udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kereszteny Orvosok Szovetsege /KEOSZ/

1992. március 4.

Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1993. május 7.

Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1994. június 2.

Csíkszeredában tartotta évi közgyűlését a három éve alakult Keresztény Orvosok Szövetsége. Az idei közgyűlésen tisztújítás is történt. Bocskay István professzort, a marosvásárhelyi I-es számú fogászati klinika vezetőjét újra megerősítették elnöki funkciójában, a szövetség titkárának dr. Brassai Attila egyetemi tanársegédet választották. A bűvölő taglétszám /megalakuláskor 67, ma 330/ két alelnök lesz, Földes Béla neurológus, valamint dr. Kádár Rezső gyulafehérvári sebészprofesszor. Megjelent a tagság által igényelt Értesítő első száma. A különböző tagszervezetek munkájából kiemelhető, hogy a kovásznaiak rendelőintézetet tart fenn, ahol a rászorulók számára ingyenes konzultációt biztosítanak. Szatmárnémetiben a dr. Szentes Árpád főorvos vezette fiókszervezet a humanitárius tevékenység mellett nevelőmunkát végez az iskolákban. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

1995. május 14.

Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

1999. június 1.

1991. április elején Gyulafehérváron megalakult a Keresztény Orvosok Szövetsége. Elnöke Bocskay István professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogászati tanszékének vezetője. A szövetség június 5-én Csíksomlyón tartja idei közgyűlését. Bocskay professzor elmondta, hogy hatvan lelkes orvos, egyetemi tanár hozta létre az egyesületet. Az évek folyamán a tagság létszáma 350-re duzzadt. Az egyesület főként svájci kapcsolatai révén sok segélyt hozott be az országba, ezenkívül előadásokat szerveztek. Évente szerveznek találkozót. Idén az előadók valláserkölcsi és orvosi, etikai kérdéseket fognak taglalni. Utána következnek a beszámolók és a vita. - Bocskay István október elsejéig még tanszékvezető, utána nyugdíjba vonul, de konzultáns professzor marad. Kovács Dezső kollegája a vezetése alatt doktorált, s Bocskay István reméli, hogy Kovács Dezsőt kinevezik tanárnak, és a marosvásárhelyi szájsebészeti klinikát is vezetni fogja. - Az országban ez az egyetlen tanszék, ahol magyar fogászati oktatás folyik. Jönnek magyarországi diákok, akik tandíjat fizetnek, és felvételi nélkül jönnek ide, inkább ugródeszkának tekintik a marosvásárhelyi fogászati katedrát, 3-4 évet itt végeznek, majd átmennek valamely magyarországi egyetemre. Ilyenkor csökken a csoportlétszám. A tanszék anyagi helyzete katasztrofális. 1998 szeptembere óta nem kapták meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagot. Március óta a normán felüli előadásokat sem fizetik meg. /Máthé Éva: Keresztény orvosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2002. október 28.

Okt. 26-án Székelyudvarhelyen tartotta (a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány támogatásával) tudományos ülésszakkal egybekötött évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége. A közgyűlés, illetve az ülésszak közel 80 résztvevője (köztük anyaországi előadók) figyelmének középpontjában ez alkalommal a család állt. Dr. Makó Imre budapesti professzor Konfliktusok megelőzése és kezelése áldozatos szeretettel címmel tartott előadást, dr. Feszt György marosvásárhelyi professzor pedig a szenvedélybetegségeknek a családra gyakorolt hatásáról értekezett. Dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos Hargita megye 1970-2000-es demográfiai adatait ismertette. Nagy érdeklődés övezte Csató Béla marosvásárhelyi főesperes és Gede Ildikó székelyudvarhelyi református lelkész családi vonatkozású előadásait is. /A családra figyelve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

2002. november 7.

