udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Karpataljai Reformatus Egyhaz/Puspokseg

1995. január 5.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-i nyilatkozatában kiállt Tőkés László püspök mellett, hasonlóképpen nyilatkozatban tett hitet a püspök mellett a Kárpátaljai Református Egyház. /Kapu, jan./

1997. július 16.

Bensőséges ünnepség keretében tartották Beregszászon a speciális kárpátaljai magyar tanárképzés első diplomaosztását. Az összegyűlteket Breznovits László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány soros ügyvezető elnöke köszöntötte. Ott volt dr. Szabó Géza, a speciális kárpátaljai magyar tanárképzés vezetője, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Pataki István, Beregszász polgármestere, Gulácsy Lajos református püspök. Három évvel ezelőtt a Bessenyei György Tanárképző Főiskola /Nyíregyháza/ vállalta Kárpátalján a magyar iskolák számára szükséges tanárok képzését. A főiskola alapítóinak - KMKSZ, Kárpátaljai Református Egyház, Beregszászi Városi Tanács - rengeteg nehézséggel, rosszindulattal kellett megküzdenie. Idén a főiskola hosszas küzdelem után megkapta a működési engedélyt a minisztériumtól. Az ünnepségen 16 tanító és 8 óvónő kapott diplomát. Az intézet a jövőben már mint Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola folytathatja tevékenységét. /Új Magyarország, júl. 16./

1999. július 6.

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2001. október 25.

Okt. 26-28-a között három napos konferenciára kerül sor a kárpátaljai Nagydobronyban Közösség és szórvány címmel, amelyen részt vesznek a Kárpát-medencei utódállamokban élő szórványkérdéssel foglalkozó magyar szakemberek és a média képviselői. A rendezvényre Erdélyből 40 résztvevő indul, elsősorban a történelmi egyházak és a témában járatos civil szervezetek képviselői. A nemzetközi konferenciát szervező, 1992-ben alakult Kárpát-Alpok Alapítvány eddig több hasonló rangos rendezvényt is kezdeményezett: 1993-ban Kárpátalján, 1995-ben a Felvidéken, 1997-ben Erdélyben majd 1998-ban ismét a Felvidéken találkoztak a szakemberek közös kiutat találni az egész magyar nemzetet érintő sorskérdésekben. A tájékoztató szerint a mostani konferencia témája a Kárpát-medencei magyar szórványok helyzetének feltárása, elemzése, a magyar nemzeti közösségben való megmaradás és erősödés lehetőségeinek vizsgálata, a közösségmegtartó jó példák bemutatása. A szakemberek szerint a több, mint ötven éves öncsonkító politizálás után immár lehetőség nyílik a regeneráló politizálásra, ami az elszigetelt kezdeményezések helyett közösen átgondolt nemzeti struktúrák kiépítését feltételezi. A kárpátaljai konferencia újszerűsége abban rejlik, hogy az eddigi elméleti megbeszéléseket fel szeretnék váltani a gyakorlati tennivalókat kidolgozó szakemberek beszámolóival. Az elmúlt években a szórvány kérdéskörének kezelésére a Kárpát-medencében számos pozitív példa született, amit meg szeretnének ismertetni a nagyközönséggel is. Ezt szolgálja a konferencia anyagának könyv formájában történő közreadása és egy olyan szerver felállítása, amit a Kárpát-medencei magyarság hasznára információs központként lehet majd üzemeltetni. - Nagydobrony tiszta magyar település, hatezer lakója van, erős népviseleti és népművészeti hagyományokkal. Itt székel a Kárpátaljai Református Püspökség. A kisvárosnak református gimnáziuma, kollégiuma és szamaritánus gyermekotthona is van. A visszaigényelt iskolát, a kollégiumi épületeket a helybéliek példás összefogással és anyaországi segítséggel jól működő magyar intézménnyé alakították. /Makkay József: Szervezett összefogás szórványaink megmentésére. Kárpát-medencei szórványkonferencia Nagydobronyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2002. július 11.

Minden alapot nélkülöz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének azon állítása, amely szerint 1998 után az UMDSZ és tagszervezetei elvesztették döntéshozó pozíciójukat az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javára - közölte Brenzovics László, az alkuratórium elnöke arra a nyilatkozatra reagálva, amelyet a múlt hét végénTóth Mihály, az UMDSZ elnöke adott az MTI-nek. Brenzovics, aki egyben a KMKSZ alelnöke, az MTI ungvári tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ mindössze három fővel képviselteti magát az alkuratóriumban, a többi tagot az UMDSZ két tagszervezete: a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség és a történelmi egyházak - a Kárpátaljai Református Egyház, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház - delegálják. Vagyis rágalom az UMDSZ elnökének a kijelentése, hogy kilenc-kettő lenne az alkuratóriumi helyek aránya a KMKSZ javára - tette hozzá. /Cáfol az Illyés Közalapítvány vezető tisztségviselője. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2002. július 21.

Az egyházi könyvtárak digitalizálásának kérdése volt a központi témája annak a konferenciának, amelyet júl. 1-4-e között Pannonhalmán tartottak az Egyházi Könyvtárak Egyesületének közgyűlése keretében. Az idei konferencián Erdélyből két könyvtár, a Megtestesült Bölcsességről elnevezett Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskoláé és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karáé, Kárpátaljáról pedig a Kárpátaljai Református Egyházközösség Könyvtára képviseltette magát. /Bereczki Gyöngyvér: Egyházi könyvtárak a 21. században. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./

2004. április 2.

