udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kajoni Janos Megyei Konyvtar/Hargita Megyei Konyvtar (Csikszereda)

1997. július 4.

Románia közkönyvtári állománya 47 millió kötet. Minden 21. lakosra jut egy új könyv. Az UNESCO normái szerint minden negyedik lakosra kellene, hogy jusson. Jún. 26-27-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Közkönyvtárosok Egyesülete, ezen csak két magyar könyvtáros vett részt, Kopacz Katalin /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója és Fülöp Mária, a marosvásárhelyi Megyei Könyvtár főkönyvtárosa. - Az EMKE mellett is működik könyvtári szakosztály, vezetője Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, de ő nem jött el az értekezletre. Fülöp Mária ismertette a kolozsvári tanácskozást. A könyvtárakkal foglalkozó törvény tervezetével foglalkoztak, ugyanis az 1951-ből való törvény már nem felel meg a kor követelményeinek. A könyvellátó rendszer felbomlott, a számítógépesítésre nincs elég pénz, nincs nemzetközi információcsere, a könyvtárosok ismerethiánya elképesztő. - Az EMKE szakosztályának nem szabad kimaradnia az országos szövetségből, mert akkor egy lehetőséggel kevsebb lesz a magyar írásbeli kultúra terjesztésére. A két székely megyében jól megszervezte az EMKE a könyvtárosok továbbképzését. Maros megyében azonban katasztrofális a helyzet. - A marosvásárhelyi Megyei Könyvtár állományának 60 %-a 1956-ban még magyar nyelvű volt /akkor a város lakosságának 73 %-os magyar többsége volt/. 1992-ben az állomány 58 %-a román nyelvű, miközben a román lakosság aránya 46 %-os. Marosvásárhely magyar többségű /51 %-os/, de a könyvtár könyvállományának jelenleg csak 33 %-a magyar nyelvű. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Fülöp Mária a kolozsvári napilapban is ismertette a tanácskozást, hozzáfűzve észrevételeit. Közzétett egy figyelmeztető adatot: a kölcsönzésekben eltolódás tapasztalható a román nyelvű könyvek irányában: 72 %-os volt. Ennek egyik oka az, hogy sok olvasó úgy gondolja, hogy a könyvtárban nem találja meg anyanyelvén az őt érdeklő könyveket. A másik ok az, hogy minden tájékoztatás csak román nyelvű és egyre kevesebb a magyar könyvtáros. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2000. április 5.

A költő születésének 100. évfordulója alkalmából Szabó Lőrinc emlékezete címmel szavalóversenyt rendezett a Hargita Megyei és a Csíkszereda Városi Könyvtár. A város középiskoláiból 24 diák nevezett be egy-egy szabadon választott verssel. A versenyt Csíkszereda Városi Tanácsa, valamint a Corvina Könyváruház támogatta. /Szabó Lőrinc szavalóverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2000. június 21.

Csíkszeredában, a Megyei Kulturális Központban jún. 20-án tartott Nyílt Napon bemutatták a megyei önkormányzat kulturális politikáját, továbbá a megyei kulturális intézmények tevékenységét. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke vázolta az elmúlt négy esztendő megvalósításait, a kulturális autonómia intézményrendszerét (gyergyószárhegyi Alkotóközpont, a Székelyföld c. folyóirat, a Hargita Kiadó és a Megyei Kulturális Központ). Dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselő tovább árnyalta ennek a stratégiának a szükségességét, Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója ismertette az általa igazgatott intézmény projektjeit. Kőrössy Orsolya a Művészeti Népiskola történetét elevenítette fel, Kopacz Katalin a Megyei és Városi Könyvtár gondjairól szólt. /Nyílt nap a Megyei Kulturális Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2000. július 7.

