udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kalligram Konyvkiado (Pozsony)

1994. április 2.

Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1995. május 24.

Máj. 25-én nyitja meg közös könyvesboltját a budapesti Akadémiai Kiadó és a pozsonyi Kalligram Kiadó Dom Kníh Akadémia Könyvesház néven. A boltban - a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkereskedés közvetítésével - árulni fogják a romániai magyar könyveket is. A könyvesházat ünnepélyesen megnyitja Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, Kozma Mária csíkszeredai írónő pedig könyveit fogja dedikálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

1995. május 24.

Máj. 25-én nyitja meg közös könyvesboltját a budapesti Akadémiai Kiadó és a pozsonyi Kalligram Kiadó Dom Kníh Akadémia Könyvesház néven. A boltban - a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkereskedés közvetítésével - árulni fogják a romániai magyar könyveket is. A könyvesházat ünnepélyesen megnyitja Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, Kozma Mária csíkszeredai írónő pedig könyveit fogja dedikálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

1996. március 15.

Márc. 15-e alkalmából kiosztották a Kossuth-díjat és a többi díjakat, ezekben erdélyiek is részesültek. Kossuth-díjat kapott Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Széchenyi-díjat dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA tiszteletbeli tagja, József Attila-díjat Balla Zsófia kolozsvári költő. Újságírói életművük elismeréséért Aranytoll kitüntetésben részesült Gáll Ernő, a kolozsvári Korunk nyugalmazott főszerkesztője /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ és Kalapis Zoltán, az újvidéki Magyar Szó nyugdíjas főszerkesztője. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 16./ Cs. Gyimesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje /polgári tagozat/ kitüntetést adományozták. A Szabad Sajtó Alapítvány díjában a marosvásárhelyi Látó és a pozsonyi Kalligram szerkesztősége részesült /Új Magyarország, Magyar Hírlap, márc. 16./

1996. május 1.

Az Éneklő Borz című hangos folyóirat köré csoportosult tollforgatók abból indultak ki, hogy bizonyos szövegek elsikkadnak. Az alapítók - Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente, Visky András - elkezdték a különböző helyszíneken felolvasásukat. A pozsonyi Kalligram folyóirat áprilisi száma: Éneklő Borz különszám. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1997. november 2.

Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1999. március 15.

Márc. 15-én a MÚOSZ /Magyar Újságírók Országos Szövetsége/ Aranytoll-díjat adott két határon túli újságírónak, Szőcs Istvánnak /Kolozsvár/, a hajdani Utunk kolozsvári irodalmi hetilap, illetve a volt Előre bukaresti napilap szerkesztőjének és Ozsvald Árpádnak /Pozsony/, a már megszűnt Hét /Pozsony/ hetilap szerkesztőjének. /Magyar Hírlap, márc. 16./ A szabad sajtóért díjat a határon túliak közül Bíró Béla /Brassói Lapok/ és Szigeti László /Kalligram, Pozsony/ nyerte el. /Napi Magyarország, márc. 17./

2001. augusztus 6.

Hatvankét határon túli kiadó, kétszázkilenc kötet megjelentéséhez hatvanmillió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán. A közlemény szerint a pályázaton kilencvennégy kiadó négyszázötvennégy könyv közreadásához kért anyagi segítséget. Több kötethez is támogatást kapott például a pozsonyi Kalligram, az erdélyi Mentor, a kárpátaljai Intermix, a vajdasági Fórum Kiadó. A felvidéki Lilium Aurum Vámbéry Ármin: Küzdelmeim című könyvét adhatja ki a NKÖM segítségével; a vajdasági Logos pedig Gulyás Gizella: A délvidéki művészek és Nagybánya című kötetéhez nyert támogatást. Az erdélyi Pro Print Könyvkiadó az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című könyv gondozásához nyerte el a minisztérium támogatását, a kötet Varga F. Árpád munkája. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a könyvkiadási pályázat mellett támogatja a határon túli szerzőket is: júniusban, a kéziratelőkészítő pályázaton négy ország negyvenhat magyar szerzője kapott összesen tíz és félmillió forintot munkájához. /Pályázati támogatás határon túli magyar kiadóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2001. október 9.

