udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 111 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolcsey Ferenc Egyesulet (Arad)

1990. június 8.

A januárban újraalakult aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula ismertette eddig végzett munkájukat. A magyar művelődési élet egyeztető, befogadó központja akarnak lenni. A negyvenes években megjelent Havi Szemle új sorozatát elindították. Az első számot Ficzay Dénes kiváló helytörténész halála ötödik évfordulójának szentelték. Az egyesület részt vesz az aradi emlékmű visszaállításáért folytatott harcban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1992. október 6.

Idén nem cirkáltak állig felfegyverzett kommandósok október 6-a alkalmából Aradon. Tokay György RMDSZ-képviselő mondott beszédet, majd Cristea Ilia aradi alpolgármester, Tokay György, Szőcs Géza RMDSZ-alelnök, Borbély Imre és Verestóy Attila az RMDSZ elnöksége nevében, a magyar kormány nevében Kodolányi Gyula államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József főtanácsos megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékhelyét. Jelen volt több megyei RMDSZ-küldöttség, a Kölcsey Egyesület /Arad/, a Jelen aradi napilap szerkesztősége, az EMKE és más szervezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Kodolányi Gyulát a román határon figyelmeztették, hogy az elnökválasztás idején a román nép érzékenységét sérti a magyar kormányszintű koszorúzás. Ezért Kodolányi Gyula államtitkár csak az RMDSZ-székházban mondott el néhány gondolatot beszédéből. /Magyar Hírlap, okt. 7., Népszava, okt. 7./

1995. július 9.

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. szeptember 14.

Az Arad megyei EMKE Vagyunk címmel adat ki I. számú füzetét, az Arad megyei magyar irodalmi körök antológiáját dr. Brauch Magda és Ujj János szerkesztésében. A megyében működik a Tóth Árpád Irodalmi Kör, a Kölcsey Egyesület, a zerindi és kisjenői irodalmi kör, továbbá a színházat pótoló Periszkóp Népszínház tehetséges műkedvelő gárdája. /Sylvester Lajos: EMKE-füzetek. Vagyunk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

1996. október 6.

A 13 aradi vértanú emlékének adóztak Aradon okt. 5-én, az aradi RMDSZ, az EMKE és az aradi Kölcsey Ferenc Egyesület közreműködésével, a Kultúrpalota termében emlékműsort tartottak, amelyen beszédet mondott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Frunda György szenátor. Az emlékezést követő fórumon Frunda György ismertette választási programját. A fórumon megjelent - többek között - Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Okt. 6-án koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott le Aradon, az emlékműnél. "A vértanú tábornokok azt is tudták, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadság egy és oszthatatlan" - mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke. A szabadsághoz nem lehet értelmező lábjegyzetet fűzni, az vagy van, vagy nincs, jelentette ki. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, aki beszédében emlékezetett: a kivégzettek öt nyelven beszéltek és közös célért harcoltak. Tokay György Arad megyei képviselő és Frunda György szenátor következett az emlékezésben. Koszorút helyezett el az emlékműnél Markó Béla és Takács Csaba az RMDSZ nevében, Lábody László és Bálint-Pataki József Magyarország kormánya nevében, Dumitru Branc aradi polgármester és Darida János alpolgármester, Szőcs Ferenc nagykövet, összesen 68 koszorút helyeztek el az erdélyi és magyarországi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok képviselői. Ugyanezen a napon az RMDSZ aradi székházában Frunda György sajtótájékoztatót tartott, felajánlotta ingyenes szolgálatait a telefonos "közvélemény-kutatást", a botrányos akciót feltáró újságíróknak, akik ellen a hatalom vizsgálatot indított, vállalva képviseletüket mind a hazai igazságszolgáltatás, mind a nemzetközi fórumok előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./ Lábody László beszédében említést tett az alapszerződésről, mire egy Magyarországból érkezett csoport néhány tagja hangosan fújolt. /Népszabadság, okt. 7./

1997. szeptember 17.

