udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozponti Hirszerzõ Ugynokseg /CIA/ (Amerikai Egyesult Allamok)

2004. január 22.

Ioan Mihai Pacepa, a kommunista külföldi hírszerzés egykori vezetője visszakéri vagyonát. Az igényt az Egyesült Államokban álcázott személyazonosságú tábornok romániai ügyvédje jelentette be. A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben rehabilitálta Ioan Mihai Pacepát, a Szekuritáté külföldi hírszerzésért felelős részlegének vezetője máig sem tudta visszaszerezni egyetlen vagyontárgyát sem. Pacepa szerint a mostani hírszerző szolgálatok alkalmazottainak mintegy fele a Szekuritáté egykori tisztjei közül kerül ki, akik ráadásul CIA-ellenes hangulatot tartanak fenn. Ioan Mihai Pacepa a Szekuritáté külföldi hírszerzését – az úgynevezett DIE-t (Departamentul de Informatii Externe) – vezette 1978 júliusának végéig, amikor az Egyesült Államok bonni nagykövetségén politikai menedékjogot kért. /Szőcs Levente: Pacepa tábornok visszakéri vagyonát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2004. június 24.

Orosz titkosszolgálati adatokra, illetve a CIA által nyilvánosságra hozott jelentésre hivatkozva azt írta a Ziua bukaresti lap, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, aki az első három évben tagadta, hogy a szekuritátéhoz köze lett volna, beiktatása után titokban találkozott Jevgenyij Primakovval, a KGB vezetőjével, anélkül, hogy a kormány és az elnöki hivatal erről 2003-ig bármit is tudott volna. Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens azt állította, hogy Moszkva Ion Iliescu és társai segítségével a volt szovjet blokkon belüli legnagyobb és legerősebb KGB-csoportot hozta létre. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2005. november 4.

Az amerikai központú Human Rights Watch emberjogi szervezet washingtoni igazgatója azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek CIA-táborok. /Újabb nemzetközi botrány középpontjában Románia? Lengyel és román CIA-táborokról tudósít a Financial Times. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ „A CIA-nak nincsenek bázisai Romániában” – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő, reagálva a The Washington Post állítására. /Vannak-e titkos börtönök vagy nincsenek? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./ A Washington Post november 2-i számában az állt: néhány kelet-európai baráti országban is létesített a CIA titkos börtönöket, rövid idővel a World Trade Center elleni terrortámadás után, azaz négy éve. Hipertitkosak, olyannyira, hogy az illető országokban csak az elnök, a titkosszolgálat főnöke, és még néhány titkosszolgálati tiszt tud létükről. Bányai Péter politikai kommentátor szerint ha igaz a hír, az megmagyarázhat esetleg egy régi dilemmát: miért maradhatott meg mindmáig tisztségében Radu Timofte. A SRI-főnököt – Ion Iliescu közeli emberét – már Adrian Nastaséék is megpróbálták leváltani még 2003 őszén. Ebben az időben Iliescu elnök Amerikába látogatott. A küldöttség tagja volt Timofte, akit Charles Tenet CIA-igazgató fogadott, és akit hosszú baráti beszélgetés után kitüntetett. Érdemei: „kiváló együttműködés”, „partnerség”, a SRI demokratikus reformjának profi megvalósítása. Előzőleg Timofte ádáz ellenfeleinek „szóvivője”, Ion Stan SZDP-képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke hangozatta, Timofte „nem hajtotta végre a NATO által követelt reformokat, nem demokratizálta a SRI-t”. A kitüntetés pillanatától kezdve többet szó se esett Timofte menesztéséről. Bányai Péter szerint az amerikaiak kedvelik a profi vagy zsarolható titkosrendőröket, kémeket, akik aztán állásukban maradnak, a NATO is elfogadja őket. /Sz. K.: Radu Timofte SRI-főnök érdeme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2005. november 5.

