udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 101 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-101
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpat-medencei Magyar Kepviselõk Foruma /KMKF/

2004. szeptember 9.

Szept. 10–11. között kerül sor Budapesten a Kárpát-medencei magyar parlamenti képviselők csúcstalálkozójára, amelyen jelen lesznek az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai is. A kétnapos találkozó főbb napirendi pontjai: a Kárpát-medencei Képviselői Fórummal kapcsolatos tervezet megvitatása; szakmapolitikai kapcsolattartás kérdései; az Európai Unióhoz történt csatlakozás következményei a Kárpát-medencei magyarságra. A találkozó alkalmával külön megbeszélést tart a 24 magyarországi és a 2 szlovákiai EP-képviselő is. /II. Magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2004. szeptember 11.

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2004. szeptember 13.

A szept. 10-én Budapesten megalakult Kárpát-medencei Képviselők Fóruma /KMKF/, az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből álló konzultatív testület, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kiegészítő parlamenti dimenziója, ajánlást fogadott el a magyar kormány számára. Az ajánlás szerint az euroatlanti integrációba történő bekapcsolódás új esélyeket kínál a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme szempontjából, amelyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, a magyar Országgyűlés bizottságaiban, illetve egyéb keretek között szükséges megvalósítani. A magyar-magyar együttműködés egyik legfőbb célja a határon túli magyarlakta régiók kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása. Szükséges, hogy a határon túli magyar közösségek, nemzetrészek a KMKF következő üléséig dolgozzák ki saját jövőképüket. Az Európai Unióban létező autonómiaformák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlatának megismerése céljából szükséges összehasonlító tanulmányok mielőbbi elkészítése. A KMKF a magyar kormány figyelmébe ajánlja a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli magyar véleményeket. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2005. szeptember 17.

Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2006. május 18.

A Kárpát-medencei képviselők fórumának folytatásáról és kibővítéséről tárgyalt Szili Katalin, az Országgyűlés újraválasztott elnöke május 17-én a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. Szili elmondta: a Kárpát-medencei képviselők fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttműködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttműködésbe. Szili Katalin arra készül, hogy szeptember–október folyamán a román szenátus és képviselőház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselői is – tette hozzá. /Szili Katalin a román parlament elnökeivel találkozna. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2006. július 6.

Szili Katalin házelnök szeptember 8-ára hívta össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának éves csúcstalálkozóját. Szili Katalin a fórum előkészítő bizottságának július 5-i ülésén az új irányvonalak között említette a fórum stratégiai szerepének, szakpolitikai jellegének erősítését. A házelnök közölte, hogy a testület továbbra is konzultációs fórum marad, az előkészítő bizottság pedig operatív bizottsággá alakulna, és lehetőséget kap arra, hogy olyan albizottságokat alakítson ki, amelyek a plenáris ülések közötti együttműködést segíti. A két albizottság gazdasági, illetve oktatási-kulturális ügyekkel foglalkozna. Szili Katalin szerint a 2004 szeptemberében létrejött fórum biztosította azt, hogy a parlamenti képviselők és a határon túli magyarság képviselői között folyamatos párbeszéd alakuljon ki elsősorban a nemzetpolitikai stratégiai, gazdasági és oktatási kérdésekben. Közölte, szó sincs arról, hogy átvegyék a MÁÉRT szerepét. /Szeptemberben ül össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2006. július 18.

A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy a magyar kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségeket támogató intézményrendszerben és támogatáspolitikában. Megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát, egyelőre bizonytalan, milyen anyagi támogatások fölött dönthet az Illyés Gyula Közalapítvány. Szili Katalin házelnök kezdeményezésére a múlt héten összeült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Előkészítő Bizottsága, melynek célja az idei, várhatóan szeptemberben megrendezendő csúcstalálkozó előkészítése volt. Az eszmecserén részt vett minden határon túli magyar szervezet egy-egy képviselője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint egyelőre nem világos, hogy az átszervezés, a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintik majd a határon túli magyarságot. Egyetértett ugyan azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de tudni szeretné, mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik majd a továbbiakban a Szülőföld Alap? Gazda Zoltán, az RMDSZ politikai ellenlábasának számító MPSZ sepsiszéki vezetője jelezte, tiltakozásokat fog szervezni, ha a magyar kormány nem változtat a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke egyelőre nem foglalt állást a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere tervezett átalakításáról, véleménye szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott találkozóján csak általános elveket és célokat fogalmazott meg. Duray Miklós, a MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elvesztette a nemzeti együttérzés, hagyományőrzés egyensúlyát, a készülő döntések mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai húzódnak meg. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással lesz a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítására, – nyilatkozta Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Nehéz vitatkozni azzal, hogy az átláthatóság növelésére, a támogatások elaprózódásának megakadályozására szükség van, de kérdéses, hogy ez megvalósul-e. Kovács Miklós sajnálkozását fejezte ki, amiért a magyar kormány nem tárgyalt a tervezett átalakításokról a határon túli magyarok képviselőivel. /Kárpátinfo/Felvidék.ma, júl. 17./