Megnyílt Kolozsváron a Könyves Kávézó, a Szentegyház utcai Insomnia Kávéházban. A legrangosabb könyvkiadók termékeit forgalmazzák, szerződéses viszonyban vannak többek közt az Osiris, Balassi, SHL, Móra, Nap, Mentor, Vince, Kairosz, Atlantisz, Kalligram, Jelenkor, Európa, Akadémiai, Kriterion, Literator, Napvilág, Komp-Press, Pro Philosophia, Erdélyi Híradó, Új Mandátum, Paralela 45, Millon-Krisis, PUF, Dacia, Polirom, Oxford University Press kiadókkal. A látogatók számára a kölcsönzés, böngészés, lapozgatás, sőt a jegyzetelés is biztosított. Gazdag a választék a történettudományok, az irodalomtudományok, a nyelvészet terén is, szótárak, folyóiratok, művészeti albumok, regények, verseskönyvek, hasonmás kiadások sora áll rendelkezésére. /Szabó Csaba: A Könyves Kávézó kultúrhonfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2001. november 12.

Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. szeptember 29.

A hét végén véget ért a határon túl élő magyar írók és irodalmárok számára szervezett találkozó Székesfehérváron. Az idei rendezvény két tárgykört érintett: az internet szerepe a határon túli magyar irodalom egységes magyar irodalommá válásában, illetve a megbékélés és ellentét témáinak megjelenése a határon túli magyar irodalmi művekben, kisebbség és többségi nemzet között. A megjelentek a megbékélés helyett az elsüllyedt hajóról beszéltek. A közös irodalmi esten, felolvasáson közel kétszázan vettek részt. Visszatérő vendég a tanácskozáson Ferenczes István, a Székelyföld, Hizsnyai Zoltán, a pozsonyi Kalligram és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a Látótól pedig Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes, aki az idén betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. /Antal Erika, Székesfehérvár: Elsüllyedt hajók, romba dőlt hidak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2003. november 28.

A Magyarok Háza /Budapest/ rendezvényei sorában gyakran vannak erdélyi vonatkozású események. Nov. 12-én Kocsis István Bolyai János című drámáját tűzték műsorra, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában; 25-én Kányádi Sándor volt a Ház vendége, a Felemás őszi versek című verskötete megjelenése, valamint a költőről a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent monográfia bemutatása alkalmából; dec. 2-án Jáki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című kötetének bemutatása alkalmából fellép Ferencz Éva énekművész. E rangos rendezvénysorozat része volt Beke György három új könyvének - Advent a kaszárnyában (Elbeszélések - Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda), Déva vára alatt (Szociográfia - Felsőmagyarország Kiadó), Makacs realizmus (Tanulmányok, interjúk, portrék - Közdok Kiadó) - a bemutatója, november 17-én. Mindhárom kötet ebben az évben jelent meg. Az est házigazdája Medvigy Endre irodalomtörténész, a Szent László Akadémia dékánja volt. Bevezető szavaiban méltatta Beke György munkásságát, elkötelezettségét az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. Beke György regények és elbeszélések írójaként is sorskérdéseink bátor felvetőjeként él az olvasók emlékezetében. Az Istók Péter három napja (1977), Fölöttünk a havasok (1980), A Haynal-ház kapuja (1981), Arccal az életnek (1987) jelentik a szépírói kibontakozás főbb állomásait. A csíkszeredai kiadónál most megjelent elbeszéléskötetről Czegő Zoltán költő beszélt: "Beke György szépirodalmi alkotásaiban túlnyomórészt ugyanazok a témák, tragédiák, nemzetiségi kisebbségi és elnyomó hatalmi konfliktusok jelentkeznek, mint a riportjaiban, rétegföltáró súlyos írásaiban. A cél egy: igazat vallani, igazat megvilágítani (...) Beke György a nagy nemzeti kérdésfelvetők között éli napjait. Lélekerejét viszont az állítások, a tagadások, a fölszólítások izgatják a legjobban. Mégis egy kérdését idézném a Csángók gyóntatója című írásából: "Azok az afrikai bennszülöttek vajon elkárhoznak-e, ha nem gyónnak meg mindent, mert nem értik a pap nyelvét és a pap sem az övéket?" De hát, ahol a bűn államhatalmi szinten élvez védettséget, ott csak a templomban, de nem, még ott sem érvényesek az egyetemes emberi erkölcsi törvények, s azok veremében a Tízparancsolat, meg az anyanyelvi gyónás méltósága szintúgy." A hetvenes-nyolcvanas években megjelent riportkötetek - Szilágysági hepehupa (1975), Nyomjelző rokonság (1978), Búvópatakok (1980), Boltívek teherbírása (1983), Itt egymásra találnak az emberek (1984) - otthon nem folytatódhattak. Valamennyi sikerkönyvként volt jelen, mígnem a kötetek s majd írójuk is nem került a tiltott könyvek, az elnémított írók sorsára. Az 1989-ben az anyaországba áttelepedett szerző 1996-ban kezdte meg a barangolókötetek immár cenzúrázatlan és átdolgozott újrakiadását. A Szigetlakók az otthon megjelent első három kötetet öleli fel; a Boltívek teherbírása (1998) appendixeként közreadta az írónak a riportkötetek miatti meghurcoltatása naplóját - A lándzsa hegye. Egy befejezetlen per címmel; a bihari barangolókötet többszörös terjedelemben jelent meg Az Értől a Kölesérig címmel; a negyedik, Bartók szülőföldjén (2002), a Bánság magyarságának krónikája, sorskérdéseinek faggatója; a most bemutatásra került Déva vára alatt kötet pedig Dél-Erdély szórványmagyarságának apadásában vívott keserves utóvédharcát tárja elénk, Hátszegtől Brassóig térképezve fel a gondokat. A Makacs realizmus című kötetből Beke György olvasott fel egy gondolatébresztő tanulmányt, amely az 1943-as balatonszárszói találkozó nemzetféltő eszméiből kiindulva szólt a mai égető gondokról. Beke György e három kötettel is igazolja, hogy az anyaországban is az erdélyi magyar nemzeti közösség legkövetkezetesebb, legbátrabb, legszókimondóbb személyisége maradt. /Máriás József: Könyvbemutató a Magyarok Házában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2004. április 24.

