udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 181 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-181
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpataljai Magyar Kulturalis Szovetseg /KMKSZ/

1990. november 11.

Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./

1991. június 7.

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1993. január 15.

Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./

1993. szeptember 4.

Az Országház mellett, a Kossuth tér 4-ben, a hatodik emeleten van a Határon Túli Magyarok Hivatala. Egy évvel ezelőtt, 1992 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságából kormányrendelettel hozták létre a hivatalt. Elnöke Entz Géza címzetes államtitkár. A kormányrendelet meghatározta a hivatal feladatait. /Kapcsolattartás a világban élő magyarok szervezeteivel, különös tekintettel a szomszédos országok kisebbségeire, valamint az egyes országok kisebbségi ügyekben illetékes szerveivel. Együttműködik a minisztériumokkal, továbbá koordinálja a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenységet. Elemzéseket készít a kisebbségek helyzetét befolyásoló folyamatokról. Vizsgálja a kisebbségi kérdés rendezését befolyásoló nemzetközi folyamatokat. Figyelemmel kíséri a magyar politika és a kisebbségi kérdés összefüggéseit, részt vesz az ezzel kapcsolatos külpolitika kialakításában./ Bégány Attilát az ukrán-magyar alapszerződés kapcsán tanúsított magatartásáért leváltották a nyugati magyarság osztályvezetői tisztségéből, és megszüntették munkaviszonyát. A hivatalról író újságírót Tábori László, a sajtó- és dokumentációs főosztály osztályvezetője kísérte végig. Íjgyártó István az elemző főosztály vezetője azelőtt a kárpátaljai osztály vezetője volt. "Rossznyelvek szerint Íjgyártó azért került el a területi főosztály éléről, mert tavaly beavatkozott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/ belügyeibe." Tény, hogy tavaly összevonták a szlovákiai és a kárpátaljai osztályt, és létrehozták az elemző főosztályt. ? Viszonylag nagy a személyes ügyforgalom, tájékoztatott Íjgyártó, az utánajárás, feljegyzések készítése kitölti a munkaidő tetemes részét. Figyelik a sajtót és látogatják az adott területet. Részt vesznek a kulturális, politikai rendezvényeken. /Rejtő Gábor: Hétköznapok a határon túliak hivatalában. = Magyar Hírlap, szept. 4./

1993. szeptember 10.

Antall József miniszterelnök szept. 10-én hivatalában fogadta a legnagyobb, határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőit: Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Csáky Pált, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának vezetőjét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét és Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét. A találkozón, melyre a Balladur-terv néven ismertté vált kezdeményezés miatt, a határon túli magyar vezetők kérésére került sor, értékelték a tervezet által nyújtott lehetőségeket a kisebbségi magyar közösségek demokratikus törekvéseinek megvalósítására. A Balladur-terv eljut a kisebbségekkel kapcsolatban a kollektív jogokig. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tárgyalások kezdődjenek az érintett kormányok és a kisebbségek legitim képviselői között. A találkozón jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. "Az RMDSZ maga alakítja ki a koncepcióját, amihez természetesen politikai támogatást kér és kap a magyar politikai pártoktól és intézményektől, akárcsak az európai szervezetektől"- jelentette ki Markó Béla azokra a romániai vádakra reagálva, hogy a szövetséget Budapestről irányítják. /Antall József magyar kisebbségi vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 11./

1993. október 17.

Okt. 15-17-e között az RMDSZ küldöttsége Markó Béla elnök vezetésével Kárpátaljára látogatott, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, ebben hangsúlyozták, hogy szükség van a Kárpát-medencén élő magyar közösségek közötti rendszeres kapcsolattartásra, mert ugyanazon nemzethez tartoznak és a nemzeti önazonosság megőrzéséért küzdenek. Az RMDSZ és a KMKSZ szorgalmazni fogja erdélyi és kárpátaljai művelődési, oktatási intézmények közvetlen találkozóit. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1993. október 17.

Okt. 15-17-e között az RMDSZ küldöttsége Markó Béla elnök vezetésével Kárpátaljára látogatott, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, ebben hangsúlyozták, hogy szükség van a Kárpát-medencén élő magyar közösségek közötti rendszeres kapcsolattartásra, mert ugyanazon nemzethez tartoznak és a nemzeti önazonosság megőrzéséért küzdenek. Az RMDSZ és a KMKSZ szorgalmazni fogja erdélyi és kárpátaljai művelődési, oktatási intézmények közvetlen találkozóit. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1994. február 11.

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

1994. február 19.

Febr. 19-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati fórumát, polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok megbeszélését. Elhatározták, hogy rendszeresítik tanácskozásaikat. A megjelentek nyilatkozatot fogadtak el: tiltakoznak a két magyar ifjúsági szervezet, a KMKSZ és a MADISZ önkényes kilakoltatása ellen, egyben felkérik a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy biztosítson megfelelő székhelyt a két szervezetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1994. április 1.