Az Európai Bizottság közölte, hogy utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtet Kelet- Európában, amit november 3-án Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Grúzia és Örményország is tagadott. Romániában a védelmi tárca közlése szerint „Románia hadseregének nincs tudomása arról, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu légi bázison létezne vagy valaha is létezett volna” a nemzetközi sajtóban emlegetetthez hasonló fogva tartási központ. /Az Európai Bizottság utánajár az állítólagos CIA-börtönöknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2005. november 9.

Traian Basescu államfő Szlovákiába látogatott. November 8-án Pozsonyban kijelentette, Románia nem kapott semmiféle felkérést az Amerikai Egyesült Államok részéről titkos CIA-börtönök létesítésére. Ivan Gasparovic szlovák elnök ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, Szlovákia sem kapott hasonló felkérést. /Basescu Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2005. november 14.

A magyar külügyminisztérium megpróbálja felvenni a kapcsolatot azzal a professzorral, aki egy lapinterjúban azt állította, mégis volt CIA-börtön Magyarországon, hogy megtudja, mire alapozta állítását a professzor; Magyarországon ugyanis nem volt, nincs és nem lesz ilyen tábor – közölte Polgár Viktor külügyi szóvivő. A Magyar Nemzet november 12-én beszámolt be arról, hogy az Il Manifesto című olasz kommunista napilapnak nyilatkozva Cheriff Bassiouni, az ENSZ afganisztáni raportőre tényként említette: Románia, Lengyelország és Magyarország területén titkos CIA-fogoly-táborokban kínzások történtek. /Az ENSZ egyik raportőre szerint: Volt CIA-börtön Magyarországon is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2005. december 6.

A román Emberjogvédő Szervezet cáfolja a Human Rights Watch és az Amnesty International nemzetközi szervezetek állításait, amelyek szerint Romániában titkos fogolytáborokat működtetett a CIA, az Amerikai Központi Hírszerző Ügynökség. /CIA-ügy: cáfolnak a román emberjogvédők. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./

2005. december 7.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 8.

A szenátus és a képviselőház jogkörét világosabban el kell határolni egymástól alkotmánymódosítás révén, hogy megszűnjön az átfedés a parlament házainak működésében, mondta Calin Popescu Tariceanu kormányfő. Három, Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-képviselő felhívást intézett a két megye román civil társadalmához, hogy a térség reális helyzetéről beszéljenek, mivel az itteni románokat „paravánként használják különböző figyelemfelkeltő politikai manőverekre”. Antal Árpád András, Tamás Sándor és Kelemen Hunor képviselők szerint „sok ostobaságot mondtak és most is mondanak” a két megye helyzetével kapcsolatban, ezért szükség van a figyelmeztető jelzésre. A Braila megyei Zavoaia településről származó minták első laboratóriumi vizsgálatai szerint lehetséges, hogy a madárinfluenza vírusáról van szó. A parlamenti frakciók vezetői december 7-én felhatalmazták a titkosrendőséget, az SRI-bizottságot, vizsgálja ki a Románia területén lévő CIA-börtönök ügyét. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2006. január 11.

Nem tudja kedvezőtlenül befolyásolni Románia EU-csatlakozását az a CIA-botrány, amelyben nem vagyunk érintettek – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a brit Claude Moraes kijelentésére reagált, aki a Sonntags Blick svájci hetilapban megjelent újabb leleplező, Romániára nézve kedvezőtlen cikket kommentálta. A munkáspárti képviselő szerint, ha bebizonyosodik, hogy Bukarest valótlanságot állít, meghiúsulhat a csatlakozás. Tariceanu levelet intézett Joseph Borellhez, amiben arról tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, hogy a román szenátus már megszavazta egy vizsgálóbizottság létrehozását a CIA-ügy esetleges romániai vonatkozásainak felderítésére. /Újabb bizonyítékok a kelet-európai CIA-börtönökről. Románia EU-csatlakozásának megakadályozásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2006. január 28.

