udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kezdivasarhelyi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2004. június 10.

Kézdivásárhelyen Török Sándor RMDSZ-es jelöltet választották polgármesternek. A kézdivásárhelyi városi tanács tagjai mind az RMDSZ jelöltjei. Az egyetlen város az országban, ahol csak RMDSZ-jelöltek kaptak mandátumot. /(Gyergyai Csaba): Kézdivásárhely egyedi eset az országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2006. április 3.

Tizenhat háromszéki – nyolc egyházi és ugyancsak nyolc világi – kórus vett részt a hét végén a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenkettedik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hatodik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – a megyei és a kézdivásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával hozták össze e kettős találkozót, melyen idén közel ötszázan vettek részt. /(Iochom): Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

2006. november 8.

November 7-i testületi ülésen Kézdivásárhely önkormányzata egyhangú döntést hozott: csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez, melynek fő célja az lenne – mondotta a polgármester -, hogy egységes fejlesztési stratégiát dolgozhassanak ki Székelyföld számára. Laczkó Áron, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke üdvözölve a határozatot. /Iochom István: Csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2007. január 23.

Visszaállították eredeti állapotába a múlt hét végén ismeretlen tettes által feltört Kovászna megyei prefektúra honlapját. A www.prefectura. cv látogatói ismét az intézmény épületét ábrázoló indulólapot láthatják. Előzőleg ugyanis a nyitóoldalon a következő angol és román nyelvű keverékszöveg jelent meg: „Az összes Erdélyben élő magyar megszégyenülve borul majd térdre a románok előtt”. Az ismeretlenek ezt módosították, csak egy angol szöveg maradt: „Az összes magyar, aki azt hiszi, hogy Erdély az ő földje, térdre borul majd a románok előtt”. György Ervin prefektus elmondta, hogy naponta történnek hasonló próbálkozások, de csak most sikerült a hackereknek feltörniük a lapot. Másfél éve a kézdivásárhelyi tanács www.kezdi. ro lapján jelent meg a múlt hetihez hasonló, de román nyelvű szöveg, öt évvel ezelőtt pedig ismeretlen tettesek cserélték ki a www.sepsiszentgyorgy. info. ro indexállományát. Corneliu Campeanu városi rendőrkapitány magánvéleménye szerint nem történt fenyegetés, tehát az eset elvileg nem tekinthető bűnténynek. /Domokos Péter: Helyreállt a feltört kormányhonlap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2007. március 2.

Március 1-jei rendkívüli ülésén Kézdivásárhely önkormányzata második alkalommal hozott egyhangú döntést arról, hogy csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /(Iochom): Kézdivásárhelyen is ismételtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

2007. május 22.

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. május 22.

Egyhetes kulturális rendezvénysorozat keretében nyitják meg a nagyközönség előtt a Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házat; ez az önkormányzat ajándéka az idén 600 éves vargavárosnak. Az újjászületett Vigadóba visszaépítették a kommunista rezsim ideje alatt lebontott páholyokat, korszerű fény- és hangtechnikával látták el, restaurálták Földi István 20. század elején készített freskóját is. Május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődik a céhes város születésnapi rendezvénysorozata, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Liliomfi című előadása következik. A következő napokban bemutatják Földi István Gábor Áronról szóló színdarabját, amelyet Szőcs Géza, a Siculus Rádió főszerkesztője rendezett, fellép a Ghymes Együttes. Több könyvbemutató is lesz. A városünnepre jelent meg Kocsis Károly szerkesztésében a Kézdivásárhely és vidéke című kiadvány. /Bartos Lóránt: Megnyílik a Vigadó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. május 25.

Kocsis Károly szerkesztette a Kézdivásárhely és vidéke című, 48 oldalas kiadványt, amely röviden összefoglalja mindazt, amit a céhes város és a kézdiszéki falvak múltjáról, építészeti örökségéről, nevezetességeiről, jeles szülötteiről tudni érdemes. A rendkívül igényes kivitelezésű füzet Kézdivásárhely hatszáz éves fennállásának tiszteletére a Pro Press Egyesület és a Vigadó Művelődési Ház közös kiadásában, a kézdivásárhelyi önkormányzat támogatásával néhai Incze László múzeumigazgató emlékére jelent meg. /(Iochom): Incze László emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2007. szeptember 17.

