udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Katona Jozsef Szinhaz (Budapest)

1996. március 4.

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1998. február 26.

A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/

2006. november 11.

Felállva, perceken keresztül éltette a bukaresti közönség a Katona József Színház művészeit azt követően, hogy a román fővárosban szervezett Országos Színházfesztiválon előadták Csehov Ivanovját. A magyarországi társulat volt az egyik főmeghívott a november 4-től 15-ig tartó rangos fesztiválon. /A Katona József Színház nagy sikere Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2007. június 27.

Június 26-án Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem rektora váltotta fel a kisvárdai színházi fesztivál műhelybeszélgetésein Máté Gábor színész-rendezőt. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Katonák, katonák című, Zalán Tibor drámájából született produkciót elemezte. Délelőttönként a bábszínházi produkciók kerülnek előtérbe, zajlanak továbbá a műhelybeszélgetések. A késő éjszakába nyúló beszélgetések sem maradnak el. Talán a magyarországi média a korábbi évekhez képest több érdeklődést mutat a fesztivál iránt. Sikeres volt a komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása (rendezte Lukáts Andor) és a marosvásárhelyi táncszínházi előadás, az Alvajáró románc. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2007. december 3.

Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, spanyolul és lengyelül szólalnak meg azok az előadások, amelyeket a november 30-án elkezdődött és december 10-ig tartó Interferenciák – Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthat a közönség Kolozsváron. A színház fennállásának 215. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciójával rajtolt, december 1-jén a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában Csehov Ivanovját láthatta a közönség, december 2-án, vasárnap pedig a krakkói Stary Teatr társulata lépett színpadra, Molière Tartuffe-jével. Megnyílt Both András díszlettervező kiállítása, beszélgetés zajlott az Ivanov című előadás alkotóival, amelyen jelen volt a produkció rendezője, Ascher Tamás is. A 215 év nem kerek évforduló, mégis nagyon jó alkalom és ürügy arra, hogy olyan színházi találkozót hozzunk létre, mondta Tompa Gábor, a színház, és egyben a fesztivál igazgatója, miután hét nyelven köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a multikulturális dialógus európai évének küszöbén állunk, ez a fesztivál pedig kitűnő alkalom a dialógusra. /Köllő Katalin: Hét nyelven beszélő nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 12.

Telt házzal játszották a kolozsvári Interferenciák fesztivál valamennyi előadását. Tizenkét előadás tizenegy nap alatt, hatezerötszáz nézővel – a Kolozsváron hétfőn este véget ért Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elsősorban a közönség tekintetében hozott meglepetést. Kolozsváron több évvel ezelőtt a színház vezetősége és a hagyományokkal szakító színházszemlélet ellen fellázadt a közönség egy része, most viszont minden este telt házzal játszották az előadásokat. A legnagyobb ováció a budapesti Katona József Színház és a spanyol Teatro de la Abadía produkcióját jutalmazta – az Ascher Tamás rendezte Ivanovot és az Ana Vallés rendezte Emlékezni fogok mindnyájatokra című előadás színészeit állva tapsolták vissza több ízben is. A kolozsvári magyar színház megalapításának 215. évfordulójára szervezett fesztivált hétfőn este Csehov A sirály című drámája zárta, a nagyszebeni Radu Stanca Színház előadásában. Az újabb kutatások szerint 1792. december 17-én tartotta első előadását Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság – írta Darvay Nagy Adrienne A mesebeli szentmadár című monográfiájában. Kótsi Patkó János színész és rendező 1793-tól 1808-ig igazgatta a társaságot. Az erdélyi színjátszók Kolozsváron kívül Nagyváradon, Debrecenben, Marosvásárhelyen és más városokban is valóságos kultuszát teremtették meg a világirodalmi klasszikusok – Shakespeare, Schiller vagy Molière – műveinek. /Rostás-Péter Emese: Jelzések a közönségből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2008. február 1.

Február 1-jén és 2-án Budapesten, a Katona József Színházban lép fel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című darabjával. A Bocsárdi László rendezte előadás 2007 júniusában elnyerte a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának nagydíját. /Budapesten vendégszerepel a Tamási Áron Színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2009. március 19.

A budapesti Katona József Színház Goldoni A karnevál utolsó éjszakája című komédiájával nyitott a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálén Sepsiszentgyörgyön. Az előadás több díjat nyert. /Bogdán László: A karnevál melankóliája (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2009. május 25.

