udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kallos Zoltan Alapitvany

1998. április 15.

A Kallós Zoltán Alapítvány máj. 1-3-a között pedagógusok és érdeklődők számára rendhagyó találkozót szervez a Kolozs megyei Válaszúton. A találkozón népi játékok, mondókák bemutatóját, kézműves ismeretek átadását tervezik. Ennek folytatása lesz aug. 23-30-a között a nyári tábor. /Guther M. Ilona: Gyermekélet anyanyelve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1998. május folyamán

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

1999. február 5.

Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./

1999. május 14.

Kallós Zoltán folklórgyűjtését ezidáig a Hungaroton adta ki sorozatban, a napokban megjelent új CD-jét pedig a budapesti Fonó Rekords. Válaszúti, bonchidai és környékbeli népzenét tartalmaz. Egyébként CD- sorozatra kerül Kallós Zoltán életműve. - A válaszúti házban ma a Kallós Zoltán Alapítvány működik, amellett tájmúzeum is. /A válaszúti banda muzsikája, Kallós Zoltán CD-je. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2001. február 21.

Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2001. március 30.

Az Ördögtérgye néptáncegyüttes a kolozsvári magyar diákok önszerveződésének eredményeként jött létre, Both József és Zsuzsa vezetésével. Elsődleges célja a hagyományőrzés, de a táncok körét kitágítva foglalkozik a népzenével, néprajzi gyűjtéssel, hagyományos népi technikákkal és mesterségekkel is. Megalakulásuk óta számos rendezvényen vettek részt. Felléptek a szamosújvári IV. Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon és táncoltak a szentgyörgyi napok gálaestjén, a kolozsvári Millenniumi Sokadalom megnyitóján, a kalotaszegi Nemzetközi Néptánctábor és a budapesti Millenniumi Ünnepségsorozat gálaestjén stb. Támogatóik a Kallós Zoltán Alapítvány, a Báthory István Elméleti Líceum, a MADISZ, a szamosújvári Téka Alapítvány, valamint a kolozsvári Corvineum Alapítvány. Előadásaikon leggyakrabban a Tarisznyás, a Palló és a Farduló népi zenekarok muzsikálnak. /Ördögtérgye a Zurboló táncfórumon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 10.

Kallós Zoltán 75 éves, ebből az alkalomból a Kallós Zoltán Alapítvány ünnepi műsorral köszönti az idén Kossuth-díjjal kitüntetett jeles folkloristát: máj. 19-én Kolozsváron, a Diákművelődési Házban lesz az ünnepségre, amelyen fellép a Muzsikás, a Téka, a Kalamajka, az Egyszólam, a Csürrentő, a Tarisznyás, a Palló, a Pirospántlikás, az Ördögtérgye és a Zurboló együttes, valamint Sebestyén Márta, Fábián Éva, Sebe Ferenc, Halmos Béla és Szörényi Levente. /Kallós Zoltán 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. július 27.

Kilencre gyarapodott Válaszúton a különböző táborok száma. Az idén a szervező Kallós Zoltán Alapítvány két új táborral rukkolt elő: júniusban öt napot csak oktatóknak szántak, augusztusban pedig a szórványvidéken élő gyermekek egy hétig ingyen táborozhatnak. Immár kilencedik alkalommal rendez Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány különböző táborokat. A "Kallós-kúrián" ezen a héten zajlik a családos tábor. A kilenc táborból öt az 1-4. osztályosoknak szóló kézműves tábor, a Borbély Jolán által csak magyarországiaknak szervezett szövő- és hímzőtábor, az oktatóknak rendezett alkotótábor, az ifjúsági népzene- és néptánctábor és az 5-8. osztályosoknak szervezett kézművestábor már lezajlott. Augusztusban a felnőttek a már hagyománnyá vált népzene- és néptánctáborban tanulhatják a mezőségi táncokat. Augusztus 16-tól idén először körülbelül hetven szórványvidéken élő gyermeknek ingyen biztosítják a kézművesfoglalkozások, a táncok és a magyar nyelv oktatását. Az utolsó tábor pedagógusoknak szól, ez tulajdonképpen a kolozsvári pedagógus-továbbképző tanfolyam záróhete. /T. Bense Erika: Síppal-dobbal, nádihegedűvel. Kilencre nőtt a válaszúti táborok száma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

2001. szeptember 21.

