udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozigazgatasi Birosag

2007. május 30.

Bulevardul Cetatii sétány – áll a Marosvásárhelyen újonnan kihelyezett utcanévtáblán, amelyet kétnyelvűnek szánt a helyi önkormányzat. Az RMDSZ-frakció a tanács ülésén akar elégedetlenségének hangot adni. Az RMDSZ-es városatyák szerint Dorin Florea polgármester és hivatala sorozatosan megtagadja a határozatba foglalt kétnyelvűség alkalmazását. A Vár sétány kétnyelvű utcanévtáblájának a kifüggesztéséről például már két éve döntött a tanács, s csupán a civil szervezetek többszöri felszólítása után helyezték el a táblát, amely ráadásul nem is tartalmazza az utca magyar elnevezését. Az általa aláírt és közzétett hirdetésekben Dorin Florea következetesen a korábbi elnevezést, a Ion Antonescu tábornok utcát használta. Benedek István frakcióvezető úgy vélekedett, amennyiben a polgármesteri hivatal nem hajlandó betartani az önkormányzati határozatot, az RMDSZ feljelentést tesz a közigazgatási bíróságon. /Szucher Ervin: Egynyelvű a kétnyelvűség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2007. július 12.

György Ervin kormánymegbízott átiratban értesítette Barót tanácsát, hogy a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak leválását lehetővé tevő referendum megszervezéséről szóló határozatát törvénytelennek ítéli, kéri, vonják azt vissza, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz kell fordulnia. A prefektus azt kifogásolta, hogy a határozathoz nem mellékelték egy szakvállalat által elkészített, a jövendőbeli községek határait körvonalazó kataszteri térképet, továbbá megállapította, hogy a tervezett közigazgatási egységek nem tennének eleget a törvény előírásának sem, miszerint legalább 1500 lakossal, a községfenntartást lehetővé tevő gazdasági erővel kell rendelkezniük, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű középület legyen a tulajdonukban. Barót polgármestere, Nagy István szerint a falvak leválása nem a város és a lakosság érdekeit szolgálta volna, hanem csak néhány politikai kalandor becsvágyát elégítette volna ki. /Hecser László: Elmarad a népszavazás (Barót) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2008. január 16.

Január 15-én, a fellebbezési fázis hatodik tárgyalási fordulóján a bíró újra elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért egyesület bejegyzését. A sepsiszentgyörgyi ügyészség a közigazgatási bírósággal kívánja felülvizsgáltatni a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez csatlakozó Kovászna megyei önkormányzatok határozatait. A Szövetség a Székelyföldért egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, de még mindig nem sikerült hivatalosan bejegyeztetni. /Kovács Zsolt: Segít a miniszterelnök? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2008. március 27.

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2008. április 9.

Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. április 15.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) már a sportpálya ünnepélyes átvételét tervezi Nagyváradon, az ortodox parókia továbbra sem hajlandó lemondani a területről. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye többéves vita után megoldódni látszott, miután a helyi tanács a református egyháznak adta az 553 négyzetméteres terület ingyenes használati jogát, és visszavonta korábbi, 2004 májusában hozott határozatát, melyben a Szentháromság ortodox egyházközségnek adományozta a területet. Ennek ellenére az ortodox egyházközség tanácsa nyílt levelet küldött Mihai Groza polgármesternek, amelyben a januári határozat érvénytelenítését kérte, kifejtve, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz fordul. A KREK vezetősége közleményben adott hangot az ortodoxok lépése fölötti értetlenségének. /Nem tágítanak az ortodoxok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2008. június 24.

