udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kereszteny Elet

1991. október 6.

Megjelent a Vasárnap című katolikus családi hetilap első száma. A Keresztény Élet katolikus folyóirat megmaradt az új lap mellett. /Vasárnap (Katolikus családi újság, Kolozsvár), okt. 6./

1996. december 8.

Az ötvenes évek elején Erdélyben szakadár, kommunistabarát csoport ragadta magához átmenetileg az egyházirányítást, akkor Dénes Anna Szeréna egyike volt azoknak, akik titkos összekötőként működtek az illegális püspök és az állami nyomásnak ellenálló, Rómához hű lelkipásztorok között. Éveken keresztül naponként tette kockára szabadságát azért, hogy állandó futárszolgálatával segítsen megakadályozni a fenyegető egyházszakadást. Az erdélyi papság az ő révén értesült a titokban felszentelt püspök rendelkezéseiről. 1954-ben Kolozsváron lakott - emlékezett meghurcolásáról -, illegális hitoktatást végzett, dec. 2-án éjjel érte jöttek, a Securitate börtönébe vitték, ahol nyolc hónapig egyedül tartották egy fűtetlen cellában. Arra akarták kényszeríteni, hogy másokra tegyen hamis vallomást. A vád tanújaként el akarták vinni egy bírósági tárgyalásra, de kijelentette: ha odaviszik, védeni fogja a vádlottat. Éhségsztrájkot kezdett, kijelentette: akkor hagyja abba, ha nem kényszerítik mások elleni hamis vallomástételre. Sokszor csukták jéghideg sötétzárkába. 1956. márc. 17-én a kolozsvári katonai törvényszék tíz évre ítélte, ebből hat évet börtönben, négyet pedig a baragani pusztaságban töltött, száműzetésben, egy vályogkunyhóban. A többi apácával és pappal együtt megjárták a nagyobb börtönöket. Kenyeret ritkán láttak, vizet kimérve kaptak, naponta 4-5 decit, ezt kellett beosztani tisztálkodásra és ivásra. Ősszel elvették a meleg ruhát és májusban visszaadták. A legkisebb fegyelmi vétségért, hangos beszédért azonnal bilincs, gúzsbakötés járt. Szabadulása után Kolozsváron ugyanott folytatta lélekmentő munkáját, ahol letartóztatásakor abbahagyta. - A diktatúra bukása után Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke kereste fel őt, hogy ünnepélyes keretek között átnyújtsa neki a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. /Hetényi Varga Károly: Dénes Anna Szeréna szociális testvér, Gyulafehérvár. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 8./ Hetényi Varga Károly Akiket üldöztek az igazságért címmel gyűjti és kötetekbe szerkesztve kiadja a katolikus egyház tagjainak a kommunista rendszerben történt meghurcolásának adatait.

1998. március 29.

Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./

1998. október 25.

Okt. 11-én Nagykárolyban a Fatimai Szűzanya-templomot Reizer Pál szatmári érsek kegytemplommá nyilvánította. Sokan zarándokolnak el ebbe a templomba. A templomban levő Fatimai Szűzanya-szobrot Svájcból kapták. /Keresztény Élet (Budapest), okt. 25. - VI. évf. 43. sz./

1998. október 25.

A magyar egyházmegyék közül a szatmárit darabolta fel a legjobban a trianoni döntés, a püspökség négyfelé szakadt: az anyaországon kívül Szlovákiához, Ukrajnához, Romániához kerültek plébániái. Reizer Pál szatmári püspök fontosnak tartja a hívekkel való kapcsolattartást. Ezt segíti vértanú elődjéről elnevezett Scheffler János Lelkipásztori Központ Laikus Irodája, amely nemrég egyházmegyei felmérésbe kezdett. Munkatársaik valamennyi egyházközséget és szervezetet felkeresik. Az egyházmegyében lelkigyakorlatos ház is működik. Másfél éve internátus indult a püspökség székhelyén. Az egyházmegye könyveket jelentet meg, saját kalendáriumuk van. /Czoborczy Bence: Papi arcélek. "Krisztus szeretete sürget minket" Reizer Pál szatmári megyéspüspök. = Keresztény Élet (Budapest), okt. 25. - VI. évf. 43. sz./

1998. december 27.

A nagyváradi egyházmegyében 109 ezer római katolikus él. Az egyházmegyében 58 plébánia van, 74 pap /1997-ben 7 újmisés volt/, 4 szerzetes és 51 apáca, az egyházi iskolában 222-en tanulnak, a 3 katolikus óvodának 148 óvodása van. 1997-ben 685 keresztelés és 1190 halálozás volt, tehát a fogyatkozás 505 fő. /A Nagyváradi Egyházmegye múltja és jelene. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 27./

1999. március 21.

