udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karoli Gaspar Reformatus Egyetem (Budapest)

1996. február folyamán

A váratlanul meghalt Szabó T. Ádámra /Kolozsvár, 1946. márc. 12.-Budapest, 1995. dec. 7./ emlékezett K. Lengyel Zsolt, felvázolva az elhunyt gazdag életművét. Szabó T. Ádám nyelvészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte meg, majd emigrálását követően Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A holland egyetemen docensként működött. Második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben vendégelőadást vállalt finnországi konferenciákon. Legutóbb a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen nyelvtörténetet adott elő. Pályaválasztásában a döntő lökést édesapjától, Szabó T. Attilától /1906-1987/, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotójától kapta. Szabó T. Ádám Décsy Gyula hamburgi professzornál doktorált, disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét /ezt 1977-ben kiadta a wiesbadeni Harrasowitz Kiadó/. Szinte hihetetlen, hogy a budapesti minősítő testület a Németországban elnyert tudományos fokozatát a rendszerváltozás előtt nem ismerte el. Doktori munkájának újabb változatát 1985-ben közzétette /Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára, Európa Kiadó, Budapest, 1985./. 1981-ben adta közre Kolozsvár környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata I. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét. Több könyve jelent meg, számtalan tanulmánya, közleménye, könyvismertetése. /Bécsi Napló (Bécs), január-február./

1996. augusztus 4.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. augusztus 4.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. augusztus 5.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. november 13.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatta be dr. Benkő András zenetörténész Dávid István Műemlék orgonák Erdélyben /Polis, Kolozsvár, Balassi, Budapest, 1996/ című könyvét, amely két kiadó összefogásával látott napvilágot. A könyv 1500 műemlék erdélyi orgonát vett számba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Dávid István orgonaművész a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát, áttelepült Magyarországra, jelenleg a nagykőrösi református egyházközség orgonaművésze és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanszékvezető tanára. Könyvének tíz éves múltja van. A könyv bevezetőt nyújt az erdélyi orgonaépítés történetéhez, de szerepelnek benne a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak orgonáinak összeírásai is. Az erdélyi orgonák megmentésére hozták létre Magyarországon az Orgona Transsylvania Alapítványt. - Dávid István nemrég orgonakoncertet adott Kolozsváron, a Szent Mihály templomban. A bevételt az erdélyi orgonaművészet segítésére, valamint a történelmi értékű orgonák javítására fordítják. /Leopold Erika: Meg kell menteni az erdélyi orgonákat. = Népszava, nov. 22./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2000. augusztus 28.

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. július 13.

A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13

2003. december 2.

November 29-én megnyílt Budapesten, az Országházban a Magyarságtudat és egyház az uniós csatlakozás küszöbén című konferencia. - Magyarország és a magyarság felkészülése az európai uniós integrációra nagyon komolyan igényli a történelmi hagyományokkal felruházott egyházak közreműködését - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter. A tanácskozáson többek között a magyar kormány, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem képviselői és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői, így például Tőkés László Királyhágó-melletti református püspök, Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Bartal Károly szlovákiai római katolikus apát vettek részt. Az előadások a határon túli magyar egyházak helyzetéről, a határon túli magyarság közösségépítéséről, az egyházak diaszpórában betöltött szerepéről, illetve a magyar egyházak és az európai uniós tagság kapcsolatáról szóltak. /Az egyházak szerepe az uniós csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A 2005-ös költségvetésben már szerepelhet az az elkülönített alap, amely a határon túli magyar történelmi egyházakat támogatja - jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára a konferenciát lezáró sajtótájékoztatón. Az előadásokban szó volt a határon túli magyar egyházak helyzetéről, a határon túli magyarság közösségépítéséről, az egyházak diaszpórában betöltött szerepéről, illetve a magyar egyházak és az európai uniós tagság kapcsolatáról. /Elkülönített alap a határon túli magyar egyházak támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2004. szeptember 13.

Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2005. január 24.