Csíkszeredában nincs külön megyei és városi könyvtár, egyetlen közkönyvtára van a városnak, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár. A könyvtár, saját épület hiányában, több épületben működik. A Mikó-várban található a Dokumentációs részleg, a Művészeti-Történelmi részleg és a Gyerekkönyvtár; a Városi Művelődési Házban működik az Irodalmi és Műszaki részleg; a Szakszervezetek Művelődési Házában pedig a Folyóirat-Zene részleg. A könyvtár az írott dokumentumok mellett gyűjt nem hagyományos dokumentumtípusokat is, hanglemezeket, audio- és videokazettákat, CD-lemezeket és CD-ROM-okat. Az audiovizuális dokumentumok a Folyóirat-Zene részlegen helyben használhatók. - Könyvkiállításokat szerveznek, emellett vetélkedőket, versenyeket, konferenciákat, szakmai értekezleteket és kulturális rendezvényeket. /Kopacz Katalin könyvtárigazgató: Amit a könyvtárról tudni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ 1999-ben a Csíkszereda könyvtárának szolgáltatásait 8800 személy vette igénybe, a lakosságnak kb. 19%-a. Az elmúlt évben a könyvtár állománya több mint 5600 kötettel gyarapodott. /Bedő Melinda könyvtáros: Ezredvég a számok tükrében. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. augusztus 23.

Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2000. augusztus 26.

Hargitafürdőn rendezték meg aug. 24-27-e között az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. Kiss Jenő a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a konferenciát az idei legnagyobb hazai magyar könyvtáros rendezvénynek nevezte. Amint mondotta, a több mint negyven meghívott a romániai magyar könyvtárosok egyötödét teszi ki, hiszen országszerte kétszáz magyar könyvtárosról beszélhetünk. Több olyan város is van, ahol csak egy vagy két magyar könyvtáros tevékenykedhet, ám ezekben a könyvtárakban nem nézik jó szemmel, ha a magyar könyvtárosok ilyen jellegű rendezvényeken vesznek részt. Legtöbb esetben el sem engedik őket az összejövetelekre. - Erdei István csíkszeredai alpolgármester kifejtette: a város egy éve vette át a városi és municípiumi könyvtár működtetési költségeinek egy részét. Az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt ítéltek oda a könyvtárnak amelyből 150 milliót szántak a könyvvásárlásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődik a könyvtár szerepe. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években megnőtt a könyvtári olvasók száma. Az utóbbi időben nagy segítséget jelentenek a CD-k és CD-ROM-ok, amelyek igen változatos anyagokat kínálnak az olvasók számára. /Könyvtárakról magaslaton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ Aug. 25-én a könyvtár-üggyel kapcsolatos előadások hangzottak el. Kálóczy Katalin (Budapest) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatási törekvéseiről számolt be a jelenlévőknek. Róth András muzeológus, könyvtáros (székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár) a Schola Orbis iskolatörténeti adatbázis-építés jelentőségéről értekezett. Csupán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről kb. 800 iskola több mint 8000 évkönyve található, s ezeknek a feldolgozása nagy tudományos haszonnal jár. László Anna Déva állami könyvtárának mostoha helyzetéről számolt be. Tavaszi Hajnal (Nagyvárad) a téka-gyűjtemény-könyvtár fejlődési irány lehetőségekről beszélt, Kopacz Katalin a Hargita Megyei és Városi Könyvtár terveiről, Pillich Katalin (Kolozsvár) pedig az egyetemi szintű könyvtárosképzésről tartott előadást, Bedő Melinda (Csíkszereda) bemutatta a BIBLIS erdélyi fejlesztésű könyvtári szoftvert. /Könyvtárak fejlesztési stratégiái. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2000. október 25.

Kopacz Katalin, a Csíkszeredai Megyei és Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a könyvtárat elköltöztetik a volt szakszervezeti művelődési házba. Az irodalmi és műszaki részlegek könyvei a szakszervezeti kultúrház második emeletére kerülnek, ahol az eddig a könyvtár által használt felületen túl, további 150 négyzetméterrel gazdálkodhatnak. Olvasóterem kialakítását is tervezik, hosszabb távon pedig audiovizuális adatbázist is szeretnének létrehozni. /Orbán Ferenc: Költözik a könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt.. 25./

2001. január 19.

