udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kalvineum (Zilah)

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1995. február 11.

Bukarestben a városban levő egyházak jan. 18-25-e között ökumenikus imahetet tartottak, felváltva más-más felekezet templomában. Az egyik napon Zágoni Albu Zoltán református lelkész fogadta a Kálvineumban a keresztény egység jegyében összegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1999. június 16.

A kormány május 6-i ülésén 16 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról sürgősségi kormányhatározatot fogadott el. (A római katolikus, református, evangélikus, unitárius és más egyházak vagyonairól van szó.) Több szkeptikus szerint II. János Pál pápa május 7-9-i látogatása előtt ezzel akarta bizonyítani a román kormány, hogy közeledni akar a nyugat-európai normarendszerhez. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) történő megjelenéssel lép érvényre. Eddig azonban ez nem történt meg. A visszaszolgáltatandó ingatlanok között szerepel a zilahi Kálvineum, amely visszakerülne a református egyház tulajdonába. Erre reagált a Graiul Salajului június 1-jei számában V. Blaj. Cikkének címe is hibás: "Románia kormánya visszaadja a zilahi városi művelődési házat a kisebbségeknek!" Tehát a szlovák, roma, magyar stb. kisebbségeknek. Valójában az épületet a kormányleirat a református egyháznak adja vissza. A cikk szerint Petru Durcau polgármester a prefektúrával, a megyei és a városi tanáccsal összehangolt akciót indít "a kormány e megbocsáthatatlan hibájának" megakadályozására. "Az a tény, hogy az RMDSZ igényt tart a városi művelődési otthonra, nevetséges és abszurd." - olvasható a cikkben. Zilah polgármesterének a hozzáállása is felháborító - pedig a magyarok segítségével lett polgármester: a kapott szavazatok fele a magyaroktól származott. - Elfelejtik, hogy visszaszolgáltatásról és egyházi vagyonról van szó, amelyet kizárólag a református hívek anyagi hozzájárulásával épült. /Józsa László: A Kálvineum-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2000. február 6.

Zilahon, Erdély legnagyobb református templomában, február 6-án megalakulása színhelyén emlékeztek meg az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tíz évvel ezelőtti megalakulásáról. Ugyanaznap fórumot tartottak a Kálvineumban - ma városi művelődési ház -, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelve, az egyházkerület és az egyházmegyék vezetői részvételével, majd kerekasztal megbeszélést tartottak az egyházkerület képviselői és a megyei RMDSZ-szervezet vezetői. A megemlékezésen jelen volt Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, a zilahiakon kívül szilágysági magyar polgármesterek, tanácsosok, a volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselők. A fórumon Tőkés László bejelentette, hogy idén ősszel óvodától kezdődően minden fokozaton, a Partiumi Egyetemmel bezárólag, iskolák indulnak anyanyelven Zilahon, Szatmáron, Nagyváradon, a teljes struktúrával. A fórumon elfogadott nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség, az egyházak és az RMDSZ célkitűzése a tulajdonjog helyreállítása, amely a társadalmi békét, a működő demokráciát, a jogállamot is szolgálja. Felkérik a kormányt, szerezzen érvényt a 83/1999-es kormányrendeletnek, a zilahi egyház ténylegesen jusson hozzá elkobzott ingatlanához, s kiemelt helyen kell szerepelnie Wesselényi Református Kollégium ügye rendezésének is. A fórummozgalommal kapcsolatban sikerült tisztázni, hogy Csernátontól Érmihályfalváig a megrendezett fórumokon való szilágysági részvételt nem tiltotta sem a zilahi, sem a megyei szervezet. A tiszteletbeli elnök úgy vélte, zárlat alá került egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Vida Gyula bejelentette: Szilágysomlyón házigazdája lenne egy fórumnak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök elfogadott és amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is elfogad. /Emlékezés a megalakulás színhelyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2000. február 18.

