udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kulonleges Tavkozlesi Szolgalat /STS/

2005. november 9.

A parlament előtt „gyónta meg” bűneit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, akit azzal vádolnak: barátja, üzleti partnere, Dinu Patriciu Rompetrol-elnök ügyészségi kihallgatásának napján felhívta Ilie Botos főügyészt. A telefonálás puszta ténye nagy vihart kavart a médiában. A botrányt a leköszönő elnöki tanácsos, az exliberális Elena Udrea robbantotta ki. A miniszterelnök kérte, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat /az egyik titkosszolgálat/ adja át a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak az Ilie Botos főügyésszel, valamint a Traian Basescu államfővel folytatott telefonbeszélgetések felvételét. Tariceanu elmondta, a főügyészt kormányfői minőségében hívta fel telefonon, hogy tájékozódjon, de nem állt szándékában befolyásolni a vizsgálatot. A Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik a kormányfő telefonbeszélgetéseinek felvételeivel – jelentette ki Tudor Tanase, az intézmény igazgatója. /”Meggyónta” bűneit Tariceanu. A beszélgetések nyilvánosságra hozatalát kérte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2005. december 8.

Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2006. április 22.

A kormány ülésén elfogadott határozat értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), Őrző-Védő Szolgálat (SPP), és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) katonai személyzetének tagjai egyenértékű civil funkciókba is kinevezhetők, ha nem folytattak politikai rendőrségi tevékenységet. /Hírszerzőből hivatalnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2006. augusztus 3.

A Tariceanu-kabinet mindaddig vár a nemzetbiztonsági törvények elfogadásával, amíg a civil szervezetek benyújtják módosító indítványaikat a kormány által kidolgozott kerettörvény-tervezethez, és a minisztériumok is megteszik javaslataikat, jelentette be Oana Marinescu szóvivő, válaszképpen az államfő sürgetésére. Traian Basescu államfő korábban kijelentette, nem nevezi ki a titkosszolgálatok lemondott vezetőinek utódait, amíg a parlament el nem fogadja az új nemzetbiztonsági törvényeket. A kormány már múlt heti ülésén megvitatta a miniszterelnök két bizalmasa – Radu Stroe kormányfőtitkár és Marius Oprea történész – által készített nemzetbiztonsági kerettörvény-tervezetet. A Tariceanu-féle jogszabály egyik legfontosabb újdonsága az, hogy két titkosszolgálatot – a Kormányőrséget (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálatot (STS) – a kabinet hatáskörébe utal. Eszerint a SPP és a STS vezetője a belügyminisztériumi, illetve a távközlési tárca egy-egy államtitkára lenne, akiket a miniszterelnök nevez ki. A jelenlegi törvények értelmében e két titkosszolgálat igazgatójára az államfő tesz javaslatot. A kormány változata emellett azt is előírja, hogy a SPP és a STS többé nem végezhet telefonlehallgatásokat sem. E tervezetet a kormányfő már május végén elküldte minisztereinek véleményezésre, kilenc tárcavezetőtől még nem kapott választ. Köztük Nagy Zsolt távközlési minisztertől sem, aki elmondta: június 24-ig kellett volna megtennie javaslatait a dokumentummal kapcsolatosan, de ezt végül nem tette meg. A tervezetet ugyanis elfogadhatónak tekinti. Traian Basescu államfő áprilisban öt jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett elő és bocsátott közvitára az elnöki hivatal internetes honlapján, ezekből Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök csak négyet vett át: a SRI, illetve a SIE működését szabályozó törvényt, a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó tervezetet, illetve a titkosszolgálati alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt. A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) májusi ülésén Basescu és Tariceanu bejelentették, hogy a kormány hamarosan elfogadja és a parlament elé terjeszti a jogszabálycsomagot, a tervezetek azonban eddig még csak nem is szerepeltek a kabinet üléseinek napirendi pontjai között. A Basescu-féle tervezeteket a liberálisok ugyanis elfogadhatatlannak tartották. Érvelésük szerint e jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a titkosszolgálatokat rendkívüli állapotok esetén. Az elnök törvényjavaslatait a civil szervezetek is sokszor bírálták. A Nyílt Társadalom Alapítvány szerint a tervezetek több előírása is sérti az emberi jogokat. Az elnöki hivatal által javasolt nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja korábban elmondta: így is értelmezhető a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó törvénytervezet egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. /Cseke Péter Tamás: A kormány csak alapos elemzés után fogadja el a nemzetbiztonsági jogszabályokat. A kormány megnyirbálta Basescu törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2006. szeptember 1.

