udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kõlik Hagyomanyõrzõ Mûvelõdesi Egyesulet (Marefalva)

2000. január 20.

A Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület /Máréfalva/ a máréfalvi műkedvelő színjátszás 100 éves fennállásának alkalmából jubileumi rendezvényeket szervez. A program jan. 23-án kezdődik. /Jubileum Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2001. június 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület immár harmadszor szervezte meg jún. 4-én a máréfalvi székely kapuk napját, amely Kovács Piroska tanárnőnek köszönhetően lassan túlnövi a helységet. Szakemberek tartottak előadást, majd megtekintették a műemlékkapukat. Cselekedni kell a székely kapuk védelméért, olvasható a megjelentek felhívásában. /Fülöp D. Dénes: A műemlékvédelmet szorgalmazzák. Székely kapuk napja Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ Tudatosítani kell minden székely kapu tulajdonosával, hogy népi kultúránk felbecsülhetetlen értékével rendelkezik és megmentésükre az egész Székelyföldre vonatkozó, hosszú távú programot kell előkészíteni, kidolgozni - hangzott el a találkozón. A tanácskozáson szakemberek mondták el véleményüket kapukról, a kapukészítésről. Mihály Zita műemlékvédő múzeológus a következőképpen vélekedett: "Mivel az értékőrzés közösségi érdek is, a települések közügyének is számít. Amikor egy ilyen kaput bontanak le, ez azt jelenti, hogy megfosztják a közösséget egy kulturális örökségtől. Ezért célszerű, hogy az önkormányzatok saját eszközeikkel is támogassák, segítsék ezeknek az értékeknek a fennmaradását." /A műemlékvédelmet szorgalmazzák. Székely kapuk napja Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

2002. január 4.

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2002. december 24.

A máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Egyesület elnyerte a Polgártárs Alapítvány, valamint a Kárpát Egyesület és a Belga Királyi Alapítvány által meghirdetett, a Jövő Kapui elnevezésű Élő Örökség Pályázatot. A nyertes program kimondottan a máréfalvi lakosokat szólítja meg: fiatalokat, időseket egyaránt. A fő cél tudatosítani, megőrizni, ápolni a máréfalvi székely kapukhoz fűződő ismereteket, tudásanyagot. A Jövő Kapui decemberben nyílnak, és 2003 novemberében zárulnak. Decemberben kezdődik a község gyerekeinek képzése. Jövőre indul a felnőttek számára is egy oktatási program. Első lépésként az oktatáshoz szükséges számítógépek vásárlását tervezik.. A program helyszínéül a máréfalvi Nyírő József Általános Iskola szolgál. /(mlf): Nyertes Élő Örökség Pályázat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./

2003. január 20.

Máréfalván a művelődési otthon homlokzati falát húsz, az is lehet, harminc éve székelykapu-elemek díszítik. A Jövő Kapui elnevezésű pályázatot megnyerte a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Egyesület, ennek keretében a jövőben külön képezik majd a fiatalokat a kapufaragásra. /Oláh István: A Jövő Kapui. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. július 4.

Jún. 14-én került sor Máréfalván immár a negyedik Székelykapuk Napja rendezvényre. Kovács Piroska, aki a kapumentés nagyasszonyaként él a köztudatban, emlékeztetett: a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület szervezésében a 90-es években elindult egy folyamat, megmenteni a düledező öreg kapukat. Az utóbbi évek kaputermése elszomorító, 2002-ben csupán egyetlen oszlopos kötött kapu készült, az idén viszont egy sem. Az egyesület 1998-ban egy hosszú távú programot dolgozott ki a kapuvédelemre. Máréfalván 11 műemlékkaput és 20 kapuból álló védett zónát tart nyilván a műemlékvédelem. Az első tanácskozáson főleg a község kapuiról beszélgettek, 2001-ben kibővült a téma, Népművészeti örökségünk, az Udvarhely vidéki öreg kapuk címmel tartottak szimpóziumot. A legutóbbi tanácskozás témája az Udvarhely vidéki székely kapuk múltja és jelene. Időközben elkészült 250 kapu adatlapja, ezt rajz- és fotódokumentáció egészíti ki, melyet számítógépen tárolnak. /Kristó Tibor: Kapunyitó Máréfalva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

2003. július 10.