2006. augusztus 2.

Gyurcsány Ferenc magyar-magyar kormányzati konzultációra cseréli a MÁÉRT-et. Magyar-magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. „Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján sem támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel. /Rostás Szabolcs: Be nem avatkozó nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2006. szeptember 9.

Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2006. szeptember 11.

Kolozsváron szeptember 9-én ülésezett RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). Nőtt az RMDSZ helyi tisztségviselőinek száma ebben az évben azt követően, hogy több független polgármester és helyi tanácsos a szövetséghez csatlakozott – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla ismételten bírálta a kormánykoalíciót. /Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./ Az Európa parlamenti képviselők választására vonatkozó törvénytervezet a legfontosabb jogszabály, amelyet a kormány az elmúlt időszakban elfogadott – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülését követő sajtótájékoztatón. Markó beszámolt a Budapesten tartott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról is, ahol tájékoztatta a magyar hivatalosságokat arról, hogy nem ért egyet a munkaerőpiac korlátozására vonatkozó elképzelésekkel. Az RMDSZ-nek ma a legfőbb gondja az, hogy növekszik a nacionalizmus Romániában és Szlovákiában, továbbá mi lesz a kisebbségi törvénytervezettel, amelynek folyamatos halogatása tünetértékű, illetve mi a helyzet az erdélyi és székelyföldi fejlesztési programokkal. Markó Béla elutasította a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által megfogalmazott, személyét ért támadásokat, emlékeztetvén arra, hogy őt a nyolcvanas években állandó megfigyelés alatt tartotta az egykori Szekuritáté, és iratcsomójában csupán a lehallgatott telefonbeszélgetéseknek a szövege mintegy ezer oldalt tesz ki. /Papp Annamária: Európa parlamenti képviselőválasztást sürget az RMDSZ. Még nem került szóba az RMDSZ elnökjelöltjeinek személye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2006. szeptember 11.