Matekovits Mária, az aradi művelődési élet mindenese, az EMKE megyei szervezetének elnöke számolt be az aradi közművelődés helyzetéről. Az 1989-es változásokat követően az elsők között alakult meg Aradon a Kölcsey Egyesület, amely az ottani szórványmagyarság kulturális igényeit felvállalja. Huszonhét éve működik Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör. Nagyzerinden az Olosz Lajos Irodalmi Kör tevékenysége figyelemre méltó. /Új Magyarország, szept. 17./

1998. április 14.

Aradon az irodalmárok 1990 márciusában feltámasztották a Havi Szemlét, amely 1943 és 1944 között jelent meg. Anyagi gondok miatt azonban 1990-ben csak négy száma látott napvilágot. Azóta Pávai Gyula tanárnak, az aradi Kölcsey Egyesület elnökének a közbenjárására a városban megjelenő Jelen napilap vasárnapi számában biztosított számukra helyet. A közölt anyagokból állt össze a tavaly megjelent antológia /Feltámadunk! Az aradi Kölcsey Egyesület antológiája, Irodalmi Társaságok Szövetsége, Budapest, 1997/, melyet Pávai Gyula és Varga Domokos budapesti író szerkesztett. Ez a kiadvány mutatja, hogy a dél-partiumi szórványmagyarság keresi a kiutat a szellemi válságból, a szegénységből. /Dánielisz Endre: Aradi feltámadás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1999. február 18.

Megjelent a csaknem másfél évtizede elhunyt Ficzay Dénes eddig csak folyóiratokban megjelent tanulmányait tartalmazó kötete: Aradi krónika /Kölcsey Ferenc Egyesület, Arad, 1997/. Ficzay egész életében Arad kulturális életét kutatta, ahogy feljegyzéseinek bevezetőjében is vallotta: "Több mint harminc éve írok és igazából egyetlen témám volt: Arad. A szülővárosom." Remélhető, írta a recenzens, hogy a Pávai Gyula előszavával ellátott kiadvány csak a kezdet. /Kozma Dezső: Aradi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2000. február 26.

A Kölcsey Egyesület /Arad/ népfőiskola jellegű csütörtökein idén a szokásosnál többet foglalkoznak Araddal. A várossal kapcsolatos sorozatot az egyesület elnöke, Pávai Gyula tanár nyitotta meg, aki a régi aradi magyar irodalomról tartott előadást. A Kölcsey Stúdió tagjai az előadáson elhangzottakat versekkel illusztrálták. /Kölcsey-csütörtök: régi magyar irodalom Aradon. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 26./

2000. március 2.

Márc. 2-án Aradon a temetőben emlékeztek Ficzay Dénesre, Arad szerelmesére és kiváló ismerőjére. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület /Arad/ elnöke beszélt arról a tudós-pedagógusról, aki nemzedékekben hintette el az irodalom és a szülőváros szeretetét. /Megemlékezés az "aradológusról". Ficzay Dénes halálának 15. évfordulóján. /Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./Ficzay Dénes /Arad, 1921. dec. 27. - Arad, 1985. márc. 2./ 10 ezer tételből álló helytörténeti bibliográfiát állított össze Aradról.

2000. március 25.

Népes szerzői gárda elkészítette Arad város monográfiáját, Nicolae Edroiu akadémikus írt hozzá előszót. Úgy tűnik, mintha legalább húsz éve írták volna egyik-másik fejezetét, továbbá hivatkoztak Lakatos Ottóra és Márki Sándorra olyan kérdésekben, amikről ők egy szót sem írtak. Az aradi magyar színház 131 éves történetében a magyar előadások mellett valóban tartottak román előadásokat is, de nem többségében és nem 1945 előtt. A könyvben a magyar színház történetének egy és egynegyed oldalt szenteltek. Arad magyar nyelvű irodalmi élete hét sornál többet is érdemelhetett volna, hiszen csupán Ficzay Dénes készülő disszertációja 200 oldalon tárgyalta volna, ha megjelenik. A Kölcsey Egyesület sem fért be a különböző művelődési csoportosulások lajstromába. A monográfiából nem derül ki, hogy minek köszönhető a nagykönyvtár, a régészeti és ásványtani gyűjtemény, a képtár, és az ereklyemúzeum. Haladás viszont, hogy magyar szerzők is részt vettek elkészítésében, az is haladás, hogy valamivel többet lehet megtudni az etnikumokról, mint Ceausescu idején. /Pávai Gyula: Beszélgessünk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. április 4.