Megjelent Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája és a határon túli magyarok kapcsolattörténete. Problémakatalógus /Pozsony, Kalligram, 2004/ című tanulmánykötete. A könyv az 1989 utáni történésekkel is foglalkozik. /Figyelemreméltó könyv a nemzeti politikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2004. július 16.

Bárdi Nándor új kötetét (Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004) végiglapozva, a legelső kérdés: mitől olyan eredeti és sajátosan elrendezett ez a mű, holott olyan kérdésekről van szó benne, amelyekről magyar történészek és közírók könyvek garmadáját hozták már forgalomba. A válasz a szerző személyiségében s az általa felvállalt szerepben rejlik. Bárdi Nándor ma egyetlen olyan kutatója a határon túli magyarság kérdéseinek – a „külmagyar világnak” –, aki bár be nem sorolható „peremszemélyiség” maradt a határon túli magyarsággal foglalkozó, politikai és tudományos eliten belüli irányzatok között, eközben e helyzetét a problémák megfogalmazásában és az elszigetelten működő, határon túli műhelyek összekapcsolásában centrális szereppé tudta változtatni. Centrális – problématételező – szerepét kitűnő terepismerete alapozza meg, valamint az, hogy szakértői tudását olykor az egymással szemben álló táborok is igénybe veszik. Tipológiája szerint a következő látásmódok léteznek: 1. a szenvedéstörténeti, amely szerint „a határon túli magyarok története mártírológia, illetve sérelmek végeláthatatlan sora” (eszerint a kérdést nemhogy megoldani, de még csak kezelni sem lehet); 2. a konfliktuskezelő, mely vagy abból indul ki, hogy a közép-európai népek keveset tudnak egymásról, vagy abból, hogy a mindennapi életben az etnikumok jól megvannak egymással, a konfliktusokat felülről „viszik be” közéjük politikusok, értelmiségiek, egyéb külhatalmak; 3. egy sajátos társadalompolitikai megközelítés, mely szerint a határon túli közösségek állandóan megújuló, illetve újrakezdett önépítkezéséről van szó, és amely szerint a problémát nem megoldhatónak, hanem csupán kezelhetőnek kell tekinteni; 4. a közép-európai összehasonlító társadalomtörténeti perspektíva, melynek érvényesülésére inkább csak a jövőben lehet számítani. Az első két megközelítésmód közvetlenül is kapcsolódik azokhoz a politikailag is rögzült szemléletekhez, amelyekkel Bárdi kritikai distanciát alakított ki. A szenvedéstörténeti megközelítés a sérelmi politikával fakad egy tőről (inkább a jobboldalt jellemzi), a konfliktuskezelő viszont egyes nemzetközi szervezetek „feszültségoldó” (leginkább liberálisnak nevezett) politikájával rokon. Bárdi a harmadik megközelítésmód híve. Bárdi másik klasszifikációs kísérlete a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyarországi elképzelésekhez kapcsolódik. Öt – a magyar politikára ható – stratégiai víziót különböztet meg: 1. a Tündérkert-vízió, mely szerint a határon túl „régi magyar világok” senyvednek, s ezeknek a felszabadítása az egész magyarság érdeke, hiszen „mélyebb magyarságukkal” jótékonyan hathatnak a mai Magyarországra is; 2. az egységes nemzet koncepciója, amely szerint a magyarság „egységes nemzet”-volta oly meghatározó valóság, hogy annak alapján a határon túli magyarság politikai és kulturális intézményei, valamint elitjei is a budapesti politikához csatolhatók; 3. az államközi kezelésmód, amely a külpolitika hagyományos kereteiben és eszközeivel tekint az egész „határon túli problematikára”; 4. a regionalista elképzelés, amely szerint a határon túli magyarok érdekeit leghatékonyabban ezeknek a nemzetrészeknek valamiféle – saját országukon belüli – régióba való integrálásával, majd e régióknak (melyeken belül a magyarok alkothatnak lokális kisebbséget vagy akár többséget is) Magyarországon és az EU-ban való képviseletével lehetne orvosolni; 5. végül a migrációs folyamatok modellje, amely szerint a kivándorlás és asszimiláció folyamatai döntenek ebben a kérdésben, a magyar politikának pedig kimondatlanul is az az érdeke, hogy a határon túli magyar közegből pótolja mind demográfiai deficitjét, mind pedig munkaerő-szükségletét. Ezek az elképzelések eléggé egyértelműen kapcsolódnak a magyar politika tömbjeihez. Az 1. és 2. vízió egyértelműen a jobboldalhoz kapcsolható, a 3. a baloldalhoz, a 4. pedig még „keresi a helyét”. Az 5. tekintetében – úgy tűnik – a végleges döntést még nem hozta meg a magyar politikai elit. Kiépültek a magyarországi pártok határon túli hálózatai, és a határon túli „magyar politikai világok” is kialakították láthatatlan kapcsolatrendszerüket a magyarországi politikai és közigazgatási elittel. E hálózatok a határon túli magyarok esélyeinek szintén fontos meghatározói. Bárdi Nándor könyvének igazi érdeme az, hogy „problémakatalógusában” láttatni tudja, miként függnek össze Magyarország támogatási politikájában az ismert – „klasszikus” – problémák a hálózat- és intézményépítés új determináló körülményeivel. /Bakk Miklós: Peremvidékek és centrumproblémák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2004. szeptember 7.