A Hargita Megyei és Városi Könyvtár jó évet zárt, állapította meg Kopacz Katalin igazgató. 2000-ben 4%-kal nőtt olvasóink száma, azaz 8792-ről 9129-re, 131 357 dokumentum fordult meg az olvasók kezében, míg 1999-ben 121 083. Különösen megnőtt a helyben tanulmányozott dokumentumok részaránya. Több rendezvényt szerveztek, Szabó Lőrincre emlékeztek szavalóversennyel, húsvétkor tojás- és könyvkiállítást rendeztek. Szeretem ezt a földet című honismereti vetélkedővel, valamint Emlékezés régi csíkiakról című fotókiállítással a millenniumi rendezvénysorozatba kapcsolódta be. A Magyar Kultúra Erdélyben 2000 rendezvénysorozat részeként tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődés és Könyvtárügy című konferenciát. Bejegyezték a Pro Libris Könyvtári Egyesületet, ez lehetővé tette a könyvtár számára eddig elérhetetlen pályázati lehetőségeket. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2000 októberétől önálló jogi személyként tevékenykedik, székhelye náluk van, Csíkszeredában. Öt esetben nyertek támogatást, mégpedig könyvbeszerzésre, a Könyvesház című szaklap kiadására, tanfolyamszervezésre, saját kiadói tevékenység beindítására és a székelyföldi könyvtárak informatizálására. - Folyamatban van az irodalmi és műszaki részlegek átköltöztetése a Városi Művelődési Ház épületéből a Szakszervezetek Művelődési Házába. /Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: Elégedetten zártuk az évet. Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2001. március 16.

A tavaly elkészített Csíkszereda város kulturális évkönyve 2000 c. kötet kiváló alkalomnak bizonyult a megyeszékhely - önkormányzati költségvetésből finanszírozott - kulturális életének újraértékelésére. Az önkormányzati alárendeltségű kulturális intézmények (Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Székely Múzeum, Megyei és Városi Könyvtár, Városi Művelődési Ház) tevékenységét az ún. civil szférába tartozó intézmények (könyvkiadók, magángalériák, egyesületek, alapítványok) munkája egészíti ki. A kulturális élet támogatási infrastruktúrájából a képzőművészet többnyire kimaradt, annak ellenére, hogy vidékünk "magas kultúráját" leginkább a képzőművészet határozza meg. Csíkszeredában jelenleg 30-nál több főiskolai végzettségű, aktív képzőművész él. 1999. nov. 3-án alakult meg Hargita Visual Art névvel a Csíkszeredában és Hargita megyében tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Csíkszereda tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a közösségi tulajdonban lévő csíkszeredai Virág utcai galériát, melyet az egyesület közös műtermekként vállalt működtetni. (Így több fiatal alkotó jutott műteremhez: Berszán-Márkos Zsolt, Bartis Elemér, Botár László, Ferencz S. Apor, Léstyán Csaba, Siklódi Piroska.) Ebben a galériában csoportos tárlattal mutatkozott be a Hargita Visual Art művészegyesület. Szervezésükben nyílt meg Marosvásárhelyen Botár László festészeti tárlatára, majd Kolozsváron a Velum Kft. rendezett a csíkszeredai képzőművészeknek csoportos tárlatot. Kiállítás-sorozat indult Csíkszeredában, a Művelődési Házban. A színházi bemutatók előtti kiállítások támogatási, kerete az elmúlt esztendőben megteremtődött. Az egyesület programja szerint idén még 13 tárlat színhelye lesz a Virág utcai galéria. Csíkszeredában valóságos művészkolóniáról lehetne beszélni, annak ellenére, hogy a 89-es rendszerváltás felgyorsította a kivándorlást. (Elment többek között Adorjáni Endre, Beczássy Antal, Bogáti Kispál Lajos, Erőss István, Ferencz Ernő, Kántor József, Szabó Béla, Vincefi Sándor, Xántus Géza) - El kell készíteni a csíkszeredai képzőművészek művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógusát és adattárát. Az elkészült katalógussal/adattárral már szervezett keretek között lehetne részt venni országos és külföldi kiállításokon. A csíkszeredai képzőművészek elképzelésükhöz kiváló partnert kaptak a Velum cégben. A Velum Kft. Budapesten galériát nyitott, ahol az anyaországi közönség megismerkedhet Hargita megye képzőművészeinek alkotásaival. /Pozitív székely táj - A Hargita Visual Art sikerei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2001. május 21.

