udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Keresztenydemokrata Neppart /PPCD/ (Romania)

2005. február 7.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) vezetősége elfogadta az alakulat névváltoztatását, ezentúl a Kereszténydemokrata Néppárt elnevezést használják. Gheorghe Ciuhandu, a PNTCD elnöke elmondta, nem változnak a párt alapelvei. /B. B. E.: Néppárt lett a Parasztpártból. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. március 5.

Március 5-én utoljára használja politikai szervezet Romániában a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnevezést. Ezután felveszi a jobboldal egységét kifejező Kereszténydemokrata Néppárt nevet, és a tervek szerint több kisebb formációt magába olvasztva folytatja tevékenységét. A történelmi párt, a Nemzeti Parasztpárt 1926-ban alakult az Erdélyi Román Nemzeti Párt és az óromániai Paraszt Párt egyesüléséből. Két alkalommal volt kormányzó párt, de országvezetési megbízatásai nem mondhatók sikeresnek. A vezető politikusok torzsalkodása miatt sem a 2000-ben, sem a 2004-ben tartott választásokon nem érte el a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. Időközben a maradék párt politikusai Gheorghe Ciuhandut, Temesvár polgármesterét juttatták az elnöki tisztségbe, aki meghirdette a keresztény jobboldal egyesítését. /(Sipos): Eltűnt egy név a történelmi pártok palettájáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2005. június 3.

Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2006. március 2.

Másodszor fordul elő, hogy az egykori Parasztpárt a törvényhozási ciklus közepén kerül be a parlamentbe, anélkül, hogy a választási küszöböt elérte volna. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) március 1-jétől hét parlamenti képviselővel rendelkezik, miután beolvasztotta a Keresztény-szociális Uniót (UCS). Az egykori Demokratikus Konvenció vezető alakulatát 2000 és 2004 között egyetlen honatya képviselte a parlamentben, aki szintén más párt listáin szerzett mandátumot. A PPCD-UCS fúzió révén eggyel nőtt azoknak az alakulatoknak a száma, amelyben szélsőséges pártok egykori képviselői foglalnak helyet. A keresztény-szociálisok ugyanis 2004-ben a Nagy-Románia Párt (PRM) listáin jutottak be a parlamentbe. A Demokrata Párt vezető tanácsa már megbízta Emil Boc pártelnököt, hogy kezdje meg a fúziós tárgyalásokat a PPCD-vel, amely teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. Adriean Videanu, a DP ügyvezető elnöke válaszolt Markó Bélának, kijelentve: a PD-nek nincs szüksége az RMDSZ támogatására ahhoz, hogy az EPP teljes jogú tagjává váljék. Szájer József, az Európai Néppárt jogi kérdésekért és politikai stratégiáért felelős alelnöke szerint azonban a PD nem válhat automatikusan teljes jogú taggá. Szájer leszögezte: romániai pártként az RMDSZ vétójoggal rendelkezik. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Szájer: az RMDSZ-nek vétójoga van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2006. március 23.

Mindössze három hétig tartott az a remény, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) összeolvad a Demokrata Párttal (DP), azonban kiderült: az egykori parasztpártiak és a demokraták összeférhetetlenek. A továbbiakban választási együttműködés tető alá hozatalán dolgoznak. /Borbély Tamás: Elmarad a DP–KDNP fúzió. A két párt nem zárkózik el az együttműködéstől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2006. augusztus 3.

Gigi Becali immár nem egyszerű párttulajdonos, hanem egy igazi parlamenti párt elnöke. A birkapásztorból lett mágnás, majd politikus bejelentette, hogy az általa elnökölt Új Generáció Pártja (PNG) beolvasztja a parlamenti képviselettel rendelkező Néppártot (PP). Ez utóbbi alakulatot Corneliu Ciontu hozta létre nem sokkal a 2004-es választások után, amikor nyolc társával együtt elhagyta a Nagy-Románia Pártot (PRM). A PP-t végül nem sikerült bejegyeztetni, ennek ellenére a nem létező alakulat 24 fiókszervezettel, közel harmincezer taggal és egy parlamenti képviselővel rendelkezik, Ciontu „útitársai” ugyanis időközben lemorzsolódtak – gazdagítja Gigi Becali pártját. Becali szabályszerűen megvásárolta alakulatát, az Új Generáció Pártját (PNG) a 2004-es választások előtt. A PNG a két és fél százalékot sem érte a törvényhozási választáson, maga Becali pedig államfőjelöltként a szavazatok 1,77 százalékát „seperte be”. Nem az Új Generáció Pártja az egyetlen, amely úgymond a hátsó kapun jut be a parlamentbe. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) – a parlamentből 2000-ben kiszorult egykori Parasztpárt – szintén úgy jutott törvényhozási képviselethez, hogy fuzionált egy parlamenti alakulattal. Bár ez utóbbi minősítés a Keresztény-szociális Unió (UCS) esetében enyhe túlzás, hiszen a formációnak összesen öt képviselője van a törvényhozásban, így frakciója sincs. Végső soron az Új Generáció Pártja és a Kereszténydemokrata Néppárt egyaránt a Nagy-Románia Párt listáin kerül be a parlamentbe. /Szőcs Levente: Felvásárolja a parlamentet? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2006. szeptember 2.

