udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kepzõmûveszeti Lektoratus

2007. november 22.

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2007. december 18.

A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2009. április 6.

Április 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében rendezte meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Először szakmai fórumot tartottak, azt követte a közgyűlés, végül ünnepélyes keretek között kiosztottak tizenhárom EMKE-díjat mindazon személyek között, akik különböző területeken kifejtett munkájukkal, művészeti pályafutásukkal Erdély-szerte jelentősen hozzájárultak a hazai magyar kulturális élet gazdagításához. A szakmai fórum keretében vetítették Páskándiné Sebők Anna és a Tofilm Stúdió Memento 1959 című tizenkilenc perces kisfilmjét, amely Sógor Csaba EP-képviselő felkérésére készült a Bolyai Egyetem felszámolásáról. Tavaly megalakult a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal, amely konkrét feladatokat fogalmazott meg erre az évre: információs rendszer kialakítását helyi kulturális honlapok alapján, eseménynaptár elkészítését, kutatómunkát, képzés- szervezést, közös fesztiválok lebonyolítását. Elnöki beszámolójában Dáné Tibor Kálmán, többek között, kiemelte a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus által nyújtott segítséget, amely a 71 társszervezettel és 17 fiókszervezettel rendelkező EMKÉ-t védőszárnyai alá fogadta. /Ördög I. Béla: Évi számadás kulturális értékeinkről az EMKE-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998