udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 225 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-225
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kulugyminiszterium (Romania)

1990. július 3.

A román külügyminisztérium júl. 3-án szóbeli jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz: visszautasította azt, hogy a magyar fél megalapozatlanul véleményt mondott a június 14-15-i bukaresti eseményekről. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események a magyar fél szerint pogrom jellegű magyarellenes megnyilvánulás volt, a román fél szerint ez ellentétben áll a tényekkel. A magyar fél kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentést. A román fél nyilvánosságra fogja hozni a jelentést, amint bemutatták a parlamentnek. A román fél a megbékélés szellemében közelíti meg a kérdéseket, a magyar fél nem kíván ebben a szellemben cselekedni, hanem a konfrontáció szellemében tevékenykedik. /Románia külügyminisztériumának jegyzéke a magyar külügyminisztériumhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. július 3.

A román külügyminisztérium júl. 3-án szóbeli jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz: visszautasította azt, hogy a magyar fél megalapozatlanul véleményt mondott a június 14-15-i bukaresti eseményekről. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események a magyar fél szerint pogrom jellegű magyarellenes megnyilvánulás volt, a román fél szerint ez ellentétben áll a tényekkel. A magyar fél kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentést. A román fél nyilvánosságra fogja hozni a jelentést, amint bemutatták a parlamentnek. A román fél a megbékélés szellemében közelíti meg a kérdéseket, a magyar fél nem kíván ebben a szellemben cselekedni, hanem a konfrontáció szellemében tevékenykedik. /Románia külügyminisztériumának jegyzéke a magyar külügyminisztériumhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. augusztus 18.

A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./

1990. augusztus 18.

A Szabad Európa Rádió román adása aug. 8-án interjút készített Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Ehhez az interjúhoz a román külügyminisztériumi szóvivő, Traian Chebeleu nagykövet a bukaresti rádió kérdésére kommentárt fűzött. Megdöbbentő az arrogáns és fölényes hang, értékelte az interjút Traian Chebeleu, hasonló Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök nyilatkozataihoz. Chebeleu elfogadhatatlannak tartotta, hogy Jeszenszky szerint Romániának el kellene ismernie, hogy soknemzetiségű állam. Chebeleu hazugságnak nevezte Jeszenszky állítását, mely szerint "Románia nem ismeri el a magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeit, különösképpen a magyar nyelvű egyetem újraindítása tekintetében, akárcsak más iskolaügyekben." Chebeleu szerint Jeszenszky szem elől tévesztette az 1989 decembere után a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére hozott jelentős intézkedéseket. Kolozsváron az egyetemen 180 kurzust magyar nyelven tartanak. Chebeleu elfogadhatatlannak nevezte azt a kizárólag magyar nyelvű egyetem létesítését, ilyet "egyetlen európai országban sem fogadnak el". /Románia külügyminisztériumának sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó /Bukarest), aug. 18./

1990. augusztus 24.

A magyar Külügyminisztérium nyilatkozatban tiltakozott szélsőséges román csoportoknak a bécsi döntés /1940. aug. 30./ évfordulójára tervezett magyarellenes provokációi ellen. A következő napokban a román Külügyminisztérium éles hangú nyilatkozatban visszautasította a magyar fél aggodalmát. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1990. október 12.

A román Külügyminisztérium válaszolt az okt. 5-i magyar jegyzékre. Mindent visszautasított, sőt a román kormány túlzott toleranciáját hangsúlyozta, mert megengedték például okt. 6-a megünneplését Aradon és ez nemzeti uszításhoz, a román nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1990. november 21.

