udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozoktatas

1990. április folyamán

Temesváron 1971-ben a magyar tagozatok egyesítéséből megalakult az önálló magyar líceum, azonban 1985-től román osztályokat hoztak a magyar iskolába. Az 1989-es változás után jan. 17-én megindították a küzdelmet, hogy újra legyen önálló magyar iskola. Ebben segített Dima Ionel igazgató és a megyei vezetőség is. Megkapták az eddigi megyei pártiskola épületét. Azonnal megkezdték a költözést és februárban a magyar osztályok /a német osztályokkal együtt/ birtokba vették az épületet, márc. 1-jétől hivatalosan is újjáalakult a líceum. Jelenleg az iskolában I-XII. osztályig 34 osztályban 966 diák tanul 52 pedagógus irányításával. Az iskolát Bartók Béláról nevezik el, az ünnepélyes névadás máj. 6-án lesz. /Halász Ferenc igazgató: Helyzetkép a temesvári Bartók Béla Líceumról. = Közoktatás (Bukarest), ápr./

1991. június 30.

A kormány június 30-i 461. számú határozata a romániai oktatás megszervezéséről és működéséről szól, az 1991/92-es tanévre vonatkozóan. A IX. cikkely a nemzeti kisebbségi tannyelvű oktatással foglalkozik. Az anyanyelvű iskolákról a tanfelügyelőségek döntenek. A határozat szerint Románia földrajzát és történelmét román nyelven kell tanítani. /Közoktatás (Bukarest), július./

1994. december folyamán

Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./

1995. január 21.

A Közoktatás /Bukarest/ januári száma tág teret szentelt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tavaly decemberi III. országos közgyűlésének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

1995. szeptember 18.

A Közoktatás /Bukarest/ július-augusztusi összevont száma az elmúlt tanév eredményeit, gondjait összegezi. Ez a szám csak most jelent meg. A folyóirat közli a román és magyar oktatási miniszter által aláírt megállapodás szövegét, a két ország közötti 1995-97 közötti együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. december 21.

Dec. 20-án Szovátán tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Napirenden az ezer éves magyar iskolai oktatásra emlékezve a díjazott magyar pedagógusok névjegyzékének véglegesítése, továbbá az aktuális érdekvédelmi kérdések szerepeltek. Asztalos Ferenc ismertette parlamenti oktatási bizottsági alelnöki beosztásával járó feladatait. Másnap, dec. 21-én díszoklevéllel tüntettek ki kiváló munkásságuk elismeréseként negyven pedagógust. A díszokleveleket Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke nyújtotta át. Végül Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter nevében Egyed Albert főosztályvezető Pro Cultura Hungarica emlékéremmel tüntette ki Lászlófy Pált, az RMPSZ tevékenységének megszervezéséért. /Közoktatás (Bukarest), 1997. jan. - VIII. évf., 1. sz./

1997. július 24.

Az 1997-98-as tanévtől a romániai magyar iskolák VI. és VII. osztályában új tantárgyat vezetnek be, a romániai magyarság történelme és hagyományai címmel. Az új tantárgy tananyaga a Közoktatás bukaresti pedagógiai folyóiratban látott napvilágot./Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1997. október 3.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ szept. 27-én Szatmárnémetiben tartott elnökségi ülésén állást foglaltak a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazása során jelentkező visszásságokkal kapcsolatban, a megyei elnökök részletes jelentéseinek elemzésével. Kiadott közleményükben megállapították, hogy a rendelkezések alkalmazását országszerte, talán a két székely megyét kivéve, esetlegesség, egyenetlenség jellemzi. Ennek külső és belső okai vannak. A külső okok közül kiemelhető az ellenzék és a koalíciós partnerek részéről is érvényesülő nacionalista retorika, belső okként nevesíthetők a magyar tisztségviselők ingadozó, beletörődést sugalló reakciói. Mindezek miatt határozottan ki kell állni a módosító intézkedések mellett, az RMPSZ elutasít minden további kompromisszumot. - A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence magyar pedagógusainak szakmai továbbképzését felvállaló tanfolyamait színvonalasnak értékelték. - Szükség van a hazai magyar oktatáskutatás megindítása és a szakmai megújulásnak fórumot adó sajtóorgánumra. A Közoktatás folyóirat megújult szerkesztőgárdával betölthetné ezt a feladatot. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

1997. november 8.

Kolozs megye magyar nemzetiségű történelem- és földrajztanárai tanácskoztak tantárgyuk oktatásáról és A magyarság története és hagyományai tantárgy vezetéséről. - Az egyetemi központtal rendelkező megyében a magyarul tanítók fele képesítés nélküli. A tanácskozáson leszögezték, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktatják, az érvényes román nyelvű tankönyvek alapján. A tankönyvek fordítása és kiadása folyamatban van. Az új tantárgyat /A magyarság története és hagyományai/ a szülők kérésére a VI. és VII. osztályban lehet tanítani, tantervét a bukaresti Közoktatás folyóirat augusztusi száma közölte. A tankönyv elkészüléséig az itt közölt tanterv szerint lehet haladni a tananyagban. - Több iskolában a szülők, a gyermekek túlterheltségére hivatkozva, idegenkedve fogadták az új tantárgyat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./

1999. augusztus 24.

