udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kõrosi Csoma Sandor Pedagogiai Fõiskola (Bekescsaba)

1994. szeptember 16.

A Bolyai Nyári Egyetem, az erdélyi tanárok továbbképzése eredményességét értékelte többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. Idén huszonegy tanfolyamot hirdettek meg, a legnépesebb tábor a tanítóké volt, Kirujfürdőn közel 150-en hallgatták az előadásokat. Az egyik hallgató szerint a legértékesebb dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója Erdély hetven éve című előadása volt, amely doktori értekezésén alapult. Ez a főiskola az előző évben elhangzott előadásokat Kőrösi tanulmányok címmel kötetbe foglalta és a hallgatók ezt megkapták. A sorozat első kötete 1993-ban jelent meg és összefoglalta az addig lezajlott rendezvényeket, a 2. kötet a Migráció a Kárpát-medencében című országos tanácskozás anyagát tartalmazta, a legutóbbi, a 3. kötet 14 előadás anyagát nyújtja az érdeklődőknek, bőséges forrásanyag feltüntetésével. /A Hét (Bukarest), szept. 16./

1994. december 7.

Banner Zoltán művészettörténész 1988-ban települt át Erdélyből Békéscsabára, ahol a Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének vezetője. Egyetlen magyar kultúra létezik, amit mesterségesen osztottak régiókra, hangsúlyozta. Sok éves munkájának eredménye az Erdélyi magyar művészet a XX. században /Budapest, 1990./ című munkája, 780 hivatásos képző- és iparművészről szól, 6000 példányban jelent meg, ebből 2000 eljutott Erdélybe. Most készíti az erdélyi magyar naívokról és ábrázoló mesterekről szóló könyvét Teremtő önvédelem címen. Egy halódóban levő világot szeretne megörökíteni. "Nincs Európában még egy olyan nép, melybe annyi művészi hajlam és ihletés szorult volna, mint az erdélyi magyarságba."/Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1995. június 23.

Száz kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar, valamint negyven magyarországi román és szlovák tanító vesz részt az ötödik alkalommal rendezett békéscsabai Kőrösi Nyári Akadémián, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola által szervezett továbbképzésen. Az előadások jún. 24-én kezdődnek és júl. 1-ig tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1995. október 7.

Okt. 7-én Csíkszeredában kibővített ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Meghívottként jelen volt Berki Anna, a magyar Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának helyettes vezetője és dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója. Kiértékelték az 1995. évi Bolyai Nyári Akadémiát és a következő év programját körvonalazták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./

1997. június 27.

A Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ évek óta oktat Erdélyben kihelyezett tagozaton. Idén Székelyudvarhelyen 54 végzett tanítónő és tanító vehette át az oklevelet. Dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója a Duna Televízióban elmondta, hogy először a továbbképzésben vettek részt, majd amikor Töttösy Istvánné dr. megkérdezte őket, hogy vállalnák-e a távoktatást, akkor elvállalták. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Hargita megyében 1200-zal kevesebben vannak, akik diplomával rendelkeznek. Tehát hosszú távon szükséges a képzés. "Alapvetőnek tartjuk azt, hogy egy kétmilliós nemzeti közösség saját főiskolai hálózattal, sőt egyetemmel rendelkezzen." - szögezte le dr. Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. A korábbi román vezetéssel nem tudtak megállapodni abban, hogy kiépüljön a magyar felsőoktatás, emiatt nem maradt más mód, mint az, hogy 1993 táján elinduljon a távoktatás, legyenek kihelyezett tagozatok, mert nagy a pedagógushiány, azonkívül Székelyföldön jelentős értelmiségi hiány lépett fel. /Duna Televízió, jún. 27., Közép-Európa Magazin/

1998. november 25.

Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1999. március 20.

Márc. 20-án tartotta VII. küldöttközgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Kinevezték az autóbalesetben elhunyt Bíró István, az RMPSZ főtitkára utódát, Burus Siklódi Botondot, a csíkszerdai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója személyében. A közgyűlésen véglegesítették az 1999-es Bolyai Nyári Akadémia programját. A pedagógushiány részleges pótlásaként a szövetség támogatta az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola /Eger/ keretében folyó angol, földrajz, biológia szakos távoktatásos tanárképzést. Idén 32 hallgató szerzett főiskolai diplomát. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ távoktatásos végzős évfolyama készül államvizsgára. - A tanárok várták a tanulók túlterheltségét megszüntető kerettantervet, ehelyett egy merev, a kisebbségek számára elfogadhatatlan kerettantervet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggasztónak találta, hogy a szakmai szervezetek elkülönülnek az RMDSZ-en belül. Az intézményépítés megindult, alakul a kollégiumi rendszer Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, viszonylag elfogadható módon a főiskolai tanítóképző rendszer is. /Bögözi Attila: Az RMPSZ VII, küldöttközgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. március 31.

Szekszárdon hetedik alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor földrajzversenyt. Kolozsvárt két diák képviselte ezen, az egész Kárpát-medence diákjait egybefogó versenyen. Az idei téma Horvátország volt. A kolozsvári versenyzőknek még a horvát diákokat is sikerült megelőzniük. /Földrajzverseny Szekszárdon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2001. december 15.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998