Másfél ezren kísérték utolsó útjára Fülöp G. Dénest, a Vártemplom néhai lelkészét Marosvásárhelyen. A város egyik legközkedveltebb papjának számító Fülöp G. Dénest búcsúztató istentiszteletet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta. A környékről, Magyarországról és Nyugat-Európából érkező hat lelkész beszélt Fülöp G. Dénesről. A nemzetéért tevékenykedő és ezért meghurcoltatásban, bebörtönzésben részesült papot szelíd harcosnak nevezték. A holland Johann Schieppenbord azért mondott köszönetet elhunyt kollégájának, mert általa megismerhette a magyar egyháztörténetet; dr. Nagy István, a budapesti Károli Gáspár Egyetem, illetve a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola tanára a szellemi örökség átvételének és továbbadásának fontosságáról beszélt; Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora Orbán Viktor volt miniszterelnök leveléből idézett. A sírnál Tófalvi Zoltán publicista Fülöp G. Dénesről, „az ötvenhatosról” beszélt. A január 15-én, Budapesten elhunyt Fülöp G. Dénes koporsója mellett presbiterek, a Székely Nemzeti Tanács képviselői és a Sapientia Egyetem tanárai álltak díszőrséget. /Szucher Ervin: Búcsú a lelkésztől. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. február 28.

Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban vette át az oklevelet a posztgraduális mentálhigiénés képzés első évfolyamának 35 végzőse. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia kara által 2002-ben, első ízben Illyefalván indított képzésen lelkészek, tanárok, orvosok és pszichológusok vettek részt, akik szakmájukban próbálják alkalmazni a tanultakat. Kató Béla református püspök-helyettes, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) elnöke elmondta, a tanfolyam megszervezése a svájci református egyház segélyszervezete és az Apáczai Közalapítvány támogatásával valósult meg. /Bíró Blanka: Sepsiillyefalván. Mentálhigiénés szakembereket képeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2005. április 11.

,,Együtt Európában – ez megint olyan jelige lehet, amely megdobogtatja a szíveket, és nem találkozik a románok ellenkezésével” – hangsúlyozta Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke április 9-én a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba Oktatási Központ által szervezett magyarságkonferencián. Előadás hangzott el Magyarország soknemzetiségűvé válásáról, Wass Albert életművének szerepéről a jelenkori magyarság identitásának megerősítésében, valamint arról, hogy a magyar politikai elit a nemzet érdekei helyett saját érdekeit követi. Pomogáts leszögezte: ,,nekünk, magyarországi magyaroknak kell megadnunk minden politikai, anyagi és szellemi támogatást erdélyi nemzettársaink számára, hogy az új magyar nemzetstratégia kialakulhasson és valóra válhasson”. A kettős állampolgárság ügyében kiírt referendum kudarcot hozott, de a magyar állampolgárság kiterjesztése továbbra is felelős nemzeti tennivaló marad – hangsúlyozta az előadó, aki szerint ,,a másik stratégiai feladat az erdélyi magyarság önigazgatási intézményrendszerének felépítése, beleértve ebbe, ahol lehet, tehát a Székelyföldön, a területi autonómiát, másutt pedig a kulturális autonómiát”. A történelmi folyamatok megértése lehetetlen a valós magyar történelem ismerete nélkül – szögezte le Töttössy Istvánné dr. történész, a budapesti Lónyai Református Gimnázium tanára, aki szerint a nyílt diktatúra idején mindenki tudta, hogy mi ellen védekezzék, jelenleg ellenben az agymosás rejtetten történik. Takaró Mihály, a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem előadó tanára Wass Albert életművét példaként hozta fel, mint ami az ilyen időkben a csonka identitás kiegészítését szolgálja. Ha a pénz- és hatalomszerzés útját állja, ha valaki magyar, akkor az illető az egyéni érvényesülés és gazdagodás érdekében lemond identitásáról – jellemezte a jelenkori politikai elit magatartását Beder Tibor, a csíkszeredai Julianus Alapítvány elnöke. /Fekete Réka: Nemzeti öntudatra, hitre és akaratra van szükség (Magyarságkonferencia Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2005. május 3.

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

2005. december 10.