A román külügyminisztérium közleményében ellenségesen reagált Szokai Imre küldetésére, nov. 15-17-e közötti bukaresti tárgyalására. A közlemény szerint Szokai Imre Bukarestben tanácskozást tartott Romulus Neagu külügyminisztériumi államtitkárral é bejelentette: üzenetet hozott Göncz Árpád elnöktől Iliescu elnöknek. Iliescu fogadta a magyar küldöttet. "Ez alkalommal kitűnt, hogy Szokai úr tulajdonképpen nem hozott semmiféle üzenetet", hogy "tévútra vezette a román külügyminisztert. Szokai úr valójában bizonyos javaslatokat továbbított?" "Az ilyen eljárási mód ellentétben áll a diplomaták közötti kapcsolatok legelemibb szabályaival?" Szokai javaslatot továbbított, hogy december 17-én rendezzenek magyar-román találkozót Temesváron. Román részről az időpont nem megfelelő, a későbbiekben majd megállapodnak a mindkét fél számára elfogadható időpontban. /A román külügyminisztérium Sajtóigazgatóságának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Hermann János magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatot adott ki Szokai útjáról. Szokai Imre helyettes államtitkár romániai utazásának célja a júliusban Budapesten tartott kétoldalú konzultációs folytatása volt. A magyar fél jegyzőkönyvben kívánta rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart. A román fél elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jegyzőkönyvben az általa nem kívánatos kérdések is szerepeljenek. Emiatt a megbeszélés a magyar fél nagy erőfeszítése ellenére sem hozott kívánt eredményt. A magyar fél minden román felvetés jegyzőkönyvi felvetését természetesnek tartotta, a román fél számos estben a magyar javaslat megfogalmazására is igényt tartott. A jegyzőkönyvet azért nem lehetett véglegesíteni, mert a román fél a Magyarországon tartózkodó menekültek kérdését nem volt hajlandó rögzíteni, mondván, nincsenek romániai menekültek, Románia számára a menekültkérdés nem létezik. A bukaresti konzultáción a román fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány dollársegély reményében nyújt segítséget a külföldről Magyarországra menekülőknek. A tárgyaláson a román fél a romániai magyarsággal kapcsolatos minden kérdést belügynek tekintett. A román fél nemcsak hogy érdemi tárgyalásokat nem hajlandó folytatni az alapvető fontosságú kérdésekről, hanem még attól is elzárkózik, hogy elismerje azon problémák létezését, amelyek későbbi megbeszélések tárgyát képezhetnék. Miután Iliescu elnök szóban többször kifejezte készségét elnöki találkozóra, a magyar fél előzetesen diplomáciai úton jelezte, hogy a Bukarestbe utazó Szokai Imre a magyar elnök szóbeli üzenetét viszi magával. Ezért érthetetlen volt a román reagálás. Szokai Imre átadta a javaslatot, hogy dec. 17-én Temesváron találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogad el dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés belügy. /A magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata a bukaresti konzultációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1991. február 16.

A román külügyminisztérium cáfolta a Pesti Hírlap dec. 13-i számában megjelent cikket, amely szerint Románia és Szerbia titkos megállapodást kötött 1988-ban és 1991-ben a "kisebbségek által kiprovokált incidensek", valamint "az ország háborúba sodródása" esetére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1991. március 14.

A román külügyminisztérium nyilatkozata szerint Romániát aggasztják azok a hírek, hogy Moldáviában szovjet csapaterősítésekkel akarják kikényszeríteni, hogy a moldovai lakosság részt vegyen a március 17-i népszavazáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

1991. április 18.

Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

1991. április 25.

A román külügyminisztériumban létrehozták a Moldovai Köztársasághoz fűződő kapcsolatokkal foglalkozó alállamtitkárságot. Feladata a Moldovai Köztársaság figyelemmel kísérése, a szuverenitást célzó nyilatkozat megvalósulásának nyomon követése. /Román rádió/

1991. július 22.

A román külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte a budapesti állásfoglalást, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és a területi integritás elvét, de továbbra is azt állította, hogy Antall József miniszterelnök júl. 9-i nyilatkozatában kétségbe vonta a békeszerződések érvényességét. /Román válasz Magyarországnak. = Magyar Nemzet, júl. 23./

1991. július 23.

A magyar külügyminisztérium júl. 19-i közleményében megállapította, hogy Iliescu elnök bizarr módon fejezte ki magát Magyarországnak a jugoszláviai válsággal kapcsolatos álláspontjáról. Az ilyen nyilatkozatokat az európai gyakorlattól idegenek és nem járulnak hozzá a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A magyar fél nem kapott választ máj. 10-i javaslataira. A román külügyminisztérium közleményében válaszolt erre. Fontosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését. Antall József miniszterelnök júl. 9-i beszédéből azt kifogásolták, hogy a párizsi békeszerződésről "úgynevezett szerződés" megfogalmazást használta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1991. augusztus 2.

