udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpat-medencei Magyar Nemzeti Tanacs

2004. május 31.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2004. június 5.

Tőkés László püspök Hajdúnánáson azt mondta, hogy Trianon nem tartozik a lezárt történelmi múlthoz, hanem folyamatként fogható fel, amely az eszkaláció, a kiterjedés egymást követő fázisain megy keresztül. "A területvesztést egy még súlyosabb emlékezetvesztés követte" – jelentette ki a trianoni tragédiára emlékező nagygyűlésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Kifejtette: létrejött egy önsorsrontó magyar társadalmi tudat, egy olyan történelmi amnézia, amely országvesztő, öncsonkító politikába torkollott. Megítélése szerint a helyzet ma sem rózsásabb, hiszen 1996-ban olyan magyar-román alapszerződést kötöttek, "amely még az erdélyi magyarság területi autonómiájáról is lemondott". "Területért jogokat, ez a nagy tanulsága a jelenkorban Trianon évfordulójának" – hangoztatta a püspök. Tőkés László utalt Orbán Viktornak a közelmúltban Székelyudvarhelyen tett kijelentésére, miszerint az Európai Unió Erdély nélkül csonka lenne Magyarország szemszögéből nézve. "Azt szeretnénk, hogy az európai integráció szerves részévé váljék az összmagyar integráció" – fűzte hozzá Tőkés László. Tőkés László bejelentette: június 16-án Nagyváradon összhatáron túli magyar találkozót tartanak, ahol létre kívánják hozni a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot. A hajdúnánási nagygyűlésen Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt: "még ma is sokan hiszik úgy, hogy mi követtünk el valami rosszat, s ezért Trianont szégyellni kell". "Mi határon inneniek és túliak 84 éve olyasmiért bűnhődünk, amit nem követtünk el. Ezért kell emlékezni" – jelentette ki a szónok. Debrecenben fáklyás felvonulással emlékeztek Trianon 84. évfordulójára. /Trianoni megemlékezések Hajdú-Biharban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./ Szolnokon a Jobbik Magyarországért Mozgalom tart megemlékezést. A Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Magyar Jövő Csoport jún. 4-én Budapesten emlékezett meg a békeszerződés aláírásáról. A trianoni békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. A szomszédos államok fennhatósága alá így több mint hárommillió magyar került. /Trianoni megemlékezések. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2004. június 17.

Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2004. június 19.

A Nagyváradon megalakult Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács elnöksége közleményében hangsúlyozta: „Magyarország határain kívül, a Kárpát-medencében élő, a magyar közösségek tagjaiként más-más állami fennhatóság alatt álló állampolgárokként, magunkénak valljuk magyar nemzeti önazonosságunkat, és ragaszkodva szülőföldünkhöz, az utódállamok többségi nemzeteinek polgáraival egyenrangú polgárokként óhajtunk létezni. Célunk nem csupán az egyenjogúság, hanem a teljes és tényleges jogegyenlőség. A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek alapvető törekvése a közösségi önkormányzás. E cél eléréséhez igyekszünk felhasználni a közvetlen és közvetett demokráciát, a jogállam eszközeit. Ez készteti a magyar közösségeket és közképviseleteket a különböző autonómia-formák törvényes kivívására. A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek élni akarnak a közösségi önrendelkezés jogával, hasonlóképpen azokhoz a nemzeti közösségekhez, amelyek Európa-szerte elnyerték és gyakorolják autonómiájukat. A határokon átívelő nemzeti egységesülés demokratikus úton, az európai jogállamok eszközeivel biztosíthatja a Kárpát-medencei magyar közösségek nemzeti önazonosságának védelmét. A szülőföldjén élő, őshonos Kárpát-medencei magyarságot önként vállalt nemzeti önazonossága teszi a magyar nemzet szerves részévé. Szülőföldön való megmaradásunknak és nemzeti önazonosságunk megőrzésének legfontosabb eszköze az autonómia. Szülőföldön való megmaradásunk tehát nemzeti kérdés, a közösségi autonómia-formák elnyerése pedig alapvető nemzetstratégiai célkitűzés. Magyarországnak az Európai Közösséghez való csatlakozása óta nemzeti érdekeink képviseletének kiemelkedő színtere az Európai Parlament. Magyarország és a felvidéki magyarság frissen megválasztott európai parlamenti képviselőit éppen ezért felkérjük arra, hogy vállalják el autonómia-törekvéseink képviseletét, és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, valamint felállítani azokat az intézményeket, amelyek szavatolják az autonómiát, mindannyiunk számára a teljes és tényleges egyenlőséget.” /Közösségi önrendelkezést a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2004. július 1.

A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998