöni Domokos számára számtalan dolog kínál témát: a kocsmai történetek, a televíziós híradók és show-műsorok, a rádió, az internet. A szerző élete során sok helyen megfordult. A Küküllőmente, a Marosmente különösen közel áll a szívéhez. Akárcsak Vásárhely, ahol a „bögrecsárdák” vendégeivel megismerkedett, és akiktől sok érdekes történetet hallott. „Az életem úgy alakult, hogy megismerhettem a falusi világot is, de mivel éppen a kollektivizálás idején voltam kisgyerek, a szüleim úgy látták jónak, ha taníttatnak, és nadrágos embert csinálnak belőlem” – mesélt gyerekkoráról a szerző. Túl a hatvanadik életévén a szerző újságíróként már nem vállal sok feladatot, így több ideje jut saját témáinak megírására. A városi környezetben élő népszokásokról született írásait szeretné következő kötetében megjelentetni – mondta el a Krónikának. /Antal Erika: Pricskili Dungó kalandjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2008. május 24.

Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Iskolaközpont iskolaheti rendezvényei közül egyik legjelentősebb volt a Bölöni Domokos íróval, a marosvásárhelyi Népújság napilap újságírójával, valamint Kedei Zoltán festőművésszel tartott találkozó. A beszélgetésen Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című, harminckét rövidprózai írást tartalmazó könyvét ismerhették meg a megjelentek. Bölöni Domokos Hullámok boldogsága című első könyve 1980-ban jelent meg, Bajor Andor és Szilágyi István írt hozzá ajánlást. 1995-ig még három kötete látott napvilágot, azután minden évben egy-egy rövidprózákat tartalmazó könyve. A vegyes lakosságú faluból, Szászdányánból származó Bölöni Domokos szeret terepre járni, ismeri a vidéki ember észjárását. Számára a szatíra az imádott műfaj. Eddig a rövidprózai írások mellett egy kisregényt is írt, de megjelent írásaiból össze lehetne válogatni egy nagy kötetre való, sziporkázó, vidám anyagot is. Bölöni Domokos vallja: „Megkeseredetten is kacagva írok”. Nincs jó véleménye a könyvkiadásról, úgy véli, e téren a kilencvenes évek végi partizánkodás még ma is tart. Olykor már visszatetsző, hogy bárki bármit kiadhat, ha pénze van hozzá. Elmondta, évente ír egy kis kötetre valót, amit a maga erejéből és jóindulatú barátai segítségével kiad. A másik meghívottja Kedei Zoltán, marosvásárhelyi festőművész volt, aki Székelykeresztúron járt középiskolába, és itt érettségizett. A találkozón bemutatták festményeinek reprodukcióit tartalmazó albumát. /László Miklós: Találkozás Bölöni Domokossal és Kedei Zoltánnal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2008. augusztus 30.

Nagy László Mihály (sz. Kézdivásárhely, 1957. júl. 30.) operatőri tanfolyamot végzett Bukarestben, a magyar adásnál dolgozott, 1984-ben újságírói képesítést szerzett, majd tizenkét évi újságírás következett. Sepsiszentgyörgyre került a Megyei Tükör című laphoz, ott a rendszerváltásig az ifjúsági rovatot vezette. Alapító tagja a Háromszék napilapnak, aztán 1995-ben visszatért Marosvásárhelyre, és jó pár lapnak munkatársa, szerkesztője, igazgatója (Új Sport, Ötödik Kerék, Tabu Magazin, Erdélyi Napló, Erdélyi Futár, Erdélyi Hirdető, Erdélyi Figyelő). 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amely a felnőttoktatásban indított technikumokat a turizmus, kereskedelem, trénerképzés terén, egy évvel később pedig részt vett a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat létrehozásában. Írásai az Ifjúmunkás irodalmi mellékletében, a Népújság Múzsájában jelentek meg. Kései jelentkezése nem ritkaság az erdélyi tollforgatók viszonylatában. Megjelent Nagy László Mihály: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből. Novellák /Juventus Kiadó, 2008, Marosvásárhely/ című műve, melynek egyes darabjai "könyvcseppek egy olyan könyvből, amelyet minden ember megír az élete során, de nem mindenki teszi azt közszemlére. " Az előszóíró Nagy-Bodó Tibor szerint a közelmúltról nemcsak beszélni kell; írni is kell róla, hiszen a most felcseperedő nemzedékek nem tudják, nem is tudhatják, mi volt a kommunizmus. /B. D. : Nagy Laci könny(v)cseppjei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2008. szeptember 25.