A több mint 17 éve elkezdett 24 tantermes iskola építése Kézdivásárhelyen a ‘90-es években megtorpant. Hét éve az önkormányzatnak köszönhetően a kormány több mint 3,8 millió lejt különített el a kézdivásárhelyi tanintézet számára, amelyet szeptember 17-én avatnak fel. Gyergyóalfaluban rendkívüli ünnepséggel kezdik a tanévet: Sövér Elek szobrot avatnak a róla elnevezett iskola udvarán. /Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2007. október 31.

A harmincezer lelket számláló Kézdivásárhely október 30-tól Székelyföld legnagyobb sportcsarnokával dicsekedhet, amely ezerkétszáz férőhelyével jóval nagyobb azoknál a létesítményeknél, amelyek az elmúlt évek során kormánytámogatással épültek. A csarnokot Borbély László fejlesztési miniszter és Török Sándor helyi polgármester adta át. Borbély reméli, hogy jövő év végéig befejezik a jégpályát is. Borbély László elmondta: azért épült itt Székelyföld legnagyobb sportcsarnoka, mert láttak hajlandóságot a helyi önkormányzat részéről, hogy pénzt áldozzon erre. /Illyés Judit: Székelyföld óriáscsarnoka. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2008. január 16.

Az 1994-ben a Bod Péter Tanítóképzőben felekezeti tagozatként alakult kézdivásárhelyi Református Kollégium 1998-ban önálló oktatási intézmény lett. 2005-ben átköltöztek a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ egyik épületébe. Tavaly az iskola igazgatója a megüresedett Petőfi-iskola újabb épületére nyújtotta be igényét. A helyi tanács művelődési bizottsága októberben a Református Kollégiumnak adta a hatvanas években laboratóriumoknak készült épületet. /Iochom István: Költözik a Református Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

2008. június 3.

Kézdivásárhelyen Rácz Károly, a Magyar Polgári Párt polgármester-jelöltje győzött, a szavazatok 52,81 százalékával. Török Sándor, az RMDSZ jelöltje 40,58 százalék bizalmat kapott. Kézdivásárhely városi tanácsában az MPP-nek tíz, míg az RMDSZ jelöltjeinek kilenc képviselői szék jut. /Iochom István: Kézdivásárhelyen az MPP győzött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2008. június 9.

Marosvásárhelyen a polgármesteri szék elvesztése után az önkormányzati testületben is kisebbségbe került RMDSZ-nek be kell érnie egy vagy két alpolgármesteri székkel. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem biztos, hogy az RMDSZ újabb négy évre bizalmat szavaz a két alpolgármesteri mandátumot letöltő Csegzi Sándornak. Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök viszont úgy véli: az adott szót be kell tartani, az egyik szék Csegzit illeti. Dávid Csaba szerint a tíz bejutott tanácsos közül messzemenően Csegzi a legalkalmasabb a tisztség betöltésére. Csíkszeredában Antal Attila és Szőke Domokos marad továbbra is a város alpolgármestere. Az RMDSZ-nek 12, az MPP-nek hét tanácsosa nyert mandátumot az önkormányzatban, melynek alakuló ülése 10-én lesz. Papp Előd, az MPP polgármesterjelöltje szintén bekerült a városi tanácsba, de alpolgármesteri tisztségre nem pályázik. Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere az alpolgármesteri tisztség betöltéséről várhatóan az MPP, illetve a Zöld Párt tanácsosaival folytatott, tárgyalásokon döntenek. Az RMDSZ 9, az MPP 8, a Zöld Párt pedig 2 tanácsosi széket tudhat magáénak az új önkormányzati képviselő-testületben. Az MPP kézdivásárhelyi szervezetének döntése értelmében Szarvadi József (MPP) foglalná el az alpolgármesteri tisztséget. Kézdivásárhelyen Rácz Károly, az MPP polgármesterjelöltje nyert, az új önkormányzati tanácstestület pedig 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es képviselőből áll. A Brassó megyei önkormányzat 13 PD-L-s, 12 liberális, 7 PSD-s és két RMDSZ-es képviselőből áll. /Alkuk a székekért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2008. június 17.

Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, Kézdivásárhely, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat. Az RMDSZ helyi és megyei korifeusai fenyegetőznek, mondván, Kézdivásárhelyen, akárcsak 1996 és 2000 között, amikor a független Szigethy István állt a város élén, megáll az élet, elzárják a pénzcsapokat. Igaz, hogy annak idején a többségi RMDSZ-es önkormányzat rendszeresen keresztbe tett a független polgármesternek. Ez most nem ismétlődhet meg, mert az RMDSZ-nek csak kilenc képviselője jutott be a tanácsba, és nem tizenhét, mint annak idején. /Iochom István: Markó és szülővárosának népe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

2008. június 20.

Június 19-én Kézdivásárhelyen beiktatták az újonnan megválasztott önkormányzatot, polgármestert és alpolgármestert. A céhes város új polgármestere az MPP színeiben megválasztott Rácz Károly. A többségben levő Magyar Polgári Párt javaslatára Szarvadi József lett az alpolgármester. /Iochom István: Megalakult a városi tanács, beiktatták a polgármestert Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

2008. június 26.

Rendkívüli ülést tartott az újonnan megválasztott önkormányzat Kézdivásárhelyen. A rendkívüli ülés előtt a Bokor Tibor által vezetett RMDSZ-frakció összeállította javaslatait a bizottságokra vonatkozóan. Az volt a véleményük, hogy ne korlátozzák a bizottsági tagok létszámát, míg a Magyar Polgári Párt a legtöbb hét tag mellett voksolt, és a szakbizottságok összetételét négy―három arányban képzelte el. Szünetet tartottak, egyeztettek, de nem jutottak dűlőre. Az ülésen érződött a feszültség, az RMDSZ-frakció tagjai nehezen fogadták el, hogy már nem egymagukban hozzák meg döntéseiket. /Iochom István: Nem alakultak meg a szakbizottságok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

2008. szeptember 16.

Kézdivásárhelyen a „Székelyföldi városok” című rendezvény küldöttei javasolták a „Székelyföld bérlet” bevezetését, mely a négy (sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi) színház előadásaiból állna össze. A találkozón elhangzott, hogy Kézdivásárhely is szeretne létrehozni színházat, melynek vezetésével Gergely László magyarországi rendezőt bízná meg az önkormányzat. /Barabás Márti: Közösködő székely színházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2008. október 20.

A Magyar Polgári Párt (MPP) autonómiareferendum-kezdeményezése politikai trükk – állította sajtónyilatkozatában Tamás Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. Fekete Károly, az MPP kézdivásárhelyi elnöke valótlanságot állított, amikor azt nyilatkozta, hogy Kézdivásárhelyen döntés született a népszavazás időpontjának kitűzéséről, jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint a népszavazásról szóló kézdivásárhelyi tanácsi határozatot az MPP-frakció szakbizottsági jelentés nélkül terjesztette elő. Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ezt cáfolta. Előzőleg Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke úgy nyilatkozott, szerinte a tanácsosoknak meg kellene szavazniuk a referendumról szóló határozatokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, hogy a referendumról szóló tanácsi határozat tervezete megfelel az alkotmánynak, de szerinte azt kellőképpen elő kell készíteni. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei vezetősége felszólította a prefektúrát, hogy akadályozza meg a kézdivásárhelyi népszavazás megszervezését. /Kovács Zsolt: Tamás Sándor: politikai trükk az autonómiareferendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Egyöntetűen fogadta el a kézdivásárhelyi tanács az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Két nap múlva a helyi RMDSZ júniusban lemondott elnöke, Tamás Sándor közleményben tiltakozott a tanácsi döntés ellen. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor elismerte, utólag tudta meg, valóban szerepel az időpont a határozatban. Az RMDSZ-frakció megszavazta a határozatot, ennek ellenére Tamás Sándor utóbb nevükben tiltakozott. Tamás Sándor legfeljebb ideiglenes vagy leköszönt elnöknek nevezheti magát. /Farkas Réka: Tiltakoznak a népszavazás kiírása miatt (öngólt rúgott a kézdivásárhelyi RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2008. október 21.