A jubileumi Rákóczi Évek (2003 – 2011.) keretében vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselői márc. 28-án a szlovákiai Borsiban – Rákóczi szülőhelyén – rendezett ünnepségen. A megelőző napokban, márc. 26–27-én, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház szervezésében, Nagydobronyban ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata. Az emlékünnepélyt követő napon, márc. 29-én pedig a szlovákiai református egyház és a királyhágómelléki egyházkerület vezető képviselői tartottak kerületközi tanácskozást a felvidéki Deregnyőn. A résztvevők hangsúlyozták, Európa új határainak más-más oldalára kerülve, az eddigieknél is fontosabb az összmagyar református kapcsolatok ápolása mind egymás között, mind a többi, hasonló helyzetbe került magyar református közösséggel Nnyilatkozatuk kiemelte, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a KREK kölcsönös szolidaritással emeli fel szavát létveszélybe sodródott iskoláik, nevezetesen a Lévai Református Gimnázium és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium védelmében, az illetékes hatóságokkal szemben. /Kapcsolatépítés Rákóczi szellemében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2007. április 28.

A Kárpát-medencei Református Generális Konvent elnöksége arra kéri a magyarországi döntéshozókat, hogy a schengeni határok várható kiterjesztése előtt oldják meg az Európai Unió határain kívül rekedő magyar nemzetiségűek egyszerű és költségmentes vízumhoz jutását – olvasható az MTI-hez április 27-én eljuttatott közleményben. A konvent elnöksége kétnapos ülést tartott Budapesten, aggodalommal hallgatta meg a Szerbiai Református Keresztyén Egyház és a Kárpátaljai Református Egyház elnökségeinek beszámolóját a vízumkényszer okozta nehézségekről. A közlemény szerint „a kettős állampolgárság kérdésének rendezése komoly lehetőséget jelent az ilyen helyzetek rendezésére is. ” Az Országgyűlés feladata, hogy foglalkozzon a határon túli magyarok státuszának rendezésével. /Református konvent: oldják meg az uniós határon kívüli magyarok egyszerű vízumhoz jutását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2007. május 18.

A Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmánya elfogadásának támogatásáról döntött a héten megtartott tanácskozásán a Magyar Református Egyház zsinata. „A Kárpát-medencei református egyházak célja a közös alkotmány megalkotásával az egységes magyar református egyház létrehozása” – olvasható az alkotmány tervezetében. Az alkotmány szerint az egyházak együttműködnek egyebek mellett a jogalkotásban, az oktatásban, az ifjúsági munka területén, az alkotmányban nem szabályozott területeken azonban önállóak és függetlenek. A dokumentum hatálya kiterjed majd a négy magyarországi református egyházkerületre, az erdélyi, a királyhágómelléki egyházkerületre, a szlovákiai református keresztyén egyházra, a kárpátaljai református egyházra és a szerbiai református keresztyén egyházra. Az alkotmánytervezet továbbá kimondja, csatlakozhatnak hozzá a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak is. A zsinaton Bölcskei Gusztáv elnök bejelentette, hogy a közös alkotmányt várhatóan nyáron fogják elfogadni. A zsinat megalapította a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt. A szeretetszolgálat eddig mint a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának adománykoordinációs szolgálati ága működött. /Bálint B. Eszter: Cél az egyházi egység. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2008. október 17.

Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.

2008. november 25.

A szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönbe zárt és hivatásuk gyakorlásától eltiltott kárpátaljai református lelkipásztoroknak állított emlékművet november 23-án, vasárnap Beregszászon a kárpátaljai református egyház. Az életfát ábrázoló gránitszobrot a sztálini lágereket túlélő Gulácsi Lajos nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli püspök avatta fel a beregszászi református Püspöki Hivatal kertjében. 1946-ban elhurcolta három lelkipásztort, akik lágerekben vesztették életüket, és máig ismeretlen helyen nyugszanak. A negyedik mártírhalált halt papot az 1956-os magyar forradalom kapcsán tartóztatták le a szovjet hatóságok 1958-ban, és vallatás közben agyonverték a politikai rendőrség nyomozói. /Mártír lelkészek emlékműve Beregszászon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

2008. november 25.

A szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönbe zárt és hivatásuk gyakorlásától eltiltott kárpátaljai református lelkipásztoroknak állított emlékművet november 23-án, vasárnap Beregszászon a kárpátaljai református egyház. Az életfát ábrázoló gránitszobrot a sztálini lágereket túlélő Gulácsi Lajos nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli püspök avatta fel a beregszászi református Püspöki Hivatal kertjében. 1946-ban elhurcolta három lelkipásztort, akik lágerekben vesztették életüket, és máig ismeretlen helyen nyugszanak. A negyedik mártírhalált halt papot az 1956-os magyar forradalom kapcsán tartóztatták le a szovjet hatóságok 1958-ban, és vallatás közben agyonverték a politikai rendőrség nyomozói. /Mártír lelkészek emlékműve Beregszászon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

2009. május 23.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998