udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kemeny Janos Kozmûvelõdesi Egyesulet (Szaszregen)

1995. június 21.

Az EMKE, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság és a maroshévízi Kemény János Alapítvány meghívója szerint jún. 24-én Marosvécsen leleplezik Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. A felirat magyar, román és német nyelven hirdeti: "Báró Kemény János, az író és az áldozatkész irodalompártoló jóvoltából az Erdélyi Helikon írói közössége ebben a kastélyban tartotta évi találkozóit 1926 és 1943 között." Ezt a szervezési formát azóta sem tudta feléleszteni a romániai magyar íróközösség, írja Komán János. 1945 után a klánszellem lett az uralkodó és ez ma is él. Marosvécs szelleme egy nyitott írótársadalmat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1999. június 8.

Száztíz éve született Székelyzsomborban Nyírő József író. Az évforduló alkalmából a Szászrégeni Művelődési Hét keretében a Kemény János Közművelődési Társaság Nyírő-estet rendezett. Máthé Éva újságíró tartott előadást az íróról, aki 1971-ben államvizsga-dolgozatát Nyírő József munkásságáról írta. /Demeter Judit: Nyírő József-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./ Nyírő József /Székelyzsombor, 1889. júl. 18. - Madrid, 1953. okt. 16./

2000. szeptember 23.

Szept. 23-án Kemény János-emlékplakettet avatnak Szászrégenben az Ifjúsági Klub (volt bálház) falán. A mecénás író, a helikonisták marosvécsi házigazdája tiszteletére elhelyezett plakettet Baróthi Ádám szobrászművész készítette. Az ünnepi esemény alkalmával irodalmi rendezvényen idézik fel a klubban Kemény János alakját, életművét. Az íróról Sebestyén Mihály történész beszél a Kemény János Művelődési Társaság szervezte ünnepségen, közreműködnek marosvásárhelyi színművészek - Farkas Ibolya, Kilyén Ilka, Kozsik József és Kozsik Ildikó - valamint a Kővirág együttes. /Kemény János-megemlékezés Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án Szászrégenben Kemény Jánosra, a mecénás báróra emlékeztek. Nagy András alpolgármester idézte fel emlékét, magyar és román nyelven köszöntve a nagyszámú közönséget, akik között ott volt Kemény Miklós és a család többi leszármazottja. Böjte Lídia, a helyi Kemény János Közművelődési Egyesület egyik vezetője szerint az esemény /hogy ünnepelhettek/ győzelem a szűklátókörűség fölött. Az író arcmását megörökítő emlékplakett Baróthi Ádám szobrász alkotása, ez már az ötödik hasonló jellegű emlék, amelyet önzetlenül ajánlott fel a város és a környék közművelődésének. A rendezvény szervezői között volt a nemrégen alakult Helikon Kemény János Alapítvány. Kemény János küzdelmes életéről, munkásságáról Sebestyén Mihály beszélt. Az Erdélyi Helikon házigazdája, a kisebbségi magyar irodalom fáradhatatlan szervezője jelentős író is volt. Kemény János írásaiból és a helikoni írók műveiből marosvásárhelyi színművészek adtak elő. /Bölöni Domokos: Kemény János-emléknap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2001. május 25.

Szászrégen városa is tisztelgett a száz esztendeje születetett Németh László emléke előtt. Május 23-án a Kemény János Művelődési Társaság meghívására kolozsvári vendégek idézték az író munkásságát: Cseke Péter egyetemi tanár a Korunk legfrissebb, Németh Lászlónak szentelt számát mutatta be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője kiemelte, hogy Németh Lászlót olvasni élmény, esszéi pedig egyfajta lexikonként is minősíthetők, hiszen alig van olyan fejezete a művelődéstörténetnek, amelyről Németh László ne írt volna. Lőrincz Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának diákja az író és Tamási Áron kapcsolatáról szólt. /(sbá): Szászrégen is ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. július 18.