Böszörményi Zoltán költő, milliárdos-mecénás 1984-ben emigrált Kanadába, majd keményen dolgozva, a fél világot bejárva, üzleti tranzakciókkal alapozta meg vagyonát. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy jelentős vagyonát megossza erdélyi honfitársaival, úgy, hogy létrehozta Aradon a Jelen Ház kulturális központot. Böszörményi Zoltán összegezte életútját. Aradon érettségizett, egyetemre majd csak Torontóban járt, 35 évesen, a York egyetem filozófia karán szerzett diplomát. Elmenetele előtt két verskötete jelent meg otthon, az Örvényszárnyon és a Címjavaslatok. Kötete miatt megvádolták nacionalizmussal, irredentizmussal. Ilyen körülmények között szökött el az országból. A kilencvenes évek elején Böszörményi megvett egy fényforrást gyártó gyárat Romániában. A gyár felfutott, tavaly, amikor eladta a részvényeit, 100 millió eurós forgalmat bonyolított le. Úgy érezte, ha a Jóisten jelentős vagyonhoz juttatta, akkor erkölcsi kötelessége vagyona egy részét visszajuttatni társainak. Aradon fölépített egy kultúrotthont, amely felszerelésekkel együtt két és fél millió dollárba került. Ez a Jelen Ház helyet ad a Jelen Könyvek könyvkiadójának, az Irodalmi Jelen szerkesztőségének és a Nyugati Jelen régiós napilapnak, amely Arad, Hunyad, Krassó- Szörény, Fejér és Temes megyékben jelenik meg. „Úgy éreztem, hogy ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem, a szórványmagyarság asztalára téve naponta ezt a lapot” – vallotta. Az Irodalmi Jelen negyedik éve jelenik meg, s tízezres példányszámával, 4980 előfizetőjével a legnagyobb példányszámú magyar irodalmi lapok közé tartozik. A Jelen Ház még helyet ad egy színháznak is. Megpróbálta az aradi magyar színház újraélesztését is, de nem sikerült állandó színész-társulatot létrehoznia, ezért pillanatnyilag befogadó színházként működnek. Jelenleg veszteség nélkül dolgozik a Nyugati Jelen napilap és a Jelen Ház. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – első szakasz c. munkája 1999-ben, az Aranyvillamos – második szakasz 2001-ben jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál, s 2004-ben látott napvilágot Kalligram-kiadásban az Aranyvillamos – harmadik szakasz. /Gál Éva Emese: Az aranyvillamos szakaszai. „Ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2004. november 8.

Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban tartották az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által meghirdetett novellapályázat díjkiosztó ünnepségét. Hat országból (Románia, Magyarország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Németország, Írország) 126 novella érkezett be. A zsűri elnöke, Bodor Pál beszélt a novellákról: az összes írás közül legalább 70-et a balsejtelem jellemzi. Bodor Pál szerint Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének, a novellapályázat elindítójának életútja is azt mutatja, hogy az erős akarat, az önbizalom és önismeret átsegít a nehézségeken. Mészáros Sándor, a pozsonyi Kalligram Kiadó főszerkesztője, a zsűri tagja kijelentette: nem biztos, hogy a győztes írások a legjobbak. Az első díjat a gyergyószentmiklósi Gergely Edit költő, újságíró, másodikat a szerbia-montenegrói Nagy Farkas Dudás Erika, a harmadik díjat az erdélyi születésű, Budapesten élő Simó Márton nyerte el. Különdíjban részesült: Cseh Katalin (Kolozsvár), Molnár Vilmos (Csíkszereda), Botházi Mária (Székelyudvarhely), Csender Levente (Pilisborosjenő) és Balogh Róbert (Pécs). /Nagyálmos Ildikó: Az aradi magyar sajtó ünnepén átadták a novellapályázat díjait. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2004. december 10.

2002-ben jelent meg az első monográfia, műértelmező pályarajz Kányádi Sádortól Ködöböcz Gábortól: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében a szegedi Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában, az egyetem Csokonai Univesitas Könyvtár 26. köteteként. A pozsonyi Kalligram Könyvkiadó Tegnap és Ma – Kortárs magyar írók című kismonográfia sorozatában látott napvilágot Pécsi Györgyi Kányádi Sándor /Kalligram, Pozsony, 2003/ című kötete. Márkus Béla összeállításában megjelent 2004-ben Tanulmányok Kányádi Sándorról című gyűjteményes kötet. /Bertha Zoltán: Monográfiák Kányádi Sándorról. = Helikon (Kolozsvár), dec. 10., 23. sz./

2005. január 24.

Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. február 1.

Harmadszorra jelent meg nyomtatásban a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – harmadik szakasz című verseskötete. /Harmadik kiadásban az Aranyvillamos. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

2005. február 10.

Székely János /Torda, 1929. márc. 7. – Marosvásárhely, 1992. aug. 24./ íróról sokáig nem születtek átfogó monográfiák. Megjelent Éger Veronika Székely János történelmi drámái /Kriterion, 2001/ és Szász László nagymonográfia határát súroló könyve /Egy szerencsés kelet-európai – Székely János, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000/, s egy gazdag /Dávid Gyula és Szász László szerkesztette/ emlékkötet az íróról: Egyedül- Székely János emlékezete, Nap Kiadó, Budapest, 1999/. Ezután jelent meg Elek Tibor monográfiája Székely Jánosról /Kalligram, Pozsony, 2001/. /Bertha Zoltán: Monográfia Székely Jánosról. Elek Tibor könyvéről. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./

2005. március 4.

A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat, a Moldvai Magyarság kulturális havilap és a Hargita Kiadó szerkesztőiként – emellett szépirodalmi alkotókként is – jöttek el március 2-án Gyergyószentmiklósra a munkatársak, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, György Attila és Molnár Vilmos. Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központ szervezte író-olvasó találkozón házigazdaként Kolcsár Béla, az intézmény új művészeti igazgatója köszöntötte a meghívottakat, majd a szerkesztők a kiadó www.hargitakiado.ro honlapról is megrendelhető kiadványait ismertették. „A szerkesztőség számára missziós feladat, társadalmi munka a Moldvai Magyarság elkészítése” – hangzott el a részben kétnyelvű (magyar–román) csángóságot célzó folyóiratról. Lövétei Lázár László a pozsonyi Kalligram Kiadónál előkészületben lévő harmadik verseskötete anyagából olvasott fel a hallgatóságnak. /Gergely Edit: Bemutatkozó marslakókkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./ Az esten ismertették a csángók történetét taglaló Biblioteca Moldovensis sorozat köteteit. György Attila a Székelyföld kulturális folyóirat bemutatásakor kiemelte az akadémikusokat bemutató sorozatot, valamint a kortárs képzőművészeket bemutató Műteremtés rovatot. /Gál Éva Emese: Találkozó a Székelyföld szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2005. június 25.

Az idei könyvhéten összegyűjtött költeményeit jelentette meg a nyolcvan-egynéhány esztendős Monoszlóy Dezső (Ab Art Kiadó, Pozsony). Új verseivel jelentkezett Futás a ködben címmel Csoóri Sándor (Nap). A környezetvédő, festőművész, Lao-ce-fordító Karátson Gábor vaskos műve, Az ötvenhatos regény (Helikon) centrumában a forradalom áll. A marosvásárhelyi születésű, novelláival ismertté vált Dragomán György A fehér király (Magvető) című regénye a romániai diktatúrát idézte fel. A Vajdaságban élő Lovas Ildikó a kilencvenes évek széteső Jugoszláviájának barbár világát felelevenítő regénye, a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony). Lázár Ervin ezúttal ismert magyar mondák újramesélésére tett kísérletet A magyar mondákban (Osiris). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2005. november 14.