Az iskolákban megvalósított tudományközpontú oktatás semmiképpen nem zárhatja ki a vallásos nevelést, amely természeténél fogva felülemelkedik a tapasztalati és tudományos kereteken - olvasható a Közoktatás /Bukarest/ júliusi számában. Ki kellene dolgozni az iskolai vallásos nevelés alapvető didaktikai elvrendszerét. Ennek azonban egyelőre még mindig akadálya az a vallást lekezelő, tudományoskodó pedagógiai hozzáállás, az államszocializmus öröksége. /A Közoktatás a vallásos nevelésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

2000. március 20.

A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. május 10.

Ápr. 11-én a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság összejövetelén a Közoktatás főszerkesztője, Gergely László előadásában ismertette az oktatás helyzetét világviszonylatban, kitérve a belföldi oktatás égető kérdéseire. Az oktatás megújulását szorgalmazó irányelvek között van az interkulturalitásra való nevelés és a vallásos nevelés a családban. Gergely László egy 2000-ben készült felmérés eredményeit mutatta be arról, mennyire elégedettek a magyar lakosok az anyanyelvi oktatással Romániában. Eszerint: 83% elégedett az elemi oktatással, 81% az 5-8 osztályos oktatással, 65% a középiskolai oktatással, 32% a szakközépiskolai oktatással, 31% az egyetemi oktatással. /Árvay Zsolt: Több tudás - nagyobb esély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2004. december 6.

Megjelent a Közoktatás /Bukarest/ novemberi száma. Gergely László főszerkesztő ismertette a leköszönő oktatási miniszter, Alexandru Athanasiu sajtókonferenciáját, aki nagyon jónak értékelte saját munkáját. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2008. március 11.

Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, felvetődött, hogy újraindítsák a Közoktatás című tanügyi lapot. Várják a javaslatokat a pedagógusok részéről. Ugyancsak tervezik, hogy évente két alkalommal a folyóirat mellékletét is kiadják, amely kizárólag a pedagógusok nagyobb horderejű munkáit tartalmaznák. /B. Gy. : Újraindítanák a Közoktatást. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./

2009. június 6.

Sokáig úgy volt, hogy a 156 éves nagyenyedi, középfokú óvó- és tanítóképzést idén véglegesen elbúcsúztatják, helyét teljes egészében a főiskola veszi át. Mégsem ez történt. Az új miniszter új rendelkezést hozott: az országban néhány helyen megtartják a középfokú képzést. Nagyenyedre ősztől a magyar nyelvű óvóképzés feladata hárul. Érdemes az erdélyi, és benne az enyedi óvodatörténetre visszatekinteni. Szabó K. Attila székelyudvarhelyi pedagógia tanár szerkesztésében megjelent hatalmas munka, Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből (Mentor, Marosvásárhely, 2006) foglalkozik a kérdéssel. A helyi vonatkozásokat Fari P. Ilona, a nagyenyedi kollégium gyakorló óvodájának nyugalmazott óvónője tárta fel és ismertette a Közoktatásban megjelent cikkében. Gáspár János (1816–1892), a nagyenyedi tanítóképző első kinevezett igazgatója, tanára Csemegék című könyvében műfordításokat, verseket közölt a legkisebb korosztálynak, ezzel kibontakoztatta a magyar gyermekirodalmat. Az első óvodát Nagyenyeden 1865. április 24-én nyitották meg. Az első magyar kisdedóvóképzőt 1837-ben létesítették, Festesics Leó tolnai házában. London után ez volt a világ második ilyen intézménye. Három évtized múlva, 1873-ban egyszerre Kolozsváron és Budapesten nyitottak meg óvóképző intézeteket. 1918-ban már 15 kisdedóvóképző működött magyar nyelven. 1853-tól Nagyenyeden magyar nyelvű református felekezeti tanítóképzés folyt. Az 1948-as tanügyi reformmal ezeket az intézményeket (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Brassó, Kézdivásárhely) államosították, de megmaradhattak. 1957-től váratlanul beindult az óvónőképzés, amely a tanítóképző enyedi hagyományaira épített, hamarosan kialakította sajátos profilját, óvodai gyakorlatait. 1969-ben hároméves érettségi utáni szakképzés indult, majd 1970-ben összevonták a tanító és óvóképzést. 1979-ben megszüntették a nagyenyedi pedagógiai líceumot, majd 1990-ben, szemléletváltással egybekötve, újraindították Bethlen Gábor Kollégiumot. 2001-ben az 5 éves helyett bevezették a kettős szakosítást nyújtó 4 éves képzést. /B. B. : Nagyenyed. Újraindul az óvóképzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998