udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpat-medencei Irodalmi Tarsasagok Szovetsege

2000. szeptember 28.

A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2002. július 20.

Tizenegyedik alkalommal hívta össze vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A háromnapos rendezvény júl. 19-én kezdődött Hódmezővásárhelyen. Turcsány Péter, a szövetség ügyvezető elnöke bejelentette, hogy a hazai és határon túli irodalmi egyesületek több mint félszáz képviselője érkezik az összejövetelre. /Irodalmi társaságok vándorgyűlése Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. október 2.

Szeptember utolsó napjaiban a Kölcsey Színpad /Arad/ néhány tagja részt vett a gyergyószentmiklósi MÜSZIT (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) tizedik, jubiláris rendezvényein. Okt. 5-én a budapesti székhelyű Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok vezetőségi ülését tartják a Kölcsey olvasótermében, olyan neves irodalomtörténész jelenlétében, mint Dr. Medvigy Endre, a Szent László Akadémia tagja, a társaság elnöke. Okt. 6-án a belvárosi református templomban a Kölcsey Egyesület emléktáblát avat Kazinczy Lajos honvédezredes emlékére, akit 1849. okt. 25-én 29 éves korában végeztek ki Aradon és csontjai valahol a várárok ismeretlen zugában hevernek. Okt. 10. és 14. között a Kölcsey Színpad meghívottként vesz részt Kiskunfélegyházán a kétévenként megrendezett országos diákszínjátszó fesztiválon. Október 31-én újból megnyílik a Kölcsey Népfőiskola sorozata az egyesület olvasótermében. /Hírek a Kölcsey Egyesületből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. október 7.

Aradon a belvárosi református templom okt. 6-i istentiszteletének illusztris vendége volt Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Szabadság-szobor kiszabadítója. Népes csoporttal képviselték iskolájukat a megemlékezésen a Kecskeméti Református Gimnázium diákjai. Dávid Ibolya a siralomházba zárt tábornokok szeretteikhez intézett leveleiről, utolsó üzenetéről szólt. A Kölcsey Színpad diákjai szavaltak az alkalomhoz illő verseket, majd Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke mutatta be Kazinczy Lajos honvédezredes életpályáját, akit joggal tartanak a 15. aradi vértanúnak, hiszen 1849. október 25-én végezték ki a várban, s akit mindmáig ismeretlen helyen földeltek el hóhérai. Medvigy Endre, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke a vértanúk emlékezete az irodalomban címmel tartott rövid értekezést. A templom előcsarnokában elhelyezett emléktáblához a millenniumi zászlóval vonult ki a gyülekezet. A táblát Dávid Ibolya leplezte le. A fehér márvány alapon aranybetűkkel a következű szöveg olvasható: Kazinczy Lajos honvédezredesnek, akit kivégeztek Aradon, 1849. október 25-én 29 éves korában. Állította a Kölcsey Egyesület 2002. októberében. /P. P.: Emléktábla a 15. vértanúnak. Kazinczy Lajos honvédezredes többek közt a Vereckei hágót védte vitézül seregével. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2005. május 18.

Fennállásának 12. évfordulójához érkezett a közel 70 tagszervezetet tömörítő Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége, amely idei tisztújító közgyűlését július 14-e és 17-e között tartja Kassán, Polgár és nemzet címmel, amelynek előadásai és megbeszélései a szórványmagyarság kultúrájának fennmaradását, megőrzését járják körül. A KITÁSZ /amelynek a legtöbb határon túli tagszervezete Erdélyben van/ Hírlevélben jelezte, hogy szervezik a KITÁSZ-antológia megszerkesztését, amelyben minden tagszervezetnek helyet adnak a bemutatkozásra, tevékenységeik ismertetésére. A KITÁSZ közösen a Népi Írók Baráti Társaságával, a budapesti Székely Körrel és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiájával az Erdélyi magyar irodalom Trianon után címmel előadássorozatot szervez az MVSZ Magyarok Házában középiskolás diákok számára, dr. Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke vezetésével. Ennek keretében május 3-án Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos költészete címmel Pomogáts Béla tartott előadást, május 17-én Nagyenyedi Fügevirág címmel Sütő András munkásságát ismerteti N. Nagy Pál József irodalomtörténész, május 31-én Székely János írói életművéről tart értekezést Szakolczay Lajos irodalomkritikus, júniusban pedig 16-án Szilágyi István írói életművét értékeli előadásában Márkus Béla irodalomtörténész. /Antológiát tervez a KITÁSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2007. július 16.

Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./

2009. július 18.

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998