Nem érvényesítette a zágoni tanács a két megválasztott MPP-s tanácstag mandátumát június 20-án tartott alakuló ülésén. Amikor Damó Csabára került a sor, csak MPP-s társa szavazott igennel, a többiek tartózkodtak, ugyanez történt Igyártó Gábor esetében. A két MPP-s tanácstag tehát nem tehette le az esküt, öt napon belül fellebbezhetnek a közigazgatási bíróságon. Damó Csaba szerint Kis József polgármester áll a történtek hátterében, régi az ellentét köztük, ez volt a bosszúja. Kis József tagadta ezt. /Farkas Réka: A zágoni tanács felülbírálta a népakaratot (Nem érvényesítették az MPP-sek mandátumát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2008. június 30.

Törvénytelennek tartja a dicsőszentmártoni alpolgármester megválasztását és közigazgatási bírósághoz fordul Szabó Albert, az RMDSZ jelöltje. A városban harmadik nekifutásra sikerült polgármester-helyettest választani. Szabót korábban már megválasztották ugyan alpolgármesternek, de a döntést a PNL és a PSD képviselői megfellebbezték, így a prefektus újabb szavazást rendelt el. Ennek nyomán kihirdették, hogy Szabó Albert lett az alpolgármester, de a PSD-s Popa Octavian, az előző polgármester megóvta a döntést, és a PNL, a PSD, illetve a PRM képviselőinek kérésére a prefektus rendkívüli tanácsülést írt elő. A június 27-én megtartott ülésen a PNL-s Meghesan Sorin 11 szavazattal legyőzte az RMDSZ-es Szabó Albertet, aki 8 szavazatot szerzett. /Antal Erika: Törvénytelen alpolgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2008. augusztus 18.

Óvást nyújtott be a Nagy-Románia Párt (PRM) az egyéni választókerületeket véglegesítő, július 31-én elfogadott kormányhatározat ellen a közigazgatási bíróságon. /Sz. A. : A PRM megóvta a kerületeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2008. augusztus 20.

Ismét hibát találtak a háromszéki Nagyajta területén májusban elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla felállítása körül. A Kovászna megyei prefektúra a közigazgatósági bíróságon támadta meg a nagyajtai önkormányzat határozatát, amely a Kovászna Megyei Tanács számára ingyenes használatba adta azt a földdarabot, amelyen a pannó áll. Két önkormányzat nem adhat át egymásnak ingyenesen területet. György Ervin prefektus szerint felszólították a nagyajtai tanácsot, hogy rendezze a problémát, de az nem tett eleget a felkérésnek. Demeter János megyei tanács-alelnök kifejtette: el szerette volna kerülni a nézeteltéréseket; mint mondta, nem tudott a prefektúra felszólításáról, mert azzal a nagyajtai önkormányzatot keresték fel. /Kovács Zsolt: Új táblaháború Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2008. november 7.

Megtámadta a közigazgatási bíróságon a Kovászna megyei prefektúra a Kovászna megyei önkormányzatnak azt a határozatát, amely a Székelyföld-tábla Kökös határában való felállítására vonatkozik. Arra hivatkoztak, hogy a dokumentáció formailag hibás volt: a helyszín a 105-ös parcella, hanem a 104-es. Vissza kell vonni a határozatot, és ki kell javítani a hibát, mondta el Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök. A Kovászna Megyei Tanács brüsszeli irodájának megnyitására vonatkozó határozatot is megtámadta a prefektúra, itt is formai hibákra hivatkoztak. /K. Zs. : Még nem állíthatják fel a kökösi Székelyföld-táblát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2008. december 5.

Bíróságon támadta meg a prefektúra Székelyudvarhely tanácsának azon határozatát, mely az autonómia-referendum időpontját 2009. március 15-re tűzte ki. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa elmondta, ha a prefektúra megállapítja egy határozat törvénytelenségét, kérheti annak visszavonását, illetve megtámadhatja a közigazgatási bíróságon. Azért választotta e második eljárást, mert azt tapasztalta, hogy a referendum ügyében más településeken hozott döntések visszavonási kérése nem volt eredményes. A bíróságon megtámadott határozatokat – míg a bírák végleges döntést nem hoznak – felfüggesztik. /Perel a prefektúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

2009. január 5.

