udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Konyvjelzõ

1997. március 12.

A Művelődés mellékleteként megjelenő Könyvesházat 1996 márciusában Kiss Jenő, az EMKE Könyvtári Szakosztályának elnöke támasztotta fel, Simon Attila szerkesztésében. 1996-ban négy Könyvesház-szám jelent meg, azonban nincs pénzügyi alap a folyamatos megjelenéshez. Februárban új könyves lap jelent meg, a Könyvjelző /Csíkszereda/, szerkesztője Simon Attila. Bencze Tibor, a Corvina Könyvposta Kájoni Kiadójának igazgatója elmondta, hogy anyagilag támogatja a Könyvjelző megjelenését. A lappal párhuzamosan katalógust is kiadtak és azt tízezer példányban szórták szét Erdélyben. Ennek alapján sok megrendelés futott be, ebből fedezik az új folyóirat költségeit. A szórványból is jött sok könyvrendelés. /Szatmári László: Új könyves lap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

1997. november 13.

A Könyvjelző /Csíkszereda/ 4. száma a határon túli magyar könyvkiadás támogatásának 1997. évi eredményeit összegezte. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium hirdeti meg évente a pályázatot. Ebben az évben 41 romániai magyar könyvkiadó 263 művel pályázta meg a támogatást. A kéziratokat a Romániai Magyar Könyves Céhhez kellett beküldeni. Jöttek olvashatatlan kéziratok, hiányosan kitöltött űrlapok, oldalszámozás nélküli pályamunkák is. A könyvszakmáén belüli információáramlás hiánya miatt megtörtént hogy több kiadó pályázott ugyanazzal a művel. Budapesten a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsa 1997-ben összesen 30 899 ezer forint támogatást szavazott meg a romániai magyar kiadóknak, 136 pályázat kapott támogatás. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 13./

1998. április 29.

Kevesen tudják, hogy a Szabadság volt az első interneten olvasható napilap. Kolozsváron Scwartz Róbert a HHRF megbízásából készíti el a Szabadság Internet-változatát. Elmondta, hogy már havonta több mint 45 ezren keresik meg a Szabadság honlapját. A Szabadság mindegyik száma visszakereshető 1995. március 1-ig. Mindez Hámos Lászlónak, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány /Hungrian Human Rights Foundation/ elnökének köszönhető. A HHRF lehetőséget biztosított arra, hogy bármelyi romániai szerkesztőség, alapítvány bérmente helyet kapjon a HHRF szerverén. Jelenleg a HHRF honlapján olvasható az RMDSZ Tájékoztató, a Királyhágómelléki Református Püspökség tájékoztatója, a Magyar Közélet, a Könyvjelző, a Perspektíva, a KMKSZ lapja. /Világ - Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A felsoroltakon kívül a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap is interneten van.

1998. december folyamán

Megjelent a Fél évszázad magyar költői (194-19994) I-II /Polis, Kolozsvár, 1998/ című antológia, Végh Balázs válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A recenzens megkérdőjelezte, szükséges-e egy újabb 328+360 oldalas antológia, továbbá nem fogadta helyesléssel a válogató szemléletét, hogy eszmeiségében is egységes a magyar irodalom. Lövétei Lázár László ironikusan megjegyezte: "Mi van akkor, ha a magyar irodalom mégsem egységes. Nemzethalál következik?" A kiválasztott cikluscímek a magyarságot sújtó tragédia körvonalait adják. Õ nem ilyennek ismeri az irodalmat. /Lövétei Lázár László: Szomorú antológia. = Könyvjelző (Csíkszereda), 5. sz./

2001. január 11.

Az első magyar nyelvű internetlap Erdélyben, az Élő Erdély (http://www.hhrf.org/erdely) 1998 nyarán indult, emlékezett vissza a kezdetre Simon Attila, aki a kezdeményezők között volt. Nem volt a hátuk mögött sem internetes cég, sem alapítvány vagy egyesület, sem párt, sem szerkesztőség. Az Internettó Transylvaniae-t (http://www.nextra.ro/internetto/) az akkori csíkszeredai legnagyobb internetszolgáltató, a Nextra indította. Később a Nextra adott az Élő Erdélynek ingyenes béreltvonalas hozzáférést vagy egy évig. Az első erdélyi magyar webhelyet hárman indították: Sándor Levente grafikus-programozó, Gálfi Péter, aki a szervert biztosította és Simon Attila. Gálfi Péternek akkor már sikeresnek mondható román nyelvű weblapja volt, a Ce este nou pe webul romanesc? (http://www.plus.ro), amely hetente a román webvilág újdonságait mutatta be, hírlevelére több száz webmester iratkozott fel. Gálfi Péter lapja, amely aztán angol nyelvterületre összpontosított, és partnerprogramokra (affiliate programs) épített, webes boltot működtetett, egy másik olyan sikersztori, amelynek tulajdonosa csíkszeredai, de amelyről Csíkszeredában szinte senki sem tud. A koncepció az volt, hogy össze kell gyűjteni egy helyre az információkat, azokat a híranyagokat Erdélyről, amelyeket különben tíz újság átböngészésével kellene megkeresni. Székely Dénes elindította a Csíkszereda Honlapja http://clmc.topnet.ro című honlapot. - Simon Attila a Könyvjelző nevű, kéthavonta megjelenő, első országos, erdélyi magyar könyvszakmai folyóiratot is internetre vitte (a folyóiratot maga alapította, főszerkesztette, szerkesztette, tördelte és postázta), és többen jelezték, hogy vásárolnának is a könyvekből. A legújabb könyvek meg is vásárolhatók. Mai napig a könyveladásból befolyt nagyon kevés összeg az Élő Erdély anyagi alapja. - Sokan olvasták például annak idején a Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében című könyvet az Olvasmány rovatban, amelyet ő digitalizált és osztott meg a Magyar Elektronikus Könyvtárral is, és amely tudta szerint az első ilyen nagyméretű munka volt Erdélyben (több mint 400 oldalas könyvről van szó!). /Gergely Tamás: Internetcsinálók. Erdélyben az elsők. Interjú SIMON ATTILÁ-val. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 11./