„Számunkra nagyon fontos, hogy nemzetpolitikai egyetértés alakuljon ki” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, melyet negyedik alkalommal hívott össze az Országházba. Szerinte nemzetpolitikai szempontból „elég kritikus időszakot élünk meg, és éppen ezért a magyarság számára biztonságérzetet csak és kizárólag az adhat, hogyha van egyetértés és konszenzus”. Elárulta: a magyar kormány még ez évben tervezi egy magyar-magyar kormányzati konzultációs fórum összehívását. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla szerint a KMKF nem helyettesítheti ugyan a MÁÉRT-et, de „bizonyos funkcióit átveheti, ugyanis már az idei elképzelésekből látszik, hogy egy konkrétabb, esetleg közös megoldásokat is fölmutató fórummá válik”. Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke közölte, hogy tudomása szerint a magyar kormány nem kívánja működtetni a MÁÉRT-tet, ehelyett egy „több fórumú” konzultációs rendszert javasolnak. Bugár hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a határon túli magyarok és a magyar kormány képviselőinek egyeztetésein „döntések születnének vagy csak ajánlások”. Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a szakállamtitkár által ismertetett – A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere című – dokumentum „nem számol a MÁÉRT-tel, minthogyha a kormány nem kívánna érdemi és egyenrangú párbeszédet folytatni a politikai pártokkal”. A Gémesi Ferenc szakállamtitkár által ismertetett reformtervezet alapján, a határon túliaknak szánt támogatásokat az eddigi közalapítványok megszüntetésével a Szülőföld Alapba összpontosítaná a kormány, és erre alapozva vetítik előre egy szélesebb egyeztető fórum létrejöttét. A kormány a kétoldalú magyar-magyar konzultációkra kívánja helyezni a hangsúlyt. Viszont ebben a „kétoldalú” körben csak az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége szerepel. Markó Béla kifejtette: „nem örül, hogy Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnik a magyar-magyar kapcsolatokból.” Az RMDSZ-elnök ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány szándékai szerint több intézményt, alapítványt egyesítenek, összevonnak. Bugár Béla az Illyés Közalapítvány kérdésével kapcsolatban rámutatott, hogy mostanra kialakult egy olyan alkuratóriumi rendszer, amely nagyon keményen tudott működni. Bugár ajánlotta: gondolják még egyszer át a közalapítvány sorsát, „mert ami jól működött, azt továbbra is működtetni kellene.” A KMKF plenáris ülései közötti időszakban végzendő tevékenység érdekében négy albizottság létrehozását tervezik: gazdasági, oktatási és kulturális, alkotmányi és emberi jogi, valamint külügyi és Európa-ügyi albizottságot. Az albizottságok úgy fognak kialakulni, hogy a határon túli szervezetek, illetve az érintett magyar parlamenti állandó bizottságok egyaránt delegálnak képviselőket, és ezek az albizottságok közvetítik majd a parlamenti állandó bizottságok irányába azokat a jogszabály-alkotási problémákat, amelyeket megtárgyalnak. Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsága, valamint a KMKF állandó bizottsága, amelynek a neve jelenleg operatív bizottság, együttes üléseket tartana rendszeresen. „Ez lehetne a KMKF gyakorlati működtetésének a csúcstalálkozók közötti időben az a szintje – mondta Németh Zsolt -, amely összefogná azt a munkát, ami egyébként az albizottságok szintjén zajlik.” /Guther M. Ilona: Visszafogott reakció a határon túli vezetők részéről a reformcsomagra. MÁÉRT helyett kormányzati konzultáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselői. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF előkészítőbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is. A KMKF résztvevői előtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfő örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, sajnálatosnak nevezve, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítéléséből is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselők folytatnak. /Csak a kormány nem akar Máértet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2006. szeptember 15.

A Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala és egy sor, a határon túli magyarokat támogató alapítvány gyurcsányi megszüntetése után a Kárpát-medencében nagy a morgolódás és mozgolódás, az új magyar nemzetstratégia a határon túli magyar képviseletek körében nem gerjeszt sok bizalmat. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amelynek tagjai Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok, szeptember 8-án Budapesten évi plenáris ülést tartott. A Magyarok Világszövetsége szeptember 15-16-ra új magyar-magyar csúcs összehívását kezdeményezte, s olyan Magyar Nemzeti Tanács létrehozását tervezi, amely a parlamenti képviselettel rendelkező politikai szervezetek, valamint a civil egyesületek aktív és hatékony részvételét, érdekérvényesítési törekvéseit hivatott egyeztetni és egybehangolni. Mindkét fórum egybehívása a magyar-magyar ügyek kormányzati rendezésének hiányát kívánja tudatosítani. A KMKF budapesti plenáris ülésén a résztvevők megállapodtak a magyar-magyar kapcsolatok stratégiájának újragondolásában. A plenáris ülés üdvözölte az Európai Parlamentben a magyar képviselők kezdeményezéseit a nemzeti kisebbségek jogvédelmének ösztönzésében, állást foglaltak a Szlovákiában tettlegességekig elmenő magyarüldözés kérdésében, és fontos lépésnek tartják José Manuel Barrosónak az állásfoglalását, miszerint az EU nem tekinti a tagországok belügyének a kisebbségi incidenseket. A Gyurcsány-kormány a határon túli szervezeteket és a politikai képviseletet is teljességgel ki akarja zárni az ügyek intézéséből, ami az érintettek körében határozott ellenállást vált ki. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valószínűleg azért nem vesz részt az MVSZ kezdeményezte budapesti fórumon, mert a Máért felszámolásának újragondolását várja a magyar kormánytól, és Markó Bélának is volt olyan megjegyzése, hogy nem tartja méltányosnak, ha Illyés Gyula és Márton Áron neve a magyar alapítványok élén nem-kívánatossá válik. Gyurcsánynak és társainak egyértelmű kifütyülésére előbb a határon túli magyarság körében került sor. Pillanatnyilag Magyarországon kíséri füttykoncert, bárhová is lép. /Sylvester Lajos: Fütty a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2006. szeptember 28.