Zilahon a jelenleg városi művelődési házként meglevő ingatlant sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a belvárosi református egyház, az épület egykori tulajdonosa, ám formai hiba miatt a végrehajtásra nem került sor, a visszajuttatás csak papíron történt meg. Miután megjelent a sürgősségi kormányrendelet, időnként a helyi román nyelvű sajtóban nyilatkoznak helyi politikusok, ellenvéleményüket hangoztatják. Azt állítják, hogy Zilah református lakossága képtelen volt megépíteni a művelődési házat, azt a magyar állam építette, s az egyház jogtalanul vette birtokába. Az RMDSZ az egyházzal közösen tartott sajtótájékoztatót aKálvineummal kapcsolatban, de nem az jelent meg a lapokban, ami elhangzott, hanem egészen más. Valójában a város reformátusai építették, még az adományozók lajstroma is megmaradt. A Kálvineumban a földszinten 352 ülőhely van, 138 az erkélyen és 50 állóhely. Jelenleg városi művelődési házként működik, azonban éppen a művelődési tevékenység hiányzik. /Fejér László: Mi lesz a Kálvineummal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2000. július 13.

Júl. 9-én tartották meg Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye főrendezvényét a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében, Tőkés László püspök részvételével, istentiszteletekkel, ünnepi műsorral, könyvbemutatókkal, koszorúzással, kiállítással. A belvárosi templomban tartották meg az ünnepi istentiszteletet, a másik helyszín a Kálvineum volt, jelenleg művelődési ház, ahol a hívek bérlőkként jelentek meg egykori saját otthonukban. Apa és fia címmel a két Wesselényiről tartott előadást dr. Kovách Géza, a Zilahról Aradra elszármazott történész. Ismertették Kovács-Kuruc János helytörténész Szilágysági magyarok című munkáját, továbbá a Molnár Kálmán esperes Tövisháti emlékezések 1989-1999 című, a menyői száműzetésről szóló könyvét. Fellépett a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kórusa, majd megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot és az Ady mellszobrot. A kanadai származású Brian Johnston fotókiállításán a zilahi egyházmegye műemléktemplomait mutatta be. Brian Johnston hét éve él Romániában, a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben angol nyelvet és zenét tanít. Tőkés László püspök hirdetett igét az épülő zilah-ligeti református templomban. Kifejtette: "A jövendőt keresve az Urat tartjuk hajlékunknak, mert aki templomot épít, az toronyiránt halad, az Úr felé a kiutat keresve". A Szilágyságban a legjobb az egyházi demográfiai mutató, mert népe belegyökerezett múltjába. /Fejér László: Világtalálkozói vasárnap rendezvényei. "A Szilágyság újrafelfedezése" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. október 9.

Okt. 7-én kezdődtek a Krasznai Napok. Megkoszorúzták a polgármesteri hivatal udvarán a hősök emlékére állított kopjafát. A hagyományőrzés és a közösség érdekében kifejtett tevékenységéért Kraszna díszpolgárává avatták Pákai Ferenc nyugdíjas tanárt és Nagy Károlyt. Felvonultak a néptáncosok, valamint a fogathajtó versenyre érkezettek Kraszna utcáin. Ezzel egyidőben Zilahon, a Kraszna utca végében gyülekeztek a szüreti bálra hivogatók: népviseletbe, valamint csőszruhába öltözött Szilágy megyei fiatalok. A Kálvineum előtt szabadtéri néptáncfesztivál kezdődött. - A Zilahi Napok rendezvényei egész héten át tartanak és millenniumi emléktábla-avatással és Nemzetiségi Kórustalálkozóval érnek véget. /Szabó Csaba: Krasznai Napok - Zilahi Napok Népünnepélyek Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2000. november 24.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2001. január 12.

Jan. 14-én nagyszabású egyházi-iskolai fórumot szervez Zilahon a Belvárosi Templomban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az egyházkerület azzal indokolta ezt, hogy "az utóbbi hónapokban sűrű fellegek gyűltek a Zilahi Református Wesselényi Kollégium egére″ és az Egyházkerület intézkedései ellenére "iskolánk egyre súlyosabb helyzetbe került, és ma már ott tartunk, hogy - rendeltetés szerinti - református egyházi jogállása és jellege került veszélybe″. A rendezvény végén gyertyás felvonulásra kerül sor a templom - Kálvineum és a Wesselényi Kollégium régi épülete közötti szakaszon. /Egyházi - iskolai fórum Zilahon. Gyertyás felvonulást is terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2001. január 15.

Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2001. január 17.