2001. január 16.

Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Könyves Céh. A gyűlésen a huszonhat tag közül tizennyolc jelent meg. A megbeszélésen három kiemelt napirendi pontot tárgyaltak meg. A legnagyobb vita a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatok körül alakult. Káli Király István, a céh elnöke beszámolt a tavalyi pályázatok lebonyolításáról, majd a céh egyeztető tanácsának egyes tagjai fenntartásaiknak adtak hangot néhány szaklektor munkájával kapcsolatban. A jelenlévők arról döntöttek, hogy ha a minisztérium az idén is támogatja a romániai magyar könyvkiadást, módosítani kell a pályázati rendszeren. Az egyeztető tanács úgy döntött, észrevételeit levélben jelzi a magyarországi minisztérium illetékes szerveinél. Káli Király István a Krónikának elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a román Művelődésügyi Minisztérium is támogatja a magyar nyelvű könyvkiadást. A céh elnöke a kiadókkal kapcsolatban elmondta, hogy jó lenne, ha az erdélyi magyar könyvműhelyek február végéig pályázatra kész, véglegesített munkákkal rendelkeznének. Bővül a céh tevékenységi területe is: az idén a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Szucher Ervin: Egyszerűsítenék a pályázati rendszert. Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Könyves Céh. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2001. április 13.

Tíz erdélyi kiadót képvisel a Romániai Magyar Könyves Céh az április végén nyíló budapesti nemzetközi könyvvásáron. A Kriterion, Pallas - Akadémia, Pro Print, Polis, Mentor, Tinivár, Komp Press, Literator, Koinónia és Impress kiadók ingyen vehetnek részt a budapesti könyvvásáron, ahol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének köszönhetően a főpavilonban biztosított területen kapnak helyet. A vásáron a Mentor Kiadó az Erdély emlékezete című történelmi sorozattal mutatkozik be. Ebben a sorozatban jelentetik meg a könyvvásárra az Erdélyi panteon harmadik kötetét, Tüdős Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, valamint Egyed Ákos Erdély 1848-ik évi utolsó rendi országgyűlése című köteteket. - A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Könyves Céhnek jelenleg huszonhat romániai magyar kiadó a tagja. A Céhnek nem tagja minden erdélyi magyar könyvkiadó, de állandó jellegű a tagfelvétel, jelenleg az Erdélyi Híradó és a Charta kérte a felvételét a tagság közé. A könyves céh koordinálja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatokat. Idén összesen 223 támogatást igénylő kézirat érkezett. A támogatások értéke mintegy 27 millió forintra várható, ami körülbelül száz könyv kiadását jelenti. - Ettől az évtől kezdve a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Erdélyi kiadók a budapesti nemzetközi könyvvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

2001. május 19.

A tavalyi szárhegyi találkozón született döntés eredményeképpen az Erdélyben élő írók többségéhez eljutott egy körlevél, amelyben a vitát kezdeményező csoport az írók véleményét kérte arról, hogy milyen típusú szervezet elégíthetné ki leghatékonyabban az írótársadalom sajátos érdekvédelmi, információs és kommunikációs szükségleteit. A körlevél eredetileg három opciót jelölt meg, ez időközben, a hargitafürdői előzetes beszélgetések alapján kiegészült egy negyedikkel is. A lehetőségek a következők voltak: 1. a Romániai Magyar Pen Club, 2. az átszervezéssel hatékonyabbá tehető Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA), 3. egy új írószervezet (pl. Erdélyi Magyar Írók Köre) vagy 4. a Magyar Írószövetség erdélyi fiókszervezete. Szinte egyöntetű volt az a vélemény, hogy a Romániai Írók Szövetségét továbbra is az erdélyi írók szempontjából releváns érdekvédelmi intézménynek kell tekinteni. /Balázs Imre József: Hargitafürdőről nézve az irodalom. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ Hargitafürdőn romániai magyar írók, költők tanácskozni jöttek össze. Az önszerveződésről ellenétesen vélekedtek a felszólalók. A Romániai Magyar Szó munkatársa úgy látta, hogy szükség lenne a romániai magyar irodalmi élet, az írótársadalom részletes feltérképezésére, és akkor következhetne a vélemények ütköztetése. Úgy látszik, hogy sikerül szerezni egy épületet, amelyet alkotóházzá lehet majd átalakítani. Pozitívum, hogy újraindul a Könyvjelző (volt Könyvesház). /Szonda Szabolcs: "Hálót akarunk, nem halat" Fény- és árnyképek az Erdélyi Magyar Írók Találkozójáról Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19-20./