A kolozsvári tudományegyetem újságíró szakos hallgatói Németh László életművéről készült dolgozatait közölte a Művelődés /Kolozsvár/ idei ötödik száma, jelezte Szabó Zsolt főszerkesztő. Szászrégenben a Kemény János Művelődési Egyesület szervezte évfordulós ünnepi megemlékezésen nem csak Németh László életművének, de a magyar irodalomnak is sok új barátot sikerült szerezni. /(b.d.): Diákok Németh Lászlóról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2002. február 23.

Febr. 21-én Sütő András munkásságáról tartott előadást Horváth Arany kolozsvári közíró Szászrégenben, a művelődési házban. A Kemény János Művelődési Társaság által szervezett rendezvényre meghívták Sütő Andrást is, de egészségi állapota miatt nem lehetett jelen. Horváth Arany elismerően, csodálattal szólt az Anyám könnyű álmot ígér című könyvéről, valamint a drámáiról. A művek üzenetét, a szülőföldön való megmaradás, az anyanyelv, népi kultúránk ápolásának fontosságát, saját hitvallását, bizakodását is kifejezve tolmácsolta. Szép számmal voltak jelen, de Böjte Lídia tanárnő, a társaság elnöke szomorúan állapította meg, hogy a fiatal értelmiségiek hiányát. /Szász Edith: Irodalmi est Sütő Andrásról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2002. március 8.

Szászrégenben a városi könyvtár és a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében márc. 6-án irodalmi estet tartottak, meghívták Káli Király Istvánt, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatóját és Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárost, történészt. Káli Király István ismertette a Mentor Kiadó sorozatait, a most indított, egy-egy várost bemutató sorozatot, amelynek első kötete Torda múltját, régi arculatát idézi fel, valamint azokat a történelmi jellegű munkákat, amelyek 1999-től az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. A könyvkiállítással egybekötött találkozón az Erdély emlékezete sorozat öt kötetét, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Benkő Károly Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, valamint A Maros megyei magyarság történetéből című köteteket mutatták be. Pál-Antal Sándor a Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című kötetét bemutatta az olvasóknak. /Antal Erika: Kötetek a múltról. Irodalmi estet tartottak Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2002. november 5.

Nov. 6-án Szászrégenben a könyvtár nagytermében Arany János halálának 120. évfordulója alkalmából szervez irodalmi estet a Kemény János Művelődési Társaság. Vendégük dr. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. /Arany János-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2003. március 7.

Márc. 5-én az 1848-as szabadságharcról tartott előadást Sebestyén-Spielmann Mihály a Szászrégenben, a helyi Kemény János Művelődési Társaság szervezésében. A társaság elnöke, Böjte Lívia elmondta, havonta szerveznek művelődési eseményeket, melyeken 2003 folyamán többnyire Kemény munkásságát népszerűsítik. Március végén Boér Ferenc kolozsvári színművész Dsida-estjével lép a szászrégeni magyar közönség elé. Áprilisban Szenkovits Dezső lesz a meghívott, aki végigjárta Kőrösi Csoma Sándor nyomdokait egészen Dardzsilingig. Szeptemberben a magyar középiskolásoknak Kemény János prózamondóversenyt szerveznek./Antal Erika: Keményt népszerűsítik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2003. április 22.