Jan. 16-án két, a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyházi ingatlan ügyében döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy visszaszolgáltatásuk megfelel a hatályos román törvényeknek. A gyulafehérvári Batthyaneum visszaadása ellen a PDSR Fehér megyei szervezete, míg a temesvári Piarista Gimnázium esetében a helyi műszaki egyetem emelt alkotmányossági kifogást. Románia alkotmánybírósága mindkét épületről megállapította: a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosaiknak. Batthyány Ignác egykori erdélyi római katolikus püspök 1798-ban adományozta könyvtárát ″egyházának és Erdélynek″. Kozsokár Gábor alkotmánybíró a Krónikának elmondta, a pereskedések ezután a területi bíróságon folytatódnak. ″Itt azonban nyilvánvalóan nagyobb esélye lesz az egyháznak arra, hogy a bíróság helyi szinten is visszautasítsa a felperesek kérését″. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek örömmel fogadta a taláros testület döntését: ″Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan félremagyarázták Batthyány püspök végrendeletét, azt sugallva, hogy a történelmi és művészi értékű könyvtár román tulajdon lenne. Mi csak a jussunkat akarjuk, és bízunk benne, hogy isteni gondviseléssel visszakapjuk vagyonunkat″. -Azért is sürgető a temesvári Piarista Gimnázium birtokbavétele, mert az épület állapota egyre romlik. A tényleges birtokbavételt a Politechnika Műszaki Egyetem akadályozta meg, mely évtizedekkel ezelőtt költözött be. Az oktatási intézmény hasznot is húzott az épületegyüttesből, hiszen annak egyes részeit bérbe adta. - Ugyancsak alkotmánybírósági döntésre vár a 83-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő zilahi Kálvineum Művelődési Ház visszaszolgáltatása is, amelynek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába való visszahelyezését a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg. A zilahi bíróság tavaly decemberben annak ellenére utasította vissza az egyház keresetét, hogy a reformátusok a taláros testület 132/2000-es számú, az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet alkotmányosságát kimondó döntésére hivatkoztak. /Gazda Árpád/Rostás Szabolcs: Batthyaneum: közelebb a restitúcióhoz. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ítélte két erdélyi egyházi ingatlan visszaadását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2002. február 4.

Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2002. február 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2002. március 29.

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2002. június 15.

Végleges ítéletet hozott az egyház javára a Kolozsvári Táblabíróság: immár végérvényesen a református egyháznak ítélte a művelődési házként működtetett zilahi Kálvineum épületét. Tőkés László püspök kijelentette, az épületet az eredeti céloknak megfelelően kívánják felhasználni. /Gazda Árpád: A reformátusoké a Kálvineum. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2002. június 24.

Második alkalommal találkoztak — ezúttal a Kálvineumban — a Polgári Együttműködési Mozgalom (PEM) Szatmár megyei szimpatizánsai, megbeszélés Pécsi Ferenc parlamenti képviselő irányításával zajlott. A találkozón szóba került az, hogy mi nem működik jól az RMDSZ–ben: Erdei Líviusz megtévesztett fiataloknak nevezte a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés tagjait. A megbeszélésen megalakult a mozgalom ügyvezető elnöksége is, a nyolctagú testületnek az lesz a dolga, hogy foglalkozzon a helyi problémákkal, és tartsa a lakossággal a kapcsolatot. A PEM Szatmár megyei ügyvezető testületében Erdei Líviusz, Domokos Attila, Jékel Géza, Kádár Ferenc, Pécsi Ferenc, Nt. Sipos Miklós, Veres Kupán Enikő és Wieland Ferenc fog tevékenykedni. /Princz Csaba: Stratégiát épít a PEM Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2002. július 2.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./

2002. július 24.

Végleges döntést hozott a kolozsvári ítélőtábla a zilahi Kálvineum épületének ügyében. Eszerint az ingatlant visszaszolgáltatják tulajdonosának, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Az ingatlan visszaszolgáltatása ügyében 2000-ben két kormányhatározat is született, a zilahi városháza azonban nem hajtotta végre Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint már megtörténtek az előkészületek arra, hogy a megyeszékhely művelődési otthonában - az egykori Kálvineumban - működő műkedvelő társulatokat a városháza tulajdonában lévő Transilvania épületébe költöztessék át. /Deák Zoltán: A reformátusoké a Kálvineum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2002. szeptember 19.

A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. január 10.