Aradon a Kölcsey Egyesület ülésén a népesedés kérdése volt napirenden. Ujj János tanár Arad megyei demográfiai helyzetét elemezte a honfoglalástól napjainkig. A honfoglalás idején 200-400 ezer ember jött a Kárpát-medencébe, a mostani Arad megye területén Márki Sándor szerint 40 ezer ember élt. A XV. századi helységnevek elemzése mutatta, hogy a megyében 276 magyar nevű település létezett, a tatárjárásig a magyar nyelvű lakosság volt többségben, ez után viszont változott a helyzet. Ekkor kezdődött el a betelepítés a hegyek felől, amit nemzetünk kihevert: az Anjou-kor és Luxemburgi Zsigmond gazdasági fellendülést hozott, 200 év alatt egymillióról négymillióra duzzadt a lakosság száma. A török idő eleinte szaporulatot mutatott, néhány év alatt azonban a törököknek adózó magyar családok eltűntek, helyüket szerbek vették át. A 15 éves háború szétzúzta Erdélyt, de Bethlen Gábor és a Rákócziak újra felvirágoztatták. A török birodalom bukását megelőző időszak újabb pusztulást hozott. 1699-ben Arad megye lakossága nem érte el a tízezret, ezért szerbeket telepítettek be. A XVIII. század végén megtörtént a "magyar csoda": újra többségivé vált a nép. A múlt század közepe táján már a románok voltak többségben. Jelenleg Arad megyében 60 ezer főre tehető a magyar lakosság száma. A legutóbbi felmérhetetlen veszteséget a 1989 utáni tömeges kivándorlás okozta. /(Németh): A demográfiai helyzet Arad megyében. Lassan, de biztosan fogyunk. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2000. május 27.

Az aradi Kölcsey Egyesület évadzáróját máj. 25-én tartotta. A meghívottja, dr. Barna Gábor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz tanszékének vezető professzora A térképek a tudatban. Szimbolikus és valóságos világ címen arról beszélt, hogyan próbálja megőrizni egy nép identitástudatát az utcanevekben. Barna Gábor utazásai alatt megállapíthatta: a Kárpát-medencében élő magyarok nem az aktuális, hanem a magyar utcaneveket használják. 1920 után a románság mögöttes szándékkel változtatta meg az utcaneveket (a Szamos utcából pl. Arges lett), azért, hogy a magyarok hozzászokjanak a román elnevezésekhez. A magyar emléktáblák, szobrok helyét elfoglalták a románok. Ennek ellenére a hivatalos román Arad mellett létezik egy magyar is, a maga történelmi múltjával, azonosságtudatával. /Németh Beatrix: Magyar elnevezések a fejünkben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2000. május 31.

Aradon minden évben június 30-án összeül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei vezetősége és odaítéli a Márki Sándor-díjakat. Június 30-án lesz 75 éve, hogy elhunyt a történész, pedagógus, egyetemi tanár Márki Sándor /1853-1925/. Márki Sándor Arad művelődési életének egyik legaktívabb személyisége, az Orczy-Vásárhelyi könyvtár őre volt, 1881-ben alapító tagja az aradi Kölcsey Egyesületnek. Évekig volt Kolozsvárott egyetemi tanár. Alapvetően fontos munkája a kétkötetes Arad vármegye története. Jelen pillanatig az aradi román vagy magyar történészek két legteljesebb forrásmunkája a Márki-könyv, illetve Lakatos Ottó minorita atya háromkötetes Arad monográfiája. - Dr. Kovách Géza munkáját /Márki Sándor aradi évei/ szeretné az EMKE Arad megyei szervezete június végéig kiadni, ez lesz az 5. EMKE-füzet. /Matekovits Mihály: Készülőben az 5. EMKE-füzet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2000. október 2.