Falusi székely emberek lesznek a Kőlik-legenda alapján íródó passiójáték, a Máréfalvi Mirakulum szereplői. Tömöry Péter, a júl. 11-én hatvanadik születésnapját ünneplő rendező, aki egyben a bonni színház művészeti vezetője, elmondta, hogy lélekben sohasem költözött el Székelyudvarhely környékéről, bár több állam polgára is volt. Kolozsváron született, de egyéves korától Udvarhelyen nevelkedett. Az elmúlt 35 évet a színházban töltötte. Máréfalvával kapcsolatos gyermekkori emlékei, a Kovács Piroska tanítónő által könyvben bemutatott máréfalvi székely kapuk, az itteni sajátos közösségi kultúra mindig is vonzotta őt. Másrészt csodálattal követte az Artera Alapítványt létrehozó Lőrincz család szinte heroikus munkáját, amint egy devalválódó világban valódi értékeket igyekeznek felmutatni, megmenteni. Ehhez a családhoz tartoznak közeli munkatársai, Lőrincz Melinda színésznő és Horváth Károly zeneszerző, nemzetközi sikereket is értek már el közösen. Horváth Károllyal már Bukarestben is együtt dolgoztak, a közszolgálati tévéadó magyar adásában, utóbb Magyarországon, Németországban, Jugoszláviában is. Egyébként három évvel ezelőtt Magyarpolányban a polgármester kérésére egy passiójátékot rendezett, most is nagy sikerrel játsszák, a mű tavalytól az Europassio szövetség tagja. Az előadásban a falu lakói játszanak. Máréfalván szintén a helyiek fognak játszani. Társrendezője Szabó K. István, az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője. A bemutatót augusztusra tervezik. /Zilahi Imre: Lélekben nem költöztem el Udvarhelyről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

2003. augusztus 1.

Aug. 4-én kapufaragó tábor nyílik Máréfalván - a Polgártárs Alapítvány Élő Örökség programjának keretén belül - a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, az Életfa vendégfogadók egyesülete, a máréfalvi általános iskola és a fenyédi tanács összefogásával. A fő cél az, hogy az ifjú nemzedék megismerkedjen, részese legyen egy hagyományőrző alkotómunkának. /Máthé László Ferenc: Fába vésett élő örökségünk. Kapufaragó tábor nyílik Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2003. augusztus 18.

A hónapokig tartó próbákat követően Máréfalva lakói aug. 16-án a Máréfalvi Miraculum premierjén, nagyközönség előtt is bebizonyították rátermettségüket. A falu hatvanhét műkedvelője mellett az Udvarhelyi Néptáncműhely táncosai is hozzájárultak a produkció sikeréhez. A tatárjárás idejére visszanyúló legendát feldolgozó Miraculumot Tömöry Péter és Szabó K. István közösen rendezte. A történet egy közismert helyi legenda - a Kőlik-legendája - alapján íródott. /(Szász Emese): Máréfalvi Miraculum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2003. december 2.

Nov. 29-én a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület megalakulásának tizedik évfordulója alkalmával tartott ünnepi műsor keretében mutatták be Kovács Piroska Orbán Balázs kapui /Infopress Rt., Székelyudvarhely/ című könyvét, amely a Szejkefürdőn, az Orbán Balázs síremlékéhez vezető út mentén felállított 14 kapu történetét ismerteti. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta: a máréfalvi tanárnő, az egyesület elnöke igazi szakértőként, tudományos igényességgel írt a Szejkefürdőn látható kapukról. 1972-ben Máréfalván lebontottak egy régi székely kaput, ekkor gondolta Kovács Mihály volt tanfelügyelő, hogy valahogyan meg kellene állítani ezt a folyamatot. 1973 tavaszán állították fel az első három kaput, s ezek között volt az Orbán Balázs szejkei háza előtt álló hajdani kapu is, amely hosszú ideje a múzeum udvarán hevert. A 48 oldalas kiadvány megérdemli, hogy könyvként emlegessék. Aki elolvassa a 14 kapu történetét, mindent megtudhat, amit a székely kapukról tudni kell. Az ezer példányban nyomtatott könyv a csíkszeredai Polgár-Társ, a nagyváradi Kárpát, a belga Baudouin alapítványok támogatásával készült. /Fülöp D. Dénes: Mindegyiknek külön története van. Kiadvány a szejkefürdői székely kapukról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2004. január 30.

