udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 221 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kulugyminiszterium (Magyarorszag)

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. július 3.

A román külügyminisztérium júl. 3-án szóbeli jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz: visszautasította azt, hogy a magyar fél megalapozatlanul véleményt mondott a június 14-15-i bukaresti eseményekről. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események a magyar fél szerint pogrom jellegű magyarellenes megnyilvánulás volt, a román fél szerint ez ellentétben áll a tényekkel. A magyar fél kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentést. A román fél nyilvánosságra fogja hozni a jelentést, amint bemutatták a parlamentnek. A román fél a megbékélés szellemében közelíti meg a kérdéseket, a magyar fél nem kíván ebben a szellemben cselekedni, hanem a konfrontáció szellemében tevékenykedik. /Románia külügyminisztériumának jegyzéke a magyar külügyminisztériumhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. augusztus 24.

A magyar Külügyminisztérium nyilatkozatban tiltakozott szélsőséges román csoportoknak a bécsi döntés /1940. aug. 30./ évfordulójára tervezett magyarellenes provokációi ellen. A következő napokban a román Külügyminisztérium éles hangú nyilatkozatban visszautasította a magyar fél aggodalmát. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1990. október 5.

A magyar Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket intézett Románia budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a román sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók és cigányok ellen irányulnak. A Romania Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Románia megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. /MTI/

1990. november 17.

Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.

1990. november 21.

A román külügyminisztérium közleményében ellenségesen reagált Szokai Imre küldetésére, nov. 15-17-e közötti bukaresti tárgyalására. A közlemény szerint Szokai Imre Bukarestben tanácskozást tartott Romulus Neagu külügyminisztériumi államtitkárral é bejelentette: üzenetet hozott Göncz Árpád elnöktől Iliescu elnöknek. Iliescu fogadta a magyar küldöttet. "Ez alkalommal kitűnt, hogy Szokai úr tulajdonképpen nem hozott semmiféle üzenetet", hogy "tévútra vezette a román külügyminisztert. Szokai úr valójában bizonyos javaslatokat továbbított?" "Az ilyen eljárási mód ellentétben áll a diplomaták közötti kapcsolatok legelemibb szabályaival?" Szokai javaslatot továbbított, hogy december 17-én rendezzenek magyar-román találkozót Temesváron. Román részről az időpont nem megfelelő, a későbbiekben majd megállapodnak a mindkét fél számára elfogadható időpontban. /A román külügyminisztérium Sajtóigazgatóságának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Hermann János magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatot adott ki Szokai útjáról. Szokai Imre helyettes államtitkár romániai utazásának célja a júliusban Budapesten tartott kétoldalú konzultációs folytatása volt. A magyar fél jegyzőkönyvben kívánta rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart. A román fél elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jegyzőkönyvben az általa nem kívánatos kérdések is szerepeljenek. Emiatt a megbeszélés a magyar fél nagy erőfeszítése ellenére sem hozott kívánt eredményt. A magyar fél minden román felvetés jegyzőkönyvi felvetését természetesnek tartotta, a román fél számos estben a magyar javaslat megfogalmazására is igényt tartott. A jegyzőkönyvet azért nem lehetett véglegesíteni, mert a román fél a Magyarországon tartózkodó menekültek kérdését nem volt hajlandó rögzíteni, mondván, nincsenek romániai menekültek, Románia számára a menekültkérdés nem létezik. A bukaresti konzultáción a román fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány dollársegély reményében nyújt segítséget a külföldről Magyarországra menekülőknek. A tárgyaláson a román fél a romániai magyarsággal kapcsolatos minden kérdést belügynek tekintett. A román fél nemcsak hogy érdemi tárgyalásokat nem hajlandó folytatni az alapvető fontosságú kérdésekről, hanem még attól is elzárkózik, hogy elismerje azon problémák létezését, amelyek későbbi megbeszélések tárgyát képezhetnék. Miután Iliescu elnök szóban többször kifejezte készségét elnöki találkozóra, a magyar fél előzetesen diplomáciai úton jelezte, hogy a Bukarestbe utazó Szokai Imre a magyar elnök szóbeli üzenetét viszi magával. Ezért érthetetlen volt a román reagálás. Szokai Imre átadta a javaslatot, hogy dec. 17-én Temesváron találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogad el dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés belügy. /A magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata a bukaresti konzultációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1991. július 23.

