udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpat-medencei Regionalis Egyeztetõ Forum

2007. május 3.

Közalapítványok helyett Szülőföld Alap, az önálló hivatal, a HTMH helyett főosztály a kancellárián, Magyar Állandó Értekezlet helyett Regionális Egyeztető Fórum, illetve a térség magyar törvényhozóinak közös testülete, a KMKF. „A nemzetpolitika jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a főosztály új, Báthori utcai székházában, ahová a Szülőföld Alap Irodával együtt áprilisban költöztek át. Törzsök Erika főigazgató úgy érzékeli, mára konszolidálódott a helyzet, felállt az új rendszer. Mi tette szükségessé a változtatásokat? „1990-ben a két világháború közötti intézményrendszer revitalizációja következett be, mely a revanspolitikára épült. 2004 után ezt nem lehetett tovább vinni, amikor a térség több országában immár hasonló vagy azonos a jogi, politikai, gazdasági keret. Sürgető volt változtatni a támogatáspolitika párhuzamos intézményrendszerének átláthatatlanságán is. ” Törzsök Erika az új szisztéma fontos elemeként az Európai Területi Együttműködés programot emelte ki, ennek előnyeit kell az egymással határos térségekben közösen kihasználni. „Látjuk, hogy a folyamatosan eltűnő országhatárok revitalizálják a hagyományos régióközpontokat. Egészen más például Románia esetében a Partium fejlődésének a dinamikája, mely terület haszonélvezője annak, hogy a Dél-Alföldet valósággal átugrotta a fejlődés. A határoktól távolabb eső vidékek – esetünkben Belső-Erdély és a Székelyföld – az EU-s források hatékony felhasználását kellene hogy megcélozzák. Ezt elősegítendő a főosztály munkatársai összegyűjtötték a lehetőségeket, s ezeket szeretnék a következő hetekben, hónapokban az adott régiókban élőknek egy információs transzfer formájában eljuttatni. ” Az információs napok nyitóeseménye április 25-én Kolozsvárott volt, Varratmentes Európa címmel, ezt követik újabbak májusban a Partiumban és Erdélyben, júniusban a Felvidéken és a Vajdaságban, júliusban Kárpátalján, majd ősszel Bécsben, Eszéken és Lendván. Törzsök Erika Kolozsvárott arról beszélt, hogy Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk. A főigazgató az uniós pénzekről eddig lemaradók hátrányait információ átadásával szeretnék csökkenteni: „az új helyzetben a pénznél is fontosabb információkat az adott közösségek rendelkezésére bocsátva. Ezt segítik elő a pályázatok menedzseléséért felelő területi referensek. ” Az Európai Unión kívül élő magyarok esetében /Ukrajna, Szerbia és Horvátország/ más-más program érvényesül. A támogatás nélkül működni nem tudó intézmények megsegítése továbbra is feladat, ezt tölti be a Szülőföld Alap. „A helyzet konszolidálódott, s alapelv az, hogy a magyar politikai játszmákat ne exportáljuk, s mi se szólunk bele a határon túli játszmákba” – mondta Törzsök. /Stratégiaváltás és intézményi reform a magyar nemzetpolitikában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 3./

2007. május 18.

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998