A hét elején, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén olvasta fel Dick Marty raportőr az európai titkos CIA-börtönökről szóló jelentését. Eszerint nincsenek bizonyítékok arra, hogy az amerikai hírszerzés titkos börtönöket működtetett volna Romániában, Lengyelországban vagy máshol Európában. Hozzászólt Frunda György szenátor, az ET monitoring bizottságának elnöke is, határozottan állította, hogy Románia területén nincsenek ilyen börtönök. Frunda a kommunizmusról tartott beszédet. A jelentéstevő munkáját logikusnak nevezte, de mint kijelentette, látszik, hogy olyan politikus munkája, aki „könyvekből tanulta, mi a kommunizmus”, nem élte át, hogy az mit jelent, nem mit jelent, hogy ítélet nélkül bebörtönözhették őt és a családját, hogy eltűntek emberek, és még a sírjukról sem tudni, hol van. Arról is szólt, hogy sokan kénytelenek voltak elhagyni az országot, mert magyarok voltak. A szenátor kijelentette, itt az ideje végre elítélni a kommunizmus rémségeit, hogy vissza ne térhessen. Frunda szerint a veszély reális, mert sok olyan magas rangú exkommunista tisztségviselő él közöttük, akik csak a „megfelelő pillanatra várnak”. /Mózes Edith: Frunda György: Le kell leplezni a kommunizmus rémségeit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2006. február 10.

Helyesbítést közölt a Washington Post február 9-én a január 6-án megjelent Basescu-interjúval kapcsolatban. Eredetileg a lap azt írta, hogy Basescu elismerte, CIA-gépek landoltak a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu repülőtéren. A lap hibajavítása szerint az interjú során a román államfő nem nevezte nevén az amerikai titkosszolgálatot, és a katonai bázis nevét sem említette, ahogy az az interjúban megjelent. „A román államfő csupán annyit mondott, hogy az országban elég sok, különböző amerikai intézményekhez tartozó gép szállt le” – korrigált a lap. /Helyesbít a Washington Post. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

2006. június 8.

Románia és Lengyelország határozottan visszautasítja a CIA-járatokról és -börtönökről szóló jelentés rá vonatkozó állításait. Dick Marty, az Európa Tanács (ET) megbízottja ugyanis bejelentette: feltételezett terroristákat szállító titkos CIA-repülőjáratok szálltak le a két országban. Az ET vizsgálódása párhuzamosan folyik az Európai Parlamentével, amely már megállapította, az Eurocontrol nemzetközi légi irányítási szervezet információi szerint az elmúlt öt évben a CIA több mint ezer repülése érintette az európai légteret, illetve európai repülőtereket. A jelentésben csupán gyanúról esik szó, hiszen Dick Marty nem szolgál bizonyítékokkal arról, hogy voltak ilyen fogházak Romániában – jelentette ki Norica Nicolai, az állítólagos CIA-gépek ügyét kivizsgáló parlamenti bizottság elnöke. /P. A. M.: A csatlakozást fenyegeti a kiújult CIA-botrány? Románia cáfolja Dick Marty állításait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2006. augusztus 2.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is érdeklődött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a terrorizmussal vádolt ujgur szervezet együttműködése iránt – írta augusztus 1-jei számában a Ziua bukaresti napilap. A román sajtó nem először foglalkozik ezzel a témával. Azt követően, hogy a Csapó I. József által vezetett SZNT Állandó Bizottsága június 5-én együttműködési megállapodást írt alá az Ujgur Fórum nevű szervezet németországi emigrációban élő tagjaival, a Gandul című lap arról számolt be, hogy a Székelyföld autonómiájáért küzdő SZNT „terrorista szervezettel” szövetkezik. A Ziua értesülése szerint a Román Hírszerző Szolgálattól a CIA is adatokat kért a két szervezet együttműködéséről, hiszen az SZNT „partnerét” azzal vádolják, hogy merényletet tervezett az Amerikai Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetsége ellen. Ferencz Csaba, a tanács alelnöke korábban cáfolta, hogy az SZNT-nek bármiféle kapcsolata lenne terrorista szervezetekkel. Úgy vélte, hogy szánalmas lejáratási kísérletről van szó csupán, hiszen az Ujgur Fórum nevű szervezet németországi emigrációban élő tagjaival, nem pedig az Ujgur Felszabadítási Fronttal írt alá megállapodást. /Érdeklődött a CIA az SZNT iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2006. augusztus 2.