A magyar külügyminisztérium júl. 19-i közleményében megállapította, hogy Iliescu elnök bizarr módon fejezte ki magát Magyarországnak a jugoszláviai válsággal kapcsolatos álláspontjáról. Az ilyen nyilatkozatokat az európai gyakorlattól idegenek és nem járulnak hozzá a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A magyar fél nem kapott választ máj. 10-i javaslataira. A román külügyminisztérium közleményében válaszolt erre. Fontosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését. Antall József miniszterelnök júl. 9-i beszédéből azt kifogásolták, hogy a párizsi békeszerződésről "úgynevezett szerződés" megfogalmazást használta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1991. augusztus 14.

A Román Államvasutak aug. 14-én naptól jelentősen emelte a vasúti jegyek árát, emiatt a Magyarországra, a pápa látogatására jelentkezett 5000 erdélyi résztvevő nevében nem dönthettek, jelentette ki Bálint Lajos megyéspüspök közleményében, ezt jelenteni fogja a pápának. A zarándoklattól való távolmaradásért felelősség terheli mindazokat, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. /Bálint Lajos megyéspüspök: Ha nem leszünk ott a pápalátogatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ Az erdélyieknek 800 lej helyett 2080 lejt /260 %-os áremelés!/ kell a vasúti jegyért fizetni. A magyar Külügyminisztérium közbenjárásának eredményeként aug. 16-án a román szervek a zarándokok vasúti jegyeinek árát 1030 lejre csökkentették. /MTI/

1991. szeptember 25.

Petre Roman a parlamentben elmondott beszédében szóba hozta a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport budapesti fellépését. A román nagykövet tájékozódott: a magyar kormány jelentéktelennek ítéli meg az ügyet. Petre Roman bejelentése felhördülést váltott ki a parlamentben. Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője elfogadta a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot, hogy ez nevetséges kezdeményezés, Vasile Vacaru szenátor szerint viszont ezt komolyan kell venni, azonban a románság kész testével megvédeni az ország integritását. (Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, MTI/

1992. március 3.

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 5.

Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 21.

A Spionaj, Contraspionaj román hetilap 25. száma Kémkedés Magyarország külügyminisztériumának "ernyője" alatt című cikke durván támadta Rudas Ernő nagykövetet, Oltványi Ottót, az MTI korábbi bukaresti tudósítóját és Aradi Sándor volt katonai attasét, mindhármukat kémkedéssel vádolva. Oltványi Ottó a Pesti Hírlapban visszautasította ezt a gyanúsítást. /Gulyás L. István: Oltványi Ottó nyilatkozata. = Pesti Hírlap, márc. 21./

1992. június 22.

A svájci Crans-Montana üdülőhelyen az Európa jövőjéről tartott nemzetközi fórumon a magyar miniszterek sajtókonferenciát tartottak, s ezen válaszoltak néhány, a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő kérdésre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, hogy a román kormány nem járult hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A konzulátus hozzájárulhatna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közölte, Románia részesedése a magyar külkereskedelemben a korábbi 10 százalékról egy százalékra esett vissza. Kötetlen megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A megbeszélésen Nasatse kifogásolta a magyar külügyminisztériumnak a Kárpát-medencében élő kisebbségekkel kapcsolatos egyes megállapításait. Jeszenszky rámutatott, hogy az idézett szöveg nem a kormány hivatalos álláspontja, hanem más kiadványokból származó idézet. Ugyanakkor a román küldöttség a svájci konferencián dokumentumként terjesztett egy olyan kiadványt, amely viszont magyar történészek által vitatott állításokat tartalmazott. Magyar részről igyekszünk mértékadó magatartást tanúsítani, szögezte le Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza és Kádár Béla a crans-montanai fórumon. = Új Magyarország, jún. 22./