Közösen tiltakozik Csíkszereda és Székelyudvarhely a megyei önkormányzat azon határozata ellen, mely szerint a két megyejogú város ez évben nem részesül a költségvetés újraosztásra kerülő alapjából. A megyei költségvetés közel nyolcvan százalékát (Csíkszereda 61 %, Székelyudvarhely 19,5%) a két megyejogú város adja. Ez a két város jelentősen hozzájárul a költségvetéshez, ezért jogosan tart igényt a neki járó összegre. A város az elmúlt években vállalta több olyan intézmény működtetését is, melyek megyei jelleget töltenek be. Köztük a Csíki Székely Múzeumot, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, a Megyei és Városi Könyvtárat, a Vérközpontot, valamint a Megyei Katonai Központot./Daczó Dénes: Jussukat követelik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2001. június 2.

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében május 8-11. között továbbképző tréningen vettek részt Kolozs, Kovászna és Hargita megyei könyvtárosok Csíksomlyón, a Szent Benedek Tanulmányi Házban. A téma: menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. Tanulságos a stratégiai terv, amit a megjelentek kidolgoztak az erdélyi magyar érdekeltségű könyvtárak számára, s amit a két magyarországi előadó magával vitt, hogy véglegesítse és közreadja a magyar sajtóban. Ez a tanulmány a könyvtárak helyzetét vizsgálta. Erősségek: többnyelvű könyvállományt, két kultúra és nyelv ismerete, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalakítása, a megyei és városi könyvtárak többségében van internet, fénymásoló, szerveznek továbbképzőket, vannak helytörténeti bibliográfiák. Gyengeségek: tudományos kutatás és publikációk hiánya, a könyvtárközi kölcsönzés hiánya, kevés a magyar könyvtáros, a pályázatmegírási ismeretek hiánya, könyvtári kiadványok hiánya, a folyóirat-gyűjteményi együttműködés hiánya. Lehetőségek: technikai felszerelés fejlesztése, tájékoztatás a gyarapodásról, közös kiadványok. Problémák: a könyvtárak támogatottsága gyenge. /Gál Éva Emese: Erősségek, gyengeségek, lehetőségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2001. augusztus 11.

Féléves költözés után a Hargita Megyei és Városi könyvtár műszaki- és szépirodalmi részlege aug. 6-án újra megnyitotta kapuit új székhelyén, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A kölcsönző részlegen kívül működik olvasóterem és audio-vizuális terem is. A mozgássérültek, betegek és idősek számára díjmentesen házhoz szállítják a könyvet, ha ezek telefonon bediktálják nevüket, címüket és a könyv címét - ismertette Kopacz Katalin igazgatónő. Február eleje óta mintegy 120.000 kötetet költöztettek az új székhelyre, ez a könyvtár állományának felét jelenti - számolt be az intézmény vezetője. A könyvtár gyermekirodalmi-, dokumentációs- és művészeti részlege továbbra is a Mikó-várban várja az olvasókat. /(kovács kinga): Újabb szolgáltatást biztosít a Hargita Megyei és Városi könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. augusztus 31.

A Hargita Megyei és Városi Könyvtár /Csíkszereda/ mintegy fél évig tartó költözködés után aug. 6-án nyitotta meg újra kapuit. A megújult könyvtár olvasóteremmel és audiovizuális részleggel bővült. Szükséges számú számítógép hiányában egyelőre nincs mód a könyvtár állományában fellelhető CD-ROM-ok tanulmányozására. Tervezik az audiovizuális terem multimédiás teremmé alakítását. A könyvtárnak saját emblémája is van, és jól látható cégtábla hívja fel a figyelmet az új székhelyre. A beteg, mozgássérült, idős személyek részére házhoz szállítják a könyveket. /Kopacz Katalin: A könyvtár új arculata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. október 6.

Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2001. november 23.