Szept. 30-án és okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a VIII. MŰSZIT-et. /Műkedvelő Színjátszó Találkozó/. A legkiemelkedőbb volt a dicsőszentmártoni Népszínház előadása. /Bajna György: VIII. Műkedvelő Színjátszó Találkozó Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ A régebbi találkozók népesebbek voltak, idén a gyergyóiakkal együtt összesen öt társulat nevezett be, ezek közül is visszaléptek a marossármásiak. Az ok feltételezhetően a pénzhiány. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszócsoport, az aradi Kölcsey Egyesület diákszínpada, a dicsőszentmártoni színjátszócsoport és az erdőszentgyörgyi társulat. A bemutatókat szakmai megbeszélés követte. A találkozó záróakkordjaként a Figura Stúdió Színház előadta Sütő András Káin és Ábel c. drámáját. /Gál Éva Emese: A VIII. Müszit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 31.

Az aradi Kölcsey Egyesület évadnyitó előadásának vendége dr. O. Bogáthy Zoltán egyetemi tanár, a Temesvári Nyugat Egyetem alkalmazott pszichológia tanszékvezetője volt. Arról beszélt, milyen érzelmi hatások befolyásolják a gazdasági magatartást ebben az átmeneti korszakban. /(Németh): Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), ok. 31./

2000. november 8.

Nov. 8-án Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Kenyeres Pál Kincskeresés című verseskötetét. A 87 éves költő legújabb verseiről a Kölcsey Egyesület ,,fecskés" könyveinek gondozója, Pávai Gyula beszélt. /Bemutatták a Kincskeresést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2000. november 14.

A Kölcsey Egyesület /Arad/ Borossebesen, a református templomban emléktáblát helyezett el, megörökítve Sárosi Gyula /1816-1861/ költő emlékét. Pávai Gyula beszélt a költő életrajzáról, majd a Kölcsey Stúdió tagja Sárosi verseit szavalták. /Németh Beatrix: Sárosi Gyula-emléktáblát avattak Borossebesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2001. október 23.

Karácsonyi Zsolt költő az elmúlt héten a Kölcsey Egyesületben /Arad/ bemutatta első verseskötetét, a Téli hadjáratot /Előretolt Helyőrség, Kolozsvár/. A könyvbemutató után Karácsonyi Zsolt kifejtette, hogy jó érzés Aradon, szülővárosában bemutatni a könyvét. Az Előretolt Helyőrség Kör 1996-ban jött létre a Bretter György Irodalmi Kör folytatásaként. A posztmodernnel kacérkodó, valamiféleképpen a "transzilván pocsolyát" - ahogy ők mondták - felkorbácsolni kívánó irányzat volt. Karácsonyi Zsolt újabb kötetét tervezi, de nem tudja, hogy mikor lesz meg. /Németh Beatrix: Karácsonyi Zsolt tervei között újabb kötet szerepel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

2002. március 5.

Aradon, a Kölcsey Egyesület rendezésében a Kölcsey-délutánon Ujj János történész Arad megye nevezetes műemlékeiről beszélt, majd levetítette azt a kultúrtörténeti filmet, amelyet pár évvel ezelőtt Csép Sándorral és dr. Kovách Gézával forgattak Arad megyében. Bemutatta a film többek között a világosi várat, Borosjenő várát, a máriaradnai búcsúhelyet, a marospetri várat, a búlcsi és a pompás kápolnási kastélyt, végül a pankotai kastélyt. /Regéczy Szabina Perle: Emlékezetes Kölcsey-délután. Arad megye nevezetes műemlékei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2002. április 15.

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a Kölcsey Egyesület a Csiky Gergely Iskolacsoport közreműködésével Aradon, a költő szülővárosában az első Tóth Árpád-szavalóversenyt. Az elképzelés szerint évente hol Aradon, hol Debrecenben ? a poéta szívéhez oly közel álló két városban ? szervezik meg a legjobb diák versmondók seregszemléjét. A minorita teremben ápr. 13-án megtartott rendezvényre az aradiakon kívül a temesvári Gerhardinum, a dévai Traian Líceum, illetve a lupényi és a nagyszalontai iskola, a nagyváradi Ady és Eminescu Líceum, illetve a debreceni Tóth Árpád Gimnázium küldte el képviselőit. /P. P.: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2002. május 6.