A Keresztény Orvosok Szövetsége közelmúltban tartott tudományos ülésszakán dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos Hargita megye 1970 és 2000 közötti demográfiai adatairól tartott előadást. A megye lakosságának 84,6%-a magyar, 14%-a román, 1,2%-a roma, 0,1%-a német. A megyében 1970-ben a hatvan éven felüliek száma az összlakosság számához viszonyítva 15% volt, 2000-ben pedig 18,8%. 1970-ben a megyében 6311 újszülött jött világra és 2931 személy hunyt el. 2000-ben csak 3440-en születtek, és 3561 személyt temettek, tehát az elhalálozások száma meghaladta a születésekét. 1970-től a megye lakossága 19.941 személlyel csökkent, s ebből 18.222 személy más országokba telepedett le. Hargita megyében 1989-ben a művi abortuszok száma 1751 volt, 1990-ben pedig 8067, ami hétszer nagyobb az előzőnél. 2001-ben az abortuszok száma 3384, a szülések száma pedig 3448 volt. 1984 és 2001 között 86.782 magzatelhajtást végeztek, ami azt jelenti, hogy két Székelyudvarhely nagyságú város népességével lett szegényebb az erdélyi magyarság. A nők tíz százaléka a művi beavatkozás után sterillé válik. /Fülöp D. Dénes: Megdöbbentő demográfiai adatok. Megyénkben 86.782 magzatot hajtottak el. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./

2003. június 4.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya újjáalakulása óta XIII. tudományos vándorgyűlését május 29-31. között Sepsiszentgyörgyön tartotta. Ötszáznál több résztvevő előtt 15 szakosztályban 180 dolgozatot és posztert mutattak be. Továbbképző tanfolyamok, a Keresztény Orvosok Szövetségének, valamint az EME-szakosztálynak a közgyűlése, fogadások, könyv- és gyógyszerbemutatók, kirándulás színezték a műsort. Érdeklődésre tarthat számot a Szegeden élő Obál Ferenc nyugalmazott professzor bemutatott kötete: Erdély és az orvostudomány szolgálatában. Emlékeim a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésről (Csíkszereda, 2003). /G. Gy.: EME orvostudományi ülés Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2003. október 10.

Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2004. március 20.

A modern pszichiátria kérdései címmel kezdődött meg márc. 19-én a Philothea Klub, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Stúdium Alapítvány által szervezett V. Keresztény Orvosok Találkozója. A háromnapos rendezvényen a depresszióról és az öngyilkosságról tartanak előadást neves magyarországi szakemberek. Belényesi Gabriella főszervező elmondta, hogy nemcsak pszichológusokat, pszichiátereket és családorvosokat, hanem lelkészeket és pedagógusokat is meghívtak a rendezvényre. /Simon Virág: Keresztény Orvosok V. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2004. október 28.

Évtizedet meghaladó tevékenység áll a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) mögött. Tagságának többsége orvos. A MET legfőbb célja a Kárpát-medecében élő, nem csak a magyar népesség egészségi állapotának javítása. A MET konferencia jellegű továbbképzéseket szervez, egy évtized alatt mintegy százötven esetben egyéni támogatást nyújtott a Magyarország határain kívül élő magyar orvosoknak. A MET megalakulását követő évben, 1994-ben igényt tartottak a Magyarország határain kívüliek évi egynél több továbbképző konferencia tartására. Idén a konferencia résztvevői megkapták a MET tízéves történetét ismertető emlékkönyvet, az elnökség névsorával, fényképeivel, a területi egységek – Bácska-Bánát-Szerémség, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati terület – beszámolóival, a létrehozott alapítványok bemutatásával. 1994–2004 között negyedszázadnál több továbbképző konferencia házigazdája volt Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Marosvásárhely, Tusnádfürdő, Csíksomlyó, Kolozsvár, Nagyvárad, Vajdahunyad, egy-egy esztendőben három- négy rendezvénnyel. A MET-nek Erdélyben jelenleg közel 700 tagja van. Tagszervezetként tartják nyilván a Szent Györgyi Albert Társaságot (Szatmárnémetiből), az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályát (Marosvásárhelyről) és ugyanonnan a Keresztény Orvosok Szövetségét. Dr. Andrásofszky Barna, Szilágynagyfalu szülöttje, az alapítók egyike a társaság elnöke. /Fejér László: A Magyar Egészségügyi Társaság évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2005. április 20.