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 9.

A Kovászna megyei önkormányzatok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány december 30-i sürgősségi kormányrendeletét, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke számításai szerint a háromszéki önkormányzat 2,3 millió lejt-, és további 22 háromszéki település összesen 4 millió lejt veszít el. /Kovács Zsolt: „Kifosztott” önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2009. január 12.

A kormánymegbízotti hivatal kifogást emelt a vargyasi tanács határozata ellen, amellyel március 15-re kiírta az autonómia-népszavazást, s arra kérte az erdővidéki község képviselőit, vonják azt vissza. A vargyasiak tudomásul vették György Ervin álláspontját, de készek vállalni a pereskedést is. Ahhoz, hogy a kérdés jogi útra terelődjék, az MPP-s szavazatokon kívül legalább egy RMDSZ-es tanácstag támogatására is szükség volt. Papuc Constantin Levente volt az, aki a szövetség részéről a polgáriakkal szavazott. Román Attila, az MPP vargyasi szervezetének elnöke szerint alapvető emberi joguk sérül, ha a kormánymegbízotti hivatalnak adnak igazat a közigazgatási bíróságon. Ilkei Ferenc polgármester úgy véli, hogy a vargyasiaknak következetesen ki kell állniuk igazuk mellett. A vargyasiak arra számítanak, hogy akárcsak három esztendővel ezelőtt, Kincses Előd most is melléjük áll a jogi küzdelemben. További támaszt várnak Tőkés Lászlótól is. /Hecser László: Vargyas kiáll a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

2009. január 20.

Pert indított a nyárádszeredai önkormányzat ellen Felicia Pop Maros megyei prefektus az ortodox templom ügyében. A prefektus beadványában kéri, hogy a helyi tanács vonja ki a területet a városi köztulajdonból, és ismerje el az ortodox egyházat „valós tulajdonosként”. A kormánymegbízott felszólítást küldött a nyárádszeredai önkormányzatnak, amelyben értesítette: nem állt volna jogában megbírságolni a görögkeletieket, kérte, vonják vissza a határozatot. Mivel az önkormányzat nem reagált a beadványra, a prefektus a közigazgatási bírósághoz fordult. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta városka központi parkjában építené fel harmadik templomát. /Beperelt önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 22.

Még a héten panaszt nyújtanak be a kormányhoz a Bihar megyei települések RMDSZ-es polgármesterei a 2008/223-as kormányrendelet ellen tiltakozva – jelentette be Cseke Attila Bihar megyei szenátor. A rendelet szerint az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatásokat. Az RMDSZ-es elöljárók több megyéből, például Kolozsból, Marosból, Hargitából és Kovásznából is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hozzátette, amennyiben nem érik el céljukat, közigazgatási bíróságon támadják meg a kormányrendeletet. Emellett az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként Liviu Dragnea belügyminiszterhez is fordul, tette hozzá Cseke Attila. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-es összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2009. március 13.

Március 12-én kormányhatározattal felmentették tisztségükből Bárczi Győző és Pora Zamfira Maros megyei alprefektusokat. Újságírói kérdésre Bárczi Győző kijelentette, nem szándékozik a közigazgatási bíróságon megtámadni a kormányhatározatot, mivel kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel neki. /(mózes): Valentin Precup és Cristian Tuca a két új alprefektus. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2009. március 19.