November 12-én véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, rendhagyóan sok új kötetet mutattak be, több író dedikált a standok mellett. /Nagy Botond: Bezárta kapuit a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke, a fesztivál igazgatója elmondta sikeres vásárt zárt a céh. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár forgalma megközelítette a másfél milliárd régi lejt, ami, Káli szerint, a város gazdasági potenciáljára való tekintettel tekintélyes összeg. A közönség elsősorban az ismeretterjesztő és történelmi könyveket kereste, de helyenként a szépirodalmi művek iránt is élénk érdeklődést tanúsított. Eljött a pozsonyi Kalligram magyarországi, felvidéki és vajdasági szerzőgárdája: Tolnai Ottó, aki a Költő disznózsírból című, Magyar Irodalmi Díjjal kitüntetett, a Parti Nagy Lajos által vele készített beszélgetéseket tartalmazó kötetet dedikálta, bemutatták Grendel Lajos Mátyás király New Hontban című nagysikerű regényét; Németh Gáborral, Zsidó vagy? című könyve kapcsán, Mészáros Sándor irodalomtörténész beszélgetett. Az erdélyiek közül Láng Zsolt, Demény Péter, Visky András, Lövétei Lázár László dedikált, valamint a csíkszeredai Pallas-Akadémia szerzői: Vári Attila, Ferenczes István, Cseke Gábor, Balázs Imre József. A kolozsvári Polis bemutatta Horváth Andor A szent liget című tanulmánykötetét. A Kalligram Kiadó és a marosvásárhelyi A Hét hetilap közös vállalkozásaként, a pozsonyi kiadó által felajánlott kötetekkel elindították a Kortárs Kulturális Könyvalapot, hogy folyamatosan hozzáférhetővé tegyék az erdélyi olvasók számára is a mai irodalmi, művészeti kiadványok legjavát. /Lokodi Imre: Sikeres vásárt tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Könyves Céh. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2005. november 22.

Böszörményi Zoltánnak három verseskötete jelent meg az utóbbi években – az Aranyvillamos három szakasza. Napvilágot látott szonettkoszorúja /A szerelem illata. Kalligram, Pozsony, 2005/ is. /Brauch Magda: A szerelem illata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

2006. június 15.

A Ünnepi Könyvhét Budapesten részt vevő Romániai Magyar Könyves Céhnek újabb megmutatkozásra nyílt lehetősége a bukaresti Bookfesten, mely június 14-től várja az érdeklődőket. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója elmondta, a 77. Ünnepi Könyvhét budapesti főrendezvényén az erdélyi kiadók, a Romániai Magyar Könyves Céh tagjai az idén négy standot béreltek, lassan már ez is elégtelennek bizonyul ahhoz, hogy valamennyi könyv – közel 500 cím – az érdeklődők elé kerüljön. A határon túli magyar kiadók nagy többsége könyvei jelentős részét támogatások igénybevételével jelenteti meg. Közös gondjuk a saját folyamatosan beszűkülő könyvpiac és emiatt a forgatható tőke hiánya. Kivételt a felvidéki kiadók képeznek, ahol a kormányzati támogatás régebbi keletű, így hamarabb jelen tudtak lenni a magyarországi piacon. A pozsonyi Kalligram jobbára Magyarországon működik, könnyebben bekerült a köztudatba. A bukaresti Bookfesten a Bukarestben élő magyaroknak is lehetőségük van, hogy rátekinthessenek a hazai magyar könyvtermésre. A vásáron az Erdélyi Gondolat, a Komp-press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas-Akadémia, a Polis és a Pro-Print legújabb kiadványai vásárolhatók meg. /Osváth Annamária: Könyvhétről Bookfestre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2007. január 25.

„Nem a pénztelenség az oka annak, hogy A Hét hónapok óta nem jelenik meg nyomtatott formában” – szögezte le Parászka Boróka, a 2006 augusztusa óta csak internetes változatban megjelenő kulturális hetilap főszerkesztője. Szerinte Romániában a tízezer alatti példányszámú lapok terjesztését nem lehet megfelelően biztosítani, ezért kellett lemondaniuk a nyomtatott változatról. Három évvel ezelőtt indult újra a hetilap, melyet a Rodipet Rt. terjesztett, de még ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állította Parászka. Szerinte a romániai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hét hetilapot – szakmailag súlyosan kikezdhető. Jelenleg az internetes formátum mellett nemrég elindítottak egy mellékletet, ez A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen mintegy ezer-ezer példányban negyedévente lát napvilágot. A jövőben az A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni. Idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iasi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása. A lap on-line változatát Székely Csaba irányítja. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni. /Szucher Ervin: A Hét virtuális jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2007. április 14.

