udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozpolitikai Intezet /Institutul pentru Politici Publice – IPP/ (Bukarest)

2005. július 27.

„Sokan mondják, hogy szeretek telefonálni, ezt én is elismerem, de az esetek nagy többségében közügyeket szoktam intézni” – jelentette ki Borbély László területrendezési minisztert annak kapcsán, hogy a Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozta: 2001 és 2004 között az RMDSZ politikusa, aki ezalatt a képviselőház háznagya volt, összesen közel 700 millió lejjel „beszélte túl” hivatali maroktelefonján a havi ingyenes keretet. „A házbizottság tagjaként nem nekem kellett követnem a telefonszámláim alakulását. A képviselőház vezetőségi tagjai, így a háznagy telefonbeszélgetései időtartamának különben sincs megszabott felső határa” – magyarázta Borbély László. /Cseke Péter Tamás: Borbély: szeretek telefonálni. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

2006. október 13.

Tíz év alatt egyetlen törvénytelenül vagyont szerző közhivatalnokot sem sikerült fülön csípnie az igazságszolgáltatásnak – derült ki a Jogi Forrásközpont és a Közpolitikai Intézet jelentéséből. A dokumentum szerint az utóbbi évtizedben több mint 300 köztisztségviselő vagyonát vizsgálták meg, köztük rendőröket, néhány képviselőt, volt minisztert, valamint egy sor egykori prefektust és alprefektust. A két civil szervezet jelentése hangsúlyozza: a tisztek „a legkevésbé hihető módon” indokolták villáik és luxusautóik birtoklását. Egy rendőr például azt állítja: 3,3 milliárd lejre rugó vagyona az általa tenyésztett állatok és megtermelt tej értékesítéséből származik. /Kiss Előd Gergely: Nevetséges vagyonindoklások. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2007. január 5.

A Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozott elemzése szerint az ország polgármestereinek 27 százaléka egy másik pártba igazolt át 2006-ban. Ez az arány 2004 júniusa és 2005 decembere között 12 százalékos volt. Az IPP szerint elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) használta ki a politikai migráció előnyeit, és főként az ezt szabályozó törvény életbe lépése előtti napokban pártjukba vonzottak sok polgármestert és önkormányzati képviselőt. A demokraták 99 polgármestert fogadtak be közvetlenül a választások utáni évben, a következőben pedig 331 polgármester felvételét hagyták jóvá. Jelenleg a PD-nek 786 polgármestere van, akiknek csupán 47, 7 százaléka jutott mandátumhoz a 2004-es helyhatósági választásokon a párt listáin. /A polgármesterek 27 százaléka más pártba igazolt át. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. november 7.

November 7-én tárgyal Rómában Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz miniszterelnökkel a kitoloncolt román állampolgárok kérdéséről. Eközben Romániában ismét hevesen bírálták Adrian Cioroianu külügyminisztert azért a kijelentéséért, miszerint az olaszországihoz hasonló bűncselekményeket elkövető személyek számára büntető munkatáborokat kellene létesíteni az egyiptomi sivatagban. A tárcavezető bocsánatot kért az érintettektől nyilatkozatáért, hozzátette, egyetlen etnikai kategóriára vagy nemzetiségre sem utalt. A politikus kijelentését közleményben ítélte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Traian Basescu államfő szerint Cioroianunak nyomban nyilatkozata elhangzása után le kellett volna mondania. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén a miniszter lemondását sürgette „fasiszta színezetű kijelentéséért”. Több nem kormányszervezet – így a Sajtófigyelő Ügynökség, a Közpolitikai Intézet, a Pro Europa Liga, a Romani Criss Egyesület –szerint a miniszter mélységesen sérti a román és az európai törvénykezést, javaslata a nácizmust idézi. Az aláírók ugyancsak a tárcavezető lemondását követelik. A tárcavezetőt egyetlen politikus védte meg: Calin Popescu-Tariceanu. A kormányfő pillanatnyi tévedésnek minősítette Cioroianu szavait, egyben pedig visszafogottságra intette Basescut. Szerinte ugyanis az államfő semmiképpen sem adhat leckét, miután ő maga is többször használt sértő kifejezéseket, amelyekért – Cioroianutól eltérően – még csak bocsánatot sem kért. Olaszországban egymást érik a románellenes incidensek, s folytatódnak a letartóztatások. Rómában eközben újabb kilenc romániai romát tartóztattak le amiatt, hogy lopták az elektromos áramot. A hatóságok több lopott holmit is felfedeztek a romák barakkjaiban. /B. T. : Össztűz Adrian Cioroianura. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2008. április 15.

A helyi tanácsok működését, a tanácsosok tevékenységét, láthatóságát vizsgálta az ország 26 megyeközpontjában a bukaresti Politikai Intézet. A felmérés Kolozsvárra vonatkozó következtetéseit április 14-én ismertették. Kolozsvár nem áll rosszul a városi tanácsosok tevékenységének vonatkozásában. A tanácsüléseken való jelenlét tekintetében a magyar tanácsosok jeleskednek, a kezdeményezések tekintetében élen jár többek között Pálffy Károly tanácsos. /Elfogadhatóan teljesítenek a kolozsvári tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2008. november 8.

A lakosság számára is gyümölcsözőek voltak külföldi kiszállásai, mivel több szabadságjogot sikerült kivívni – jelentette ki Frunda György RMDSZ-es szenátor utalva a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányra, melyből kiderül, a szenátor az első helyek egyikén áll a honatyák külföldi kiszállásainak gyakorisága tekintetében. Frunda elmondta, az Európa Tanács romániai küldöttségének vezetője, ez évi négy kiszállást jelent a parlamenti ülésszakokra, illetve havonta legalább két kiszállást a bizottságok üléseire. A Közpolitikai Intézet szerint 2007-ben a parlamenti képviselők körülbelül 250 ezer eurót költöttek külföldi kiszállásaikon napidíjra. Frunda Györgynek 18 külföldi kiszállása volt, összesen 147 napot töltött külföldön, 3869 eurót kapott napidíjként. /Külföldi kiszállásait magyarázza Frunda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998