Kolozsvárott tett látogatása során dr. Pintér György, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatokat kezelő szervezetének, a Mobilitásnak a főigazgatója ismertette a 2002-es évre szóló ifjúsági pályázatok a határon túli pályázókra vonatkozó lényegesebb információit. Ezek határon túli ifjúsági szervezetek működésére, különböző programjaira (szórványközösségek megerősítése, különböző táborok, sportrendezvények) vonatkoznak. Magyarországon két évre szóló költségvetést fogadtak el, így állhatott elő az a helyzet, hogy már 2001. szeptember 15-én meghirdették a jövő évre szóló pályázatokat. - Az első évben 2000-ben 242 pályázat érkezett be, s ebből 121 volt nyertes, 2001-ben 521 pályázat volt és 189 nyertes. A megítélt összegek: 38 millió forint (2000), 41,2 millió forint (2001), míg 2002-re 46,9 millió forintot osztanak szét. Erdélynek 2001-ben 13,78 millió forint jutott. Kolozsvárott nyolc ifjúsági szervezet részesedett ilyen jellegű támogatásban. Ezek közül kiemelhető a Kallós Zoltán Alapítvány kézműves és anyanyelvi táborának nyújtott segítség, valamint a KMDSZ-nek és az unitárius egyház Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletének biztosított támogatás. /Póka János András: Több pénz a határon túli ifjúsági programokra. Idén nyolc kolozsvári szervezet részesült támogatásban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2002. május 22.

A határon túli magyar fiatalok oktatása, képzése érdekében milliókat költ az Apáczai Közalapítvány. A határon túli magyar oktatás a magyar nyelvű szakképzés és felsőoktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítvány elkészítette az elmúlt évről szóló jelentését. Több mint hétszázmillió forintos költségvetésből gazdálkodtak. Ebből 1800 Magyarországon tanuló határon túli diák ösztöndíjára 150 milliót fordítottak, a szülőföldjükön tanulók közül pedig 1605 fiatalt támogattak összesen 100 millió forinttal. Kollégiumok építésére, felújítására és 23 tanári lakás kialakítására 190 milliót adtak. Szemléltető eszközök, gépek korszerűsítésére 32 intézmény, szervezet összesen 30,8 milliót kapott az alapítványtól 2001-ben és 41,5 millió jutott 39 szervezet keretében 500 személy — főként pedagógus — továbbképzésére. Tavaly Délvidéken és az Erdélyben élő összesen 17 ezer diák kapott tanszercsomagot, összesen 42 millió forint értékben. Ifjúsági tájékoztatási irodák működtetésére, kiépítésére 15 milliót fordított az alapítvány. A szórványprogram keretében 40 millió forintot kapott 17 szórványközpont. A komáromi Selye János Kollégium működési kiadásaira 59 millió forint támogatást kapott, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége beiskolázásra 37 milliót, ingatlan építésére pedig összesen 107 milliót kapott a nyitrai református keresztény egyház, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a karácsfalvi katolikus egyházközösség, a Kallós Zoltán Alapítvány és az ungvári római katolikus Szent György plébánia. /(MTI): Zárszámadás a határon túli magyarokért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2002. július 2.

Pályázatíró tanfolyamot tartott az elmúlt hét végén Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság. A kétnapos összejövetelre Hunyad-, Szeben-, Szilágy-, Máramaros és Kolozsvár megyékből érkeztek hallgatók, olyan személyek, akik helyi szórványközösségekben irányítanak már egy-egy, főleg közművelődési tevékenységet folytató, civil szervezetet. Előadást tartott Egri István, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért ügyvezető igazgatója is. A pályázatíró tréning támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya. /A pályázatírás fortélyai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2003. március 29.

A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti birtokán idén második alkalommal szervezett gazdatanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete, közösen az EMKE-vel. Összesen 18 előadás hangzott el a környékbeli magyar gazdák számára. Román és magyar professzorok voltak az előadók. /Barazsuly Emil: Véget ért a válaszúti gazdatanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. július 22.

Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának osztályvezetője a vele készült interjúban közölte: megszületett a döntés a moldvai csángómagyarok kulturális támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által idén kiírt 100 millió forintos keret szétosztásáról. Eredetileg két részletben tervezték megpályáztatni a 100 milliós keretet: első körben 61 millió forintra, másodszorra a fennmaradó 39 millió forintra. Az első pályázati kiírásra azonban 211 millió forintos igény érkezett be. Rengeteg színvonalas pályázatot kénytelenek voltak elutasítani. Három nagy témakörre osztották a pályázatokat, kultúra, oktatás (ez zömében iskolán kívüli oktatást jelent) és kutatás. A kultúra témakör 20 millió forintjára közel 120 millió érkezett igény. De ugyanez volt az oktatás és a kutatás vonatkozásában is. Az oktatásra kiírt 36 millióra és a kutatásra kiírt 5 millió forint összegre. Idén is jelentős tétel volt a tárca által még 2000-ben megkezdett gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium bővítési munkálataira átutalt 16 millió forint. Ezzel az átutalással a tárca immár több mint 153 millió forinttal támogatta az iskola bővítését. Számos, a maga területén nagyon jelentős szervezet nyújtott be pályázatot: Kallós Zoltán Alapítvány, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Iskolapolgár Alapítvány, Gyepűk Népe Alapítvány, Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület, Petrás Incze János Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csángómagyar Pedagógusok Testülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Participatio Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság például. A Csángó Tanácsadó Testület - a tárca munkáját segítő, külső szakértőkből álló tanácsadó testület - már áprilisi ülésén igyekezett ennek fényében támogatást megítélni a program működtetésére. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, tárgyalni készülnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy tisztázzák: az Erdélyben tanuló csángómagyar gyerekek bentlakás-költségeit ki és milyen formában támogatja az elkövetkezőkben. A válasz az, hogy az ún. "csángómagyar keret" megnevezése egyértelműen a csángómagyar kultúra támogatását nevesíti, mint felhasználási lehetőséget. Ebbe pedig csupán az iskolán kívüli oktatás fér bele. Támogatják viszont gyermektáborok szervezését Magyarország és Románia területén egyaránt. Támogatják a moldvai, illetve gyimesi csángók falunapjait, néprajzi és történelmi táborait. /Guther M. Ilona: Célunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket saját kultúrájuk, múltjuk iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2003. augusztus 14.

Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2003. október 21.

Statisztikai adat arról, hogy 2003-ban milyen arányban támogatta az Illyés Közalapítvány a szórvány magyar közösséget és a magánérdekeket. Kallós Zoltán Alapítvány, Kolozsvár: a Válaszúti Szórványkollégium buszának karbantartási költségei - 70.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Videoklipp Kft., Székelyudvarhelyért Alapítvány stúdiói: bérelt vonalas optikai képjelátvitelt biztosító kapcsolat 2003. évi előfizetési díja - 24.000.000 Ft.Videopontes Alapítvány, Székelyudvarhelyért Alapítvány: biztosítási díj - 1.073.781 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: műholdas hírellátás és fotószolgáltatás 2003. évi előfizetési díja - 38.755.200 Ft.Farkaslaki Római Katolikus Plébánia: szórványban történő templomépítés - 50.000 Ft.,Határon Túli Magyarok Hivatala: a határon túli magyar szervezetek és képviselőik magyarországi költségeire - 6.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület: a Helikon című folyóirat szerzőinek ösztöndíja - 1.000.000 Ft.,Erdélyi Riport (Scripta Kiadó Rt.): 1 db Daewoo Matiz személygépkocsi beszerzése, valamint üzemanyag- és utcai bannerek költségeire - 3.000.000 Ft.,Progress Alapítvány: Mi számítunk (népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából) - 4.000.000 Ft.,A Hét szerkesztősége, Bukarest: A Hét című lap rendszeres megjelentetése - 1.990.000 Ft (szerk. megj.: már egy féléve halott).Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap működtetése - 1.000.000 Ft.,Helikon Kulturális Egyesület, Kolozsvár: a Helikon című, kéthetente megjelenő irodalmi lap infrastrukturális fejlesztésére - 300.000 Ft.,Korunk szerkesztősége, Kolozsvár: a Korunk című folyóirat kiadási költségei és összes számának elektronikus feldolgozása - 2.000.000 Ft.,Arad-Gáji Református Egyházközség: szórvány keresztyén gyermektábor - 50.000 Ft.,Görgényszentimrei Református Egyházkerület: Nárcisz Mező szórványkollégium működési költségeinek résztámogatása - 64.000 Ft.,A Videopontes magáncég, mely pénzért dolgozik a Duna TV-nek és melynek tulajdonosa Marius Tabacu. Az Erdélyi Riport 100 százalékban pártlap és a Scripta Kiadó szintén magáncég. Egy Daewoo Matiz Magyarországon 1.000.000 forintért megvásárolható. A Progress Alapítvány az RMDSZ alapítványa és Markó Béla az elnöke, a támogatás érdekessége, hogy a népszámlálás 2002-ben volt, a támogatás megítélése pedig 2003-ban. A nagy összegek mellett nevetséges az 50 ezer forint a szórványban templomépítésre. /Jakab István (Erdélyi Közélet): Magáncégek kapnak a legtöbbet az Illyéstől. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21./