Szászrégen az 1926-ban közigazgatásilag is egyesített Szász- és Magyarrégenből, majd az 1956-ban hozzácsatolt Abafája és Radnótfája falvakból állt össze. Az 1994-ben megyei jogú városi rangot elnyert Szászrégenben egy évtizeddel Trianon után is egyenlő arányban éltek magyarok, románok és szászok. Utóbbiakból mára csak mutatóba ha maradtak néhányan. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 36 hatezer lakosú kisváros mintegy 30 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Nagy András, a második mandátumánál tartó alpolgármester leszögezte: A város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések lakosságát igen érzékenyen érintette a gazdaság lassan másfél évtizede tartó mélyrepülése. Magas a munkanélküliség, ezért nagyok a szociális gondok. Folyamatos az elvándorlás, a 92-es népszámlálás adataihoz képest most négyezerrel kevesebb lakost számoltak össze a városban. A hiány felét a magyarok teszik ki, akiknek zöme fiatal, és Magyarországon vállalt munkát, ahonnan a többség számára már nincs visszaút. A 21 tagú városi tanácsnak a héttagú RMDSZ-csoport a legerősebb frakciója. Legutóbb a Petőfi-szobor felállítását akadályozta meg a többi tanácsos, holott előzőleg már hosszas egyeztetés folyt ez ügyben. Egyetlen magyar vonatkozású köztéri szobor sincs a városban, holott csak az utóbbi évtizedben három román személyiségnek állítottak emlékművet a központi parkban. A városban élő magyarok eddig nem tudták elérni, hogy a helyi Radio Son adásaiban legyen magyar nyelvű műsorok is. Tavaly ősztől állandósult a gyógyszerhiány. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános a hatalom által meghatározott legutolsó pillanatban vetette le a talapzatáról a Wass Albert-szobrot. Most meg azért zaklatják s fenyegetik 5-től 250 millió lejig terjedő pénzbüntetéssel, mert a szobor talapzatát építkezési engedély nélkül állíttatta fel. Pakó egyébként a templom előtti kertben valóságos szoborparkot hozott létre, Márton Áronnak egész alakos szobrával szemközt a szóban forgó Wass-büszt mellett egy Petőfi-mellszobor is áll. A magyarrégeni református templom előtti téren pedig Koós Ferencnek és az 56-os mártír-lelkésznek, Horváth Lászlónak állítottak emléket. Pakó plébános a kilencvenes évek szórványkollégiumot hozott létre, ahol a Régen vonzáskörzetében élő, illetve a környező megyékből származó iskoláskorú gyerekeket látnak el, akik jelenleg 95-en vannak. A városban van kulturális élet, amelyet a Böjte Lídia magyar szakos tanárnő által vezetett Kemény János Művelődési Társaság szervez. /Szentgyörgyi László: Szászrégeni magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

2003. szeptember 8.

Szept. 6-án a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány kezdeményezésére több helyszínen emlékeztek Kemény János író, irodalomszervező, mecénás életművére, születése századik évfordulója alkalmából. A Teleki Tékában nyílt centenáriumi kiállítás. Kemény János örökségét könyvei, fényképek és jellegzetes dokumentumok tükrében mérhették fel az érdeklődők. Marosvécsen a Budapestről érkezett Kemény unokák, a többi vendég /köztük Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke/ csatlakozott a népviseletbe öltözött vécsiek hosszú menetéhez, akik református papjukkal az élen vonultak koszorúzni. Nagy Miklós Kund, a Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriumának alelnöke idézte meg Kemény Jánost, író barátainak szavaival jellemezve: "Az igazi ember volt, az igazi helyen" (Tamási), akinek "elévülhetetlen és legnagyobb alkotása a Helikon" (Molter), de megannyi más maradandót is köszönhetünk neki. Pomogáts Béla megemlékezésének A fejedelem címet adta. Az, akit most megidézünk, "fejedelmek utóda - mondotta. - Kettős értelemben is: Kemény Jánosé, a tragikus sorsú erdélyi fejedelemé és Kemény Zsigmondé, a magyar irodalom egyik fejedelméé. Maga is fejedelem, azaz szuverén úr, de ő már a kultúra és az erkölcsiség világában." Végül a Helikon- Kemény János Alapítvány, a Magyar Írószövetség, a szászrégeni Kemény János Közművelődési Egyesület, illetve a városi RMDSZ szervezet, a maroshévízi Kemény János Líceum és Alapítvány és mások koszorúi, virágai lepték be a sírt. Délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban nyílt kiállítás, Hunyadi László plakettjei kerültek a közönség elé, 34 író és szellemi kiválóság arcmása domborműként tekint le a falakról. Hunyadi László arra vállalkozott, hogy megmintázza mind az 55 egykori helikoni író arcképét. A művész novemberben tölti 70. életévét, alkotóereje teljében van, keményen, rendszeresen dolgozik, nagy, köztéri feladatai mellett a portrékat is készíti. A Kultúrpalotában ünnepi műsor következett. A Kilyén Ilka színművésznő vezette műsorban Adamovits Sándor kuratóriumi elnök beszélt a Helikon-Kemény János Alapítvány eddigi megvalósításairól, Pomogáts Béla felidézte az íróval lezajlott két személyes találkozásának élményét. Sütő András, a Helikon-Kemény János Alapítvány tiszteletbeli elnöke hosszabb eszmefuttatásban mondotta el, mit jelentett számára egykor és ma az a kitűnő ember, akit most ünnepelnek. Színvonalas művészi műsorral ért véget az emlékezés. /N. M. K.: Centenáriumi ünnepségsorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2003. november 24.