A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia márc. 8-i üléséről tájékoztatást adott ki a papok és a hívek részére. A Püspökkari Konferencia több ízben meghívta a pápát A román ortodox egyház elképzelése az, hogy csak Bukarestbe hívja meg a pápát. A márc. 8-i tájékoztatója pontatlan adatokat tartalmaz, például: "a Szentatya romániai látogatásának helyszínét január 15-én határozták meg". Valójában a megbeszélések még mindig nem zárultak le. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia kéri, hogy ne korlátozzák térben és időben a pápalátogatását. Az ökumenikus légkör nem zárja ki, hogy a pápa Kolozsvárra is ellátogasson. A katolikus püspökök arra kérik híveiket, ha a pápa mégsem látogat el Erdélybe, akkor vegyenek részt a bukaresti együttléteken. Az ortodox egyházat pedig arra kérik, hogy tegyék lehetővé: az erdélyi, moldvai, havasalföldi katolikusok saját otthonukban fogadhassák a Szentatyát. /A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia sajtóközleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21. - átvette: Keresztény Élet (Budapest), márc. 21./ A Román Patriarchátus Sajtóirodája márc. 8-i közleménye szerint a pápa látogatásának helyszínét jan. 15-én állapították meg. Ezért érthetetlen, hogy "az eredeti megegyezéshez hű román ortodox egyházat igazságtalan és megalázó nyomás és szemrehányás éri azon indokkal, mintha korlátozni akarná a pápa romániai látogatásának helyszínét és időtartamát." "A látogatás esetleges sikertelenségéért azokat terheli a felelősség, akik ártanak a két egyház közötti ökumenikus és testvéri kapcsolatoknak." /A Román Patriarchátus Sajtóirodájának közleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./

1999. március 29.

Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./"

2001. december 16.

Az Erdélyi Püspökséget 1009-ben alapította Szent István király, ebből a századból való a Gyulafehérváron épült első székesegyház is. Ennek helyén létesült a második katedrális is, amelyet valószínűleg Szent László király uralkodása alatt kezdek építeni. A történelem során többször kárt szenvedett és átépítették, így nyerte el mai formáját a gyulafehérvári székesegyház. Több történelmi személyiség nyugszik a templomban, így Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond és Izabella királyné, I. Rákóczi György fejedelem és Martinuzzi György bíboros. A Gyulafehérvári Egyházmegyének - a 2000. évben megjelent jubileumi sematizmus szerint - 500 ezer híve van, 304 temploma, ebből 258 plébániatemplom, 350 papja /közülük 43 nyugdíjas, 111 fő pedig 40 évnél fiatalabb/. /Czoborczy Bence: A Gyulafehérvári Egyházmegyében. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2001. december 16.

Csíkszereda Árpád-kori település, de az ősi múlt ellenére a város központjában szinte csak modern épületek találhatók, ami a Ceausescu-rendszer eredménye. Üdítő kivétel a XVIII. században épült Szent Kereszt-templom, amely már régóta kicsinyek bizonyult. Az épület mögött több mint két évtizede áll az ideiglenes jelleggel épített ún. deszkatemplom. Ennek helyére Makovecz Imre és Bogos Ernő új templomot tervezett, ez lesz a Magyarok Nagyasszonya és a Magyar Szentek temploma. Az új templom jurta-alakú lesz, a fény az üvegkupolán át vetődik az oltárra, s onnan megvilágítja a teljes belső teret. Az alagsorban lesz három tanterem, konyha és több közös helyiség. Csíkszereda főutcájának másik végén épül a másik modern templom, a Szent Ágoston-templom. Az intenzív építkezést 1996-ban kezdték el. A templom csupasz falai között 2001 húsvétján mutatták be az első szentmisét. /Csíkszereda épülő templomai. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2002. május 17.

Máj. 16-tól kezdve az erdélyi olvasók is rendszeresen megvásárolhatják a Keresztény Élet hetilapot, a katolikus családok hetilapját. A napokban tartott nagyváradi sajtótájékoztatón Czoborczy Bence főszerkesztő. Mivel az erdélyi terjesztést a kiadó elsősorban nem üzleti vállalkozásnak, hanem a magyarságért vállalt fontos hivatásnak tekinti, ezért az itteni olvasók jóval olcsóbban, 3000 lejért vehetik meg az újságot. /Keresztény Élet — Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2005. április 16.