2004. február 28.

A fejkvóta rendszer bevezetésével a romániai magyar társadalomnak – civil szervezeteknek, szakintézményeknek, egyházaknak stb. – lépnie kell annak érdekében, hogy az új állami finanszírozási rendszer nehogy a haldoklás kezdetét jelentse a szórványosodó magyarlakta régiók iskolái számára. A fejkvóta rendszer bevezetésének Kolozs, illetve Fehér megyei vonzatairól Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy a működőképesség feltétele az összevonás, a szórványközpont-rendszer kialakítása. Ehhez civil összefogásra van szükség. Ezek a szórványközpontok részint léteznek már. van Kalotaszentkirály esetében 16–17 faluból gyűlnek be a gyerekek. Egy részüket az iskola utaztatja saját busszal, de van 60–70 személyes bentlakásuk is. Válaszúton a Kallós Alapítvány jóvoltából szórványközpont születik. Ilyen törekvések vannak Szamosújváron is. Fontos lenne olyan szórványközpontot kialakítani, amely Aranyosszéken átnyúlva Fehér és Maros megye északi, illetve nyugati településeit is átfogja. Ez Várfalva lehetne: e magyarlakta település az ingáztatás szempontjából is megfelelő, ide bentlakást lehetne tervezni. A Mezőségen lehetne szórványközpontot Magyarszováton vagy Vajdakamaráson. /Szórványközpont térképvázlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. március 8.

Második alkalommal szervezte meg a Kallós Zoltán Alapítvány az országos népdalvetélkedőt márc. 6-7-én. A vetélkedőn 15–24 éves fiatal népdalénekesek mérhették össze tudásukat. A zsűri tagjai Kallós Zoltán, Szép Gyula, Kostyák Alpár és Törökné Csorja Viola voltak. A verseny színvonala magas szintű volt, emiatt nehezen tudták kiválasztani a nyerteseket. Kallós Zoltán kiemelte, hogy a versenyzők felkészültek és tehetségesek. /Valkai Krisztina: Dalos hét vége Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2004. augusztus 5.

Jó hangulatban zajlott Válaszúton a harmadik Családos Kézműves Tábor a Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében. Egy hét alatt a jelentkező családok valamennyi tagja hagyományos mesterségekkel, néptánccal és – zenével ismerkedhetett meg. Balázs-Bécsi Gyöngyi, az alapítvány elnöke elmondta: a táborral a nagycsaládok nyaralási lehetőségeit is bővíteni igyekeztek. Borbély Jolán néprajzkutató folklórról, gyűjtési módszerekről tartott előadásokat a táborlakóknak. /Rostás-Péter Emese: Tánc és kézművesség családi körben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2004. augusztus 16.

A válaszúti mezőségi népzene- és néptánctábor idén is megőrizte nemzetközi jellegét. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a szervező Kallós Zoltán Alapítvány elnöke szerint számos táncházkedvelő teljes nyári szabadságát táborozással tölti. Az összesen hat válaszúti tábor közül hármat felnőttek számára szerveztek, ilyen a „szövő-tábor”, valamint a családos és nemzetközi néptánctábor. /Rostás-Péter Emese: Mozgalmas nyár a válaszúti Kallós-kúrián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2004. augusztus 16.

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2004. szeptember 23.