Népes delegáció élén érkezett szeptember 27-én Marosvásárhelyre Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy tavasszal volt egy gazdasági fórum, amely a Kárpát-medencei régiót felölelő kérdésekkel foglalkozott. Azt a fórumot bécsi magyar szervezetek rendezték. Ott határoztak úgy, hogy a következő Marosvásárhely lesz. Szeptember elején volt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, ahol megegyeztek abban, hogy két fontos területet szeretnénk ennek az együttműködésnek a motorjává tenni: az egyik a gazdasági együttműködés, a másik a kultúra. Szili nagyon örül annak, hogy Románia január elsejétől az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Az uniós források a határon átnyúló fejlesztések tekintetében sokkal rugalmasabb lehetőséget biztosít. Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta, az erdélyi magyarságnak fontos, hogy jó kapcsolatunk legyen a mindenkori magyar kormánnyal. Ehhez közös stratégiára van szükség, fórumot kell teremteni, ezt szolgálja a Kárpát- medencei Gazdasági Fórum. Szili Katalin ellátogatott a Teleki Tékába. Szeptember 28-án részt vesz a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon. /(mózes): Marosvásárhelyre érkezett a magyar országgyűlés elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

2006. szeptember 29.

„Szeretnénk, ha együttműködésünkben a gazdaságpolitika, a gazdaságfejlesztés lenne a következő időszak egyik fő motívuma” – jelentette ki szeptember 28-án Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A politikus részt vett a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Fórumán. „Négy éve működik a Kárpát-medencei képviselők fóruma, ennek szatellit rendezvényeként hoztuk létre a Kárpát-medencei gazdasági és vállalkozói fórumot, melynek előző ülésére Bécsben került sor” – magyarázta Szili Katalin. A fórumon elhangzott, hogy 590 vállalkozás van Erdélyben, amely magyar-román vegyes vállalkozásként működik, s márciusban létrejött egy közös gazdasági-kereskedelmi kamara is. A munkaerő szabad mozgására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a magyar házelnök reményét fejezte ki, hogy főként gazdaságpolitikai megfontolások lesznek azok, amik megalapozzák az erre vonatkozó magyar döntést. Az ÚMSZ munkatársai felvetették, hogy romániai magyar szónoka is volt a Kossuth-téri tüntetésnek. Tőkés László püspök azt mondta az emelvényen: „aki kurvának nevezi édes hazánkat, az nem maradhat hatalomban”. Szili Katalin hangsúlyozta, nem kívánja kommentálni Tőkés püspök Kossuth téri szereplését. Annyit elmondott, hogy a püspök román állampolgár, ezért nem írhatta volna alá a petíciót. /Bögözi Attila, Lokodi Imre: Szili: hamarosan kiderül az igazság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2006. október 4.

Magyarország számára is fontos fejlemény az Európai Bizottság országjelentése, amely zöld utat biztosít Románia januári csatlakozásának – fejtette ki a múlt héten Marosvásárhelyen Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Vállalkozók Fórumán. A házelnök emlékeztetett arra, hogy az összejövetel egy május 15-i bécsi konferenciának a folytatása, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a szatellit-rendezvénye. Fontosnak nevezte a magyar–magyar kapcsolatok korszerű fejlődését, akárcsak az olyan együttműködést, amely elősegíti a kis- és középvállalatok életképességének javulását. Borbély László, a román kormány közmunkaügyi és területrendezési minisztere hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozása után várhatóan élénkebb lesz a gazdasági együttműködés a két szomszédos ország között. /Kárpát-medencei Vállalkozók Fóruma. Magyarország üdvözli a kedvező országjelentést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2006. október 24.