2007. február 28.

Félszáz esztendeje annak, hogy hosszú kihagyás után ismét lett magyar nyelvű lapja a könyvtárosoknak Romániában, a Bukarestben megjelenő Könyvtárosok Tájékoztatója (1957– 65), negyedévenként jelent meg. Ezután, 1966-tól, Könyvtári Szemle címen látott napvilágot. Gyökeres változást az 1971-es év hozott, amikor a román lap főszerkesztője – egyúttal természetesen a szatellit magyar lapé is – a nagyváradi származású Stefan Gruia lett, aki nemcsak a magyar nyelvnek, de a magyar művelődés legkülönbözőbb vonatkozásainak és a magyar irodalomnak is kiváló ismerője és kedvelője volt. Gruia megnyerte Balogh József költő-újságírót a könyvtárosok magyar nyelvű folyóirata felfuttatására. Balogh József egy ideig szabadon érvényesíthette bibliológiai koncepcióit, már a neve is szerepelt az impresszumban. A következő három évben (1971–73) értékes lap lett a Könyvtári Szemle, művelődés- és irodalomtörténeti népszerűsítő-tájékoztató jellegű írásokat is közölt. Mindez elsősorban a költő, publicista, műfordító és művelődésszervező Balogh József (1931–2006) fáradhatatlan szervezőmunkájának volt köszönhető. 1974-től kezdődtek a szűk esztendők: Megszűnt az önálló Könyvtári Szemle, ettől kezdve előbb különálló negyedévi mellékletként, majd rovattá lefokozva a Művelődés folyóirat laptestébe tördelve jelentkezett. Balogh Józsefnek később sikerült kiharcolnia, hogy 1978-tól, ha teljes önállóságát nem is nyerhette vissza, de ismét külön fűzött és számozott negyedévi mellékletként jelenhetett meg 1978–82 között. 1984-től már sötét felhők gyülekeztek a Művelődés egén is: a megalomán, gyászos emlékű Megéneklünk, Románia fesztivál folyóiratává süllyesztették a Művelődés folyóiratot, így halódott vele együtt az 1985-ös decemberi, utolsó számig, Könyvtár rovatként. A rendszerváltás után mindkét folyóirat régi gárdája lelkesedéssel kezdte a lapcsinálást. Könyvesház címmel újjáalakult könyvtáros szaklap 1991-ben, a Művelődés mellékleteként. Volt azután átmeneti szünet, amikor előbb még azonos címmel, Könyvesházként 1996-ban a csíkszeredai Pro Print, Pallas-Akadémia könyvkiadók és a Corvina Könyvesház adta ki, majd Könyvjelző címen 1997-ben folytatták a kéthavonkénti megjelenést, hogy aztán egy év szünet után 1999-től ismét Könyvesházként és ismét a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete különböző pályázatokból nyert támogatásokból évente két számot, olykor kis késéssel, de megjelentet a Művelődés szerkesztőségével, velünk együttműködve. /Szabó Zsolt: Egy szakma és egy (könyvtáros) folyóirat fél százados kalandja. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/

2008. április 12.

A Hungaricum a budapesti Alexandra Könyvkiadó újabb vállalkozása. Negyedévente magyarul illetve angolul megjelenő folyóirat igényes kiállításban, hasonló a kiadó Könyvjelző című, havonta közzétett ingyenes kulturális magazinjához. A mostani lapszám erdélyi súlypontú, melléklete az Erdélyi szőttes címet viseli, megszólaltatja Tompa Gábort, Visky Andrást, Senkálszky Endrét, Kézdi Imolát, Kányádi Sándort, Sütő Andrást, Szilágyi Júliát, Bogdán Lászlót, Farkas Árpádot, Anavi Ádámot, Szilágyi Istvánt, Kovács András Ferencet, Böszörményi Zoltánt, Kántor Lajost, Ferenczes Istvánt, Kós Andrást, Páll Lajost, Léstyán Csabát és Ferencz S. Aport. A kiadvány rendszeresen hírt ad a határokon túli magyar írók, festők, szobrászok, zenészek, valamint a tudomány külföldön élő magyar művelőinek tevékenységéről. /N. M. K. : Erdélyi szőttes a Hungaricumban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998