Dr. Újvári Ferenc nyílt levelet írt dr. Frunda György szenátornak. Ebben emlékeztetett arra, hogy Frunda György átvette a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét „Medgyessy Péter miniszterelnöktől, Kádár János egyik utódától.” Frunda beszédében arra kérte a magyar közélet szereplőit, hogy "Ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe, mert ezzel megosztják az erdélyi magyarságot, és kétségessé teszik a román parlamentbe való újra bejutásukat." Frundának ez a felhívása Újvárinak a Ceausescu rendszer politikai koncepcióját juttatja eszébe, vagy Kádár Jánost, aki kimondta: "Mindenki ott legyen lojális állampolgár, ahova a trianoni döntés besorolta". Nagy jelentőségű volt Antall József miniszterelnök, bejelentése: "Lélekben 15 millió magyarnak vagyok a miniszterelnöke", ezzel elindult a szétszaggatott magyar nemzet új, eszmei egyesítése, a magyarigazolvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyarul tanuló fiatalok forinttal történő támogatása stb. (Orbán Viktor miniszterelnök megvalósításai). Mindezek után Frunda arra kérte a magyar közélet vezetőit, hogy ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe. Az anyaország miért ne támogassa például Déván Böjthe Csaba emberfeletti munkásságát, a Válaszúti Kallós Alapítvány iskolahálózatát, vagy miért ne figyeljenek oda a délvidéki magyarok vérző sebeire? /Dr. Újvári Ferenc: Nyílt levél dr. Frunda György ügyvédnek, szenátornak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. december 2.

Elbírálta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) azokat a kérelmeket, amelyek a magyar Oktatási Minisztérium által a romániai magyar szórványközösségek támogatására szánt pályázati kiírására érkeztek be. Kötő József, az EMKE elnöke, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy a magyar szaktárcától 14,5 millió forintot kaptak erre a célra. Négy kategóriában hirdették meg a pályázatot, ezek főként a szórványközösségek pedagógusainak díjazására és a diákok utaztatására vonatkoztak. Az EMKE kuratóriuma a pénzalap 60 százalékát a szórványban élő magyar diákok ingázási költségeinek kiegészítésére fordította. A legtöbb pénzt a Kolozs, Szilágy, Maros és Brassó megyét lefedő Kallós Zoltán Alapítvány és a marosvásárhelyi székhelyű, erőteljesen szórványosodó Mezőséget lefedő Bernády György Alapítvány kapta. /B. T.: Az ingázásra szánták a legtöbbet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. március 21.

Március 19-20-án harmadik alkalommal rendezték meg a Kallós Alapítvány szervezésében Kolozsváron az országos népdal és hangszeres népzenei vetélkedőt. A versenyre 37 énekes és 8 zenekar jelentkezett Erdély különböző helységeiből. A zsűri tagjai: Kallós Zoltán népzenekutató, Török Csorja Viola muzikológus, Kostyák Alpár és Szép Gyula zenetanárok voltak. /Népdal és népzenei vetélkedő Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2005. augusztus 15.

A Kallós Alapítvány az idén nyáron is számos tábort szervezett a népi kultúra megőrzésének és továbbadásának elsődleges céljával. A múlt héten zajlott az elsősorban felnőtteknek szóló XIV. Nemzetközi Mezőségi Tábor. A tábori programban a legtöbb időt a néptáncoktatás teszi ki. Idén 64 népdalt tartalmazó füzetet is kiadtak, a táborozók a szövegeket ebből tanulták meg. /Stanik Bence: Válaszút, a népzene örökös otthona. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2005. augusztus 16.