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület idén első alkalommal tüntette ki azokat a közéleti személyiségeket, akik a vidék közművelődési, néprajzi, művészeti értékeinek létrehozásában, megőrzésében kiemelkedő munkásságot fejtettek ki. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjakat január 24-én, a magyar kultúra napja székelyudvarhelyi gálaestjén osztották ki. Az életműdíjat post mortem Maszelka János képzőművésznek, az udvarhelyi képtár alapítójának ítélték oda. Kovács Piroska máréfalvi tanárnő, a Kőlik Hagyományőrző Egyesület elnöke értékmegőrző munkásságával érdemelte ki az ezüstplakettet, Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia alapítója, karnagya pedig értékmegőrző tevékenységéért vehette át a kitüntetést. /(Szász Emese): Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület díjazottjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2004. november 6.

A Hargita megyei Máréfalva helyi tanácsa és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a helység művelődési otthonában a falu szülötte, Balázs Imre festőművész alkotásaiból avat állandó kiállítást. Az ünnepség nov. 7-én lesz. Megnyitóbeszédet mond Banner Zoltán művészettörténész. /Balázs Imre-képtár Máréfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2004. november 8.

Nov. 6-án tartották a máréfalvi tájház avatóünnepségét. Dávid Lajos polgármester köszöntője után a szervező Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület nevében Kovács Piroska szólt az egybegyűltekhez. /Szász Emese: Tájházat avattak Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2005. április 14.

Máréfalván harmadik alkalommal rendezték meg a Fába rótt oklevelek elnevezésű versenyt, mely évente a gyermekeknek a faragott székely kapuk terén szerzett ismereteit, népi hagyománnyal kapcsolatos formakincs-tudását méri fel. A versenyen évről évre cserélődtek a csapatok. Szallós-Kis Judit, a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület programfelelőse elmondta, tizenegy csapat nevezett be a versenybe. A gyerekek kapunéző sétára mentek Kovács Piroska vezetésével. Az oroszhegyi Székely útkeresők csoport lett az első. /Barabás Blanka: Fába rótt oklevelek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./

2005. május 20.

A hagyományos paraszti bútor fokozatosan eltűnik a mai otthonokból, jobb esetben múzeumi gyűjteménybe kerül. Ennek feltartóztatására a Hozományos Láda elnevezéssel bútorfestő tábort szervez a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a Romániai Magyar Népművészeti Szövetséggel júniusba. /Barabás Blanka: Hozományos Láda. Bútorfestőtábor Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

2005. június 27.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség és a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület szervezésében „Hozományos láda” elnevezéssel bútorfestő tábor nyílt Máréfalván. Negyven-ötven gyermek és felnőtt tevékenykedik a következő napokban. Tifán Irénke bútorfestő népművész a tábor szakmai felelőse. /Kiss Edit: Bevezetés a bútorfestés rejtelmeibe. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 27./

2006. augusztus 24.

A máréfalvi születésű és most is szülőfalujában élő Kovács Piroska harminchat évnyi pedagógiai tevékenység után vonult nyugdíjba, a munkát viszont azóta is folytatja. A 74 éves Kovács Piroskát a máréfalvi székely kapuk őrzőjeként szokták emlegetni. Pedagógusi tevékenységét, valamint nyugdíjas éveiben végzett néprajzi értékmentő és közösségszervező munkáját számos díjjal ismerték el, legutóbb a Hargita megyei tanács Életmű-díját vehette át. „Ezeréves a magyar iskola” díszoklevelet kapott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől, első díjjal jutalmazta és kiadásra javasolta egy tanulmányát a Kriza János Néprajzi Társaság, Máréfalváért-díjjal lepte meg a Kőlik Egyesület, amelynek alapító tagja, díjazta tevékenységét az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet pedig Vámszer Géza-emlékdíjat adományozott neki. Felnőttkorában végezte el a tanárit, így volt tanítónő, tanár és iskolaigazgató is, végig falun. A néprajzi tárgyak gyűjtését már korábban elkezdte, ezt folytatta nyugdíjasként is. Lerajzolta a kapuk mintakincsét, így született meg a Székely kapuk Máréfalván című könyve. Megírta a máréfalvi oktatás történetét /A máréfalvi oktatás 210 éve, 1786-1996/. 1993-ban létrehozták a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületet. A mai napig jól működő egyesület sok szép rendezvényt szervezett. Létrehoztak egy tájházat, majd az Életfa Vendégfogadók Egyesületét. /Kiss Edit: Kovács Piroska – Máréfalva szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./

2007. szeptember 10.