Jan. 7-én Zilah polgármestere és a zilahi református egyházközségek megbízottai aláírták a Kálvineum átadási jegyzőkönyvét. A zilahi református egyházközség 1947-ben elkobozott művelődési háza, a Kálvineum visszaszolgáltatásáért folytatott harc több éve folyik. 1998 novemberében a zilahi református egyházmegye és az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a Református Kollégium diákjaival közösen tüntetett az iskola és a Kálvineum visszaszolgáltatásáért. Az ingatlan felkerült arra a listára, amelyben tíz egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett a kormány. Egy évvel később megszületett az egyházi ingatlanok restitúciójának sürgősségi kormányrendelete, amelyet a parlament később szentesített. Zilah város akkor pert indított a rendelet ellen, és ez a per a legfelsőbb bíróságig jutott. Az átadás az 1999/83-as sürgősségi rendelet értelmében történt. A megállapodás szerint a művelődési ház tulajdonjoga a református egyházra száll, és az elkövetkező öt évben biztosítják az eddigi művelődési tevékenység folytatását. Öt év letelte után a felek megegyezése alapján felújítható a bérleti szerződés. Az első két évben nem kell bérleti díjat fizetni, ezután a bérleti díjat a helyi tanács fogja meghatározni. /Józsa László: Visszaadták a zilahi Kálvineumot. Jövő héten hálaadó istentisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2003. január 14.

Jövő tanévben létrehozzák a magyar általános iskolát Szilágysomlyón - ígérte Seres Dénes RMDSZ-szenátor jan. 12-én Zsibón, a Magyar Házban tartott fórumon. Seres szerint a város polgármestere hibáztatható azért, hogy az idei tanévben nem jártak sikerrel. Az épület romos állapotban van, és hiányzik a pénz a felújításokra. Seres elmondta, a tanév elején a tanfelügyelőség be akarta záratni a szamosgoroszlói és selymesilosvai magyar általános iskolákat, mert nem volt elégséges a tanulólétszám. "Az ügyet az országos RMDSZ elé terjesztettem, és nagy viták árán sikerült elérni, hogy megmaradjanak az iskolák." - mondotta. A találkozón a szenátor beszámolt a zilahi Kálvineum visszaszerzéséről is. Elmondta, hogy a zilahi városháza szerződést kötött a református egyházzal, amelynek értelmében az előbbi további öt évre használhatja az ingatlant művelődési célokra. /Deák Zoltán: Seres Dénes: lesz magyar iskola. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2003. január 15.

A református egyház illetékesei jan. 15-én aláírják a zilahi Kálvineum átadását rögzítő dokumentumot. A református egyház tulajdonába kerülő épületben további öt évig működhet a művelődési otthon, viszont egyházi tevékenységekre is lehetőség nyílik. /Lukács János: Birtokon belül. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2003. január 16.

Jan. 18-án Szatmárnémetiben, a Kálvineumban mutatják be Gúzs Imre "A történelem szélverésében" című könyvét. A dokumentumriportokat tartalmazó kötet az 1949-ben, Szatmárudvariban történt mészárlásról szól. /(fi): Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./

2003. január 16.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 10-i közleményében elismerését fejezte ki az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének és annak elnökének, Seres Dénes szenátornak azért, hogy "a zilahi Kálvineumot végre birtokba vehette... a Zilah-belvárosi egyházkerülete". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában leszögezte: a zilahi Kálvineum művelődési házat nem az RMDSZ, hanem az egyházkerület, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak szívós küzdelmének köszönhetően vehették vissza. 1998 novemberében Seres Dénes hevesen ellenezte, hogy a Kálvineum és a Wesselényi Kollégium épületeinek visszaadása végett utcai tüntetést tartson az egyházközség. A Szilágy megyei RMDSZ mértékadó módon soha nem állt ki a zilahi épületek ügye mellett. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2003. január 16.