Szászrégenben nov. 22-én Ki mit tud Kemény Jánosról? címmel irodalmi vetélkedő zajlott általános iskolások számára, a helybéli Kemény János Művelődési Társaság szervezésében. A zsűri egyik tagja Adamovits Sándor, a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány elnöke volt. /Fábián András: Kemény-vetélkedő Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2004. március 6.

Szászrégenben van közönsége a gyakori író-olvasó találkozóknak, az évfordulós megemlékezésnek és könyvbemutatóknak. A helyi Kemény János Művelődési Társaság és a Városi Könyvtár szervezi a kulturális esteket. Többek között Böjthe Lídia és Demeter Judit rendezik, szervezik a műsorokat. Márc. 2-án Horváth Arany volt a vendég. Egy héttel korábban Nagy Miklós Kundot, a Népújság Múzsa rovatának szerkesztőjét látták vendégül, aki Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című beszélgetőkönyve, illetve Maszelka János- kismonográfiája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ kapcsán folytatott párbeszédet az érdeklődőkkel. /Van olvasó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2006. szeptember 26.

Szeptember 27-én Szászrégenben bemutatják Bíró Dónát helytörténész Szászrégen és vidéke – településtörténeti adalékok című kötetét. Szervezők: a Kemény János Művelődési Társaság és a Szászrégeni Városi Könyvtár. /Könyvbemutató Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

2006. október 2.

Szeptember 30-án sokan gyűltek össze a magyarság kultikus helyeinek egyik legszebbikén. Marosvécsen a marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében emlékünnepség zajlott. 80 éve alakult meg az Erdélyi Helikon, 1926. július 16-18. között első alkalommal gyűltek itt össze az erdélyi magyar irodalom kiválóságai. Először Adamovits Sándor, az alapítvány elnöke szólt, majd a község nevében Ördög Ferenc polgármester köszöntötte a jelenlevőket. Böjthe Lídia, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság elnöke az évforduló tiszteletére szervezett szavalóverseny öt középiskolás nyertesét mutatta be, majd Márk Attila kiváló brassói zeneszerző és gitáros következett. Adamovits Sándornak a helikoni nagyasszonyokról írt, nemrég megjelent kötetét Kovács Emese tanárnő ajánlotta a népes hallgatóság figyelmébe. /N.M.K: Ünnepség a marosvécsi kastélykertben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2006. október 19.

