udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kalota Konyvkiado

2000. május 22.

A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. június 3.

Budapesten bemutatták Nagy Sándor A regáti magyarság /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A szerző 1925-től 1941-es meneküléséig református lelkész volt Bukarestben. Ezalatt hat iskolát és három templomot építtetett, több magyar szervezetet hozott létre, alapította és szerkesztette a kéthetente megjelenő Egyházi Újságot. /Szekeres Attila: A regáti magyarság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./ Dávid Gyula és Sz. Nagy Csaba szerkesztésében, Demény Lajos utószavával, a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány "Diaszpóra Könyvek" és a soproni Zé Könyvkiadó és Kézművesség "Bethlen Könyvek" sorozatában megjelent Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Nagy Sándor könyve nagymértékben erdélyi problémát is jelent. A könyv ugyanis az egyetemes telepes szórványhelyzet beható vizsgálata. /Könyv a regáti magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2001. november 13.

A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2001. november 13.

A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2002. március 22.

Márc. 20-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban mutatták be Vetési László Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Dr. Dávid Gyula emlékeztetett arra a televíziós filmsorozatra, amelyet a szerző, Vetési László készített a szórványban élő magyarságról, és amely megdöbbentő eseményeket dolgozott fel, megrázó képsorok segítségével. Hasonló sorsokról szól a könyv is, olyan emberekről, akik 100 km-re a magyarok lakta helyektől magyarként élnek le egy életet, továbbá lelkészekről, akik utolsó hívüket is kikísérve a temetőbe, egyedül maradnak, Istenre bízva az elárvult templomot. Kiderült: ’90 után a szórványok körül is megélénkült az érdeklődés, többek között a Regátban is új magyar közösségeket fedeztek fel. De mindig is voltak önzetlen lelkészek, akik az életüket tették fel arra, hogy járják a szórványokat, gyülekezetet teremtsenek. Vetési László tizenkét éve folytatja a szórványjárást. Vigaszt kell vinni mindenhová, ezt sugallja a könyv alcíme — Lelkipásztori barangolások küszködő nyelvi tájakon. /Sándor Boglárka Ágnes: Szórványban is magyar a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. április 11.

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját. Dávid Gyula, a könyv szerkesztője felelevenítette, hogy Vetési László a ?90 évek elején több dokumentumfilmet is forgatott, a szórványban élőkről. A könyvben hasonló sorsú emberekről, családokról, közösségekről olvashatunk. A szórvány-kérdés régi gondja az erdélyi magyarságnak. Voltak fellángolásai e gondnak, a múlt század közepén, amikor Koós Ferenc bukaresti református lelkész teremtett magyar életet a román fővárosban. Két évvel ezelőtt jelent meg Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Egyes fiatalok Vetési László hívására, teológusként vagy végzett fiatal lelkészként a szórványügy szolgálatába szegődtek. /Csomafáy Ferenc: Könyv a szórványokról: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2002. december 7.

Két antológia is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik, Az álmok szállodája az erdélyi magyar költészetet, a másik, a Lassított lónézés az erdélyi magyar elbeszélőket mutatja be. Mindkét kötet 1918-2000 közötti időszakot öleli fel, a Kalota Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A verses antológiát Balázs Imre József, a prózát Demény Péter állította össze. A két fiatal költő új szempontok szerint próbálta átrendezni az erdélyi magyar irodalmat. A kanonizálás első lépcsője mindig az antológia. Balázs Imre József válogatásába felvett néhány bánsági avantgardistát, emellett sok igazolatlanul hiányzó van a /Tompa László, Gellért Sándor, Páll Lajos, Magyari Lajos/. Demény Péter prózaantológiájában már a nagy nevek is hiányoznak, így Nyírő József, Kolozsvári Papp László, Berde Mária, Kocsis István vagy Wass Albert (!). /Bogdán László: Lassított lónézés az álmok szállodájában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.) Balázs Imre József antológiát állított össze Álmok szállodája címen, Németh Júlia úgy értékelte: "nyugodtan rábízhatjuk magunkat." A kötet bevezető tanulmánya a részleges átértékelés szempontjait is felveti, s ebben a vonatkozásában annak az avantgárd vonulatnak néhány költőjét is felvonultatja. /Németh Júlia: Álmok szállodája. Válogatás 82 év költői terméséből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Úgy látszik, átveszik a magyarországi liberális irodalmi "kanonizálást": értékes magyar alkotók kihagyása és avantgárd írók felnagyítása.

