udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpat-medencei Kulturalis Szovetseg

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2006. június 21.

A 6. Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata Létrejött a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség A 6. Budakalászi Találkozón résztvevő 125 – bosznia-hercegovinai, cseh- és morvaországi, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai, ukrajnai és magyarországi – civilszervezet képviselői a 2006. június 16–18. között tartott tanácskozás eredményeként kinyilatkoztatják: 1. A 6. Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civilszervezetek Fóruma megteremtette a feltételeit annak, hogy létrejöjjön és jogi státust nyerjen a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. 2. Az előző találkozón sürgettük a Kárpát-medence épített magyar örökség regiszterének elkészítését. Örömmel tapasztaltuk, hogy e tekintetben az illetékes kormányzati szervek és civilszervezetek kölcsönösen partnerekké váltak, és számos eredményt értek el. 3. Tapasztaljuk a támogatások rendszerének reformját. E tekintetben azonban félelmeink és aggodalmaink vannak. A Fórum résztvevői meghallgatták a MACISZESZ (Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetsége) nyílt levelét és annak tartalmát magukévá tették. Mi, a Fórum résztvevői, akik valamennyien közművelődési szervezeteket képviselünk, azt tapasztaljuk, hogy a kultúrára egyre kevesebb pénz jut. Márpedig a nyelvet és az identitást csak az oktatás és a kultúra mentheti meg. Tehát a közművelődési tevékenységet, amely nem munka, hanem hivatás, nem szabad cserbenhagyni. 4. Annak érdekében, hogy minél hamarabb “saját lábunkra” tudjunk állni, minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy képezzük magunkat, elsajátítsuk azokat az ismereteket, amelyek szükségesek, hogy a mai világban eredményeket tudjunk elérni. Ezeknek a képzéseknek a megszervezéséhez és lebonyolításához támogatást kérünk minden formában. 5. Nagy örömünkre szolgál az ifjúság egyre növekvő szerepvállalása a munkában és a Fórumokon való részvételben egyaránt. 6. Történelmünk, helytörténetünk jobb megismerése érdekében szükségesnek érezzük, hogy az elkövetkező fórumokon egy-egy régió bemutathassa és megismertethesse értékeit. 7. Üdvözöljük az írott és elektronikus sajtó érdeklődését közös munkánk iránt. 8. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez való tartozás jogához, ezért felkérjük a mindenkori magyar kormányt, hogy mihamarabb találja meg a határon túli és határon belüli magyarokat egyformán megnyugtató, erre vonatkozó megoldást, megadva áttelepedés nélkül a magyar állampolgárságot.

2007. április 25.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2009. június 22.

Megalakult Budakalászon a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. Mintegy 70 határon túli és anyaországi civil szervezet hozta létre. Cselekvési programja többek között az oktatásra és a nevelésre összpontosít. „Ezek a szervezetek rászorulnak és igénylik az érdekvédelmet is, a szövetség fölvállalja mind a magyarországi mind pedig a Kárpát-medencében működő civilek érdekvédelmét” – mondta Szabó Tibor, a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség elnöke. /Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Erdély. ma, jún. 22./ A múlt hét végén tartotta a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Budakalászon 9. konferenciáját. A fórum egyik határozatának értelmében ezt a hosszú nevet lerövidítették, és ezentúl Kárpát-medencei Kulturális Szövetségként fog szerepelni. Az alapszabályt a mostani követelményekhez igazították. Ez a szövetség az egész Kárpát-medence magyarlakta vidékein működő kulturális egyesületek fóruma, ahol az egyesületek képviselői megismerhetik egymást, egymás eredményeit, gondjait. A cél a nemzeti tudat megerősítése, a nemzet megmaradásának elősegítése. A fórumon szó volt az oktatás és nevelés helyzetéről – nem csak az iskolákban –, további témák: a közművelődés, a közgyűjtemények helyzete, az épített környezet és a természetvédelem, a média, az internet hatása, a népegészség és a sport stb. A legfontosabb azonban a mostani helyzetből való kilábalást elősegítő koncepció, stratégia kidolgozása. /Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke: Tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998