udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karoli Gaspar Reformatus Egyetem Nagykõrosi Tanitokepzõ Fõiskolaja

2004. május 13.

A közelmúltban Marosvásárhelyre látogatott a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karának küldöttsége. A marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola igazgatója, Barabás László vendégtanárként tartott ebben a félévben néprajzi előadásokat, filmbemutatókat a nagykőrösi testvér főiskolán s egyben a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán is. A nagykőrösi főiskola Karácsony Sándor Színpada két előadással vendégszerepelt. Az egyik előadás Egy huszadik századi krónikás ének címmel az ’56-os mártírnak, Gulyás Lajos református lelkésznek a sorsát idézte Kövy Zsolt Gulyás Lajos emlékezete című kötetének felhasználásával. /Járay F. Katalin: Nagykőrösi főiskolások a Diakóniai Központban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2006. május 10.

Immáron tizenöt esztendeje működő egyházi intézmény a marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola. Ez idő alatt közel négyszáz fiatal végezte itt tanulmányait, és majdnem valamennyien a szülőföld iskoláiban, gyülekezeteiben helyezkedtek el mint tanítók, óvónők, kántorok, zenetanárok. Ökumenikus jellegének megfelelően református, római katolikus, unitárius, evangélikus lányokat, fiúkat egyaránt felkészít. A főiskolát lényegében 1990 őszén alapították a történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori szervezetének vezetői. Létrehozásában meghatározó szerepe volt az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspökének, dr. Csiha Kálmánnak. 1993-ban sikerült megszerezni a hivatalos működési engedélyt. Az állam a főiskola fenntartásához semmilyen anyagi alapot nem biztosított. A tanítói szak „érvényesítése” komoly gondot jelentett; az 1995-ös román tanügyi törvény ugyanis csak állami és magánoktatási rendszert engedélyezett – az egyházi, felekezeti oktatást a magánszférába utalta. Ebben helyzetben, amikor az intézmény léte forgott veszélyben, a Károli Gáspár Református Egyetem keretében működő nagykőrösi Tanítóképző Főiskola nyújtott testvéri segítséget: a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola kihelyezett erdélyi tagozatként folytathatta munkáját. Jelenleg is így van. A Nagykőrösön megszerzett tanítói oklevelet Romániában honosítani kell. A marosvásárhelyi főiskola a kántori szakot illetően az Erdélyi Református Egyházkerület iskolarendszerébe tartozik, a tanítói szakot tekintve azonban a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata. Végül 2002-ben sikerült elnyerni az akkreditációt a tanítói szakra. Három évi nappali képzés után a diákok megszerzik a kántori oklevelet, amelyet az illetékes egyházi hatóságok érvényesítenek: a levelező rendszerben folytatott negyedik tanévben pedig a fiatalok már helyettes tanítóként vagy kántorként dolgoznak. A főiskola legfőbb gondja: nincs saját épülete, bentlakása a vidéki diákok részére. Három helyiséget használnak a vártemplomi egyházközség Diakóniai Központjában, és egy leromlott állapotban levő épületben tarthatnak gyakorlati órákat. /Nagy Pál: Főiskola a szülőföldnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2009. szeptember 28.

Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998