udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpataljai Magyar Mûvelõdesi Intezet /Europa-Magyar Haz/ (Beregszasz)

2008. szeptember 27.

Szeptember 26-án ünnepélyesen megnyitották Beregszászon az anyaországi támogatással létrehozott Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet (KMMI), és felavatták a székhelyéül szolgáló Európa-Magyar Házat. Avatóbeszédében Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: a Kárpátalján hiányt pótló KMMI, amely a határon túli magyarlakta területeken létesült rokon intézmények hálózatába illeszkedik, hozzájárul az ukrajnai magyarság intézményrendszerének erősödéséhez. A frissen felújított épületben kiállítótermeket, könyvtárszobákat, konferenciatermet alakítottak ki, helyet kaptak benne több magyar érdekvédelmi és szakmai szervezet irodái is. /Kárpátaljai magyar művelődési intézetet avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2008. szeptember 30.

Szeptember 26-án a tizenharmadik Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében avatták fel Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke szerint ez által intézményesült a határon túli magyar közművelődés, ugyanis Ukrajna volt az utolsó a hajdani Nagy-Magyarország utódállamai közül, ahol megalakult az intézet. Ehhez hasonló művelődési intézet a kolozsvári Szabédi-ház. A Kárpátalján felavatott művelődési intézet már rendelkezik egy 26 ezer kötetet számláló könyvtárral, több kiállítóteremmel, illetve a civil szervezetek által is igénybe vehető helyiségekkel. Feladata a művelődési élet koordinálása lesz, illetve kutatási lehetőséget is biztosít a régió művelődési életével kapcsolatban. A tizenharmadik Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok megbeszéléseinek keretében több résztvevő (Muzsnay Árpád, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, valamint Kepe Lili, a Lendvai Magyar Művelődési Intézet vezetője) javasolta egy Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal létrehozását. Ez – a folyamatos szakmai együttműködés mellett – biztosítaná azt, hogy a különböző régiók közművelődési intézményei napi kapcsolatban legyenek egymással. /Babos Krisztina: Magyar Művelődési Intézet Kárpátalján is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 30./

2008. október 17.

Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.

2009. december 7.

Heten kapták meg idén Csíkszeredában az 1993-ban alapított Julianus-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda minden évben, akik munkájukkal a magyarságot szolgálják. A Julianus Alapítvány kitüntetését többek között Csáky Zoltán, a Duna Televízió munkatársa kapta meg Hagymakupolás honfoglalás című dokumentumfilmjéért. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a kárpátaljai magyarság önkormányzati képviselőjeként, nemzetpolitikai és szépirodalmi művek kiadójaként vehette át a díjat. Ezenkívül az elismerést Fülöp Lídia, a Lugosi Irodalmi Kör vezetője, Kolár Péter, a kassai Thália Színház újjáalapítója, a csíkszeredai Lázár Zoltán és a besztercei Koszorús Zoltán, valamint az anyanyelve miatt megvert révkomáromi Malina Hedvig kapta meg. /Kiosztották a Julianus-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998