2002. december 10.

Vetési László 2001-ben Remények megtartó iskolája című előadása Szabó Csaba újságíró szerint új szakaszt jelentett a romániai szórványkutatásban, mert a szórvány kérdéskörét a kutatói íróasztalra helyezte. Többségi globalizáció, nyelvi imperializmus, etnikus és nyelvi sikerélmények, magyar etnikai stresszélmények - néhány olyan kifejezés, amellyel Vetési László jelezve, hogy elérkezett a szakszerű elemzések ideje. Vetési László nemrégiben megjelent lelkipásztori szórványriportkötete, a Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ továbblépett. A kötetben egymást váltják a szuggesztív riportok, utolsó interjúk, tanúvallomások, barangolás-beszámolók. /Szabó Csaba: A műfajteremtés határánál Vetési László. Barangolás(ok) beszűkült élettereken. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2002. december 30.

A napokban jelent meg Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő kötete. Címe: Nulla pax sine iustitia /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ ami annyit jelent, hogy nincs békesség igazság nélkül. Amint arra a latin cím is következtetni enged, jogtudományi, jogfilozófiai írásokat tartalmaz a kötet. De ezt alcíme is jelzi: Írások, elemzések, töprengések a kisebbségvédelmi jogról és politikáról. /Varga Attila könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./

2003. január 7.

Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2003. február 17.

Megalakulásának első évfordulója alkalmából, febr. 8-án, Kolozsváron sor került a mára közel százas tagságúvá bővült Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) általános közgyűlésére, amelynek folytatásaképpen bemutatták az Álmok szállodája (erdélyi magyar költők antológiája 1918-2000, Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár) című kötetet. Sántha Attila költő, az E-MIL ügyvezető elnöke úgy látja, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája eredményes évet zárt. A közgyűlés megerősítette az E-MIL irányvonalának két legfontosabb elemét, az írók érdekvédelmének ellátására és az irodalomszervezésre fektetett hangsúlyt. Az E-MIL társszervezőként beszáll könyvbemutatók megrendezésébe. - Az Álmok szállodája - és Demény Péter válogatásában megjelent társantológiája, a Lassított lónézés című prózagyűjtemény - az eddigiek során ritka sikernek örvendett Erdélyben. Az Álmok szállodája című kötet összeállítója, Balázs Imre József költő, irodalomkritikus ötödik éve tanít erdélyi irodalmat a kolozsvári egyetemen, és úgy látja, hogy az olvasóközönségben számos előítélet él az erdélyi irodalommal kapcsolatban. Meg akarta mutatni az erdélyi magyar irodalom "rejtett értékeit" is. Reményik Sándor versei közül nem azok szerepelnek az antológiában, amelyeket iskolai ünnepeken szoktak szavalni, hanem visszafogott versei. A húszas évek avantgárd költészetét bevette az antológiába. /Szonda Szabolcs: "Egyetlen erdélyi magyar írószervezetként talán mi látjuk át legjobban irodalmunk erőviszonyait". Az E-MIL évfordulós közgyűlése után a folytatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2004. április 22.

Ápr. 22-én kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a jelentősebb erdélyi kiadók is részt vesznek. A Kriterion, Koinónia, Mentor, Pro Print, az aradi Irodalmi Jelen, a sepsiszentgyörgyi Charta, a kolozsvári Kalota és Tinivár, valamint a nagyváradi Literátor Kiadó, a kolozsvári Polis, illetve a csíkszeredai Pallas–Akadémia is. Idén tizedik alkalommal vesznek részt az erdélyi magyar kiadók a könyves eseményen. A legjobb periódus 1999–2000-re tehető, amikor nagyon sok könyv fogyott. A 2003-as vásáron viszont visszaesést tapasztaltak. Több erdélyi író is jelen lesz a vásáron, köztük Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Anavi Ádám, Ferencz Zsuzsanna és Szőcs Géza. /A nagyobb erdélyi kiadók is bemutatkoznak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. május 7.

Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

2004. október 15.

Megjelent Szilágyi Domokos Útinapló – A Volga Nyugaton /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című könyve. Az anyagot sajtó alá rendező, azt jegyzetekkel ellátó H. Nagy Mária, a művész volt élettársa elmondta, hogy befejezetlen útinaplóról van szó. Szilágyi Domokos a norvég PEN meghívására indult nyugat-európai utazásra. /(Rostás-Péter Emese): Majtényi Volgája Szisszel Nyugaton.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2004. december 18.