Tőkés László püspök jan. 15-én részt vett a Szatmári Református Egyházmegye Kálvineumban megtartott közigazgatási értekezletén, a február elsején, Szatmárnémetiben, Láncos-templomban megtartandó egyházkerületi közgyűlés előkészítésről volt szó. A püspök elmondta, rendkívüli közgyűlésről van szó, amelynek témája az egyház missziós és népszolgálata, nemzetpolitikai szolgálata lesz. Nem akar ellenkongresszus lenni. - A híradások arról szóltak, hogy január tizenharmadikán nem jelent meg a tárgyaláson, és hogy a következő tárgyalás időpontja február tizedike, közölte az újságíró, Fodor István. Ez hazugság, reagált Tőkés László. Frunda György szenátor és Tőkés László is írásban kérte, hogy a tárgyalást reggel nyolc helyett déli egy órára tűzzék ki, és a kérésnek helyt adott a bíróság. Az RMDSZ váratlan közbeavatkozására, Asztalos Csaba elnöki tanácsos közbenjárására, a kitűzött időpont előtt mégis napirendre tűzték az ügyet, és megállapították, hogy Tőkés László nincs jelen, és ezzel az ürüggyel febr. 10-ére halasztották a tárgyalást. Az igazság ezzel szemben az, hogy ügyvédem jelen volt, de tartottuk magunkat az egy órai időponthoz. Végül Kincses Előd ügyvéd elérte a törvényszék illetékeseinél, hogy a dátumot jan. 26-áre hozzák előre, mert becsapás áldozatai lettek. Arra kérdésre, hogy jelen lesz-e a kongresszuson, jelezte, eddig Markó Béla nem válaszolt levél útján előadott kérésére, hogy a vitás kérdéseket párbeszéd útján rendezzék. Nem akar szakadást, szögezte le. "Azonban ha az egységnek a törvénytelenség, a hazugság és a belső pluralizmus feladása az ára, akkor egy ilyen egységbe nem mehetek bele." /Fodor István: Tőkés László: Az egyházkerületi közgyűlést nem a kongresszus ellenében szervezik, de az időpontok egybeesése nem véletlen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./

2003. január 20.

Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2003. január 21.

A zilahi Kálvineum visszaszolgáltatása új lehetőségeket nyitott a város magyarsága számára. A zilahi Kálvineum, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatási lehetőségét Seres Dénes szenátor ismertette és szorgalmazta, állt ki Seres mellett Józsa László, aki hozzátette: püspöki állásfoglalásokkal és nyilatkozatokkal még egyetlen kormányhatározatot vagy rendeletet sem sikerült kieszközölni. Hazugság az, hogy 1998 novemberében Seres Dénes ellenezte volna az egyházi ingatlanok visszaadásáért szervezett utcai tüntetést, a Seres Magdolna által vezetett református kollégium teljes tanári kara és diáksága is megjelent a tüntetésen. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete és a kormánypárt megyei szervezete között megkötött protokollum tartalmazta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Józsa hozzátette: a román nacionalista ellenreakció kivédésére az egyezmény több pontját titkosították. A zilahi református egyház képviselői a "románok azonnali kivonulását" szorgalmazták a visszakövetelt Kálvineumból. Ez az álláspont a város polgármestere számára elfogadhatatlan volt. Józsa közölte, hogy Seres Magdolna igazgatónő sohasem indított pert egyháza ellen, amelytől közel hat éve semmiféle támogatást nem kapott az intézmény fenntartására. Azt kizárólag állami alapokból sikerült finanszírozni. /Józsa László: Egyház és RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2003. október 14.

Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. március 15.

Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról emlékeztek meg Zilahon március 13-án, vasárnap. Az ünnepi műsort a Kálvineumban, jelenleg városi művelődési házban tartották meg. Verses–énekes összeállítást mutatott be a Katicabogár Együttes. Színre lépett az Anonymus vegyes kórus, amelyet a városban tanító magyar zene pedagógusok és baráti körük tagjai alakítottak. /(Fejér László): Három nemzedék ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2006. május 17.

A Kálvineum bukaresti református templomot is érinti az az építkezés, amely miatt a napokban a Vatikán is tiltakozott. A főváros két magyar református temploma közül az egyik ugyanis épp annak a Szent József római katolikus katedrálisnak a szomszédságában áll, amely mellé a Millennium Building Kft. egy hetvenöt méter magas épületet kezdett el építeni. Mivel az építkezés a műemlék jellegű katedrálist veszélyezteti, az érsekség tiltakozott, eredménytelenül, ezért a plébánia a Vatikánhoz fordult és ugyanakkor pert indított a városvezetés ellen. A Szentszék hivatalosan kérte Romániától a munkálatok felfüggesztését. Az „ügyet csak a bíróság oldhatja meg, mert adminisztratív úton nem volt lehetőség az építkezés leállítására” – nyilatkozta Adriean Videanu főpolgármester. /Mihály László: Bukaresti református templomsirámok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998