Marius Pascan, Maros megye prefektusa bejelentette: békés megoldást kíván javasolni a nyárádszeredai templomépítés ügyében. Szerinte a megoldás az lenne, ha a városvezetés és az ortodox egyház között telekcsere történne. A központi park egy része az ortodox egyház tulajdonát képezi, amelyért cserében az önkormányzat a központtól mintegy 50 méterre, az egyház rendelkezésére bocsátana egy másik telket a lebontásra váró régi iskola mellett – magyarázta a prefektus. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta város központi parkjában szeretné felépíteni harmadik templomát. A helyi önkormányzat és a lakosság ellenzi az építkezést, mivel ezáltal felszámolnák a zöldövezetet. Csíki Sándor helyi tanácsos referendum szervezését kezdeményezte az ügyben, az erre vonatkozó határozattervezetet a képviselő-testület elfogadta, a prefektúra azonban közigazgatási bíróságon támadta meg a testületi határozatot. Csíki Sándor bejelentette: Kétszázhuszonegy nyárádszeredai lakos perelte be Marius Pascan prefektust, amiért meggátolta a népszavazás kiírását. /Máthé Éva: Nyárádszereda: a prefektus telekcserét javasol. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2009. április 10.

Bíróságon akarja érvényteleníteni a sepsiszentgyörgyi könyvtárigazgató kinevezését Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy feljelentést követően diszkriminatívnak minősítette a megyei tanács által meghirdetett versenyvizsgát a megyei könyvtár igazgatói posztjáért, mivel ahhoz a magyar nyelv ismeretét is kérték. Tamás Sándor tanácselnök bíróságon fellebbezte meg a testület döntését, de elutasították keresetét. Ezt követően Codrin Munteanu prefektus a Közigazgatási Bíróságon kérte a versenyvizsga eredményének érvénytelenítését, diszkriminációra hivatkozva. Tamás Sándor kijelentette, nem érvénytelenítik Szonda Szabolcs igazgatói kinevezését, hiszen a Diszkriminációellenes Tanács döntése semmire se kötelezi az önkormányzatot. /K. Zs. : Bírósági per igazgatóváltásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2009. június 2.

A közigazgatási bíróságon támadta meg Marius Pascan prefektus a makfalvi tanácsnak a Székelyföld autonómiáját támogató referendum megszervezéséről szóló határozatát. Szerinte a határozat alkotmányellenes. A múlt heti tárgyaláson a helyi tanácsot képviselő polgári frakció halasztást kért az ügyben. /(m. e.): A prefektus megtámadta a makfalvi tanács határozatát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2009. június 25.

A közigazgatási bíróság érvénytelenítette az aranyosgyéresi helyi tanács a kétnyelvű helységnév-táblára vonatkozó határozatát. Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke szerint a bíróság rosszhiszeműen értelmezte a törvényt. A közigazgatási törvény szerint ugyanis, ha egy nemzet aránya meghaladja a 20 százalékot, akkor az illető nemzet nyelvén is ki kell írni a helység nevét – azt viszont nem mondja ki a jogszabály, hogy 20% alatt nem lehet kiírni a helység nevét a kisebbség nyelvén. /J. J. : Nem lesz Aranyosgyéresen magyar helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. július 2.

A közigazgatási bírósághoz fordultak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei és marosvásárhelyi szervezeteinek képviselői, mivel a demokrata-liberális (PDL) polgármester politikai taktikázásai révén a szervezet önkormányzati képviselők nélkül maradt. /Máthé Éva: Az önkormányzati választások megismétlését kéri a marosvásárhelyi PNL. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 29.

A közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektusi hivatal Csíkszereda azon határozatát, amelynek értelmében a megyeszékhely bejáratainál elhelyezendő helységnévtáblákra székely rovásírással is felírják Csíkszereda nevét. A prefektúrai indoklás szerint a helyi tanács határozata törvénytelen, ugyanis a vonatkozó jogszabályok szerint azokon a településeken kell elhelyezni a kisebbségek nyelvével is feliratozott helységnévtáblákat, ahol az adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A bírósághoz benyújtott dokumentum rámutat, a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint Csíkszeredában mintegy 150 személy vallotta magát székelynek, így ezek számaránya nem nyújt törvényes jogalapot a székely rovásírásos feliratozáshoz. A bíróság szeptemberre tűzte napirendre az ügy tárgyalását. /A prefektúra beakasztott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

2009. augusztus 24.