Puskás Attila írásában rendet akar rakni a használt fogalmak tartalmában. Valamennyi kommunista zsarnokság ősforrása a Szovjetunió volt, illetve a KGB, azaz Állambiztonsági Biztosság. A bolsevista Szovjetunió terrorszervezete – változó nevekkel, de mindig ugyanazzal a céllal – általánosan elismerten messze felülmúlta a CIA-t, a Moszadot mind szervezettségben, mind ügynökeinek tömegbázisában. Természetes, hogy a román Szekuritáté felépítésében a szovjet ,,tanácsadóknak” meghatározó szerepük volt. Ők sohasem bűnhődtek meg elkövetett gyilkos bűneikért: Gheorghe Pintilie (Pantelei Bodnarenko), Alexandru Nicolschi (Boris Grünberg), Vladimir Mazuru (Vladimir Mazurov). Alexandru Draghici volt tábornok, belügyminiszter mondása volt: ,,...a törvényességet úgy értelmezzük, ahogy az nekünk megfelel.” Draghici is ,,ágyban, párnák közt” halt meg Magyarországon, nem adták ki őt a román államnak... A bonyolult szervezés – valamennyi csatlós államban – alig áttekinthető. A román Szekuritáté eleinte a belügy keretében, majd 1952-56 között önálló minisztériumként (Ministerul Securitii Statului) működött, 1956. június 11-től újra a belügyhöz tartozott, önálló ügyosztályként. A Szeku­ritáté fegyveres egységei a kezdeti 30 600-as létszámról az ötvenes évek közepére már 165 000 főre nőttek. Ennek megfelelő az eredményes működéshez szükséges ,,hálózat” is. Később az eredménytelen informátorokat eltávolították, ugyanakkor fokozzák a ,,minőségi” informátorok (tanárok, orvosok, mérnökök, közélelmezési dolgozók, postások, köztisztviselők stb.) beszervezését, ,,információs hálózat” kiépítésére. Fedőnevet nem csupán a besúgók viseltek, hanem a megfigyeltek is. Dossziét nyitottak a jelentések, elemzések részére is. Valamennyi intézmény, gyár, hivatal a besúgók egész hálózatával volt betelepítve, akik felett egy ,,rezidens” állt, aki az ,,irányító tiszttel” tartott állandó kapcsolatot. Mindegyik informátornak külön dossziéja volt. Puskás Attila példának hozta, hogy őt a következő ,,besúgók” figyelték 1989 végéig: Antonescu, Kemény, Chilachi, Kovács Károly, Olteanu, Málnási, Miklós István, Ötvös Géza, Kovács István, Poenaru Ioan, Lemhény Attila stb., valamennyi fedőnév. Ki a ,,besúgó? Karol Sauer­land német történész könyvében (Harminc ezüst – besúgások és árulások, Helikon Kiadó, 2001) nem találta elégségesnek azt a meghatározást, hogy ,,...olyan bejelentés, amit a besúgó önként és alantas szándékkal tesz egy intézménynél, amelytől azt várja el, hogy a besúgottat bűnösnek nyilvánítsa és elítélje”. ,,Denunciáns, aki valamit a felsőbbségnek bejelent.” Azaz – a névtelenségbe rejtőző denunciáns – jogi következményű jelentése egy ,,hatalmi intézményhez” kötődik. Korunkban tömeges jelenséggé vált egyrészt a társadalmi szervezettség összetettsége, bonyolultsága, másrészt az önkényuralmi rendszerek fenntarthatósága miatt. /Puskás Attila: A hálózat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2006. szeptember 8.