Nincs szekuritátés iratcsomója, nyilatkozta Traian Basescu államfő. Kijelentette: ha valaki akár csak egy lapot is talál a Szekuritáté irattárában, amit ő írt, hozza nyilvánosságra azt. Az elnök közölte, hogy 1990 óta öt alkalommal is felszólították a titkosszolgálatokat a szóban forgó iratok megkeresésére, legutóbb Emil Constantinescu nyújtott be erre vonatkozó kérést. Basescu azzal vádolta az újságírók egy tévéműsorban szereplő csoportját, hogy „sehonnai politikusokkal, semmirekellő úgynevezett parasztpártiakkal” közösen megpróbálnak gyártani neki egy szekus dossziét. Az említett tévéműsorban Aurelian Pavelescu Kereszténydemokrata Néppárti képviselő szerepelt, aki néhány újságíróval egy 70-es évekbeli, konstancai jegyzékről beszélt. Az említett lista a Szekuritáté akkori besúgóinak nevét tartalmazta, és állítólag a mostani államfő is szerepel rajta. Ezzel kapcsolatosan az elnök kijelentette: abban az évben, amikor ő diplomát szerzett, a Tengerészeti Intézetnek mintegy 60 diákja volt, ezeket könnyen meg lehet találni, hamar ki fog derülni, hogy kollégájuk besúgó volt-e vagy sem. Pavelescu képviselő, az államfő „sehonnai politikus, semmirekellő…” minősítéseinek célpontja minősíthetetlennek tartja Basescu szavait. Kijelentette, hogy nem pereli be az államfőt, mert úgy véli: a választók eléggé megbüntetik majd. Különösen azt tartja felháborítónak, hogy az elnök sértegette a parasztpártot, amely egykor miniszteri tisztségbe juttatta és támogatta őt. /Ellentámadásban Basescu: „Az egyetlen gond a dossziémmal az, hogy nem létezik!”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 19.

Az RMDSZ támogatja a Demokrata Pártot, hogy az EPP társult tagja lehessen, de a kisebbségi törvényre vonatkozó nézeteltéréseket nem hallgatja el az európai politikusok elől. Romániából az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt társult tagja az EPP-nek, a Demokrata Párt egy éve megfigyelői tagsággal rendelkezik, és már korábban is kérte, hogy lehessen társult tagja a szervezetnek. /RMDSZ-támogatás, feltételekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2007. május 16.

Az eredeti tervek ellenére nem foglalt hivatalosan állást az Európai Néppárt (EPP) Brüsszelben ülésező Politikai Bürója a romániai referendumról – tájékoztatott Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, aki az RMDSZ-t képviselte az ülésen. A testület meghallgatta az EPP romániai tagpártjainak – a Demokrata Párt (PD), a Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) és az RMDSZ – álláspontját Traian Basescu államfő felfüggesztésének kérdésében. A PD Basescu visszatérését szorgalmazza, a másik két alakulat az elnök menesztésére buzdítja híveit. /Cs. P. T. : Az EPP nem foglalt állást Basescu-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2008. december 6.

December 5-én életének 81. évében elhunyt Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágítási törvény atyjaként számon tartott volt politikai fogoly, aki a kommunista korszak ellenzékének egyik legismertebb alakja volt. A volt szenátor nevéhez fűződik az a jogszabály, amely a közéleti tisztségeket vállalók kötelező átvilágítására vonatkozik. Constantin Ticu Dumitrescu 2007 februárjában a Magyar Köztársasági Aranyérdemkeresztet is megkapta. A kommunista hatalom már fiatal korában elkezdte üldözni. Politikai okokból kizárták a bukaresti egyetemről, 1949-ben letartóztatták, 1953-ban politikai fogolyként bebörtönözték. Még abban az évben szabadon engedték, de kényszerlakhelyen kellett tartózkodnia. Később ismét letartóztatták hazaárulás vádjával, huszonhárom évi kényszermunkára ítélték. Csak 1964-ben szabadult amnesztiával. 1989. december 22-én részt vett a forradalmi eseményekben, 1991 és 1999 között a Romániai Volt Politikai Foglyok Országos Egyesületének az elnöke volt, 1992 és 2000 között a Romániai Kereszténydemokrata Néppárt szenátora. Erről a posztjáról 2002-ben lemondott, mivel elege lett az átvilágítással kapcsolatos törvényhozási huzavonából. Az általa már 1990-ben kezdeményezett törvénytervezet ugyanis számos megfigyelő szerint egy évtizedes hányattatás után annyira kilúgozódott, hogy az 1999-ben végül megszületett törvény már nem is hasonlított az eredeti tervezethez. Dumitrescu azonban továbbra is kulcsszereplője maradt az átvilágítási folyamatnak, 2006-tól a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács tagja volt. /Elhunyt Ticu Dumitrescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Stejarel Olaru, a CNSAS igazgatója szerint Ticu Dumitrescu halálával „Románia igazi példaképet” veszített el. Hasonlóan Csendes László, a bizottság elnöke is úgy vélte: nélküle „szegényebbek” lettünk. /Meghalt Constantin Ticu Dumitrescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998