A Szatmár Megyei Könyvtár magyar vonatkozású híreiről Cordea Márta tájékoztatott. Egy fontos enciklopédiával gyarapodott a régikönyv állomány, a Dr. Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozatból a Szatmár vármegye, valamint a Szatmár-Németi sz. kir. város című kötetekkel. A könyvtár magyar nyelvű könyveinek állománya tovább bővül: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár könyvadományával. A nyíregyházi könyvtár olyan külföldi könyvtárak számára küldendő könyvadomány anyagi fedezetére pályázhatott, amelyekkel szakmai vagy testvéri kapcsolatot tart fenn. Így nyert pályázatot a Szatmár megyei könyvtár számára a budapesti Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű program keretében. A magyar nyelvű kötetek 400 ezer forint értékben vásárolhatók fel. A válogatás a szatmári könyvtár képviselőivel közösen történik. A választék nagy: akadémiai kiadványok, klasszikus írók művei, gyermek- és ifjúsági könyvek, szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek stb. A közeljövőben számítani lehet arra, hogy irodalmi, vagy könyvtári szakfolyóiratok előfizetésével támogatkják a Szatmár megyei könyvtárat. A megyei könyvtár munkatársai szakmai továbbképzéseken vesznek részt Nyíregyházán. Szatmár megyéből öt könyvtáros vett részt a továbbképzésen, ketten a szatmárnémeti könyvtárból, egy-egy könyvtáros pedig Nagykárolyból, Mezőfényről és Csanálosról. /(benedek): Magyar könyvekkel bővül a megyei könyvtár készlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

2002. augusztus 22.

Kopacz Katalin, a csíkszeredai könyvtár igazgatónője beszámolt arról, hogy év elejétől június végéig 5057 olvasója volt a Megyei és Városi Könyvtárnak, ők összesen 64 000 dokumentumot kölcsönöztek. Az olvasók 65 százalékát diákok teszik ki. A kedvelt szerzők, művek népszerűségi listáját a gyermekek körében vezeti Harry Potter és Tolkien: A gyűrűk ura. Kedveltek még Karl May, Fekete István és Rejtő Jenő regényei. A felnőtt olvasók körében a népszerűségi listát Wass Albert művei vezetik, majd Leon Uhris és Danielle Steel következik. Az EMTE indulása éreztette hatását a könyvtár forgalmában. Megnőtt ugyanis a kereslet a nyelvkönyvek, a nyelvészeti szakirodalom, a kézikönyvek iránt. /Takács Éva: Az olvasók többsége diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2003. május 14.

A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2003. július 30.

A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2004. március 3.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) első alkalommal 2004. febr. 25–27-én szervezte meg kommunikációs tanfolyamát, amelyen magyarországi és határon túli könyvtárosok vettek részt. Erdélyből Mátyus Kinga és Szász Melinda a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárt képviselte, Kopacz Katalin és Salamon Erzsébet pedig a Hargita Megyei Könyvtártól érkezett. Az előadások és konzultációk mellett gyakorlat keretében, a média, a könyvtáros szakma legkiválóbb képviselői, valamint a társadalom különböző szintjén működő fenntartók, politikusok képezték a hallgatókat. /Mátyus Kinga, Szász Melinda: Továbbképzés könyvtárosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2004. szeptember 23.

A Hargita Megyei Könyvtár, a Romániai Könyvtáros Egyesület és a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezésében könyvtárosok továbbképzését tartották Könyvtárosok mentálhigiénéje I–II. (Önismeret, Konfliktuskezelés) címmel szept. 13–18-a között Csíkszeredán, kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai könyvtárosok részvételével. /Deák Ünige, Csoma Annamária: Könyvtárosok mentálhigiénia tanfolyama. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2005. február 4.