Tőkés László püspök Elvtelen támadás címen elutasította azt, hogy a Népszabadság márc. 21-i száma Kárpátaljai kortesek című cikkében "a vallás sem maradhat ki a választási küzdelemből" megállapítással kommentálta, hogy Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke üdvözölte Tőkés Lászlót. Fodó egyben a kárpátaljai reformátusok főgondnoka, jegyezte meg a püspök. A szerkesztőség közölte Tőkés László megjegyzését, de elutasította mondanivalóját, mondván, a püspök beszállt a korteskedésbe. /Népszabadság, ápr. 1./

1994. május 6.

Az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés, a vajdasági VMDK, a kárpátaljai KMKSZ elnökei állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A határon túli magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a határon túli magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. /Népszabadság, máj. 6./

1994. május 23.

Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1994. május 23.

Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1994. december 16.

Kolozsváron megjelent a fiatalok lapja, irodalmi-művészeti folyóirata, a Perpetuum Balett negyedik száma. Kelemen Attila, Margitházi Bea és a KMKSZ szerkeszti,. A Jelenlét megszűnése óta nem volt a huszonéveseknek folyóirata. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az első szám márciusban látott napvilágot.

1995. január 5.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-i nyilatkozatában kiállt Tőkés László püspök mellett, hasonlóképpen nyilatkozatban tett hitet a püspök mellett a Kárpátaljai Református Egyház. /Kapu, jan./

1995. január 5.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-i nyilatkozatában kiállt Tőkés László püspök mellett, hasonlóképpen nyilatkozatban tett hitet a püspök mellett a Kárpátaljai Református Egyház. /Kapu, jan./

1995. január 7.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Tőkés László püspök lejáratását célzó sajtókampányt. Ez a kampány a Kárpát-medence népeinek csak kárára lehet, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1995. január 7.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Tőkés László püspök lejáratását célzó sajtókampányt. Ez a kampány a Kárpát-medence népeinek csak kárára lehet, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1995. május 6.

Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

1995. július 31.

Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./

1995. november 3.

Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./

1995. november 11.

Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1996. március 21.

Magyar-magyar párbeszédet folytatunk ma itt a tisztázás szándékával, hogy a jövőben hatékonyabb legyen közös fellépésünk a kárpát-medencei magyarság érdekében. E szavakkal nyitotta meg Pozsgay Imre márc. 21-én Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében - A megmaradás esélyei című konferenciát, amelyet a helyi Teleki Pál Baráti Kör szervezett. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke úgy vélekedett, hogy a megmaradás esélyei tovább romlottak az anyaországon kívüli magyarság számára. Olyan helyzet alakult ki, amikor "szellemileg restaurálódik a kommunista rendszer". Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének beszámolója szerint Kárpátalján, illetve Ukrajnában jelenleg tabunak számít az autonómiáról beszélni. Csapó József, az RMDSZ szenátora kijelentette: "ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett". A szenátor reményét fejezte ki , hogy az Európai Unió teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Romániát, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24., Magyar Nemzet, márc. 22./

1996. május 18.

Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1996. május 18.

Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1996. május 26.

Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/

1996. május 26.

Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./

1996. augusztus 30.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező négy ellenzéki párt frakcióvezetője közös levélben hívta meg a magyar-magyar csúcson részt vett határon túli magyar szervezeteket, illetve pártokat az említett rendkívüli ülésszakra. - Pető Iván, az SZDSZ elnöke levélben meghívta a határon túli magyar szervezetek vezetőit /A. Nagy László - Magyar Polgári Párt, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Dupka György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége/, hogy vegyenek részt a szept. 4-i rendkívüli parlamenti ülésen. /Magyar Nemzet, aug. 31./

1996. október 15.

Konfrontatív mozzanatnak tekinthető az, amikor a helyi problémák megoldását nem a helyi hatóságokkal párbeszédre törekedve keresik, nyilatkozta Tóth Loránd kijevi magyar nagykövet. Nem helyeslem azt, jelentette ki, hogy bármely probléma keletkezésekor a helyben megkezdendő konzultációk helyett átszaladnak a határon, és a megoldást az anyaországban kezdik keresni." Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnökét kérdezték az Új Magyarország munkatársai, aki kijelentette: a kárpátaljai magyarság számára fontos az ukrán-magyar jó viszony. A magyarság jogaiért minden lehetséges fórumon kiállnak. Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár kijelentette, hogy a Külügyminisztérium nem szándékozik kivonulni a határon túli magyarság problémáinak kezeléséből. Nincs új irányvonal a magyar külpolitikában, Tóth Loránd nyilatkozata mögött nem áll "központi eligazítás vagy valamilyen új irány központi meghirdetése". /Új Magyarország, okt. 15., Magyar Nemzet, okt. 15./ A Magyar Hírlap szerint a nagykövet nem felső utasításra beszélt, azonban hozzáteszi: valódi átalakulás előszelét érezte meg, az alapszerződésekkel új korszak kezdődött. "Budapest nem adhat választ a határon túliak legfőbb kínzó kérdéseire." Igaza van a nagykövetnek: a mindennapi gondokra helyben kereshető a megoldás, nem kell időt és pénzt pazarolni az utazgatásra." /Neumann Ottó: Felnőttkor. = Magyar Hírlap, okt. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-181




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998