udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpatalja Megyei Onkormanyzat/Tanacs

2004. január 30.

Január 29-én Nyíregyházán a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanács székhelyén ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzetközi és etnikai kisebbségek felzárkóztatása és esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kifejtett eredményes tevékenységért a tanács által odaítélt kisebbségi díjakat. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Kisebbségi Tanácsa 28/2003. számú határozata értelmében Szabó Istvánnak, a Szatmár megyei tanács elnökeként az előbb említett területen végzett munkájáért a kisebbségi díj arany fokozatát adományozta. Ugyanazon elismerésben részesült Nuszer Ernő, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint Gazda László, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke. Szabó István utalt arra, hogy az elismerés nemcsak őt illeti, hisz mindaz, amit e téren elért, az az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös erőfeszítésének köszönhető. Emlékeztetett arra is, hogy amikor Szatmár megye csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, azt a hivatalos román politika igen nagy ellenszenvvel fogadta, keményen meg kellett küzdeniük igazuk bizonyításáért. Kihangsúlyozta, hogy a Kárpátok Eurorégió kibontakozása, munkájának eredményessége nagymértékben a magyar fél kezdeményező munkájának, segítőkészségének köszönhető. /Máriás József: Kitüntetés az eredményes tevékenységért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2007. április 25.

Közös fejlesztési stratégiát dolgoz ki Szatmárnémeti város és Kárpátalja régió önkormányzata. „Ki kell használjuk régióink kedvező geopolitikai adottságait” – hangsúlyozta Viorel Solschi projektvezető, Szatmárnémeti alpolgármestere. /Babos Kriszina: Román–ukrán stratégia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. március 13.

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. november 13.

Januártól nem kapnak állami támogatást a kárpátaljai magyar nyelvű egyházi iskolák, holott az ukrán alkotmány biztosítja az elemi, középfokú oktatást függetlenül attól, hogy milyen oktatási intézménybe jár a gyerek – közölte Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. A javarészt anyaországi alapítványok által fenntartott hat líceumban jelenleg közel hatszáz magyar diák tanul. Bár az oktatási intézmények az államtól eddig is csak a tanárok alapfizetésére kaptak támogatást, annak megvonása súlyos következményekkel járhat. /Veszélyben a kárpátaljai magyar egyházi iskolák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2008. november 17.

A jövő évtől állami támogatás nélkül maradhatnak a kárpátaljai magyar egyházi líceumok, mivel a hatályos ukrán törvények értelmében a nem állami tulajdonformájú tanintézetek működése nem finanszírozható az állami költségvetésből. A magas oktatási színvonalat képviselő hat kárpátaljai magyar egyházi gimnázium állami támogatásának megszűnéséről van szó. Orosz Ildikó, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) oktatási bizottságának elnöke, egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetője elmondta: a meglehetősen szövevényes probléma az elmúlt évek törvénymódosításaiban gyökerezik. /Támogatás-zűr Kárpátalján. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2009. november 18.

Közös nyilatkozatban tiltakozik a nemzetiségi tankönyvkiadás tervezett leépítése ellen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Pedagógusszövetség. Ha az ukrán oktatási tárca legújabb rendelkezései megvalósulnak, rövid idő alatt összeomlik a magyar kisebbség oktatási rendszere. A kárpátaljaiak Budapesten is tiltakoznak Kijev ukránosítási törekvései miatt. A tizedik osztályban ellehetetlenítik a következő évben az oktatást, hiszen a gyerekek tankönyv nélkül, legfeljebb ukrán nyelvű tankönyvvel lesznek – vélekedett Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. Sem a magyar, sem más nemzeti kisebbségek tankönyveinek fordítását nem tervezte be a minisztérium. A Pedagógusszövetség az évek óta tartó ukránosítási törekvések folytatását látja az intézkedésben. Brenzovics László és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke Budapesten az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottsága előtt számolt be a tankönyvmizériáról, azt remélve, egy európai ország parlamentje nagyobb hatást tud gyakorolni az ukrajnai törvényhozókra. Németh Zsolt szerint tűrhetetlen, amit Ukrajna a kisebbségekkel művel, ellene a magyar kormánynak is fel kell emelnie szavát. A külügyi bizottság fideszes elnöke javaslatot tett: kezdeményezi, hogy a magyar parlament politikai nyilatkozatban fejezze ki álláspontját a kárpátaljai magyar oktatás védelmében. /Politikai nyilatkozatban tiltakozik a parlament (A kárpátaljai magyar oktatás védelmében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998