Elkészült annak a felmérésnek az összegzése, amelyet a Hargita Megyei Könyvtár 2004 tavaszán készített a megye községeiben a médiafogyasztói, olvasói és könyvtárhasználati szokásokról, a községi könyvtárak helyzetéről. A felmérés eredményeit Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója és Bedő Melinda összegezték. A megye 50 községi könyvtárának többsége (65 százaléka) a helyi kultúrotthonban működik. A könyvtárak felében nincs megoldva a fűtés. Több helyen hiányos a bútorzat, csupán két községi könyvtár bútorzata korszerű (Csíkszentdomokoson és Galócáson). 12 könyvtárban van számítógép, 9 könyvtár használ könyvtári szoftvert, háromban van internet-csatlakozás. Egyéb tárgyi eszközök – tévé, videó, telefon, fax, fénymásoló, nyomtató – hiányoznak a könyvtárak többségéből. A vizsgált 40 községi könyvtár könyvtárosa közül ketten rendelkeznek egyetemi diplomával és könyvtári képesítéssel, a többi 38 érettségizett, közülük 19-en szereztek könyvtári képesítést. A vizsgált községi könyvtárak összállománya meghaladja a 400 ezer könyvtári nyilvántartási egységet, ennek túlnyomó többsége könyv- és folyóiratkötetből áll. A községi könyvtárakra jellemző a 10-12 ezer kötetes állomány, egyedül a gyergyótölgyesi könyvtár állománya haladja meg a 17 ezer kötetet. 2001–2003 között a községi könyvtárak állománya összesen 13 202 kötettel gyarapodott, a gyarapodás 75 százaléka adományokból, 25 százaléka helyi költségvetési forrásból származik. A vizsgált községekben 2001– 2003 között 11 672 személy vette igénybe a helyi községi könyvtár szolgáltatásait, összesen 176 734 alkalommal kölcsönözve összesen 302 301 kötetet. /Felmérés a községi könyvtárak helyzetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./

2005. december 30.

Hűséges olvasóit jutalmazta a Hargita Megyei Könyvtár. Tizenhét olvasót részesítettek könyvjutalomban az idei esztendő könyvtárlátogatási statisztikáit figyelembe véve. Sok a hűséges olvasó, nagy az olvasás iránti igény – mondta Kopacz Katalin, a könyvtár igazgatója. Évente átlag 6000 könyvtárlátogatót jegyeznek. A legtöbb kölcsönzött könyv szépirodalmi munka – hangsúlyozta az igazgató –, ezt követik a történelmi munkák és a műszaki irodalom. A könyvtár állományában 270 ezer körüli könyv és más kiadvány található. /Sarány István: A szépirodalom a könyvtárlátogatók kedvence. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2006. április 28.

Október 27-én zárult a csíkszeredai Megyei Könyvtárban az a négynapos szakmai képzés, amelyet Esélyegyenlőség a könyvtárban címmel tartottak magyarországi szakemberek székelyföldi könyvtárosok számára. A budapesti Könyvtári Intézet munkatársai a rehabilitációs szemlélet elfogadására és továbbadására tanította a Hargita és Kovászna megyei városi és községi könyvtárak 26 munkatársát. Céljuk az volt, hogy felkészítsék a szakembereket arra, hogyan viszonyuljanak hátrányos helyzetű embertársaikhoz. A tréning elején a fogyatékkal élők segítése, a második felében a szociális szempontból hátrányos helyzetűek támogatása volt a téma. A négy nap alatt a résztvevők máris ötletekkel jöttek, mit tehetnek az olvasókért, milyen szolgáltatásokat vezethetnek be. Ezek között szerepelt a könyvek házhoz szállítása és a hangos könyvek beszerzése. /Takács Éva: Elfogadó magatartás a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2006. szeptember 16.

Mit jelent Csíkszereda számára a Sapientia ezerkétszáz egyetemistája? Az egyetem bentlakásában jelenleg közel háromszázhatvan egyetemistát tudunk elszállásolni, de ez közel sem elégíti ki az igényeket – mondta Zólya László, az egyetemi bentlakást működtető HH2000 Részvénytársaság igazgatója. Egyfajta pezsgést hoztak a diákok a város életébe. Csíkszeredában kulturális téren előrelépés tapasztalható. – Már három éve létezik egy – a kezdetben csakis – sapientiásoknak fenntartott színházi bérlet, az Antigoné – magyarázta Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője. Sajnos a fenntartott háromszáz bérlet csupán felére tartanak igényt az egyetemisták. A Megyei Könyvtár is érzi az egyetemisták jelenlétét. Az intézmény alkalmazottjai szerint leginkább néprajzi, nyelvészeti, valamint szépirodalmi műveket keresnek. A sportéletben is fontos szerepet játszanak, hiszen már létezik labdarúgócsapatuk is Sapientia néven. /Kozán István: Jönnek a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2006. október 13.