1992. június 29.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten ülésezett jún. 29-én és 30-án. Júl. 1-jén számos további tanácskozást tartottak a megjelentek. Az első napon, jún. 29-én a magyar kisebbség helyzetéről szóló, a magyar külügyminisztériumban kidolgozott dokumentumot osztottak szét a résztvevők között. Szőcs Géza RMDSZ-szenátor az ülésen ismertette a Kolozsváron kialakult feszült helyzetet, melyet Gheorghe Funar polgármester idézett elő és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, amelyben az RMDSZ vizsgálóbizottság kiküldését kéri Kolozsvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Szergej Baburin, az orosz delegáció tagja kijelentette, hogy Románia harckocsikat és haditechnikát szállított Moldovának. A román delegáció vezetője, Vasile Mois szenátusi alelnök visszautasította az elhangzottakat. Szőcs Géza felszólalására úgy reagált, hogy az kizárólag Románia belügye. A román televízió és a román sajtó szerint Romániában megdöbbenést keltett Szőcs Géza felszólalása, aki erről előzőleg nem értesítette a román küldöttséget. /MTI, Magyar Hírlap, júl. 1./

1992. augusztus 15.

A magyar külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a Magyarok III. Világkongresszusa /aug. 19-21./ alkalmából. A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa. A külügyminisztérium kívánja, hogy a találkozó a magyar-magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt. "Az új, demokratikus Magyarország nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok a magyar nemzet tagjainak tekinthetik magukat, akik magyarnak vallják magukat, éljenek a világ bármely pontján." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. november 24.

A román vámhatóságok - előzetes bejelentés nélkül - nov. 24-től benzinilletéket számítanak fel a Romániából kilépő személygépkocsik után. Azt a gépkocsivezetőt, aki nem tud fizetni, nem engedik át a határon. Hermann János külügyi szóvivő elmondta, hogy a magyar Külügyminisztérium hivatalos tájékoztatást kért a román féltől, de választ nem kapott. A magyar határőrség sem kapott előzetes értesítést. /Népszabadság, nov. 25./

1992. november 25.

A kért tájékoztatást nem kapta meg a magyar külügyminisztérium, ezért a Külügyminisztériumba kérették a budapesti román ügyvivőt, akivel közölték, hogy a magyar közvélemény meglepetéssel fogadta a benzinilleték előzetes értesítés nélküli bevezetését és szóbeli jegyzéket adtak át az ügyvivőnek. /Új Magyarország, nov. 26./

1992. december 4.

A magyar külügyminisztérium közleményben ismertette, hogy a román nagykövetségnél jegyzékben tiltakoztak a magyar-román határon a román szervek lassító tevékenysége miatt kialakult tarthatatlan helyzetért. /MTI, Magyar Nemzet, dec. 5. /

1993. január 27.

Magyar külügyminisztériumi szakértői küldöttség utazott Bukarestbe, két témakörben tárgyaltak a román külügyminisztériumi megbízottakkal: egyrészt áttekintették a tavaly májusban aláírt Emlékeztető megvalósítását, továbbá a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről. A magyar küldöttség emellett egyeztetést folytat az alapszerződésről. /Magyar-román szakértői eszmecserék Bukarestben. = /Magyar Nemzet, jan. 27./

1993. február 26.

A magyar külügyminisztérium nyilatkozatban reagált Iliescu elnök febr. 23-i sajtóértekezletére. Az államközi kapcsolatokban változatlanul nincs előrehaladás az újabb határátkelők megnyitásában, a főkonzulátus újranyitásában és a kisebbségi vegyes bizottság felállításában. A kisebbségi kérdést illetően az európai dokumentumok alapján a magyar fél javaslataira nem kapott választ. A regionális együttműködés szerepel az alapszerződés tervezetében, mindkét fél egyetértése alapján. /A magyar Külügyminisztérium nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

1993. március 3.

A román külügyi szóvivő, Simona Miculescu asszony a valóság nehezen minősíthető, súlyos eltorzításának nevezte márc. 3-i sajtóértekezletén Tőkés Lászlónak az etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentését. A szóvivő szerint különösen káros ez a kijelentés, árt Románia érdekeinek. - A román lapok továbbra is közlik a püspököt hevesen elítélő cikkeiket. Az Iliescuhoz közel álló Dimineatea Demokratikus Nemzeti Egység Frontja nyilatkozatát közölte A magyar külügyminisztérium, Tőkés László és az RMDSZ kéz a kézben cselekszik címmel. /Össztűz Tőkés Lászlóra. = Népszabadság, márc. 4./

1993. március 25.