Az Egyesült Államok tegye közzé, hol működnek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönei – követelte szeptember 7-én az Európai Parlament (EP) több képviselője. George Bush amerikai elnök ugyanis elismerte, hogy a CIA „kisszámú” – a Fehér Ház tájékoztatása szerint „száznál kevesebb” – külföldi gyanúsított kihallgatását az Egyesült Államokon kívül folytatja, közvetve beismerve ezzel, hogy helytálló volt a The Washington Post tavaly novemberi értesülése, miszerint a hírszerzés titkos fogva tartási helyekkel rendelkezik külföldön. Egyebek közt Lengyelország és Románia merült föl lehetséges helyszínként. George Maior (SZDP) és Norica Nicolai (NLP) cáfolták azt, hogy Romániában léteznének CIA-börtönök. A parlament különleges szakbizottságának a képviselői kijelentették, hogy a CIA-nak az ország területén folytatott tevékenységével kapcsolatos összes információhoz hozzáfértek, és ezek semmiféle „meglepetést” nem tartogattak. /Európai nyomásgyakorlás Washingtonra. CIA-börtönök: Románia és Lengyelország lehetséges helyszín. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. június 11.

Bukarest és Varsó cáfolta az Európa Tanács (ET) raportőrének újabb jelentését, miszerint a CIA 2002 és 2005 között titkos fogdákat tartott fenn Lengyelország és Románia területén. Dick Marty jelentése szerint a titkos fogdákról tudott Lengyelország akkori elnöke, Aleksander Kwasniewski, valamint Románia volt és jelenlegi elnöke, Ion Iliescu és Traian Basescu. A román külügyminisztérium cáfolatot tett közzé. Az Európai Bizottság sürgette az érintett EU-tagállamokat, mihamarabb indítsanak független vizsgálatot az ügyben. /Kitaláció a Marty-vád? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ Marty szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ion Iliescu exállamfő „hülyeségnek”, „aberrációnak” nevezte a jelentést, amely szerinte „felelőtlen kitalációkat” tartalmaz. Marty állításait Ioan Mircea Pascu egykori védelmi miniszter is elutasította. /Fall Sándor: CIA-börtönök Romániában? = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2007. június 29.

A román küldöttség a továbbiakban nem vesz részt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének munkájában, jelentették be a delegáció tagjai közleményben Strasbourgban. Ezzel a román képviselők a parlamenti közgyűlés egyik határozata ellen tiltakoztak: ebben a dokumentumban a strasbourgi testület azt állította, hogy „nagy valószínűséggel” több éven át léteztek titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban, s hogy ezeket a helyeket sikerült azonosítani. /Bojkottál a román küldöttség. Tiltakozás a Marty-jelentés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2007. július 3.

Frunda György leváltását kérték július 2-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének éléről a testület demokrata párti tagjai, akik azzal vádolták az RMDSZ-es szenátort, hogy nem vett részt a parlamenti közgyűlés jogi bizottságának ülésén, amikor az úgynevezett Marty-jelentés került terítékre. Az ET parlamenti közgyűlése elfogadta Dick Marty svájci törvényhozó jelentését, amely szerint „nagy valószínűséggel” léteztek több éven át titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban. A román küldöttség tagjai ezek után tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyben közölték: mindaddig nem vesznek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, amíg Dick Marty el nem látogat Romániába, hogy a helyszínen vizsgálja meg: valóban vannak-e bizonyítékok állításaira. Frunda RMDSZ-es szenátor leszögezte: a bizottság június 7-i üléséről „igazoltan hiányzott”, mert éppen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsát elnökölte Marosvásárhelyen. A szenátor politikai támadásnak tekinti demokrata párti kollégái bírálatait. „Amióta megírtam a jelentést a nemzetről, meg akarnak szabadulni tőlem” – fejtette ki a szenátor, aki az említett jelentésében keményen bírálta a román hatóságok kisebbségpolitikáját. /Cs. P. T. : Frundát fúrják a demokraták. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. november 8.

