udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Konyveshaz

2007. február 28.

Félszáz esztendeje annak, hogy hosszú kihagyás után ismét lett magyar nyelvű lapja a könyvtárosoknak Romániában, a Bukarestben megjelenő Könyvtárosok Tájékoztatója (1957– 65), negyedévenként jelent meg. Ezután, 1966-tól, Könyvtári Szemle címen látott napvilágot. Gyökeres változást az 1971-es év hozott, amikor a román lap főszerkesztője – egyúttal természetesen a szatellit magyar lapé is – a nagyváradi származású Stefan Gruia lett, aki nemcsak a magyar nyelvnek, de a magyar művelődés legkülönbözőbb vonatkozásainak és a magyar irodalomnak is kiváló ismerője és kedvelője volt. Gruia megnyerte Balogh József költő-újságírót a könyvtárosok magyar nyelvű folyóirata felfuttatására. Balogh József egy ideig szabadon érvényesíthette bibliológiai koncepcióit, már a neve is szerepelt az impresszumban. A következő három évben (1971–73) értékes lap lett a Könyvtári Szemle, művelődés- és irodalomtörténeti népszerűsítő-tájékoztató jellegű írásokat is közölt. Mindez elsősorban a költő, publicista, műfordító és művelődésszervező Balogh József (1931–2006) fáradhatatlan szervezőmunkájának volt köszönhető. 1974-től kezdődtek a szűk esztendők: Megszűnt az önálló Könyvtári Szemle, ettől kezdve előbb különálló negyedévi mellékletként, majd rovattá lefokozva a Művelődés folyóirat laptestébe tördelve jelentkezett. Balogh Józsefnek később sikerült kiharcolnia, hogy 1978-tól, ha teljes önállóságát nem is nyerhette vissza, de ismét külön fűzött és számozott negyedévi mellékletként jelenhetett meg 1978–82 között. 1984-től már sötét felhők gyülekeztek a Művelődés egén is: a megalomán, gyászos emlékű Megéneklünk, Románia fesztivál folyóiratává süllyesztették a Művelődés folyóiratot, így halódott vele együtt az 1985-ös decemberi, utolsó számig, Könyvtár rovatként. A rendszerváltás után mindkét folyóirat régi gárdája lelkesedéssel kezdte a lapcsinálást. Könyvesház címmel újjáalakult könyvtáros szaklap 1991-ben, a Művelődés mellékleteként. Volt azután átmeneti szünet, amikor előbb még azonos címmel, Könyvesházként 1996-ban a csíkszeredai Pro Print, Pallas-Akadémia könyvkiadók és a Corvina Könyvesház adta ki, majd Könyvjelző címen 1997-ben folytatták a kéthavonkénti megjelenést, hogy aztán egy év szünet után 1999-től ismét Könyvesházként és ismét a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete különböző pályázatokból nyert támogatásokból évente két számot, olykor kis késéssel, de megjelentet a Művelődés szerkesztőségével, velünk együttműködve. /Szabó Zsolt: Egy szakma és egy (könyvtáros) folyóirat fél százados kalandja. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/

2008. július 26.

Hatalmas hiányt pótol az idén megjelent, az előző két év anyagát tömörítő szakfolyóirat, a Könyvesház. A Művelődés mellékleteként kiadott Könyvesház viszontagságos körülmények között tengődik. Maga a Kolozsváron bejegyzett Művelődés is lelkes főszerkesztőjének, Szabó Zsoltnak köszönhetően jelenik meg havonta, a laptulajdonos, a Művelődési Minisztérium fokozatosan levette róla a kezét, egyre sorvasztotta a támogatást, s immár több mint három éve egyetlen lejjel sem járult hozzá a fenntartási költségekhez, azonban kiadói jogáról sem hajlandó lemondani, pedig a lapot idén átvette volna a Kolozs Megyei Tanács. Emiatt az eredetileg negyedévesre tervezett Könyvesház előbb félévente, majd évente, aztán szünetekkel, társkiadóval látott napvilágot. A mostani szám a 2006-os és 2007-es évet öleli fel, s a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár anyagi és szellemi támogatásának is köszönheti megszületését. A lap bevezetőjében Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a könyvtárügy nehéz helyzetéről, a községi könyvtárak elhanyagoltságáról írt. A Könyvesházban beszámoló található többek között a Kárpát-medencei magyarság olvasáskultúrájáról végzett felmérésről, az olvasási és könyvtárhasználati szokásokról, a gyermekkönyvtárak fontosságáról, a könyvtárosok elektronikus hírlapjáról, szakmai továbbképzésről és Herepei János kéziratban maradt munkáiról. /Szeketes Attila: Megjelent a Könyvesház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998