Április 18-án zsúfolásig telt a Bihar megyei RMDSZ-székház tárgyaló terme a Megyei Egyeztető Tanács alakuló ülésére érkezőkkel. Nagyváradi egyházi és világi notabilitások, tudományos, kulturális alapítványok, egyesületek képviselői telepedtek a hosszú asztal mellé. Dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetője, a Keresztény Orvosok Szövetségének országos alelnöke ismertette, hogy 49 főből álló testületet akarnak létrehozni. Biharban a „bölcsek tanácsát” nem csak tanácskozói és javaslattevői jogkörrel, de szavazati joggal is ellátták, beleszólhatnak a szervezet költségvetésébe, az elnökválasztásba. Nem jelent meg Tőkés László, de a református egyház és a Partiumi Keresztény Egyetem képviseltette magát. Tempfli József római katolikus megyéspüspök részt vett a tanácskozáson. Zétényi Zsigmond, az Erdély Magyar Műszaki Tudományos Társaság nevében javasolta, hogy legyen a testületnek egy általános kérdésekben állást foglaló és javaslattevő ülése. A testület, Biró Rozália javaslatára dr. Földes Bélát választotta meg elnöknek. Tartalmas együttműködést kért Szűcs László újságíró és Tavaszi Hajnal könyvtáros. /Lakatos Balla Tünde: Erősíteni az RMDSZ ernyőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Nagyváradon megalakult az RMDSZ által életre hívott Megyei Egyeztető Tanács (MET). Tőkés László püspök külföldi útja miatt nem jelent meg az alakuló ülésen, de nem zárkózott el a testület munkájában való részvételtől. /Balogh Levente: Tőkés nem zárkózik el a MET-tagságtól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. november 15.

A megelőzés volt a fő témája a hét végén tartott VI. Keresztény Orvostalálkozónak, amelyet a marosvásárhelyi Philothea Klub a Keresztény Orvosok Szövetségével közösen szervezett Marosvásárhelyen. A romániai drogprevenciós rendszer alakulásáról, sajátosságairól és lehetőségeiről dr. Dégi Csaba, a Sapientia Egyetem tanársegéde tartott előadást. A szenvedélybetegek gyógyítása terén végzett gyakorlati munkáról a Bonus Pastor Alapítvány által működtetett Magyarózdi Terápiás Központ munkatársai számoltak be. /(bodolai): Egészség, betegség, megelőzés, hit. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2007. december 6.

Orvostan- és gyógyszerészhallgatóból álló népes fiatal közönség előtt egyre sikeresebb a Marosvásárhelyi Magyar–Román Hallgatók Egyesületének Együtt Európában címet viselő rendezvénysorozata. A meghívottak magyarországi kutatók és gyakorló orvosok. Az októberben tartott első rendezvényre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karáról érkeztek vendégek. Az elsőhöz hasonló sikernek örvendett a december 3-án megtartott rendezvény is. Két civil szervezet is bemutatkozott. Nagyhegyi Hunor, a gyógytornaprogram vezetője ismertette a marosvásárhelyi Rheum-Care Alapítvány tevékenységét és céljait. A Gyulafehérvári Caritas munkájáról, a marosvásárhelyi kirendeltség otthoni beteggondozási programjáról Ludescher László, a kirendeltség vezetője és Koszta Piroska számolt be. Az előadássorozatot a Keresztény Orvosok Szövetsége támogatta. /Előadások a kutatásról és orvoslásról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2008. május 2.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya Nagyváradon tartja a magyar orvosok és gyógyszerészek országos vándorkongresszusát. A XVIII. tudományos ülésszak május 1-jén kezdődött és május 3-án eurorégiós piknikkel zárul. A találkozóra érkeztek szerte Magyarországról és Németországból is. A kongresszus keretében ejtették meg az Ady Endre Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének (KEOSZ) éves közgyűlését is, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Oberfrank Ferenc tartott előadást. Kun Imre Zoltán professzor, a KEOSZ elnöke beszámolt a 2007/2008-as év tevékenységéről, majd a tervekről esett szó. /T. H. : Megkezdődött az orvoskongresszus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

2009. szeptember 24.