A Kriterion Napok keretében a Művelődés folyóirat idei négy új kötetét mutatták be. Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a Művelődés helytörténeti, művelődéstörténeti folyóiratot. Elmondta, mintegy hat éve foglalkoznak könyvkiadással is, évente 4–5 kötet jelenik meg a Művelődés Egyesület gondozásában. Az idei év termése: Sas Péter: Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István; Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből; Mostis Károly: Te sehol; Fekete Albert: Kolozsvári kertek. Sas Péter könyve méltó emléket állít Tóth Istvánnak, a festő halálának negyvenedik évfordulóján. A szerző budapestiként egyike a legkolozsváribb magyaroknak. Herepei János kötete a művelődéstörténeti hagyatékból idéz. Ez a negyedik kötet, amely munkáiból megjelenik, Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, Herepei munkásságának jó ismerője mutatta be a kötetet. Mostis Károly: Te sehol című verseskötetét Könczey Elemér grafikus illusztrálta. Fekete Albert udvarhelyi származású szakember, Kolozsváron tanult, jelenleg Budapesten dolgozik. Kötete: Kolozsvári kertek – hiánypótló munka. Kolozsváron a Tranzit Házban folyik a könyvvásár. Az Erdélyi Híradó, Erdélyi Református Egyházkerület, Glória Kiadó, Kalota Kiadó, Koinónia Kiadó, Komp-Press Kiadó, Korunk, Kriterion Könyvkiadó, Kriza János Néprajzi Társaság, Művelődés és a Pergamen Könyvesbolt kiadványai kaphatók. /F. I.: Könyvözön a Tranzit Házban: zajlik az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2005. április 27.

Az ismert biológus írónő, Kiss Bitay Éva újabb, gyerekeknek szóló könyvvel lepte meg az olvasóit, Állatparádé /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ címen. A kötet a szerző 26. könyve és mint annyi más írása, ez is az állatvilág köréből vett biológiai ismeretek, fizikai teljesítmények és kuriózumok népszerűsítését szolgálja. /Ajtay Ferenc: Könyv az állatokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2005. június 2.

Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2006. március 21.

Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a házigazdája a március 17-én, Kolozsváron, a Tranzit Kávézóban megtartott könyvbemutatónak, amelyen Egyed Péter Látlelet (Tanulmányok, esszék Románia 15 évéről) /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című kötetével ismerkedhetett meg a közönség. Egyed Péter már a 13. köteténél tart. Sokoldalú ember, munkái átfogják a poétikát, a regényírást, a filozófiát és a közírást. A kiadó vezetője, Géczy A. János elmondta: számára fontos eseménynek számít ez a könyvbemutató, tavaly ősz óta ugyanis azt fontolgatta, hogy megszünteti a kiadót, de látva a mostani jelentős érdeklődést, úgy döntött, hogy mégis tovább működteti. /Köllő Katalin: Megfelelő szerző megfelelő helyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2006. december 23.

Karácsony Benő Napos oldal című regénye méltán lett népszerű. Most kiadták novellásgyűjteményét /Nyári délután a régi Fehérvárt – Összegyűjtött novellák, Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006/. A könyv tartalmazza Karácsony Benőnek a Gyulafehérvári Hírlapban közölt tárcanovelláit, amelyek most jelennek meg először. Az író élete tragikusan végződött, Auschwitzba hurcolták, ott halt meg. /Farkas Imola: Napos oldalunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2008. február 23.

Az erdélyi költészetet és prózát bemutató könyvek, valamint a háromkötetes drámaantológia után Az emberfejű madár. Erdélyi magyar esszéírók, 1918–2001 /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel, Balázs Imre József előszavával s válogatásában megjelent az erdélyi magyar esszé reprezentatív gyűjteménye is. Szólhat bármiről, erre a magyar esszé örök érvényű darabjai, Kemény Zsigmondtól Szentkuthy Miklósig, Szerb Antalig, Csoóri Sándorig vagy Mészöly Miklósig ontják a példákat, a legváltozatosabb témakörökben tálalván fel tárgyukat. Az erdélyi esszéírók is változatos képet mutatnak. A válogató biztos kézzel válogatott, de vannak nagy hiányzók is, Szőcs István, Veress Dániel, Jánosházy György és Csiki László. Érdemes lett volna közölni az esszében is remekműveket alkotó Páskándi Gézától is, aki szintén hiányzik a kötetből. /Bogdán László: Az esszé kihívásai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998