Kénytelenek lemondani jelenlegi, a helyhatósági választásokon megszerzett mandátumukról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ jelöltjei, ha függetlenként akarnak megméretkezni a parlamenti választásokon. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta, tudomásuk szerint az MPP által támogatott három független jelöltre vonatkozik ez a döntés: a Sepsiszentgyörgy – Erdővidék – Sepsiszék szenátori kerületben induló Szilágyi Sándor, az MPP baróti alelnöke és a polgári párt megyei tanácsosa, a Felső-Háromszék kerületben képviselőként induló Rákosi János pedig a kézdivásárhelyi tanács MPP-s tagja. Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei ügyvezető elnöke elmondta: az általuk támogatott független jelöltek, vagyis Szilágyi Sándor és Rákosi János készek lemondani párttagságukról. Kilépett az MPP-ből, és megerősítette az RMDSZ-tagságról való lemondását Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki bejelentette: politikailag függetlenként kívánja szolgálni az erdélyi magyar gazdák érdekeit. Sebestyén közölte: az RMGE hétvégi kongresszusán úgy döntöttek, a szervezet nem kíván tovább együttműködni az RMDSZ jelenlegi vezetésével. Kilépett az RMDSZ-ből, és függetlenként indul Becsek Garda Dezső, aki négy éve az RMDSZ tagjaként szerzett újabb parlamenti képviselői mandátumot. Lemondott RMDSZ-es tagságáról a csíkszeredai Borbély Ernő is. /Bíró Blanka és Gyergyai Csaba: Különcködők és bírálók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2008. október 21.

Hosszú, kínos magyarázkodásra kényszerült október 20-án tartott sajtótájékoztatóján Tamás Sándor megyei tanácselnök, amikor a kézdivásárhelyi önkormányzat által megszavazott autonómiareferendumra vonatkozó határozat került szóba. Politikai trükknek minősítette a népszavazásra vonatkozó határozat beterjesztését, de nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy a kézdivásárhelyi tanácsban az RMDSZ-es önkormányzati képviselők miért szavazták meg a határozatot. Korábbi közleményében még azt állította, a tanács nem is szavazott a referendumról. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke megismételte korábbi álláspontját, miszerint támogatja az SZNT kezdeményezését, de nem ért egyet a november 30-i dátummal. /Farcádi Botond: Magyarázkodó RMDSZ-vezetők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

2008. október 28.

A kézdivásárhelyi tanács átküldte a prefektúrára az autonómia-népszavazásról szóló határozatot. György Ervin prefektus közölte, népszavazást joga van kezdeményezni minden helyi tanácsnak, de ha az közigazgatási határmódosításról szól, minden érintett településnek (a megyehatár másik oldalán is) véleményt kell nyilvánítania. György Ervin megismételte korábbi nyilatkozatát: ilyen népszavazás időpontját a kormánynak kell kiírnia, és egyszerre kell megtartani az összes érintett településen. A referendum után a parlamentnek is meg kell szavaznia a helyi döntést. A kőröspataki tanács is eldöntötte, hogy népszavazás kiírását kérik Kovászna és Hargita megye határainak módosításáról. /Farkas Réka: A prefektúrán a kezdeményezés (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2008. november 14.

Csalódottan veszi tudomásul az MPP, hogy az autonómia és a népszavazás ügye Háromszéken a legkevésbé fontos a különböző tisztségben lévő vezetők számára – jelentette ki Csinta Samu, a párt megyei ügyvezető elnöke. Hargita megyében több RMDSZ-es többségű tanács elfogadta az autonómia-népszavazás kiírását, Háromszéken a néhány kezdeményezés is a prefektúra akadékoskodásába ütközött. Eredményes volt az RMDSZ két körlevele – a pénzosztásról tájékoztató Markó-levél és a másik, amelyben óvják és nem ajánlják az önkormányzatoknak a referendum kiírását – mondta Gazda Zoltán alelnök. Tájékoztatása szerint Háromszéken eddig hat önkormányzat – Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos, Zabola és Nagyborosnyó – döntött a népszavazás megszervezéséről, még a kommandói, a kökösi és uzoni tanács napirendjén szerepel a kérdés. Csinta Samu bízik benne, eredményes volt a székelyföldi önkormányzati vezetők gyergyói tanácskozása Izsák Balázs SZNT-elnökkel, az ígéret szerint Csíkszeredában hamarosan napirendre kerül a népszavazás ügye. Elvárják az RMDSZ-től, ha jogi kifogásaikat megalapozottnak tartják, fogalmazzák meg konkrét javaslatukat, amellyel javítható a határozat. /Farkas Réka: Akadozó népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2008. november 29.

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2009. április 23.