Az Arad és Hunyad megyei SZDP–RMDSZ protokollum részleteit ismertette a lap Arad megyében a Szabadság-szoborról: tanulmányozni fogják, melyik a legalkalmasabb hely a szoborcsoport újrafelállítására. A felállítás engedélyének függvényében meghatározzák a restaurálás és újrafelállítás időszakait. Az Arad megyei történelmi emlékművek visszanyerése terén megállapodtak Nepomuki Szent János szobrának restaurálásáról és újrafelállításáról, továbbá az aradi vár civil jellegű átalakításáról. Az utcanév-változtatások javaslatai: Andrényi utca, Neuman-testvérek utca, Salacz Gyula utca, Barabás Béla utca, Kuncz Aladár utca, Heim Domokos tér, József Attila utca. Egykori kimagasló személyiségek sírhelyeinek megőrzése és védelme. Alsótemető: Barabás Béla (Románia képviselőházának és szenátusának tagja, a Kölcsey Egyesület vezetője), Varjassy Árpád (vezér-tanfelügyelő, a Kölcsey Egyesület elnöke 1893–1915 között), Varjassy Árpád (a Kölcsey Egyesület elnöke 1881–1886 között), Csécsi Imre (református lelkész, költő), Parecz István (A Kölcsy Egyesület alapító tagja), Parecz Béla (Románia képviselőházának tagja), Institoris Kálmán (Arad polgármestere 1901–1906 között), Lőcs Rezső (Arad polgármestere 1917–1919 között), Cserepy Árpád (ezredes, a Kölcsey Egyesület vezetője), Dr. Szele Károly (zeneszerző, zongorista, a Kölcsey Egyesület alelnöke), Mezey Zsigmond (zenekritikus, történész), Sulik Kálmán (újságíró, szerkesztő), Lászlóffy-Wencel Bódog (színigazgató), Szöllőssy István (tanár, a Kölcsey Egyesület titkára), Frint Lajos (evangélikus püspök), Szántay Lajos (műépítész, a kultúrpalota és az evangélikus templom tervezője), Hajós Imre (festőművész, tanár), Simay István, Hönig Frigyes (gyáros, több aradi gyár megalapítója). Felsőtemető: Pataky Sándor (festőművész, tanár). Fehér megyében egyelőre csak megállapodás született, a konkrétumok még váratnak magukra. - Hunyad megyében a megyei RMDSZ operatív tanácsa kinevezte a megyei RMDSZ–SZDP protokollumba foglalt célkitűzések felelőseit, akiknek a megszabott határidők lejártáig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az egyezménynek konkrét eredményei is legyenek. Az RMDSZ számára a legfontosabb pont a magyar tannyelvű állami közoktatás fenntartásának és fejlesztésének kormánypárti támogatása volt. Az egyezmény magyar tannyelvű osztályok működését garantálja a petrozsényi 4-es és 5-ös számú általános iskolákban, Petrillán, Vulkánban, Lupényban, Urikányban, Déván, Vajdahunyadon, Szászvároson és Pusztakalánban. Az RMDSZ-nek sikerült kieszközölnie, hogy az egészen szórvány településeken a minimális létszám alatti osztályok is működhessenek. A lupényi római katolikus egyházat megillető ingatlan, amely ma a Nyugdíjasok Házaként működik, ennek tulajdonjogi viszonyát a második negyedév folyamán kell tisztázni. Az aláírók sürgetik a vajdahunyadi vár restaurálását és a zejkányi emlékmű helyreállítását. /Mit tartalmaz az SZDP–RMDSZ protokollum régiónkban? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2002. július 24.

Hódmezővásárhely, Arad testvérvárosa volt a házigazdája az Irodalmi Társaságok Szövetsége ez évi, XI. vándorgyűlésének. A Szövetség egész Kárpát-medencéből tömöríti az irodalmi köröket és társaságokat. Aradot Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke képviselte. Júl. 19-én, a megnyitón Turcsány Péter, az ITÁSZ ügyvezető elnöke és Medvigy Endre irodalomtörténész elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tisztújítás során Turcsány Pétert és Medvigy Endrét tisztségükben megerősítették, ugyanakkor egyik alelnökké választották az aradi Pávai Gyulát. Az ITÁSZ jövő évi vándorgyűlésének házigazdája Arad lesz. /Bereczki Károly: Jövőre Arad lesz a házigazda. ITÁSZ vándorgyűlés Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. október 2.