Az 1956-os forradalom emlékére rendezett, a romániai áldozatok kitüntetésével egybekötött kolozsvári ünnepség díszvendége volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A lapnak nyilatkozva kifejtette, jól érezte magát Kolozsváron, érezte a szeretetet. A kolozsvári értelmiségiekkel beszélgetve 1956 hangsúlyosan szóba került. Tisztelettel kell emlékezni azokra, akik a határon túl életüket, szabadságukat áldozták a forradalomért. Szóba kerültek oktatási, finanszírozási kérdések, továbbá a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának a működése. Szili jövőre hasonló Kárpát-medencei találkozót tervez a civil szervezetekkel, továbbá a testvérvárosi önkormányzati hálózat találkozóját. A legutóbbi marosvásárhelyi üzletember-találkozón elhatározták, hogy létrehozzák a gazdasági, kereskedelmi, ipari kamarák Kárpát-medencei együttműködési fórumát. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a magyarországi pártpolitikai egymásnak feszülés a határon túli magyarságnak sem tesz jót. Szili igyekszik mindet megtenni, hogy egyfajta közeledésre sor kerüljön. Az erdélyi magyarok attól tartanak, hogy a költségvetési megszorítások közepette kevesebb pénz jut majd különböző határon túli kulturális-oktatási programokra, jelezte a lap munkatársa. Leltárt kell készíteni a feladatokról, felelte Szili. Jó elképzelésnek tartja, hogy a Szülőföld Alapba minden egyes finanszírozási forrást összesöpörjenek. /Tibori Szabó Zoltán: Újfajta magyar–román partnerségre van szükség. Interjú Szili Katalinnal, a magyar országgyűlés elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2006. december 6.

Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./

2007. február 21.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint történelmi pillanat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának első albizottsági ülése. Erről az albizottsági ülés megnyitásakor beszélt február 20-án a Parlamentben. Németh Zsolt (Fidesz), a testület egyik elnöke hangsúlyozta, ez a nap fontos mérföldkő lehet a nemzetpolitika történetében, mert a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az albizottsági ülésekkel gyakorlati, működő intézménnyé vált. Ez különösen fontos, mert 2004 novembere óta a Magyar Állandó Értekezlet nem működik tette hozzá. Szili Katalin az ülést követően újságíróknak azt mondta: az általa előterjesztett hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát vitatták meg az albizottság tagjai, amelyet reményei szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a következő, szeptemberi ülésén el is fogad majd. Németh Zsolt (Fidesz), az albizottság ellenzéki társelnöke kiemelte, a határon túli magyar közösségek között nőtt a belső megosztottság, széttöredezettség, amelyen szintén segíthetne egy új, közös nemzetstratégia. A legfontosabb problémák közé sorolta a schengeni kérdést, amelyre, ha a kormányzat nem tud választ adni, akkor a Kárpát-medencei Magyar Fórumnak kell ezt megtennie. /Új nemzetpolitikáról beszélnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2007. február 22.

Február 21-én ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kulturális albizottsága. – A közös cél az, hogy megőrizzük a magyarság kultúráját, identitását és biztosítsuk az ehhez vezető utat, az oktatást – közölte Szili Katalin házelnök az újságírókkal. Az albizottság első ülésén egy megállapodás-tervezetet készítenek elő. Szili közölte: az ülésen szó volt a Selye János Egyetem, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról. Cél a magyarság kultúrájának megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ A határon túli magyar nyelvű felsőfokú oktatás biztosítását kéri a Gyurcsány-kormánytól a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága. Az állásfoglalás szerint a testület szeretné, ha az elmúlt években elért eredményekre építve a jövőben megerősödne a felsőoktatási intézmények helyzete. Az albizottság tagjai azt is kérik a kormánytól, hogy a támogatás legyen kiszámítható, stabil és hosszú távon tervezhető. A tanácskozáson a határon túli magyar egyetemek vezetői beszámoltak intézményük helyzetéről és terveiről. A KMKF tavaly szeptemberben döntött négy albizottság (a külügyi és Európa-ügyi, a gazdasági, a jogi, illetve a kulturális) létrehozásáról. A kulturális és oktatási testület következő ülését 2007 őszére tervezik, napirendjén a határon túli művészek helyzete és a határon túli magyar kulturális politika művészeteket és művészeket érintő vonatkozásai szerepelnek majd. /Kiállnak a határon túli oktatás mellett. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2007. február 23.