Hatodik alkalommal rendezték szeptember 8-án Máréfalván a Székelykapuk Napja néprajzi tanácskozást. A művelődési házban tartott „Épített örökségünk, ezek védelme és hasznosítása” című konferencia jól sikerült. Kovács Piroska, a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület elnöke bemutatta az „Elődeink hagyatéka. Udvarhelyszék öreg kapuinak katasztere” című képes CD-jét. Ezt követően a székelyföldi múzeumokban található kapuállomány bemutatása következett. Sepsiszentgyörgyről, a Székely Nemzeti Múzeumtól Szőcsné Gazda Enikő, a Csíki Székely Múzeumtól Salló Szilárd, a gyergyószentmiklósi múzeumtól Szőcs Levente, a székelykeresztúri múzeumtól Sándor-Zsigmond Ibolya, Székelyudvarhelyről Miklós Zoltán, a Hargita megyei műemlékvédelemtől pedig Mihály Zita tartottak előadást. Az Alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumtól Haszmann Pál-tanulmányt küldtek felolvasásra. /(bágyi): Székelykapuk Napja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./

2008. augusztus 5.

Máréfalván, a tájházban az alkotótáborban, a faragótáborban, a Kőlik Egyesület Kalákatáborában több mint százan gyűltek össze, az oktatókkal együtt. A résztvevők fele már ismert táborozó, most barátaikat is hozták, emellett pedig zsombolyaiak – a dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről –, nyíregyháziak, budapestiek, udvarhelyiek, csíkszeredaiak is jöttek. Számos résztvevő bútorfestést tanul. /Barabás Blanka: Pezsgő élet kalákában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

2008. szeptember 20.

Nagyapáink, nagyanyáink viselete címmel nyílt kiállítás a máréfalvi Tájházban szeptember 19-én. A kiállításon megtekinthetők a máréfalvi textilkultúra ma már feledésbe merült, de egykor a mindennapok viseleteként szolgáló darabjai, amelyeket Kovács Piroska nyugalmazott tanítónő, néprajzi gyűjtő, a Máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Egyesület vezetője, a kiállítás szervezője gyűjtött össze több évized alatt. /Lázár Emese: Az elfelejtett máréfalvi textilkultúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2009. február 19.

Székelyudvarhelyen a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület szervezésében február 19-én Máréfalva Művelődési Házában bemutatják Kovács Piroska Orczád verítékével... Máréfalva a történelem sodrában /Székelyudvarhely, 2008/ című kötetének bemutatóját tartják. /Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2009. július 22.

Elindította projektjét a Hargita megyei tanács, mely a megrongálódott, illetve elöregedett székelykapuk renoválását támogatja. A felújítás szakemberek bevonásával történik, a programot a tanács 70 ezer lejjel támogatja. A programban szerepet vállalt a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesület is, mely 1992-től foglalkozik a környék székelykapuival. 2002 óta a szervezet 28 kaput újított fel. Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök azt nyilatkozta, fontos megőrizni a székelykapuk épségét, mely évszázadok óta a környék kultúráját és hagyományát képviselik. A Székelykapu-program hamarosan Kovászna megyében is elindul. /Elindult a Székelykapu-program Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2009. szeptember 21.

Épített örökségünk védelmében címmel tartottak szakmai tanácskozást Csíkszeredában szeptember 18-án. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke foglalta össze a megyei önkormányzat finanszírozta műemlékvédelmi programokat. Idén 150 ezer lejt irányoztak elő a megyében található műemlékek védelmére, a minden idők legnagyobb székelyföldi ásatására 25 ezer lejt, kiemelt helyen szerepel az egyháztámogatási program, amelyre idén a javasolt összeg 400 ezer lej, a székelykapu-program keretében pedig a tanács 20 ezer lejes tőkével lépett be a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületbe. Fülöp Ottília megyei főépítész előadásában a helyi önkormányzatok műemlékvédelemben betöltött szerepéről értekezett. /Székely települések védelmében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2009. december 15.

A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére székelyföldi települések építészeti értékeit vennék számba, és a régióban hagyományosnak számító falukép rombolását próbálják megakadályozni, idén indította útjára faluképvédelmi programját. A program keretében kétnapos konferencia, kerekasztal-beszélgetés zajlik a Csíkszeredában, 20 szakértő részvételével. A programban szerepet vállalt a Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesület is. /Forró Gyöngyvér: Védenék a faluképet Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998