Szeptember utolsó napjaiban a Kölcsey Színpad /Arad/ néhány tagja részt vett a gyergyószentmiklósi MÜSZIT (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) tizedik, jubiláris rendezvényein. Okt. 5-én a budapesti székhelyű Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok vezetőségi ülését tartják a Kölcsey olvasótermében, olyan neves irodalomtörténész jelenlétében, mint Dr. Medvigy Endre, a Szent László Akadémia tagja, a társaság elnöke. Okt. 6-án a belvárosi református templomban a Kölcsey Egyesület emléktáblát avat Kazinczy Lajos honvédezredes emlékére, akit 1849. okt. 25-én 29 éves korában végeztek ki Aradon és csontjai valahol a várárok ismeretlen zugában hevernek. Okt. 10. és 14. között a Kölcsey Színpad meghívottként vesz részt Kiskunfélegyházán a kétévenként megrendezett országos diákszínjátszó fesztiválon. Október 31-én újból megnyílik a Kölcsey Népfőiskola sorozata az egyesület olvasótermében. /Hírek a Kölcsey Egyesületből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. október 7.

Aradon a belvárosi református templom okt. 6-i istentiszteletének illusztris vendége volt Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Szabadság-szobor kiszabadítója. Népes csoporttal képviselték iskolájukat a megemlékezésen a Kecskeméti Református Gimnázium diákjai. Dávid Ibolya a siralomházba zárt tábornokok szeretteikhez intézett leveleiről, utolsó üzenetéről szólt. A Kölcsey Színpad diákjai szavaltak az alkalomhoz illő verseket, majd Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke mutatta be Kazinczy Lajos honvédezredes életpályáját, akit joggal tartanak a 15. aradi vértanúnak, hiszen 1849. október 25-én végezték ki a várban, s akit mindmáig ismeretlen helyen földeltek el hóhérai. Medvigy Endre, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke a vértanúk emlékezete az irodalomban címmel tartott rövid értekezést. A templom előcsarnokában elhelyezett emléktáblához a millenniumi zászlóval vonult ki a gyülekezet. A táblát Dávid Ibolya leplezte le. A fehér márvány alapon aranybetűkkel a következű szöveg olvasható: Kazinczy Lajos honvédezredesnek, akit kivégeztek Aradon, 1849. október 25-én 29 éves korában. Állította a Kölcsey Egyesület 2002. októberében. /P. P.: Emléktábla a 15. vértanúnak. Kazinczy Lajos honvédezredes többek közt a Vereckei hágót védte vitézül seregével. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2002. október 22.

A Kölcsey Színpad /Arad/ a két fesztiválon bemutatott darabbal - Leleu apó testamentuma, a Kocsonya Mihály házassága új szereposztásban - és egy rövid mesejátékkal tart évadnyitó előadást okt. 24-én, a minorita kultúrházban. Az aradi Kölcsey Egyesület népfőiskolai kurzust indít november elején. Éves tematikája: Ismerjük meg a magyar irodalmat és kultúrát. A kéthetenkénti előadásokat jól felkészült magyartanárok tartják. Az előadások a minorita kultúrházban és a Kölcsey-könyvtár olvasótermében lesznek. Az okt. 30-án tartandó 1956-os, valamint egy nappal később a reformáció ünnepi megemlékezésen a Kölcsey Stúdió tagjai is részt vesznek. /Az aradi Kölcsey Egyesület hírei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2002. december 9.

Dec. 8-án Borosjenőn, a református templomban Pávai Gyula tanár, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke méltatta a XIX. század eleje legtermékenyebb írója, költője, a magyar nyelvű újságírás úttörője, a magyar helynévtörténet megalapozója, Perecsényi Nagy László Borosjenőn eltöltött több mint két évtizedes munkásságát. A templom falán ünnepélyesen leleplezték Perecsényi Nagy László emléktábláját. /(Balta): Borosjenőn emléktábla Perecsényi Nagy Lászlónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2002. december 21.

Dec. 19-én Aradon, a Kölcsey Egyesület termében Janus Pannonius költészetéről tartott előadást Ruja Ildikó magyar-angol szakos tanárnő. A résztvevők kazettáról hallhatták meg a Búcsú Váradtól című verset Dunai Tamás színművész előadásában, valamint Dávid Gyula fordításában a Bence Ilona által megzenésített Egy dunántúli mandulafához című epigrammát. /Janus Pannoniusról a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998