Gudor András gyulafehérvári lelkész szórványt járja, 14 helységben szolgál, 9 gyülekezetet csak nagy ünnepekkor látogat, 5-ben rendszeresen tart istentiszteletet. Vingárd szász falu, 1309-ben plébániatemploma volt. Ennek helyére építtet templomot 1459-ben a Hunyadiakkal rokon Geréb János. 500 év múltán a templomot államosították, gabonaraktár lett. A visszaigénylési kérvényt a lelkész orra előtt tépték szét: “minek kell a templom, nincs már itt senki”. További folyamodványait is válasz nélkül hagyták. Alsócsórán a templom sem maradt fenn. Az alvinci imateremben őrzik a bútorzatát. Igényelnék vissza a református temetőt, de válasz erre se érkezett. Az alvinci templom a XIV. századból származik. 50 évvel ezelőtt használták utoljára templomnak. Az 1970-es árvízkor a vízszint elérte a 2,5 métert, azóta a tetőszerkezet beomlott. A harangot ellopták, a rendőrségi nyomozás nem vezetett eredményre. Mindent széthordanak, a márványsírköveket is elhordják a temetőből. Benedek Károly esperes síremlékéről az 1 négyzetméteres bronzplakett is valamelyik ócskavastelepen végezte. Az úrasztalát is ellopták a templomból, meg a két kőoroszlánt. 2004-ben az egyházközség a Magyar Örökségtől kapott pénzzel, a régi anyag felhasználásával és a gyülekezet munkájával javította meg a tetőt. Borberek templomát csak a Maros választja el az alvincitől. A templom Erdély első gótikus alkotásai közé tartozik. Falaiból 3 méter már iszap és homok alatt van. A 70-es években a templom beomlott. Tavaly, a Károlyi Gáspár Teológia diákjai kitakarították a templomot, pénzt gyűjtöttek és varsági mesterek bezsindelyezték a szentély tetejét. Marosszentimre templomáról kapott neve már az 1238-as oklevelekben szerepel. A ma is álló templom román kori részei is a XII. századra utalnak. A második világháború után a templom pap és hívek nélkül marad. A 60-as években a gyártelepen lakott 70-80 lélek, de ők a telepen volt kiskápolnában imádkoztak. Mára egy család maradt a gyártelepen és a faluban lakó másik három családdal alkotják a gyülekezetet. A templomkert területének egynegyede a Polgármesteri Hivatal tulajdonába került. A gyönyörű gótikus ablakokat összetörték, s a falon fennmaradt Európa-szerte híres freskót, a “Jeruzsellem felett könnyező Jézust” végigkarcolták. – A templomok beomlanak, kövenként hordják szét a múltunkat, összegezte a helyzetet a cikkíró. /Takács Ildikó: Omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2006. március 18.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület március 17-én Aradon a Jelen Házban Mit kíván(t) a magyar nemzet? címmel tartottak rendezvényt. A hangulatot a Kölcsey Stúdió Sors, nyiss nekem tért című verses összeállítása alapozta meg, majd „A ’48-as követelések mai mérlegen” címen a meghívott előadó, dr. Kulin Ferenc Miklós egyetemi tanár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja azt próbálta összegezni, milyen szellemi és politikai háttér alapozta meg az 1848-as forradalmi célkitűzéseket, s mi valósult meg azokból. /(Kiss): Mit kíván(t) a magyar nemzet? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. május 10.

Immáron tizenöt esztendeje működő egyházi intézmény a marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola. Ez idő alatt közel négyszáz fiatal végezte itt tanulmányait, és majdnem valamennyien a szülőföld iskoláiban, gyülekezeteiben helyezkedtek el mint tanítók, óvónők, kántorok, zenetanárok. Ökumenikus jellegének megfelelően református, római katolikus, unitárius, evangélikus lányokat, fiúkat egyaránt felkészít. A főiskolát lényegében 1990 őszén alapították a történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori szervezetének vezetői. Létrehozásában meghatározó szerepe volt az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspökének, dr. Csiha Kálmánnak. 1993-ban sikerült megszerezni a hivatalos működési engedélyt. Az állam a főiskola fenntartásához semmilyen anyagi alapot nem biztosított. A tanítói szak „érvényesítése” komoly gondot jelentett; az 1995-ös román tanügyi törvény ugyanis csak állami és magánoktatási rendszert engedélyezett – az egyházi, felekezeti oktatást a magánszférába utalta. Ebben helyzetben, amikor az intézmény léte forgott veszélyben, a Károli Gáspár Református Egyetem keretében működő nagykőrösi Tanítóképző Főiskola nyújtott testvéri segítséget: a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola kihelyezett erdélyi tagozatként folytathatta munkáját. Jelenleg is így van. A Nagykőrösön megszerzett tanítói oklevelet Romániában honosítani kell. A marosvásárhelyi főiskola a kántori szakot illetően az Erdélyi Református Egyházkerület iskolarendszerébe tartozik, a tanítói szakot tekintve azonban a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata. Végül 2002-ben sikerült elnyerni az akkreditációt a tanítói szakra. Három évi nappali képzés után a diákok megszerzik a kántori oklevelet, amelyet az illetékes egyházi hatóságok érvényesítenek: a levelező rendszerben folytatott negyedik tanévben pedig a fiatalok már helyettes tanítóként vagy kántorként dolgoznak. A főiskola legfőbb gondja: nincs saját épülete, bentlakása a vidéki diákok részére. Három helyiséget használnak a vártemplomi egyházközség Diakóniai Központjában, és egy leromlott állapotban levő épületben tarthatnak gyakorlati órákat. /Nagy Pál: Főiskola a szülőföldnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2006. augusztus 7.

