udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kemeny Zsigmond Alapitvany

1991. június 8.

Tavaly a zűrzavaros helyzetben több ezer erdélyi fiatal jelentkezett felvételire különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, közülük 1125 be is jutott. Ezzel olyan kérdések vetődtek fel, amelyek az elkövetkezendő 4-5 évre behatárolják a további magyarországi teljes képzést. Ösztöndíjat ugyanis csupán 100 hallgatónak irányoztak elő. A bonyodalom az ún. c kategóriából adódott, amely szerint azon határon túli hallgatók, akik gondoskodnak saját ellátásukról és ezt igazolják, szintén felvételizhetnek. Nagyon sokan szereztek papírt, hogy egy magyarországi család vállalja eltartásukat és több mint háromezren felvételiztek. A vizsgák után kiderült, hogy valójában nagyon kevesen vannak, akiket ténylegesen befogadott egy család, ezért többszáz kérvény futott be Kemény Zsigmond Alapítványhoz, a Művelődési Minisztériumba, hogy segítsenek a parkokban, metróállomásokon alvó, pénz nélkül nyomorgó erdélyi magyar hallgatókon. Politikai ügy is lett belőle, az ellenzéki pártok támadtál a kormányt, miért csábított át ennyi diákot. Végül, nagy erőfeszítések árán, sikerült a Márton Áron Kollégiumba elhelyezni a budapesti egyetemekre bejutott erdélyi hallgatók jó részét. Ennek két negatív vetülete van. Az egyik: aránylag kevesen tanulnak olyan szakon, amely Erdélyben hiányszakmának számít, másrészt az anyagi megterhelés annyira kimerítette a segély-alapítványokat, hogy egyéb fontos oktatási kiadásokra nem futja. Így például beszűkült a részképzés és a posztgraduális képzés lehetősége. Mindezek miatt korlátozni kell a jövőben a magyarországi telkes képzést, elsősorban a hiányszakmákra kell helyezni a hangsúlyt. /Bíró István: Magyarországra felvételizők figyelmébe. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 8./

1992. július 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. február 18.

Nisztor Tinka hazament Pusztinára, édesanyját meglátogatni, az újságíró vele tartott. Tinka Budapesten néprajz szakos egyetemista. Elmondta, hogy akik a Kemény Zsigmond Alapítványtól kapnak ösztöndíjat, azok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy tanulmányaik elvégzése után hazatérnek. De ez szinte semmire nem kötelez. A legtöbben ott akarnak maradni. Sok csángó fiatalt segítettek abban, hogy Magyarországon tovább tanuljanak, de a legtöbb nem tud megfelelni a követelményeknek, sokan közülük pedig inkább munkát vállalnak, pénzt akarnak keresni. - A csángó falvakból számottevő az elvándorlás, sokan költöznek Székelyföld városaiba. /Ferenc Csaba: Moldvai magyarok otthon és idegenben. Bolyongás Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16., 17., 18./

1995. április 7.

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Egyed Albert vezette határon túli magyarok főosztályának elődje, az etnikai és nemzetiségi főosztály hozta létre a határon túli magyarok ösztöndíjtanácsát, melyben részt vesznek a kinti magyar szakmai szervezetek. A költségvetésből 1992 óta különítenek el erre a célra egy összeget, 1994-ben ez 167 millió forint volt, 1995-ben ennyi. Az idei tanév első félévében teljes képzésben 1656 határon túli magyar diák tanul Magyarországon /Romániából 595, Jugoszláviából 474, Ukrajnából 240, Szlovákiából 218, Szlovéniából 5, Horvátországból 10, Kazahsztánból 3, Ausztriából, Litvániából és egy ujgur diák Kínából/ és 108 olyan egyetemista és főiskolás, akikről a minisztériumban nem tudják, milyen állampolgár, mert a nyilvántartás hiányos. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány szintén ad ösztöndíjat, idén 108 főnek. /Magyar Nemzet, ápr. 7./

1996. július 3.

Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1997. október 15.

Borbély Zsolt Attila írásában támadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, mondván, a kongresszuson úgy viselkedett, mint egy ügyetlen ellenzéki politikus: hibavadász módon politikai ellenfeleinek csak elszólásaival foglalkozott, "miközben a kritika érdemi részét teljességgel reflexió nélkül" hagyta. Markó Bélát az ülésvezető elnök védte meg azzal, hogy nem adott szót a személyükben érintetteknek, és a kinyomtatott kongresszusi napirendre való hivatkozással nem kért szavazást a beszámolókról. Markó Béla az előző SZKT-üléseken is hasonló technikát alkalmazott a kritika elhárítására. - Borbély Zsolt Attila a Kossuth Rádióban is összefoglalt kongresszusi felszólalásában elmondta: az erdélyi magyarságnak, amennyiben nem kíván beolvadni a román többségbe, jogi garanciákkal kell körülbástyáznia létkereteit. "Természetszerű, hogy az általa választott stratégia a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómiarendszer azon elemeire kell koncentráljon mindenekelőtt, melyek a jelenlegi demokratikus alkotmányjogi szabályok mellett is lehetségesek". A kolozsvári RMDSZ-konferencia központi célkitűzései között szerepelt Székelyföld területi automómiája és a belső választások megtartása. A Markó Béla által irányított RMDSZ-vezetés azonban újabb két évig tétlenkedett ezen a területen. Az elnöki beszámoló nem tartalmazott indoklást a késlekedésre, ezért Borbély Zsolt Attila javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla beszámolóját. Markó Béla erre személyes jellegű támadással válaszolt, mondván, Borbély Zsolt Attila - mivel ösztöndíjkérelmére évente pozitív választ kapott - az RMDSZ pénzén rágalmazza a szövetséget. Borbély Zsolt Attila nem kapott szót, hogy válaszoljon erre, azért kénytelen a nyilvánossághoz fordulni. Borbély Zsolt Attila ösztöndíját ugyanis a Kemény Zsigmond Alapítvány folyósította, újabb képzésére /az ELTE politológia szakának hároméves PhD tanfolyamára/ pedig az Erdélyi Múzuem-Egyesület, így nem lehet szó arról, hogy Markó Béla bírálta volna el ösztöndíjkérelmét. Borbély Zsolt Attila feltette még a kérdést, hogy az ösztöndíj tanulmányi célú avagy a politikai lojalitás megvásárlására szolgáló zsold? /Borbély Zsolt Attila: A tényszerűség kedvéért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998