A közelmúltban Csíkszereda vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A művelődési házban sok kérdés hangzott el, ezt akár egy sajtóértekezlethez is lehetne hasonlítani. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ gondol-e önálló népszámlálásra, a válasz az volt, hogy régebben volt ilyen terv, de azután nem valósult meg. Óriási szervezési munkát jelentett volna. Most újra fel kell vetni ezt a gondolatot. A népszámlálás 1,6 millió magyart jelzett Romániában, de "a mi becsléseink szerint jóval több magyar él" az országban. Jelenleg nem szabad megengedni, hogy új közigazgatási felosztás létrehozását felvessék. "Mert nekünk még nincs akkora erőnk, hogy meg tudjuk akadályozni: egy ilyen új felosztás nem a mi kárunkra történjen." Erdély mindig az autonómiák földje volt. " Az RMDSZ már több mint egy éve kérte, hogy rést vehessen az alapszerződés tárgyalásán. A magyar külügyminisztérium ezt természetesnek tartotta, a román külügyminisztérium viszont visszautasította a kérést. " Markó jelezte, hogy az RMDSZ sérelmi listájának nyersanyaga elkészült, rövidesen befejezik a feldolgozását. A másik készülő RMDSZ-dokumentum az igénycsomag, a nemzetiségi statútum, amely alkotmánymódosítással, új törvényekkel kívánja rendezni az erdélyi magyarság helyzetét, az autonómia elveinek megfelelően. Markó kifejtette, hogy nincsenek illúziói. Folytatódik a visszarendeződés. Ezt jelzik Funar kolozsvári polgármester intézkedései, a prefektusok kinevezése egyes erdélyi megyékbe vagy a televízió magyar adása körüli vita. /Botos László: Markó Béla RMDSZ-elnök székelyföldi beszélgetése a tagsággal. = Új Magyarország, márc. 25./

1994. március 14.

Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1994. március 15.

Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1994. április 12.

A magyar Külügyminisztérium nem tartaná kívánatosnak a vízumkötelezettség bevezetését a diplomata-útlevéllel beutazó román állampolgárok számára, mondta Herman János külügyi szóvivő ápr. 12-i sajtóértekezletén, reagálva az Entz Géza államtitkár látogatásával kapcsolatos diplomácia szóváltásra. Érthetetlennek nevezte a román külügyi tájékoztatón elhangzottakat. /Új Magyarország, ápr. 13./

1994. április 14.

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1995. február 1.

Az európai keretegyezmény "A nemzeti kisebbségek védelméről" 13 gépelt oldalnyi, 32 cikkelyből áll, tájékoztatott a magyar Külügyminisztériumban dr. Gyenge András osztályvezető, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa. Kollektív jogokról nem sok szó benne. Az egyezményt elkészítő munkacsoport egyik része a jogok bővítését szorgalmazta /magyar, osztrák, német, portugál, holland résztvevők és az északiak/, a másik rész a szűkítést /román, lengyel, bolgár, észt, litván megbízott/. A kisebbségvédelemnek tovább kell fejlődnie, ezt szolgálja az 1993-as bécsi ET-csúcs által előírt kiegészítő jegyzőkönyv. /Magyar Hírlap, febr. 1./

1995. február 2.

Mircea Geoana külügyi szóvivő konstruktívnak minősítette azokat a konzultációkat, amelyeket Pereszlényi Zoltán magyar külügyminisztériumi államtitkár-helyettes folytatott jan. 30-án és 31-én Bukarestben. Pereszlényit fogadta Melescanu külügyminiszter is. Budapesten újabb szakértői megbeszélés lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1995. február 14.

A magyar külügyminisztérium mérlegeli, hogy milyen formában és milyen szinten reagáljon a román parlamentben elfogadott, RMDSZ-t elítélő határozatára. /Népszabadság, febr. 15./

1995. március 15.

Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-221




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998