Hosszú távú, kiszámítható, szerződésben rögzített támogatási rendszert vár el a magyar államtól a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, jelentette ki Dávid László, az intézmény rektora február 21-én Budapesten, néhány nappal azután, hogy Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmarasztalóan nyilatkozott a felsőoktatási intézményről. A Sapientia rektora a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Kulturális és Oktatási albizottsága ülésén vett részt. „A budapesti ülésen közöltem, az idei évben igen fontos megmérettetés előtt áll az egyetem: 2007 júniusától kezdődően összesen öt szakakkreditációs kérelmet kell letennünk, hogy az ideiglenes után megkapjuk a végleges akkreditációt” – vázolta a Sapientia helyzetét a rektor. Dávid László elmondta: az akkreditáció elé elsősorban a tanerőhiány gördíthet akadályokat. Dávid László a múlt héten az egyetem kéréseit tolmácsolta az Erdélybe látogató Sólyom László magyar államfőnek is, amit utóbb Gémesi Ferenc nem vett jó néven. A szakállamtitkár kijáró politikának nevezte a Sapientia vezetőinek ezt az eljárását. A Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi. Dávid László nem érti, miért kifogásolta az államtitkár azt, hogy a Sapientia vezetősége Sólyom Lászlóhoz is segítségért fordult. „Úgy gondoljuk, hogy valamennyi felelős magyar tisztségviselőnek ismernie kell az egyetem helyzetét” – magyarázta a rektor. Az intézményvezető szerint a Gémesi által felsorolt feltételek egy része „nem új”, a többi teljesítése pedig nem az egyetem vezetőségének, hanem a Sapientia Alapítvány kuratóriumának a feladata. Az idei Magyarországról érkező juttatásról Dávid László elmondta, az 1,4 milliárd forint kevesebb, mint amennyi a tavalyi (1,65 milliárd) volt, annak ellenére, hogy a budapesti kormány megígérte: a Sapientia támogatottsága nem csökken. A rektor közölte, az egyetem működésének hat éve alatt összesen 11,4 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól. „Ebből az egyetem építkezett, beruházott, s mindeközben működött is. Ha például most értékesítenénk, mindazt, amit eddig a Sapientián létrehoztunk, a teljes Magyarországról érkező összeget vissza tudnánk fizetni a magyar államnak. Az egyetem legfontosabb hozadéka azonban nem ez. Hivatásunk, küldetésünk az, hogy értelmiségieket vonzzunk és termeljünk” – összegzett a rektor. /Cs. P. T. : Megmérettetés előtt a Sapientia-egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2007. április 11.

„Ha létrejön egy olyan, határokon átnyúló regionális együttműködés, amely valóban javítja a külhoni magyarok életszínvonalát és segíti gyarapodásukat, akkor sokkal könnyebb lesz túljutni a ma még feszültséget okozó érzelmi kérdéseken” – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) gazdasági albizottságának április 10-i, első ülésén. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: szükség van egy fejlesztésközpontú nemzetpolitika kialakítására. Szili hozzátette: ez a fejlesztéspolitika nem azt jelenti, hogy a határon túli fejlesztések magyar költségvetési pénzből valósulnának meg. Matolcsy György (Fidesz), a testület másik társelnöke emlékeztetett arra, hogy a 20. század szétzilálta a magyar nemzet állami, földrajzi és gazdasági szerkezetét, amelyet most lehetőség van újjáépíteni. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tavaly szeptemberben döntött arról, hogy négy albizottságot hoznak létre. A külügyi és Európa-ügyi, valamint a kulturális albizottság már korábban megalakult, a jogi testület pedig április 11-én kezdi meg munkáját. /KMKF: nemzeti fejlesztéspolitika kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2007. április 12.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi albizottsága április 11-én tartott ülésén, Budapesten támogathatónak tartotta a Szili Katalin házelnök által kidolgozott koncepciót egy fejlesztésközpontú nemzetpolitikai koncepció kidolgozására. Mérföldkő lehet, ha ezt a nemzetpolitikai koncepciót a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptemberben elfogadja, mert az érzelmi alapú politikát szabályozottabb keretek válthatnák fel – jelentette ki Szili Katalin. Hozzátette: a KMKF jogi albizottsága már a negyedik albizottság, amelyik támogatta a nemzetpolitikai fundamentum kialakítását. Az ülésen szóba került, hogy a kisebbségi jogok védelme és az autonómia tekintetében nincs európai uniós jogi előírás, ezért ezen kérdések kezelését a tagállamoknak kell kialakítani. A schengeni csatlakozással kapcsolatban Szili Katalin jelezte: a miniszterelnök és a külügyminiszter júniusra ígérte, hogy a könnyített vízumról szóló tervezetet ismerteti. A házelnök elmondta: az albizottság ülésén nem került szóba a kettős állampolgárság ügye. „A kérdés újra felmelegítése semmi máshoz nem vezet, mint a magyarság megosztásához” – fűzte hozzá. Balogh Zoltán (Fidesz) az albizottság egyik társelnöke az ülésen elmondott bevezetőjében úgy fogalmazott: el kell kezdeni gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott. Az ellenzéki képviselő új vasfüggönynek nevezte a schengeni határokat és kiemelte: segíteni kell azoknak, akik ezen kívül szorulnak. A KMKF tavaly szeptemberben döntött arról, hogy négy albizottságot hoz létre. A külügyi és Európa-ügyi, valamint a kulturális albizottság már korábban megalakult, a gazdasági április 10-én ült először össze. /Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2007. április 23.