A magyar irodalom nem egy alkalommal éppen a nagy történelmi vereségek és tragédiák után, mintegy ezeket gyógyítandó és ellensúlyozandó, bontakozott ki igazán – írta Pomogáts Béla. Ilyen módon emelkedett fel az 1848–1849-es szabadságharc leverése után az a klaszszikus magyar irodalom, amelyet például Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond és Eötvös József munkássága képviselt, vagy a trianoni nemzeti tragédia után az az irodalom, amelynek Magyarországon Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, majd Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc és József Attila, Erdélyben Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, Reményik Sándor (és mások) voltak a nagyszabású alkotó egyéniségei – folytatta a tanulmány írója. Ez határozta meg a magyar irodalom identitását az 1956-os magyar forradalom leverése után, a példa nélkül álló megtorlások idején is. az irodalom világában született meg a magyar forradalom egyik legfontosabb szellemi dokumentuma: az Irodalmi Újság november 2-i száma, ebben szerepelt Németh László Emelkedő nemzet, Déry Tibor Barátaim, Füst Milán Emlékbeszéd Thukididész modorában az elesett hősök sírja felett, Szabó Lőrinc Ima a jövőért, Tamási Áron Magyar fohász, Örkény István Fohász Budapestért című írása, és itt jelent meg Illyés Gyula még 1951-ben írott nagy költői műve: az Egy mondat a zsarnokságról. 1956 decemberétől az 1957-es esztendő első napjaiig az írószövetségnek kellett vállalnia a forradalom eszméinek erkölcsi védelmét. Az írószövetség december 28-án tartott közgyűlése kifejezésre juttatta a magyar írók hűségét a forradalom eszményei iránt, és Tamási Áron szövegezésében elfogadta a Gond és hitvallás címet viselő nyilatkozatot. Ebben olvasható: „keserves szívvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el, amikor vérrel festette meg forrásunk vizét. ” „Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmai egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. ” Pomogáts Béla a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetének (Mefesz) képviselőjeként jelen volt a nevezetes írószövetségi közgyűlésen. Ezután a hatalom felfüggesztette a Magyar tevékenységét, majd a forradalomban való szerepvállalás vádjával több író, közöttük Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Tardos Tibor, Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Varga Domokos, Lengyel Balázs, Gáli József, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Buda Ferenc, Csurka István és sokan mások börtönbe kerültek, Pomogáts Béla a tököli internálótáborba került. Elsősorban azokat börtönözték be, akik korábban a kommunista párt harcos tagjai voltak, a forradalomban vállalt elkötelezettségüket a hatalom „árulásnak” tekintette. Más írók, közöttük Illyés Gyula, Tamási Áron, Kodolányi János, Sinka István, Örkény István, Benjámin László és a fiatalabb nemzedékek köréből Nagy László, Juhász Ferenc, Fodor András, Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Moldova György a kényszerű, vagy az önkéntes hallgatást választották. Ugyanakkor, bizonyára a hatalom engedékenységének bizonyítékaként, 1957-ben Heltai Jenő, Németh László és Szabó Lőrinc is Kossuth-díjat kapott. A következő esztendők díjazottjai között a kommunista rendszer mellett kiállók voltak, mint Darvas József, Dobozy Imre, Hidas Antal és Mesterházi Lajos. A díjazás ellenére Németh László Galilei című drámáját levették a Katona József Színház műsoráról, Magyar műhely címmel tervezett tanulmánykötete nem jelenhetett meg, és tanulmányainak Sajkódi esték című kötete is csak 1961-ben juthatott el az olvasó elé. A forradalom leverése után években az alkotó munka egyáltalában nem szünetelt, de az akkoriban született művek többnyire csak évekkel később juthattak el a nyilvánosság elé. „A forradalom leverése és a hatvanas évek első fele közötti jó félévtizedben az alkotó munka egyáltalában nem szünetelt, semmiféle bénultság nem volt érzékelhető, igaz, az akkoriban született művek többnyire csak évekkel később juthattak el a szélesebb nyilvánosság elé” – állapította meg Pomogáts Béla. /Pomogáts Béla: Az irodalom (látszólagos) veresége – a magyar forradalom után. = Erdélyi Helikon (Kolozsvár), 2009. máj. 25. – 10. sz. / Emlékeztető: Tamási Áron Gond és hitvallás című nyilatkozata nem jelenhetett meg, azonban kézzel másolva terjesztették éveken át.

2009. június 22.

A színház és a halál a témája a június 20-án kezdődött zágrábi EUROKAZ színházi fesztiválnak, amelyet 1987 óta rendeznek meg, és melyen idén hét ország, köztük Magyarország művészei lépnek föl. A rendezvényen Najmányi László író, színházművész Az ember, aki színház volt címmel tart előadást és videoprojektet vetít Halász Péterről, a világszerte ismert független magyar színházművészről, avantgárd íróról. Halász Péter 1969-ben saját színházat alapított Kassák Ház Stúdió néven. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, a színház működési engedélyét megvonták, így csak titokban működhetett tovább. Az együttes tagjai emigráltak, majd Squat Színház néven Nyugat-Európa számos városában játszottak, később New Yorkban telepedtek le. A Squat Theatre-t az 1980-as években New York 10 legfontosabb kulturális intézménye egyikeként tartották számon. Halász 1991-ben visszatért Magyarországra, a budapesti Katona József Színházban és más színházakban is rendezett. Halász Péter három évvel ezelőtt New Yorkban meghalt. /Halász Péter emlékezete Zágrábban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2009. augusztus 10.

Elhunyt Cseh Tamás előadóművész, énekes, zeneszerző, életének 67. évében, tüdőrák következtében érte a halál augusztus 7-én. Cseh Tamás /sz. Budapest, 1943. jan. 22./ 1970 körül kezdett dalokat írni, ebben társa Bereményi Géza író, filmrendező volt. Első lemezük 1974-ben jelent meg Levél nővéremnek címmel, ezt számos további album követte. A művész 1974-től a Huszonötödik Színházban, majd a Várszínházban, 1982-1998. között a Katona József Színházban adott önálló esteket. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, emellett számos filmben szerepelt. /Elhunyt Cseh Tamás előadóművész. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998