Szeptember 23-án Marosvásárhelyen mutatták be Nagy László Mihály A csendestárs /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ című novelláskötetét. Az esemény egyben szerzőavatást is jelentett, ugyanis az újságíró Nagy László Mihálynak ez az első, könyv formában megjelent munkája. A Marosvásárhelyen élő, ötvenéves szerző elismerte, hogy már régóta írogatja novelláit, némelyik meg is jelent egyik vagy másik erdélyi lapban. Az est házigazdája, a Súrlott Grádics Irodalmi Kört irányító Bölöni Domokos szerint Nagy László Mihály olyan írói adottság birtokosa, amely szorgalommal párosult szociológiai empátiáját, íráskészségét újabb novellákban vagy akár regényekben is kamatoztathatja. /Szucher Ervin: Megszólalt a Csendestárs. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. október 1.

Bemutatták Nagy László Mihály első kötetét: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A novellafüzér és a kisregény között kapcsolatot teremtő művet tervezek, melyben a kommunizmus évtizedeitől a demokrácia koráig próbálnám meg feltérképezni az emberi lét apró győzelmeit, vallotta a szerző. /Nagy Székely Ildikó: Könyvcseppek délutánja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2009. április 29.

Megjelent Oltyán László mintegy három évtizeddel ezelőtt írt regénye, a Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A 19 évvel ezelőtt elhunyt szerző ebben a munkájában is a kiszolgáltatott kisembert helyezi regénye központjába. /Juventus Kiadó: Oltyán László: Fapapucsos messiások. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2009. május 5.

Megjelent Oltyán László mintegy három évtizeddel ezelőtt írt regénye, a Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A 19 évvel ezelőtt elhunyt szerző ebben a munkájában írói- újságírói pályájára jellemzően ezúttal is a kiszolgáltatott kisembert helyezi regénye középpontjába. /Juventus Kiadó: Oltyán László: Fapapucsos messiások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2009. május 16.

A szellemi élet kőkorszaka időnként vissza- visszatér, és illetékes személyek mondják meg a népnek, mi a való, és mi a valótlan. A próféta-költőt fölváltotta a pofákat vágó, fintorgó zenebohóc, sőt zenétlen bohóc. A szocialistának mondott népszolgálat után az irodalom gyakran cserben hagyja az olvasót. Bajor Andor azokat az írókat értékelte, akik, sohasem fordítottak hátat a valóságnak, és ennek köszönhetően a legdurvább diktatúra idején is maguk mellett tudhatták olvasóikat, legfőképpen pedig az erdélyi magyar olvasótábort. Ilyen író volt Oltyán László is, állapította meg Bölöni Domokos. Őt is, mint hőseit, az izgatta leginkább, hogy mi lesz gyermekeinkkel, tanítványainkkal, családjainkkal. Könyveivel a munkásemberek gyermekeinek útját szerette volna egyengetni. A gonoszság úgy hálózza be az 1989 előtti világot, mint a rák. Oltyán László hőse drágábban fizet tisztességhitéért: az életével Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2009/ című regényében. Ha Oltyán László ma élne, vajon hogyan fejeznéd be a történetet? Mára minden gonoszság meghatványozódott. /Bölöni Domokos: Fapapucsban kopog a halál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2009. július 25.

Oltyán László Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ című regényét átszövi a becsület piedesztálra emelése. A fapapucsos messiások az orvosok, akikbe a beteg minden bizodalmát veti. Nem számít, mennyibe kerül, csak gyógyuljunk meg, mondják. Aktuális a regény, annak ellenére, hogy írója 1990-ben elhunyt. Oltyán László nem bélyegzi meg a teljes orvostársadalmat, csak egyes orvosok révén világít rá az erkölcsi tartás fontosságára. Oltyán László marosvásárhelyi újságíró, író nemcsak riportjaival, regényeivel, egész életével a gerincességet példázta. A diktatúrában tényfeltáró riportjaival a kisember oldalán állt. Életében öt regénye jelent meg, halála után négy. Erdélyi elmebaj című önéletrajzi írását a Háromszék lapkiadó jelentette meg 1992-ben. /Szekeres Attila: Mit ér a becsület? (Gondolatok Oltyán László legújabb könyvéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998