A román külügyminisztérium Genfben, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó konferencián terjesztette a Fehér könyvet, ebben azt állította, hogy a Romániai Magyar Szó, a vidéki magyar napilapok és további ötven magyar sajtótermék állami támogatást kap. Ez nem felel meg a valóságnak, ez hazugság. /Tibori Szabó Zoltán: Hazudik a Külügyminisztérium. Lilát látok a Fehér Könyvtől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1991. szeptember 8.

Romániában elutasítóan reagáltak arra a lengyel külügyminisztériumban kidolgozott tanulmányra, amely szerint a határ menti szubrégiókat, így Erdélyt be kellene vonni a lengyel-csehszlovák-magyar háromoldalú együttműködésbe. A román külügyminisztérium meglepődésének és értetlenségének adott hangot. Az ellenzéki Polgári Szövetség közleményben tiltakozott a terv ellen. /MTI, Rompres/

1991. december 16.

A román külügyminisztérium cáfolta a Pesti Hírlap dec. 13-i számában megjelent cikket, amely szerint Románia és Szerbia titkos megállapodást kötött 1988-ban és 1991-ben a "kisebbségek által kiprovokált incidensek", valamint "az ország háborúba sodródása" esetére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1992. február 21.

A Romania Mare febr. 21-i számában Furo Iuliu Ioan támadta a Határon Túli Magyarok Titkárságát, személy szerint Entz Géza államtitkárt és Keszthelyi Gyulát, akik látogatást tettek Romániában, felkérve a román Külügyminisztériumot, tisztázza, mi volt látogatásuk célja, vajon Erdély Magyarországhoz való csatolását kérő memorandum ügyében tárgyaltak az RMDSZ-szel? /MTI, Romania Mare, febr. 21./

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 27.

A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./

1992. február 28.

Für Lajos honvédelmi minisztert és Entz Gézát az utóbbi időben példa nélküli támadások érték a román sajtóban. Mi áll az újabb magyarellenes támadások mögött, kérdezte az MTI Entz Gézától, a határon túli magyarság ügyével foglalkozó politikai államtitkártól. A helyhatósági választások során bontakozott ki az éles magyarellenes és Magyarország-ellenes kampány, amely arra irányul, hogy a nacionalista erők újabb pozíciókat szerezzenek. A két román külügyminisztériumi állásfoglalás ezzel van összefüggésben. A konkrét vádakat illető hangvétel a Ceausescu-korszakot idézi. A nemzetközi diplomáciai szokások semmibevételéről tanúskodik a nagykövetség emlékeztetőjének az a megállapítása, hogy Entz Géza több turistajellegű utazást tett Romániában, közben politikai tevékenységet folytatott. A jövőben a román hatóságok nem tolerálják az ilyen helyzetet és azon magyar hivatalos személyiségek akik Romániába meghívó nélkül érkeznek, még ha diplomata útlevéllel utaznak is, persona non grátának lesznek nyilvánítva és a jövőben megtiltják nekik a Romániába való belépést. Ehhez csak annyit fűzött Entz Géza, hogy az elmúlt évben kétszer járt Romániában. Májusban, az RMDSZ meghívására, akkor számos román személyiséggel, többek között Teodor Melescanu külügyi államtitkárral tárgyalt. Szeptemberben a gyulafehérvári római katolikus érsekség meghívásának tett eleget. Mindebben semmi sértő nincs és nem ütközik a román törvényekbe - Entz Géza lát esélyt a kapcsolatok javítására, hiszen napirenden van az alapszerződés kidolgozása. / Entz Géza nyilatkozata a román vádaskodásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1992. február 29.

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1992. március 3.

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 5.

Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

1992. március 8.