Dr. Geréb Zsolt professzor a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanárai nevében szeretettel köszöntötte írásában Dr. Tőkés István ny. professzort 90. születésnapján, aki kora ellenére nagy vitalitással, lelkesedéssel, dolgozik, ír, prédikál, kertészkedik, vitatkozik ma is. Tőkés István 1916. augusztus 8-án született a Háromszéki Málnás községben. A református teológiára a harmincas évek közepén iratkozott be. Már ekkor jelentkezett írásaival egyházi lapokban. A teológiai évek után külföldi tanulmányútra indult a berlini, tübingeni és bázeli teológiai fakultásokra. Volt főiskolai lelkész, püspöki titkár, egyházkerületi igazgatótanácsos, a Református Szemle szerkesztője, teológiai professzor. Emellett jelentős tisztségeket töltött be zsinati tagként, egyházkerületi missziói előadóként és püspök-helyettesként. Nyolc gyermeke van és 32 unokája van. Több mint száz teológiai tanulmánya, tizenöt önálló kötete jelent meg. A teológiai tudomány mindenik szakágában publikált: írásmagyarázatot, egyháztörténetet, hitismeretet, egyházjogot, igehirdetés-elméletet. Művelt más műfajokat is: a tudományos értekezést, egyetemi jegyzetet, népszerűsítő írást, könyvismertetést, hiterősítő írást, vitairatot stb. Munkássága elismeréséül a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara díszdoktori címmel tüntette ki 1996-ban, a magyar Kulturális Minisztérium pedig a Károlyi-díjat adományozta neki 2001-ben. /Dr. Geréb Zsolt professzor: Dr. Tőkés István ny. teológiai professzor 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2006. október 3.

Illyefalván négy éve működik, Kató Ibolya önzetlen és szakszerű szervezőképességének hála, az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság. Még 2002-ben hívták életre. Azóta két kétéves turnusban pszichológusok, pedagógusok, lelkészek, óvónők készülnek fel e fontos feladatra, a Károli Gáspár Egyetem jeles szakembereinek és a Magyar Menthál-higiénés Társaság támogatásával. Sepsiilyefalván konferenciát tartottak, az eddig elvégzett munkát vették számba. A székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi Lelki Egészségcentrum tevékenységéről beszéltek, a szociális szférában dolgozók lelki egészségvédelméről, a pedagógus-továbbképzés és a cserkészet mentálhigiénés vonatkozásairól. /Simó): Tanulj, hogy segíthess! (Az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság konferenciája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

2006. december 4.

A 20. századi protestáns egyházzene kiemelkedő személyiségére, a száz éve született Gárdonyi Zoltánra emlékeztek december 3-án, vasárnap Nagyváradon. Az esemény része annak a négyhetes nemzetközi orgonafesztiválnak, amely a rogériuszi református templom orgonájának felavatásával kezdődött a múlt héten. Az ünnepélyen Gárdonyi-emlékkiállítás nyílt meg a templomban, a zenetudós életművéről pedig Berkesi Sándor karnagy tartott előadást. Dávid István orgonaművész Gárdonyi műveiből válogatott erre az alkalomra. A székelyudvarhelyi születésű Dávid István a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának tanszékvezetője. Orgonatörténeti kutatásai során Erdély műemlék-orgonáiról írt könyvet /Műemlék orgonák Erdélyben, Polis, Kolozsvár, Balassi Kiadó, Budapest, 1996/, továbbá a nagyváradi orgona felépítésében is segített. /Gergely Gizella: Orgonafesztivál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2007. március 17.