Tamás Sándor megyei tanácselnök beiktatása óta első alkalommal vett részt a kézdivásárhelyi városi tanács ülésén. Meg akarta cáfolni Rácz Károly polgármesternek a tanügyiek ajándékjegyei kapcsán tett kijelentését, miszerint hiába próbált a megyei tanács elnökétől anyagi támogatást kérni, elutasításban volt része. – Rácz Károly polgármester csúsztat – kezdte mondandóját Tamás Sándor, kijelentve, a polgármester nem kért anyagi támogatást a tanárok ajándékjegyeire. Érdekes módon Kézdivásárhely kivételével a megye minden községe és városa tudott ajándékjegyeket adni a pedagógusoknak, ellenben arra volt pénz, hogy egy székelyudvarhelyi cégnek havi 6000 lejt fizessenek ki tanácsadásért. Rácz replikájában elmondta: a város által fizetett udvarhelyi cégnél nyolc szakember dolgozik, ők tanácsadással állnak a kézdivásárhelyi városháza rendelkezésére. Bármelyik iskolaigazgatónak és a közművek igazgatójának a fizetése sokkal nagyobb, mint a város polgármesteréé – mondotta Rácz. /Iochom István: Tamás–Rácz szócsata (Tanácsülés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2009. augusztus 13.

Nincsenek kellőképpen kihasználva Háromszék borvízforrásai – ismerte be Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Ennek oka egyrészt, hogy altalajkincsről lévén szó, állami tulajdonban vannak, másrészt számos gyanús privatizációs folyamat zajlott le a kilencvenes évek elején, és ez gyakran oda vezetett, hogy elkallódtak a töltődék, tönkrementek az ingatlanok. Ezt szenvedte meg többek között a kézdiszentkereszti borvíztöltőde, de hasonló a helyzet Málnásfürdőn, Sugásfürdőn. Pozitív folyamatok is vannak: Sugásfürdőn például Sepsiszentgyörgy önkormányzata visszavásárolt néhány ingatlant, Székelypetőfalván is felújították a fürdőt. Kézdiszentkereszten is újraindul a borvíztöltőde, Kézdivásárhely önkormányzata rendezte Fortyogófürdő környékét. /Farcádi Botond: Kincs, ami nincs: kihasználatlan borvízforrások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

2009. szeptember 11.

Augusztusban egy húron pendültek a paksi, viski, galántai és kézdivásárhelyi citerások a Balatonszabadi-Sóstói Nemzetközi Citeratáborban. Az ötlet Herczeg József paksi tanácsnoktól származik. A kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Iskola kilenc tanulója három éve kapta ajándékba Paks várostól a citerákat. A tábor költségeit is Paks városa támogatta, a gyerekek kiutazását Kézdivásárhely önkormányzata finanszírozta. /Kelemen Éva tanító: Citerával a Balatonnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2009. október 7.

Október 6-án Kézdivásárhelyen, az egykori Székely Katonanevelde előtti téren az 1848–49-es, valamint a két világháború hősi halottainak felállított emlékműnél a polgármester az önkormányzat és a Magyar Polgári Párt vezetősége virágkoszorúval adózott az aradi tizenhárom vértanú tábornok emléke előtt. Ezt követően megnyitották a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász Vértanúk című dombormű-kiállítását. A tizenöt, zömében az aradi vértanúkat megörökítő Vetró-dombormű egy kisebb teremben kapott helyet, mivel az Umling festő-asztalos család örökségét bemutató tárlat foglalja el a nagytermet. /Iochom István: Dombormű-kiállítás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2009. december 19.

Kézdivásárhely önkormányzata egyhangúlag elfogadta Rácz Károly polgármester kezdeményezésére a Vigadó Kulturális Alapítvány létrehozásáról szóló határozatot. A statútumban az önkormányzat alapítóként szerepel. Az alapítvány bejegyeztetésére azért van szükség, hogy a Kézdivásárhelyi Városi Színház pályázni tudjon, s egyéb művelődési rendezvényeket is támogatni lehessen. A testület kuratóriumi tagnak választotta Sylvester Lajos közírót, a Háromszék főmunkatársát, Csapó György színművész társulatvezetőt, Ferencz Attilát, a Vigadó Művelődési Ház igazgatóját, Bíró Béla politológust, egyetemi adjunktust, valamint Bányász István, Nagy Babos Tamás és Vetró B. András önkormányzati képviselőt. A héttagú testület utólag választja meg soraiból a kuratórium elnökét. /(iochom): Vigadó Kulturális Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998