A román Külügyminisztérium nyilatkozata cáfolta a moszkvai televízióban elhangzott információt, amely szerint Romániából érkeztek önkéntesek a Moldovai Köztársaságba, akik beavatkoztak a fegyveres incidensekbe és már 28 koporsót szállítottak vissza Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

1992. március 18.

Létrehoznak egy információs hivatalt /departamentul informatiilor/ a román Külügyminisztérium keretén belül, melynek célja "Románia kedvező külföldi értékelésének kialakítása" lesz. /MTI/

1992. március 18.

Tőkés László püspök több példát hozott fel a közelmúltból annak bizonyítására, amit írásának címe így összegez: A diktátor és a Securitate szelleme kísért. Ceausescu bukása napján, dec. 22-én jelent meg Papp László nagyváradi református püspök nyilatkozata. A kollaboráns püspök maga denunciálta papját /Tőkés Lászlót/, Azután jött a szabadulás. - Ceausescu azonban tovább él - híveiben, a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében és szellemében. Példának okáért Vacaru szenátorban, aki az uralkodó párt, a Nemzeti Megmentési Front parlamenti frakcióvezetője, aki többszöri és legutóbb február 17-i szenátusi kirohanásában azt állította, hogy "magyar veszély" fenyegeti Erdélyt. Az állami hatóságoktól - ki tudja hányadszor - szigorú intézkedéseket követel Tőkés László és általában a magyarság képviselői ellen, akik "regionalizálni" akarják az országot. Ezzel párhuzamosan Ceausescu módszereire emlékeztető lépéseket tesz a román külpolitika. Febr. 21-én a román külügyminisztérium tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a magyar kormányzat címére, amelyben "destabilizáló, revizionista" megnyilvánulásokban marasztalta el annak képviselőit. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet levelében azt állította Tőkés Lászlóról, hogy "Erdély autonómiájáért és Romániától való elszakításáért harcol", mint "vezető személyisége a magyar szélsőségesek és revizionisták élcsoportjainak". Romulus Vulpescu Vatra-szenátor pedig febr. 25-i parlament interpellációjában "sürgős intézkedéseket" követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, és sürgette a "közismert gyújtogatók internálását". Kérdése így hangzott: "Tudni akarom hogy egy hadiállapot esetére történtek-e intézkedések internáló táborok megszervezésére, a renitens romániai magyarok számára?" /Tőkés László: A diktátor és a Securitate szelleme kísért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1992. március 23.

Helsinkiben találkozott Tiu moldovai külügyminiszter a román és az orosz külügyminiszterrel, valamint az ukrán külügyminiszter-helyettessel és közös nyilatkozatot dolgoztak ki. A kiadott nyilatkozat /márc. 24./ szerint aggodalmukat fejezték ki az erőszakos cselekmények folytatódása miatt. Emlékeztettek a román külügyminisztérium szóvivőjének márc. 8-i nyilatkozatára, hogy román állampolgárok nem vettek részt a fegyveres harcokban. A nyilatkozó felek politikáját Moldova állammal kapcsolatban a területi integritás és a köztársaság függetlenségének tiszteletben tartása hatja át. Az összes illegális formáció mihamarabbi lefegyverzése mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták az emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. /Román rádió, márc. 23, 24./

1992. május 31.

A román külügyminisztérium máj. 31-én cáfolta az orosz védelmi miniszter közleményét, hogy Románia harckocsikat szállított a Moldovai Köztársaságnak és hogy katonai tanácsadói részt vesznek a konfliktusban. /Bukarest nem szállít harckocsikat. = Magyar Hírlap, jún. 1./

1992. június 2.

A román külügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy Moldova Köztársaságnak joga van attól vásárolni fegyvert, akitől akar. /MTI, Romania Libera (Bukarest), jún. 2./

1992. szeptember 10.

A román külügyminisztérium meghamisított fordításban terjeszti Hámos Lászlónak, a New York-i magyar emberjogi bizottság elnökének a Magyarok Világkongresszusán elhangzott beszédét. Hámos Adrian Nastase külügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a hamisítás ellen. Ugyancsak tiltakozott a vád ellen, hogy az ő nyomására fordultak az amerikai kongresszusi képviselők nyílt levélben Iliescu elnökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-225




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998