A nyári néptánc- és kézműves táborok megszervezése mellett a Kallós Alapítvány különböző oktatási programokkal is foglalkozik. Válaszút és környéke magyarságának tanfolyamokat szerveznek, és 25 év szünet után újraindították az észak-mezőségi szórványiskolát. Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatás megszervezésében is részt vállalnak. Kallós Zoltán néprajztudós visszakapta válaszúti birtokának egy részét, a leromlott állapotú családi házzal együtt. Az épületet saját költségén felújíttatta, hogy az alapítvány méltó körülmények között kezdhesse el a munkát. Majdnem teljes vagyonát, beleértve a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeit is, az alapítványnak adományozta. Négy gyermekkel indult el az oktatás Válaszúton 1999-ben. Mára negyven iskolásnak és húsz óvodásnak biztosítják a taníttatását és az ehhez szükséges körülményeket. Az alapítvány a Kallós-telken nyolcvan férőhelyes bentlakás építésébe fogott. A beruházás költségeit az Apáczai és az Illyés Közalapítvány támogatásaiból fizetik. A romániai oktatás mellőzi a népi gyermekjátékok megismertetését és a kézművesség alapfogalmainak megtanítását. Ezt a hiányosságot próbálja pótolni a Kallós Alapítvány azzal, hogy 1999-ben tanítónők számára játszóházvezetői tanfolyamot indított. – A kezdés óta több mint 70-en végeztek a tanfolyamon. Válaszúton felismerték, hogy a régió gazdáinak szakképzést és szaktanácsadást kell teremteni. A kolozsvári Állatorvosi és Agrártudományi Egyetem szakemberei ma már rendszeresen kijárnak Válaszútra. Igény szerint a legkülönbözőbb területekről tartanak előadásokat a gabonatermesztéstől, az állattartáson keresztül, a biogazdálkodásig. /Stanik Bence: Iskolát kapott az észak-mezőségi szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2005. december 20.

A válaszúti és szamosújvári szórványkollégiumok felépítéséért táncoltak, énekeltek a néptáncegyüttesek december 18-án a Magyar Operában. Fellépett az összes kolozsvári és szamosújvári felnőtt néptánccsoport. Kallós Zoltán és Panek Kati énekelt szép számban összegyűlt közönségnek. – Már negyven gyermeket megmentettünk a magyar nemzet számára, akik taníttatás nélkül maradtak volna. – mondta el Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke a levetített filmben. A rövidfilm összefoglalta a Mezőség sajátos helyzetét: hiányzik az állami oktatás, ezért magániskolát és kollégiumot kell működtetni. Ezt a feladatot vállalta fel a Kallós és a Téka Alapítvány. Ma már negyven iskolás és húsz óvodás jár a válaszúti iskolába. A jegyekből és felajánlásokból 15–15 millió régi lej gyűlt össze mindkét alapítvány számára. /Stanik Bence: Jó volt jót tenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2006. február 20.

Február 17-én először rendezett farsangi bált az Euréka Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesülete. Vita László Euréka-elnök kifejtette, a szórakozás csak kísérője volt az összejövetel igazi céljának: adományokat gyűjteni a Kallós Zoltán Alapítvány működtette, kisiskolásokat felkaroló válaszúti szórványkollégiumnak, valamint a Téka Alapítvány gondozásában Szamosújváron működőnek. Az utóbbiak képviseletében Balázs-Bécsi Gyöngyvér, Balázs-Bécsi Attila és Kallós Zoltán ismertette a részben még épülő, részben már működő kollégiumokat. Az est fénypontját a Koós Ferenc vállalkozó kezdeményezésére képzőművészeti alkotásokból rendezett árverezés jelentette. Összesen 650 millió lej gyűlt be az est adományaiból. A magyar vállalkozók hasonló megmozdulásai várhatók a jövőben is. /Balló Áron: Az első magyar vállalkozói jótékonysági bál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2006. március 25.

Átnyújtották a kedvezményezetteknek a kolozsvári magyar üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület által február 17-én szervezett jótékonysági bálon összegyűlt adományokat. A rendezvényen képzőművészek, illetve művelődési egyesületek által felajánlott képzőművészeti alkotásokat árvereztek el. A befolyt összegen a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, illetve a szamosújvári Téka Alapítvány osztozik. /-f-: Euréka-támogatás a szórványnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2006. március 25.

Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós március 26-án tölti nyolcvanadik életévét. Foglalkoztatja a válaszúti kúriában létrehozott szórvány iskolaközpont helyzete. Négy éve folyik az építkezés, befejezéséhez még mintegy 30 millió forint kellene. Kallós Zoltán most készíti a dalos füzetet és a hangzóanyagot a nyári táborra. A CD-lemez címe: Hallod babám, mit fütyörész a rigó? Kallós szerint a közös éneklésnek közösségformáló ereje van. Jelenleg Válaszúton 62 gyermek tanul. Állami támogatást csak gyerekpénzt kapnak ez havi 24 lej. Magyarországról pedig ezer forintot személyenként. Vannak olyan magyarországi barátaik, akik 1–2 millió forintot is adnak évente. Az emberek jóindulatán múlik a működésük. Székesfehérváron volt nemrég egy jótékonysági előadás, ezen Mádl Dalma asszony volt a védnök, valamint a helyi katolikus püspök, egymilliónál több forint gyűlt össze. Kallós Zoltánt március 29-én Budapesten köszöntik a Budapesti Székely Kör, az Erdélyi Szövetség, a Magyar Kulturális Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Litea Könyvkiadó szervezésében. Ezután lesz Kolozsváron a táncház találkozó, itt is köszönteni fogják. Kallós kifejtette, a magyar néprajzi kutatás nagyon jól áll, mind népzenei, mind pedig tánc, vagy bármilyen más etnográfiai szempontból. Európai viszonylatban élen járunk. Az általa gyűjtött anyag a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van, mert azt vallja, hogy egy ilyen gyűjtés nem lehet öncélú, közre kell adni. A magyar társadalomban van egy olyan réteg, amely nem szereti a magyar népzenét, létezik egy kozmopolita társaság, akik azt mondják, hogy a magyar népzene idejét múlta, primitív, múzeumba való kacat. Kallós szerint azonban a magyar népzenében az élet minden mozzanatára található példa: egyformán beszél a bőségről, a szorongató szükségről, szerelemről, bánatról, és a mindenkori társadalom legőszintébb tükörképét adja. Világszerte tapasztalható egyfajta visszafordulás a népzene, a népi kultúra felé. A magyar táncházmozgalom átlépte Magyarország, de Európa határait is. Ez a mozgalom fogja össze a világ magyar ifjúságát, de más nemzetiségűeket is, hiszen rengetegen érdeklődnek és tanulják a magyar táncot világszerte. Erdélyben még vannak feltáratlan területek, olyan helységek, ahol kutató még nem járt. Kallós úgy látja, van kutatói utánpótlás. Legnagyobb eredményének szellemi szempontból a népzenei gyűjtést, tárgyi szempontból pedig a néprajzi gyűjtését tartja. Válaszúton levő gyűjteményét most veszik számba, hét szobában fogják elhelyezni. Lesz egy válaszúti szoba, egy mezőségi, egy széki, egy kalotaszegi, egy szász, egy román és egy csángó – moldvai és gyimesi – szoba. /Köllő Katalin, Tibori Szabó Zoltán: Nem kell politizálni, hanem minél többet táncolni és énekelni magyarul. Születésnapi beszélgetés Kallós Zoltán Kossuth-díjas, Corvin-lánc tulajdonos néprajztudóssal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató Válaszút községben született 1926-ban. A kolozsvári Református Kollégiumban tanárai biztatására gyűjteni kezdte szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat. 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, s mivel Moldvában nem engedték tanítani, Magyarvistára, majd Kalotaszegre került, itt folytatta a gyűjtést. Bekerült a Zeneakadémiára is, ahonnan 1950-ben kizárták, mivel szülei kuláklistára kerültek, apját hat hónapi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, végzése után a moldvai csángók közt, Lészpeden, majd a Gyimes völgyében tanított. 1957–58-ban a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házában szakirányító volt. 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték, szabadulása után, 1959-től a Gyimesben faipari vállalati dolgozó lett. 1969-ben, feladva addigi állását, szabadfoglalkozású lett. A tevékenységét összegző, rendszerező publikációk sorát az 1969-ben megjelent Balladák könyve nyitotta meg, amely nagy szakmai és közönségsikert aratott. Fáradhatatlan gyűjtőmunkája során 15 ezer dallamot jegyzett le, s 26 kazettát adott ki, amelyből nyolc balladákat tartalmaz. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és folyamatos gondozásával is. Több hivatalos elismerést is kapott, többek között 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták. 1992-ben a szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amelyre felajánlotta összvagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak nagy részét. Itt, Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. /Kallós Zoltán 80 éves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./ Megjegyzés: az életrajzi ismertetés nem tért ki arra, hogy Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1974. június 16-án letartóztatták, két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására 1975 tavaszán kiszabadult. A gyűjtést azután csak titokban folytathatta.


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998