Dicsőszentmárton szépen felújított, magyar művelődési központtal – az egykori zsinagógával – rendelkezik. Dr. Kakassy Sándor elmondta, egyik legfontosabb mostani rendezvényük a minapi közös, magyar-zsidó múzeumavató volt. Legközelebb október 23-án rendeznek ünnepélyt, előreláthatólag fotókiállítással gazdagítva, és most alakul a Sárga rózsa nevet viselő nyugdíjasklub is. November 5-11-e között tartják a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. Október 22-én ünnepelik a helyi Sipos Domokos Művelődési Egyesület kórusa fennállásának 15. évfordulóját, a hónap végén pedig a helyi népszínház utazik Gyergyószentmiklósra, a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozóra. Szászrégenben működik a Tamás Ibolya által vezetett bábcsoport és gyakorol az Ölvedi Rozália vezette néptánccsoport is. A szászrégeni Kemény János Társaság minden hónapban új rendezvénnyel jelentkezik, legutóbb Bíró Donát monográfiáját mutatták be. Marosludason, amint Tóth Sándor tanár és szervező tájékoztatott, legközelebbi rendezvényük november 11-én lesz, a helyi Hajdina Néptánccsoport fennállásának hetedik évfordulóját ünneplik Egy álom és három a tánc címen. A néptánccsoport a Művelődési Ház égisze alatt működik. A jövőben turnéra indul a tánccsoport, körbejárják a vidéket, de meghívást kaptak Korondra és Holtmarosra is. Novemberben dr. Keszeg Vilmos professzor A Mezőség babonái című kötetét mutatják be. Október 23-án koszorúznak a marosludasi temetőben. A marosvásárhelyi Ariel Színház három bérletes előadással jelentkezik Nyárádszeredában. Nyárádszeredába várják a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat is. /(N. B.): Virtuális kultúrkör, avagy vidéki évadkezdés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2008. január 10.

Wass Albert születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából szervezett január 8-án emlékestet a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság. Böjte Lídia főszervező elmondta, hogy az első irodalmi estet, amelyet Wass Albertnek és munkásságának szenteltek, ugyancsak Szászrégenben szervezték meg 1997-ben. Azóta nem múlnak el évek anélkül, hogy a helikoni írói közösség marosvécsi találkozóin ne esne szó a költő- íróról. Szellemisége tovább él a Maros völgyében (de nem csak ott), hiszen Wass Albert legtöbb művében e táj embereinek állít emléket, tette hozzá a tanárnő. Kilyén Ilka színművésznő nyújtott ízelítőt Wass Albert verseiből, prózájából. Az író, költő életútját Antal Rozália magyar szakos tanárnő ismertette. Nagy Pál irodalomtörténész Wass Albert erdélyiségéről szólt a jelenlévőkhöz. /Berekméri Ildikó: Wass Albertre emlékeztek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2009. március 11.

Szászrégenben a helyi Kemény János Művelődési Egyesület felkérésére Józsa Miklós tartott előadást Berde Mária írónőről. Az előadó Berde életpályájának felvázolása mellett kiemelten foglalkozott Nagyenyed és kollégiuma meghatározó szerepével az írónő életében. /B. B.: Enyedi est Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2009. szeptember 1.

Hosszú per után újabb ingatlan birtokába juthat a szászrégeni magyar közösség. Nemrég sikerült az RMDSZ központban levő székházát megvásárolni, hamarosan a Kemény János Művelődési Egyesület átveheti a szászrégeni Magyar Kisiparosok Egyesületének volt székházát, amelyet 1948-ban önkényesen államosítottak. A Magyar Kisiparosok Egyesülete még életben levő két volt tagjának, Fábián Andrásnak és Jenei Árpádnak köszönhetően sikerült előkeríteniük azt a dokumentumot, amely igazolta, hogy az épületet valóban kisajátították. Ugyanakkor az is igazolást nyert, hogy a kisiparosok egyesületének megszüntetése után a szászrégeni olvasókörhöz került az ingatlan. A rendszerváltást követően létrejött Kemény János Művelődési Egyesületnek pedig sikerült azt is bizonyítania, hogy az olvasókör jogutódja. Remélhetőleg a bizottság kedvezően dönt, és akkor az ingatlan a Kemény János Művelődési Egyesületé lesz. /Visszakaphatja székházát a Magyar Kisiparosok Egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998