Rafael Rafaj, a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint a szlovákiai körúton tartózkodó Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megbeszélései a magyarok határon átnyúló politikai egyesítésének intézményesítését célzó törekvéseket jeleznek, amelyek bizonyos formában a Nagy-Magyarország eszméit jelenítik meg. Szili Katalin a kijelentésekre reagálva kijelentette, a frakcióvezető megnyilatkozása önmagáért beszél; nyilvánvaló, a nemzeti érdekek képviselete mindenki számára elsődleges dolog. „Én szeretném továbbra is azt a higgadt, kiegyensúlyozott szomszédságpolitikát folytatni, amelynek alapvető kiindulópontja a nyitottság és a kiegyensúlyozottság kell hogy legyen” – mondta az Szili Katalin Rozsnyón. Hozzátette: „Rossz az, aki rosszra gondol a jelenlegi látogatásomat, illetve a Kárpát-medencei együttműködést illetően”. Kollégájával, Pavol Paskával kassai találkozójukon szó lesz a pozsonyi Petőfi-szobor április 21-én történt megrongálásáról is. Az Országgyűlés elnöke rámutatott: félévente találkozik szlovák kollégájával, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pedig már öt éve működik. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja nemrégiben megválasztott elnöke a kulturális emlékhelyek megóvására létrehozott magyar–szlovák tárcaközi egyezmény felújításához kérte Szili Katalin segítségét. A két ország közti műemlékvédelmi egyezmény tavaly hatályát vesztette – emlékeztetett Csáky. Szili segítséget ígért annak a konferenciának a megszervezéséhez – a szakmai és az anyagi támogatásához is –, amely egy hamarosan elkészülő, a szlovákiai magyarság helyzetét elemző tanulmány eredményeinek megvitatását szolgálná. A felmérés felölelné a kisebbséget sújtó demográfiai problémát, az infrastrukturális hiányosságokat, az oktatási és művelődési lehetőségeket és az elvándorlás kérdéskörét egyaránt. /Lokodi Imre: Szili: rossz az, aki rosszra gondol. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2007. május 7.

A határ menti térségek fejlesztése közös magyar–román érdek, ezt elősegítheti a munkahelyeket teremtő kis- és középvállalatok, infrastrukturális beruházások támogatása – erről beszélt május 5-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szili Katalin elmondta: szó volt a kárpát-medencei magyar képviselők fórumának előkészítéséről. Markó Béla kifejtette, a határ menti együttműködésben, a határokon átnyúló régiófejlesztésben konkrét pénzbeli támogatási lehetőségek is rejlenek. Szili Katalin a Marosvásárhely közelében lévő Nyárádselyére látogatott, ahol több mint ötszáz könyvből álló adományt nyújtott át a helyi magyar iskola könyvtárának. Ez az iskola négy évvel ezelőtt indult újra, huszonhárom esztendeig tartó szünet után. Közös román–magyar érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2007. május 9.

A magyar kormány kezdeményezésére, a határon túli magyarság támogatásának célzatával alakult meg nemrégiben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Ennek egyik, gazdasági albizottsága többek között magyar és román politikusokat, szakértőket foglal magába. A testület a gazdaságfejlesztést célzó új támogatási rendszer kidolgozását tűzte ki céljául. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, a vállalkozásfejlesztést akarják előtérbe helyezni, azon belül is a kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztésére keresnek lehetőségeket. /Benedek István: Új támogatási rendszer körvonalazódik. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2007. május 23.