Helyi választásokat tartottak augusztus 23-án Kaplonyban. Előzőleg a közigazgatási bíróság feloszlatta a testületet, amiért az két hónapig nem ülésezett. A voksoláson négy párt indított jelöltet: az RMDSZ, az MPP, az NDF és a PD-L, valamint egy független is indult. /Nem lesz többségben az RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

2009. október 20.

Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2009. november 10.

A magyar sajtóban röppent fel a hír, amely szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elhatározta, tüntetést tervez Marosvásárhelyen a Stefan Gusa tábornok szobrát jóváhagyó tanácsi határozat ellen, és megszervezésével Kincses Előd ügyvédet bízta meg. Kincses cáfolta a hírt, kijelentve, szó sincs tüntetésről. Ellenben Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől megbízást kapott arra, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a határozatot. Jelenleg az EMNT nem bejegyzett jogi személy, tehát még nem támadhatja meg, csak ha majd bejegyzésre kerül. A marosvásárhelyi tanács szeptemberi ülésén egyhangúlag elfogadta, hogy Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. Utóbb a tanács RMDSZ- frakciója határozattervezet nyújtott be az önkormányzathoz a szoborállításról szóló határozat visszavonására, mellékelve a katonai ügyészség által Stefan Gusa ellen benyújtott vádiratot. Ezt a határozattervezetet a tanács elutasította. A 23 tagú városi tanács 10 tagú RMDSZ-frakciója szavazott a határozat visszavonása mellett, 12-en ellene szavaztak, egy tartózkodás mellett. /Mózes Edith: Az EMNT mégsem szervez tüntetést Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2009. november 12.

A román önkormányzati képviselők is értetlenül fogadták, hogy a prefektus a közigazgatási bíróságon megtámadta Kovászna Megye Tanácsának a kiemelkedő művészi, sport- vagy más eredményeket elérő személyek kitüntetésére vonatkozó határozatát. A prefektus formai hibákra hivatkozott, szerinte nem tartották be a döntések átláthatóságára vonatkozó jogszabályokat, nincs jogi alap a kitüntetés odaítélésére, nem rögzítették az elbíráló bizottság szabályzatát. A november 11-én tartott ülésen hosszas tanácskozás után úgy határoztak, a közigazgatási bíróságra bízzák a döntést. A visszavonás mellett érvelő Tamás Sándor elnök szerint a törvényszéki procedúra hosszú ideig, másfél évig is elhúzódhat. A Magyar Polgári Párt képviselői szerint azonban veszélyes precedenst teremthet, ha a megyei önkormányzat meghátrál a prefektus előtt. /Farcádi Botond: Nem enged az önkormányzat (Háromszékért kitüntetés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

2009. december 4.

Gazda Zoltán sepsiszentgyörgyi városi tanácsos, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének alelnöke kijelentette, az alakulat képviselői megtámadják a közigazgatási bíróságon a sepsiszentgyörgyi tanács határozatát, amelynek értelmében menesztették tisztségéből Bálint József MPP-s alpolgármestert. Gazda szerint Bálint Józsefet „politikai hovatartozása” miatt szankcionálták. /Az MPP visszavág. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2009. december 10.

A közigazgatási bíróságon fellebbezte meg a marosvásárhelyi városi tanács szeptember 10-én hozott határozatát Kincses Előd ügyvéd, aki Tőkés László jelenlegi európai parlamenti képviselő nevében vétózta meg a Stefan Gusa szobrának felállítására vonatkozó döntést. A marosvásárhelyi ügyvéd az egyetemes emberi jogok nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint háborús bűnösnek nem lehet emlékművet állítani. Kincses Előd Szoboszlay Aladár ügyében is perújrafelvételt kért, illetve a két, még élő társvádlott – Orbán Péter és Ferencz Ervin – tanúként való meghallgatását kezdeményezte. Ez január 18-án lesz. /Antal Erika: Pert indított Kincses Előd a Gusa-szobor ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998