Terrorista cselekedetek gyanújával bűnvádi feljelentést tett a bukaresti Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet Nicolae Plesita nyugalmazott tábornok, valamint öt egykori román diplomata ellen. A kormány által két évvel ezelőtt létrehozott intézmény azzal vádolja a Szekuritáté Külföldi Hírszerzésének (DIE) volt parancsnokát és a öt volt bonni diplomatát, hogy közreműködtek a kommunista rezsim ellenállóinak meggyilkolásában, valamint megfélemlítésében. Az intézet szerint Nicolae Plesita, Dan Mihoc, Constantin Ciobanu, Ion Constantin, Ioan Lupu és Ion Grecu szervezte meg többek között 1981-ben a Ceausescu-diktatúra három nagy ellenállója, Paul Goma, Nicolae Penescu és Serban Orescu ellen irányuló – végül sikertelennek bizonyult – merényletet, amelynek során csomagba rejtett pokolgépet küldtek a célszemélyeknek. Másokat Plesitáék mérges gázzal, illetve bérgyilkosok alkalmazásával igyekeztek eltenni láb alól. Különben a feljelentést a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), a CIA-tól, a kelet-német (STASI), valamint a magyar titkosszolgálattól (BM) származó dokumentumokra és tanúvallomásokra alapozták. A Marius Oprea történész vezette intézet korábban hasonló eljárást kezdeményezett 210 egykori börtönparancsnok és a gyermekeket beszervező szekustiszt ellen is. Augusztusban arra is javaslatot tett, hogy a volt szekusok és a politikai rendőrséggel közvetlenül együttműködő személyek nyugdíját csökkentsék a szakképzetlen munkásokéval egyenértékű szintre. Ez a rendelkezés egyebek mellett Nicolae Plesita szekustábornokra is vonatkozna, aki jelenleg ötezer lejes nyugdíjban részesül. A bukaresti katonai ügyészség által véglegesített bűnügyi dossziéban azzal gyanúsítják a DIE volt parancsnokát, hogy Ceausescu utasítására legkevesebb hét merénylet végrehajtásával bízta meg a Sakálként elhíresült nemzetközi terroristát. Carlos, azaz Iljics Ramirez Sanchez 1981. február 21-én például a Szekuritáté megrendelésére robbantott a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében. /Rostás Szabolcs: Szekusok célkeresztben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2008. február 25.

Romániát már korábban érte az a vád, hogy titkos CIA-börtönök működnének a konstancai repülőtéren. A légi bázis parancsnoka cáfolta mindezt. Traian Basescu államfő is úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása erről. Február 22-én Brüsszel ismét felszólította Romániát és Lengyelországot, hogy tisztázzák a gyanút. /Újabb vádak az állítólagos titkos CIA-börtönökről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2009. október 30.

A kommunista hatalom által hosszú ideig elhallgattatott Benedikty-Horváth Tamás budapesti író 16 évesen vált az ötvenhatos forradalom szereplőjévé. Habár a forradalom leverését követő terrort megúszta, később nem kerülhette el a sorsát: 1965-ben összeesküvés vádjával letartóztatták és bebörtönözték. 1999-ben jelent meg Szuvenír című, valós eseményekre épülő történelmi regény egy „rosszul” agyonlőtt forradalmár történetét göngyölíti fel: Mérlegh Sándorét, azon Corvin-közi szabadságharcosét, akit 1956. november 11-én egy orosz őrjárat elfogott, a rögtönítélő bíróság azonnali golyó általi halálra ítélte. Az írót 1965 szeptemberében vitték el, amikor utolsó éves hallgatója volt a szegedi jogtudományi egyetemnek. Nyolc napon keresztül éjjel-nappal vallatták, minden negyedik kérdés az volt, ki a CIA összekötője. Papírra vetette egy többpártrendszeren alapuló polgári demokrácia államszervezetének vázlatát, ami a kezükbe jutott, és az elég volt, hogy államellenes izgatással vád alá helyezzék. A Proféták nevű összeesküvő csoportként voltak nyilvántartva. 1999-ben jelent meg Szuvenír című könyve, de nem terjesztették, nem reklámozták sehol. Most a regény második kiadásával megtörte a csendet, de még mindig nem ismerik elegen a regényt. /Dimény H. Árpád: Az ‘56-os Szuvenír. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 30./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998