Visky S. Béla a nyolcvanas évek első felében nemzedéktársaival együtt kitüntetésnek érezte, hogy Tőkés István professzor tanítványai lehettek a Protestáns Teológián. Megtanulhatták a felemelt fővel való szólás erkölcsét az intézetben, amikor Ungváry szekus ezredes úgy sétafikált, mintha ő maga lett volna a püspök. Visky S. Béla Tőkés Istvánhoz írt nyílt levelében válaszolt az őt támadó cikkre /Szabadság, márc. 6./, megjegyezve, tényleg református teológiát tanít az egyetemen, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem doktorált. Visky szerint „Azzal a gyakorlattal, hogy egyházam átveszi a politikai módszerek és beszédmódok csűréseit-csavarásait, pöcegödröt csinál a saját szájából a világ előtt; sőt éppen a református egyház az, mely ilymódon megerősíti a politikumot a maga machiavellista hazugságaiban. ” Hozzátette: „nagy baj, sőt szörnyű szerencsétlenség, ha az egykori forradalmár diktátorrá válik. ” Vajon Tőkés Lászlóra, az egykori forradalmárra, alkalmazható-e a fenti tétel? – kérdezte. Ezt a kérdést társadalmi vitára bocsátja. /Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. Nyílt levél Tőkés István részére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Előzmény: Tőkés István: Viták hevében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2007. augusztus 22.

A Fehér megyei RMDSZ idén ötödik alkalommal hívta gyülekezésre augusztus 20-án a szórvány lakóit a megye valamelyik pusztulásra ítélt, gyülekezet nélkül maradt templomába. Idén Boroskrakkó (Cricau) Árpád-kori templomához szállították a buszok a Maros és Küküllő mente magyarságát. Boroskrakkón a megye egyik legjelentősebb műemlék temploma van. Megfogyott gyülekezetének két tagja, a Tibori testvérek, előrehaladott koruk miatt nem lehetettek jelen az ünnepségen. Eljöttek a budapesti Károlyi Gáspár Református Teológia diákjai, az Ágoston Sándor Alapítvány önkéntesei, kik 2005-ben javították ki a templom megrozzant tetőszerkezetét, ők idén a szomszédos Sárd templomának javításán dolgoznak s áldozatos munkájuknak köszönhetően a szórvány e bástyái még nem jutnak a borosbenedeki romtemplom sorsára. /Takács Ildikó: Egy nap, amikor hív a kürt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2007. október 30.

Október 5-től foglalta el hivatalát dr. Marosfői Levente, a Hargita megyei állategészségügyi igazgatóság megbízott vezérigazgatója, miután elődje, dr. Ferenczy Ferenc főállatorvos nyugalomba vonult. Dr. Marosfői Levente /sz. 1974. máj. 25./ az állatorvosit Iasi-ban végezte 1998-ban, ezt követően Bukarestben két évig egyetem utáni képzésen vesz részt. Egy hete doktorált. Elvégzett időközben egy 2 éves mentálhigéniai képzést, távoktatásban, a budapesti Károli Gáspár egyetem keretében, Sepsiszentgyörgyön. /Ferencz Imre: Gyorsfénykép a vezérigazgatóról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 30./

2009. október 25.

Az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság (EMMT) a hét végén Sepsiillyefalván tartotta negyedik konferenciáját. A társaságot pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások, lelkészek, vallástanárok, gyógypedagógusok hívták életre, azok, akik részt vettek a Károli Gáspár Református Egyetemmel közösen szervezett mentálhigiénés szakképzésen. A konferencia nyitónapja október 23-án volt, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versével és az 1956-os forradalom képeivel idézték a jeles napot. Grezsa Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az EMMT tiszteletbeli elnöke szintén az évfordulóhoz kötötte beszédét. Beszámolt arról, hogy ez évtől Budapest és Illyefalva mellett Felvidéken is beindult a mentálhigiénés képzés. A hét végi konferencia központi témája a család, a párkapcsolat volt, kiemelkedő magyarországi szaktekintélyek tartottak előadást. /Farkas Réka: Konferencia a nemzet jobbításáért (Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998