Közös Kárpát-medencei, fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására van szükség, ami közös fundamentumot jelent a magyarság számára – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának megnyitóján május 22-én Budapesten, a Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy nem határon inneni és határon túli térségről, hanem a Kárpát-medencéről beszél. Az uniós csatlakozás után egy egészen másként strukturált Kárpát-medencéről beszélhetünk, amelyik lehetőséget kap egy nemzetpolitika kialakítására, méghozzá egy fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására – emelte ki. Az öt éve létrehozott fórumnak, valamint albizottságainak az volt a célja, hogy készüljön egy közös Kárpát-medencei nemzetstratégia. A Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma legközelebb szeptember 14-én ül össze. /Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2007. szeptember 3.

Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után. Szili Katalin szerint jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára közölte: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról. Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A nemzetstratégiai törvény célja a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában. A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, a magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását. A tervezet szerint az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végleges javaslatról. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését. Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével sem ért egyet. /Nemzetstratégia Szili Katalintól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2007. szeptember 14.

Szeptember 14-én tartja újabb ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Az új nemzetpolitikai stratégia kialakításának szándékával előkészített találkozóról a fórumalapító Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyilatkozott az ÚMSZ-nek. Egy nemzetpolitikai stratégiát kívánunk elfogadni, amelynek kidolgozása több mint egy évre nyúlik vissza, mondta el Szili Katalin. A lényege a fejlesztés alapú nemzetpolitika, ami a határon átnyúló fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Szili Katalin örül annak, hogy a Vajdaságban a különböző magyar politikai erők együttműködnek, szemben az erdélyi megosztottsággal. /Szűcs László: Jó esély egy új időszámításra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Az először 2004-ben, Szili Katalin házelnök kezdeményezésére összehívott és azóta évenként egy alkalommal ülésező összmagyar egyeztető fórum mostani ülésén Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatja a résztvevőket a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati célkitűzésekről, majd az ezt követő zárt ülésen többek között megvitatják A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című, Szili Katalin által előterjesztendő dokumentumot. A nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a Kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel Magyarország számára. A tervezet szerint létrehoznának olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbiirodájának létrehozása. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónika kérdésére elmondta, a szövetség küldöttsége többek között a támogatásrendszer, a magyar közösségnek szánt pénzek, illetve az autonómia kérdésében is véleményt nyilvánít. „Nem értünk teljesen egyet azzal, ahogy folyamatosan visszanyesik az itteni magyarságnak szánt kulturális támogatási összegeket, és az sem tetszik, hogy máshonnan mondják meg, mi is legyen a mi autonómiánkkal” – emelte ki a frakcióvezető azon kérdésköröket, amelyben az RMDSZ véleménye nem egyezik a magyar kormány álláspontjával. A Magyar Állandó Értekezlet újrafelállítása nem lenne más, mint puszta intézményduplikáció, amire a politikailag ugyan támadott, de szakmailag jól működő, jelenlegi többoldalú intézményrendszerben semmi szükség nincsen – áll a kormány háttérintézményeként működő Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány tanulmányában. A tanulmány szerint a Magyar Állandó Értekezlet szimbolikus tartalmat is hordozott. Azt a gondolkodást, mely a kilencvenes évek elejétől kezdve egy Budapest és magyar állam központú, paternalista, elosztó politika folytatásához biztosított hátteret, végül pedig egy valamennyi magyart egységbe forrasztó, romantikus politikai közösség képviseletét ellátó, nem hatékony szervezet létrehozásában tetőzött. /Balogh Levente: Magyar jövőképről egyeztetnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./; Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője Törzsök Erika.

2007. szeptember 15.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szeptember 14-i budapesti ülésén elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát. Szili Katalin beszámolt arról is, hogy a KMKF elfogadott egy állásfoglalást a szlovák-magyar megbékélési dokumentumról, amelyben üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok megnyilvánulásai miatt. A határon túli magyar szervezetek támogatják a nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot, a vajdasági és kárpátaljai szervezet azonban további egyeztetést szeretne a schengeni csatlakozás hatásairól. A dokumentum javasolta, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. /Elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát a KMKF. Lobbi-iroda Brüsszelben a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. szeptember 17.

Megvan a veszélye annak, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem a függetlenként induló Tőkés László nem jut be az Európai Parlamentbe – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten. A szövetségi elnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán vett részt a magyar fővárosban. /Nagy B. István: EP-választás RMDSZ-szemmel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-101




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998