Marius Oprea, a kormányfő tanácsadója bemutatta a nemzetbiztonsági törvénycsomag végleges változatát a sajtónak. A Traian Basescu államfő által korábban javasolt jogszabályokból kikerültek az emberi jogokat sértő előírások. Oprea vázolta a titkosszolgálati intézményeket érintő változtatásokat. Eszerint az egyik titkosszolgálat, a Kormányőrség /SPP/ a Belügyminisztérium egyik főosztályává alakul, a telefonok lehallgatásával foglalkozó Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ pedig a Informatikai és Távközlési Minisztérium hatáskörébe kerül. A törvénycsomag előírásai szerint a titkosszolgálati alkalmazottakat terrorcselekmények, fegyver-, ember- és drogcsempészet nyomozásába vethetik be, a nyomozás legtöbb tizenhat órán át tarthat. A törvény megtiltja a titkosszolgálatoknak, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, illetve ügynököket szervezzenek be a sajtóba, a politikai pártokba, az egyházakba és a szakszervezetekbe. /Cs. P. T.: Korrigálták Basescu hírszerzés-törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. október 26.

Október 25-én a kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) küldött jóváhagyásra. A kormányfő szerint a hírszerző szolgálatokat szigorú politikai, jogi és gazdasági felügyeletnek veti alá a parlament, a titkosszolgálatok pedig csakis az ügyészség jóváhagyásával és annak felügyeletével bonyolíthatják le vizsgálataikat. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyek terrorista tevékenység vizsgálatára vonatkoznak. A kormány kizárta annak lehetőségét, hogy titkosügynökök épülhessenek be a parlamentbe, a politikai pártokba, a szakszervezetekbe, valamint a sajtóba. Radu Stroe kormányfőtitkár kifogásolta, hogy a kormányőrséget (SPP), valamint a telefonok lehallgatásával megbízott szolgálatot (STS) nem tekintették titkosszolgálatnak, így az említett intézményeket nem vonták belügyminisztériumi ellenőrzés alá. A közeljövőben a SPP és az STS működését külön törvények szabályozzák majd. /Barta Zoltán: A CSAT jóváhagyására vár a nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2007. március 21.

Március 20-án a képviselőház jogi bizottsága módosította a büntető perrendtartási törvényt. Eszerint a jövőben csak a bíró által kiállított paranccsal lehet telefon-lehallgatásokat végezni. Ion Stan, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság titkára szerint Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ elnöke nem a bizottság előtt tett kijelentései miatt vált meg tisztségétől. A SIE-nek ugyanis joga van a lehallgatáshoz, és 2001–2004 között több törvényes rendelkezés is lehetővé tette az ehhez szükséges különleges berendezések beszerzését. Saftoiunak azért kellett mennie, mert hírszerzési titkokat fecsegett ki. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte szerint a lehallgatáshoz szükséges berendezésekkel az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és több titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium hírszerző főigazgatósága, a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/, a Belügyminisztérium belső védelmi és hírszerző főigazgatósága is rendelkezik. /Bogdán Tibor: Törvénytelen telefonlehallgatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2007. március 23.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és a kormány álláspontjának hiányában megrekedt március 22-én a liberálisok által a parlament elé terjesztett nemzetbiztonsági törvénycsomag tárgyalása. A honatyák úgy döntöttek, a CSAT és a kormány álláspontját megvárják, eközben pedig megfogalmazzák saját módosító javaslataikat. A képviselőknek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését, Románia nemzetbiztonságát, a titkosszolgálati tisztek státuszát, a hírszerzés és kémelhárítás működését, illetve a lehallgatásokkal megbízott országos hatóság létrehozását szabályzó törvényeket kell megvitatniuk. A bizottsági vitán a SRI, a SIE, a kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és az Igazságügyi Minisztérium képviselői egyaránt azon a véleményen voltak, hogy a jogszabálytervezetek eltéréseket tartalmaznak, és azokat egymáshoz kellene igazítani. A SPP és a STS vezetői tiltakoztak amiatt, hogy a két szolgálat a CSAT hatásköréből a minisztériumhoz kerüljön. /Gujdár Gabriella: Megrekedt nemzetbiztonság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2007. március 30.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ üléséről Traian Basescu államfő számolt be a sajtónak. Elmondta: a CSAT elfogadta a nemzetvédelmi stratégiát, amelyet továbbítanak a törvényhozáshoz, szintén eljuttatják a honatyáknak a CSAT 2006. évi jelentését. Az államfő közölte: a CSAT nem véleményezte a nemzetbiztonsági törvénytervezetet, mivel az egy párt, és nem a kormány által beterjesztett jogszabálytervezet. A CSAT javasolta, hogy az öt törvénytervezetből álló csomagot az érintett titkosszolgálatok – Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/, kormányőrség /SPP/ és a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ – véleményezzék és álláspontjukat jutassák el a törvényhozás illetékes bizottságaihoz. /S. J. : Elfogadta a CSAT a nemzetvédelmi stratégiát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ A várakozásokkal ellentétben nem szerepelt a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) napirendjén az Irakban állomásozó román katonák hazahívásának kérdése, /B. T. : Egyelőre maradnak Irakban a katonáink. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Traian Basescu elnök a kormány átszervezését sürgette a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén. /Új kormány csak húsvét után? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2007. augusztus 23.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese, Eugen Iorga SRI-ezredes augusztus 22-én elismerte a szenátus jogi bizottsága előtt, hogy Romániában léteznek törvénytelen telefonlehallgatások, és hogy az így szerzett adatokat gazdasági célokra vagy közszereplők zsarolására használják fel az érdekeltek. A jogi bizottság a meghallgatásra meghívta a nemzetbiztonsági törvénycsomagban szereplő összes intézmény képviselőit. A hírszerző szolgálatok (SRI, SIE) képviselői a meghallgatáson kijelentették: ellenzik a lehallgatásokért felelős országos hatóság mint egyedüli, ilyen hatáskörrel felruházott intézmény létrehozását. A hatóság létrehozásáról az új nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezete rendelkezik. A hírszerző szolgálatok képviselői szerint ennek az intézménynek a SRI-vel megegyező felépítése és feladatköre lenne, ezért indokolatlan a létrehozása. A meghallgatáson felvetett másik probléma további két titkosszolgálat, az Őrző-Védő Szolgálat, másnéven kormányőrség (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) belügyi tárcának való alárendelése volt. A két intézmény képviselői a szolgálatok független működése mellett érveltek a bizottsági tagok előtt. /Illegális hallgatózás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2008. február 11.

Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2008. február 18.

A Szembenézés a kommunista múlttal című temesvári konferencián részt vett Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a Tismaneanu Bizottság tagja, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnöke. A brassói történész véleménye szerint Romániában a kommunizmust csak “privatizálták”, a más pártaktivistákból és szekusokból álló gépezet tovább működik, ők irányítják az országot. Oprea az általa vezetett intézet tevékenységéről nyilatkozott: a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézetet 2005-ben hozták létre és közvetlenül Tariceanu kormányfőnek van alárendelve. Feladata a volt Securitate által elkövetett visszaélések és bűnök feltárása, esetenként a bűnösöket a törvény elé idézik. Eddigi kutatásaik szerint a kommunista elnyomó gépezet visszaéléseit bizonyíthatóan 617 876 személy szenvedte meg. 1989-ben a Securitatenak 10 500 tisztje volt, munkájukat 136 000 aktív besúgó segítette. Ugyanebben az időszakban a kommunista pártnak több mint 50. 000 aktivistája volt. Nyomon követhető, hogy a volt kommunista aktivisták és Securitate tisztek közül nagyon sokan fontos tisztségekbe kerültek a rendszerváltás után. Két volt szekus tiszt például, akiknek a Szabad Európa Rádió monitorizálása volt a feladatuk, jelenleg magas beosztásban dolgoznak a Különleges Távközlési Szolgálat nevű titkosszolgálatnál. A Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézet célja a kommunista korszak tudományos feltárása. A kommunizmus történetéről szóló alternatív tankönyv kiadásán is dolgoznak, amely remélhetően a következő tanévtől már választható tantárgy lesz az iskolákban. 35 alkalmazottjuk van, és több mint 70 külső munkatársuk. Néhány hónapja egy feltáró akció során kiásták hat fiatalember holttestét, akiket a szekusok öltek meg. Az volt egyetlen bűnük, hogy nem jelentkeztek katonai sorozásra. Mindez 1950. március 9-én történt, valahol a besztercei hegyek között. Miután halomra lőtték őket, a szekusok a bekopogtattak a fiatalok szüleihez azzal, hogy vegyenek szerszámokat és induljanak eltemetni holmi kutyákat. Oprea úgy érzi, ilyen esetben nem beszélhet megbocsátásáról. A gyilkosok közül egyik sem kért bocsánatot. Lehet beszélni megbékélésről, de nem bocsáthatnak meg hivatalból ezer és ezer ember nevében, akiket megöltek. /Pataki Zoltán: Egy kommunistavadász vallomása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

2009. február 21.

A törvényhozás két háza február 20-án véglegesítette az idei állami költségvetést. A kormánytöbbség által futószalagon megszavazott büdzsében a honatyák a titkosszolgálatoknak (SRI, SIE, SPP, STS) összesen 2,1 milliárd új lejt juttattak (SRI 1,32 milliárd, SIE 223,2 millió, SPP 148,2 millió, STS 412,2 millió lej) miközben a gazdasági tárca teljes költségvetése a válság évére 1,48 milliárd lejre rúg, a sport- és ifjúsági minisztérium pedig mindössze 586 millió lejből kell gazdálkodjon. /Elfogadták a büdzsét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998