Elek Tibor /sz. Nyíregyháza, 1962/ 1999-től dolgozik Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban irodalmi osztályvezetőként, a Bárka főszerkesztőjeként. Megalakulása óta (1999) elnöke a Körös Irodalmi Társaságnak. 2004-ben szerezte meg a doktori (Ph. D) tudományos fokozatot Székely János erdélyi íróról szóló monográfiájának megvédésével. 2004 óta szerkeszti az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát. Fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom, határoktól függetlenül. Kötetei: Szabadságszerelem (Magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmából). Kalligram Kiadó, Pozsony, 1994; Helyzettudat és önismeret (Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában). Felső-magyarország Kiadó – Tevan Kiadó, Miskolc-Békéscsaba, 1997; Értékválasztás (publicisztikák). Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1999; Székely János (monográfia), Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001; Fényben és árnyékban (Az irodalmi siker természetrajza). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2004. Elek Tibor időnként Kolozsváron, Budapesten vagy Békéscsabán szervez irodalmi esteket. Nemrég volt a vendége Csoóri Sándor Békéscsabán. Március 28-án a Gyulai Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként szerepelt az Irodalmi Jelen, úgy is, mint Gyula testvérvárosának, Aradnak az irodalmi folyóirata. – Erdélyi irodalmár barátai miért működtetnek önálló irodalmi szervezeteket, miért osztanak saját díjakat, miért íratnak erdélyi irodalomtörténetet, adnak ki mai erdélyi „szép verseket”, novellákat, ha csak egy magyar irodalom van, határok nélkül? – kérdezte Elek Tibor, érintve a határon túli magyar irodalom jelzőt. A www.barkaonline.hu Ablak a kortárs magyar irodalomra címmel januártól indult az interneten, teljes spektrumú irodalmi portál: hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal és első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal. Nemrég Szepesi Attila számolt be erdélyi útjáról, de Ilia Mihály is gyakorta idézi föl erdélyi (irodalmi) emlékeit, élményeit. /(hmj): Quo vadis literatura? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2007. június 16.

A könyvhétre megjelenő erdélyi könyvek között van az Azrael árnyékában /Mentor/ című Dsida Jenő kötet Kovács András Ferenc válogatásában. Új kiadásban jelent meg Szabó T. Attila először 1970-ben kiadott, Haja, haja, virágom című virágének-gyűjteménye, bővítve, CD-melléklettel, Gy. Szabó Béla illusztrációival (Kriterion). Páll Lajos A csodák házában (Pallas-Akadémia) című gyűjteményében a költő-festő nagy témái jelennek meg újra. Iancu Laura Karmaiból kihullajt című második kötete (Magyar Napló) ott folytatja, ahol az első abbahagyta, a csángó mélyvilágból kiszakadó költőnő vallomásaival. Három kisregényével van jelen Bánffy Miklós (Balassi Kiadó). Az eddig csak a Helikon folyóiratban folytatásokban megjelent öregkori krimi, a Milolu (1948-49) mellett olvasható a Reggeltől estig (1927) és a Bűvös éjszaka (1946). Hiányzol-e magadnak címmel jelent meg Lászlóffy Csaba két önvallomásos kisregénye (Napkút). A Nyírő-sorozat az emigrációban megjelent A zöld csillag című regénnyel folytatódik (Pallas-Akadémia). A fáradhatatlan Pomogáts Béla az erdélyi irodalommal foglalkozó, A szellem stratégiája című tanulmányaival is jelen van (Mentor). Láng Zsolt A kripta című drámakötete (Koinónia) válasz ad arra, hogy van-e új erdélyi magyar dráma. Demény Péter válogatásában jelent meg a Bálint Tibor emlékezete című kötet. A Nap Kiadó In memoriam című népszerű sorozatában jelent meg a tavaly elhunyt Sütő Andrásról egy gyűjtemény Görömbei András válogatásában, ugyanitt Dávid Gyula válogatásában a sorozat 60. köteteként adták ki a Reményik Sándor emlékezete című antológiát. Sas Péter válogatta és rendezte sajtó alá Kelemen Lajos Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetét (Kriterion), végre ismét hozzáférhetővé válnak izgalmas írásai. Napvilágot látott Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete című, évtizedek óta kiadásra váró munkája (Pallas Akadémia). A monográfiát Szőcs János egészítette ki újabb adatokkal. A Mentor Erdély emlékezte című sorozatának új darabja Pál-Antal Sándor Marosszék a XVIII. század elején című monográfiája. Az idő vaskalapja címmel jelent meg Kántor Lajos és Sükösd Mihály negyedszázadot átívelő levelezése (Kalligram). Megjelent Széles Klára régóta készülő Lászlóffy Aladár-monográfiája Mit látsz egy íróasztalon? címmel (Napkút). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2007. augusztus 6.