Dr. Bocskay István professzor nyolcvanéves. Máramarosszigeten született, kisgyermekként megtanult hegedülni, a Marosvásárhelyi Orvosok Szimfonikus Zenekarának alapításában is részt vett és felbomlásáig tagja volt a zenekarnak, amellyel több országos első díjat szereztek. Érettségi után felvették a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. A fogorvosi karon európai hírű professzorok képezték /többek között Haranghy László, Obál Ferenc, Putnoki Gyula, Miskolczy Dezső/. Bocskay negyedéves volt, amikor Marosvásárhelyen megszüntették a magyar nyelvű fogorvosképzést. Amikor iratkozni mentek, feltették őket egy nyitott teherautóra és Kolozsvárra vitték a hallgatókat. Az ottani Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karán román nyelven folytathatta tanulmányait. 1954-ben szerezte fogorvosi diplomát, majd 1959-ben Bukarestben letette a szakorvosi vizsgát. Fogorvosi pályája a Maros Megyei Kórházban indult. 1960-ban Csőgör Lajos professzor javaslatára lett tanársegéd. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán a fogorvosi oktatást látta el, majd Vásárhelyen újraindult a fogorvosképzés. Bocskay István 1967-ben adjunktus, 1972-ben egyetemi előadótanár lett, megszerezte az orvostudomány doktora címet. 1978-ban kinevezték professzornak. Háromszor volt a fogorvosi kar dékánja, később az egyetem dékán-helyettese. A rendszerváltás után újra megválasztották dékánnak. 1996 és 1999 között tanszékvezető volt, azóta konzultáns professzori minőségben több tárgyból tartok magyar nyelvű előadásokat és irányítja a doktorandusok felkészülését. Bocskay István tudományos tevékenysége nemzetközi elismerést hozott. 180 dolgozata, egy magyar és két román nyelvű egyetemi jegyzete, nyolc további szakkiadványa is megjelent, társszerzők közreműködésével. 2003-ban Matekovits Györggyel, Székely Melindával és Kovács Kuruc J. Szabolccsal magyar-román-angol fogorvosi szakszótárt adtak ki. 13. 500 szakkifejezést tartalmaz ez a szótár, melyet elsősorban az egyetemi oktatás kétnyelvűsége tett szükségessé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának tagja, 1991-től 2004-ig az Erdélyi Magyar Keresztény Orvosok Szövetségének országos elnöke volt, az egyesület munkájában most is aktívan részt vesz. /Nagy Székely Ildikó: „A fájdalom műhiba” Múlt- és jövőkutatás dr. Bocskay István professzorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2009. október 11.

A gyulafehérvári főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóján dr. Jakubinyi György érsek kitüntetésben részesítette a szerzeteseket és laikusokat – összesen 22-en, és hárman post mortem – kapnak millenniumi különdíjat. A díjazottak képviselik a főegyházmegye hitvalló híveit. Érdemes odafigyelni tanúságtevő életvitelükre. Bíró Mária szociális testvér a kommunista rezsim idején titokban élte szerzetesi hivatását. Akkor hagyta el a tanári pályát (1976-ban) és vállalta a püspöki kancellária irodavezetői feladatát, amikor az egyházellenes években a „legkockázatosabb” volt. Testvérével, a szintén titokban szerzetesi fogadalmat tett Teréziával, aki az érsekség főkönyvelője, évtizedeken keresztül a főegyházmegyei hivatal hűséges munkásaként dolgozott. Az 1989-es decemberi fordulatot követően a Szociális Testvérek Társulata erdélyi kerületének elöljárója volt. Dénes Anna Szeréna szociális testvér fiatalon került börtönbe. Tízéves börtönélet után a kolozsvári Szent Mihály-templom gondozója volt, ugyanakkor az egyetemisták lelki támasza, a szerzetesi hivatások ápolója, 1985-től 2004-ig a megbénult Erőss Lajos nagyprépostot gondozta. Egyed Mária Lénárda ferences nővér évtizedeken keresztül vezette a gyulafehérvári nagy- és kisszeminárium konyháját. Felelős beosztása miatt a Szekuritáté zaklatásait is el kellett viselnie. Ferenczi Attila tanár hitvalló keresztény ember. A laikusok számára beindított teológiai képző levelező tagozata csíkszeredai központjának szervezője, besegítő tanára. Gál László tanfelügyelő, hittanár, a Majláth Gusztáv Károly teológiai líceum igazgatója a gyulafehérvári magyar nyelvű oktatás megmentője. Gáspár Mária Petronella ferences szerzetes negyven éven át dolgozott a marosvásárhelyi klinikán. A kórházba kerülő és gondozásra szoruló, több esetben haldokló papokat ápolta és gondozta. Sokszor kellett szembesülnie a Szekuritáté zaklatásaival. Geréd Vilmos székesegyházi karnagy, ötgyerekes családapa negyven éve kántori szolgálatot tölt be a gyulafehérvári főegyházmegyében. Dr. Kun Imre orvosprofesszor, a Keresztény Orvosok Egyesületének elnöke a Sapientia EMTE kuratóriumának tagja. /Világi krisztushívők a gyulafehérvári főegyházmegye szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 11./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998