Mintegy ötven községi könyvtárat tart számon a Hargita Megyei Könyvtár, amelyeknek fenntartói a helyi önkormányzatok. Az ötven községi könyvtárból huszonnyolcat számítógéppel szereltek fel. A megyei könyvtár szívügyének tekinti a községi könyvtárak fejlődését: módszertani osztályuk segítséget nyújt a Biblis nevű számítógépes program használatához. A helyi könyvtárak korszerűsítésére pozitív példaként említhető a Kápolnási Községi Könyvtár, melyet újrafestett, hőszigetelő ablakokkal és korszerű kályhával ellátott a helyi polgármesteri hivatal. Kápolnáson a közel tízezres könyvállomány háromszáztíz felhasználója többnyire kisiskolásokból és gimnazistákból tevődik össze. /Antal Ildikó: Meleg fogadtatás a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2007. április 5.

Neves csíkiak című, kéthetes honismereti vetélkedő zajlik Csíkszeredában a Hargita Megyei Könyvtár és a csíkszeredai önkormányzat szervezésében, a résztvevőknek tizenöt kérdésből álló tesztet kell kitölteniük. Az a cél, hogy minél többen megismerjék a vidék történelmét, magyarázta Vitos Zsófia könyvtáros. /Márton Róbert: Történelmi vetélkedő korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. április 20.

Április 19-én tartották a Hargita Megyei Könyvtár olvasótermében a Neves Csíkiak helytörténeti vetélkedő kiértékelőjét és díjkiosztó ünnepségét. Kelemen Katalin könyvtáros elmondta, hogy munkájuk fontos része a honismeret fejlesztése. A mostani kérdőíves vetélkedő nem előzmény nélküli: a művészeti részleg könyvtárosai, Vitos Mária és Vitos Zsófia korábban is állítottak össze hasonló jellegű kérdőíveket, szerveztek ilyen versenyt. Mivel sok jelentős személyiség kimaradt a kérdőívről, a könyvtár munkatársai a vetélkedő folytatását ígérték. /Takács Éva: Kiértékelés honismeretből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./

2007. április 24.

Április 23-a a Könyvtárosok Napja és a Szerzői Jogok Napja is. A Hargita Megyei Könyvtár olvasótermében ez alkalommal a könyvtárosok kedvenc olvasmányaiból és alkotásaiból nyílt kiállítás Olvasó és alkotó könyvtárosok címmel. A könyvek mellett látható kézművesmunkák – gyöngyök, szalvétatechnikával készült kancsók, tálak, könyvjelzők – a könyvtárosok alkotókedvét, tehetségét dicsérik. A kiállítás a 2007-es Könyvtári Napok zárórendezvénye – adta hírül Kelemen Katalin, a Hargita Megyei Könyvtár munkatársa. /Olvasó és alkotó könyvtárosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

2007. május 16.

A vidéki könyvtárak olvasói és lehetséges olvasói számára szervez vetélkedőt Könyvek által a világ címmel a Hargita Megyei Könyvtár. A felmérések szerint a falusi lakosság 26,7 százaléka egyáltalán nem járt/jár könyvtárba, a tékalátogatók 47 százaléka pedig 14 év alatti. /Málnási Levente: Könyvek által a világ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2007. október 12.

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének IV. vándorgyűlése zajlik október 12-13-án Csíkszeredán, a Hargita Megyei Könyvtárban. Tóth Szabolcs Barnabás, a Kovászna Megyei Tanács Európa Információs Központjának vezető tanácsosa az európai uniós pályázatokról tart tájékoztatót, Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi könyvtár igazgatója a romániai magyar könyvtári szaksajtó történetét ismerteti, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója az Örökségünk című folyóiratot mutatja be, majd Németh Péter informatikus ismerteti a bibliográfiai kiadványszerkesztő szoftvert. A további előadások között Kovács Erzsébet és Máthé Izabella, a Hargita Megyei Könyvtár módszertani szakirányítói a megyénk községi könyvtárainak helyzetét mutatják be. Róth András Lajos, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a digitalizálás problémáiról beszél. Kolumbán Gábor egyetemi tanár (Sapientia–EMTE) előadása a kultúrának a globális korban játszott szerepével foglalkozik, Spielmann Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a XXI. század könyvtárosának léthelyzetéről értekezik. /Könyvtárosok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998