A Mindszenty József Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet budapesti hetilap Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulója alkalmából, április 8-án, Kárpát-medence szintű vetélkedőt szervezett a térség középiskolái számára. A Mindszenty életéről és koráról szóló vetélkedőn 70 iskolából mintegy 300 középiskolás diák és azok felkészítő tanárai vettek részt. A legjobb 12 csapat vetélkedője a lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában zajlott, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium (Gyulafehérvár) csapata érte el az első helyezést. A nyertes csapat 2005. pünkösd ünnepén Máriazellbe (Ausztria) zarándokolhat Lezsák Sándor képviselő kíséretében, ahová Mindszentyt először eltemették. (1991. május 4-én azután földi maradványait hazavitték Magyarországra és Esztergomban temették újra.) /A Majláth csapat első helyezést ért el. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2006. május 16.

A Mindszenty Társaság és a Keresztény Élet budapesti katolikus hetilap szervezésében Márton Áron erdélyi püspök születésének 110. évfordulója alkalmából Kárpát-medence szintű középiskolás vetélkedőt rendeztek 2006 tavaszán. A verseny keretében 90, három tagból és egy felkészítő tanárból álló középiskolás csapat fogott munkához, hogy a Keresztény Élet hasábjain megjelenő háromfordulós versenyfeladatokat megoldja. A megfejtések megtalálása Márton Áron püspök életével kapcsolatos ismereteket, illetve a korszak történelmi, politikai, képzőművészeti, irodalmi és zenei tudnivalóinak ismeretét igényelte. A csapatok közül – amelyekben arányosan képviselték az elcsatolt országrészeket is – 27 csapat jutott tovább a lakiteleki kétfordulós döntőbe, ahol május 12-én írásbeli szűrés útján választották ki a legjobb 12 csapatot. Ezek között volt a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumának két csapata. Május 13-án volt a döntő. Tavaly a Mindszenty-vetélkedő első díját a Majláth csapat nyerte, idén a Márton Áron-vetélkedő első díját is a Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Scandicus csapata nyerte. /A Márton Áron-vetélkedő első helyezettjei Lakiteleken. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2006. november 14.

Ünnepelni szeretett volna Budapest az 1956-os szabadságharc félévszázados évfordulóján, október 23-án. Nagy volt az előkészület, de a Gyurcsány-kormány félelme még nagyobb. Féltek a Kossuth téri tüntetőktől, féltek az egész jobboldaltól. A Kossuth teret a rendészet kisepertette. Hogy lehet mindazt, ami előttünk történt, amit saját szemünkkel láttunk, hogyan lehet titkosítani? A Fidesz nagygyűlése után bevetették a rendőrséget, hogy megleckéztesse az embereket. Titkosítani kell nyolcvan évre, hogy kik álltak bátorítólag a nekivadult agresszív rendőrök háta mögött.      A budapesti Keresztény Élet november 5-ei számában jelent meg, hogy Vértesaljai László jezsuita atyát alaposan megverték Gergényi főkapitány legényei. Vértesaljai 1996 és 2002 között a Vatikáni Rádió magyar szekciójának felelős szerkesztője volt. A Vatikáni Rádió az események után azonnal interjút kért az atyától. A magyar és székely himnusz eléneklése után rendőrök rohantak a hazaigyekvő tömegbe. „Mindenkit ütlegeltek – tanúsítja az atya. A jezsuita atya, miután talpra segítették, zászlóval a kezében elindult a rendőrök felé, megtudni, hogy miért verik az embereket. A rendőrök meg is magyarázták: „Húzd be a papot! Ragadd meg!” Berántották maguk közé, másodszor is agyba-főbe verték. A magyar zászlót megtaposták, rajta a lábuk nyoma. – A Fidesz mindent a teljes nyilvánosság elé akar tárni. Vértesaljai László szerint: „Minden felelős magyar embernek, különösképpen a keresztény lelkiismeretünknek nem szabad hallgatnia, jelen kell lennie ott, ahol a lelkiismerete arra szólítja, és soha, soha nem fogadjuk el a hazugságot.” /Plesa Vass Magda: A nyilvánvaló titkosítása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

2009. május 24.

Tizenhetedik alkalommal rendezték meg május 11–16-a között Budapesten a Szent István Könyvhetet, a keresztény könyvkiadók könyvvásárát, amelyen a Vasárnapot és Keresztény Életet kiadó kolozsvári Verbum Egyesület először jelent meg kiadványaival. Kolozsvárról a könyvhétre érkezett Jakab Gábor, a Vasárnap ny. főszerkesztője is, dedikálta köteteit. A könyvhét ünnepélyes megnyitóján, május 11-én a PPKE dísztermében Erdő Péter bíboros bemutatta a könyvhét újdonságait, köztük a gyulafehérvári főegyházmegye jubileumi papi névtárát, Ferenczi Sándor munkáját, a kolozsvári Verbum és a Szent István Társulat közös kiadványát is. /Bodó Márta: Szent István Könyvhét – tizenhetedszer. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 24./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998