Hetvenedik születésnapja előtt beszélgetett Kántor Lajossal, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével a lap munkatársa. Kántor Lajos pályafutása összefonódott a patinás kiadvánnyal. Huszonévesen lett a Korunk irodalmi rovatának vezetője, 1990-től a lap főszerkesztője. Szerinte a lap Dienes-féle korszaka, az 1926-os indulástól egészen ‘28-29-ig, amíg Gaál Gábor át nem vette a lapot, ez a legértékesebb hagyomány. A legelső lapszám egyik szerzője a legnagyobb veszélynek a fasizmust és a bolsevizmust jelölte meg. 1957-es újraindulása után a szerkesztőség ki volt szolgáltatva a politikai körülményeknek, akkor nagyon sok elmarasztalható szöveg jelent meg. A ‘60-as évek közepétől lehet új periódusról beszélni, a kultúrpolitikában a ‘70-es évek elejéig-közepéig javuló légkör érvényesült. Kántor szerint a mai Korunk már nem tekinthető sem baloldalinak, sem jobboldalinak. Nem szempont a szerzők pártszimpátiája. Arra vigyáznak, hogy a folyóirat ne legyen színtere aktuálpolitikai összecsapásoknak. Kántor Lajos /Kolozsvár, 1937. augusztus 7./ író, irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő, művészetkritikus. Az 1990-es években óraadó tanár a Babes-Bolyai Egyetemen, a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanszékvezetője (1994-98). 1979-ben Kolozsváron megszerezte az irodalomtudományok doktora, 2001-ben Budapesten az MTA doktora címet. Társszerzője (Láng Gusztáv mellett) a máig alapmunka Romániai magyar irodalom 1945-1970-nek (1971), irodalomtörténeti tanulmányainak témái többek közt József Attila, Madách Imre, Móricz Zsigmond, Reményik Sándor, Szabédi László, Szilágyi Domokos. Legújabb könyvei: Reményik Sándor – A mítosz és az erdélyi valóság (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2007); Az Idő Vaskalapja. Negyed évszázad (1964-1988) Sükösd Mihállyal (Kalligram, Pozsony, 2007). /Stanik Bence: Helyet adni annak, ami érték. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2008. június 9.

Budapesten az ünnepi könyvhéten az aradi Irodalmi Jelen Könyvek IJK-sorozat kötetei is az érdeklődők rendelkezésére álltak, ugyanúgy a csikszeredai Corvina és Pallas Akadémia, a pozsonyi Madách-Posonium kiadványai. A Kriterion és a Koinónia Kiadókkal közös standon állította ki az Irodalmi Jelen a 2006-ban lezárult regénypályázatán díjazott szerzők munkáit, a folyóirat friss számát és az idén napvilágot látott könyveket: Sigmond István, Bárányi Ferenc regényeit, illetve Puskel Péter a nyomdából éppen csak kikerült anekdotakötetét. Az utóbbi két szerző június 6-án a könyvsátor előtt dedikálta könyveit. Bárányi Ferenc doktort a nagyvilágba szétszóródott orvoskollégák közül is sokan felkeresték, hogy szót váltsanak és megvásárolják Boldogság délibábja című kötetét. Eljött a könyvhétre az 1990-es évek végén Temesvárról áttelepedett Mandics György író is. A nyitó napon Kántor Lajos dedikálta Szilágyi Domokosról írt új könyvét. Az IJK-kötetek évről évre jelen vannak a rangos hazai és határon túli könyvheteken -vásárokon. Híre ment, hogy elsősorban a szórványban és a nyugati emigrációban élő kortárs alkotók, illetve a fiatal szerzők munkáinak biztosít megjelenési lehetőséget. Két évvel ezelőtt a szegedi könyvkiállításon Puskel Péter Emléklapok a régi Aradról albumát a vásáron jelenlévő legjobb külföldi könyv díjával jutalmazták. A legtöbben nem a Magvető, a Kossuth, a Kalligram, az Osiris sátrait keresték fel, ahol Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Závada Pál stb. köteteit árusították, dedikáltak vagy léptek mikrofon elé a szerzők, hanem ott voltak a legtöbben, ahol a humorista Nagy Bandó András és Maksa Zoltán várta az olvasókat. /P. P. : Könyvhét Budapesten IJK-kötetekkel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998