udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kikerics Neptancegyuttes (Segesvar)

1999. február 3.

Az unitárius fiatalokat tömörítő Országos Dávid Ferenc Egylet /ODIFIE/ jan. 29-30-án rendezte meg szavaló- és népdalversenye országos döntőjét. Segesváron, az unitárius templomban 27 egyházközségi egyletet képviselő 50 fiatal vetélkedett. A rendezvényen a fiatalok előadásokat is hallhattak, az előadók között volt Bencze Mihály brassói matematikus-költő, fellépett a segesvári Kikerics néptánccsoport. /II. ODIFIE szavaló- és népdalverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2003. április 1.

Székelyudvarhelyen a néptánccsoportok felvonulásával vette kezdetét IV. Gyermek Néptáncosok találkozója. A házigazdák, a Kékiringó táncával nyitották meg a gálaműsort, utánuk következett a balánbányai Ördögborda, majd a székelykeresztúri Mákvirágok és Kispipacsok, a segesvári Kikerics és az alsósófalvi hagyományőrzők. /B. B.: IV. Gyermek Néptáncosok találkozója. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./

2003. október 7.

Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2004. augusztus 30.

Segesváron a 18 romániai kisebbség jött el a harmadik alkalommal megrendezett Pro Etnica kisebbségi fesztiválra. Idén a vers és a folkzene volt a rendezvény visszatérő eleme. A táncelőadások mellett kiállításon, kézműves vásárban mutatkozhattak be az etnikumok. Emellett tudományos értekezletre is sor került, ahol a kisebbségi jogokról, illetve a vallásgyakorlásról esett szó. Színpadon mutatták be műsoraikat az albán, örmény, aromán, bolgár, horvát, zsidó, szász, görög, olasz, macedón, magyar, lengyel, roma, lipován, rutén, szerb, tatár, török és ukrán tánccsoportok. A romániai magyarokat a segesvári Kikerics népes csoportja és a gyergyóalfalusi Domokos Péter Pál Együttes képviselte fergeteges sikerrel. /Vajda György: Átalakulóban a seregszemle. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2006. február 20.

Százhatvanhárom zenész és táncos négy órán át húzta a talpalávalót, illetve ropta a táncot az első Brassó megyei néptánc-találkozón. Az esemény-szervező Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület idén Tatrang községnek, jövőre Apácának ítélte oda a közkedvelt farsangi rendezvény vendéglátásának jogát. A négyfalusi Kéknefelejcs, az apácai Hajnalcsillag, a pürkereci Kikerics, a brassói Bokréta és Búzavirág táncosai, valamint a zajzoni és pürkereci boricás legények sikeresek voltak a néptánc-találkozón. Tatrangon a brassói egyetemisták tánccsoportja, a Bokréta három tájegység – Szék, Háromszék és Mezőség – egymástól eltérő viseletét és táncát mutatta be. /Barabás Réka: Táncoló tatrangi színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2007. április 3.

Nyolcadik alkalommal tartották meg a Gyermek- és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválját Székelyudvarhelyen a Kékiringó Alapítvány szervezésében. Hét néptánccsoport lépett fel a szépszámú közönség előtt, többek között a baláni és csíkszentdomokosi táncosokból alakult Ördögborda, a parajdi Ide lábam, az alsósófalvi Gyermekláncfű és a segesvári Kikerics. /Néptáncfesztivál nagy lelkesedéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2007. május 8.

Az Alsó-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség szervezte, a Kökényes néptánccsoport volt a házigazdája Dicsőszentmártonban, április 28-án, a Maros megyei magyar gimnazista néptánccsoportok találkozójának. Elsőnek a testvérváros, Hajdúszoboszló művészeti iskolájának táncosai léptek fel, majd a Marosfelfaluból érkezett Bíborka, Mezőpanitból a Muskátli, Holtmarosról a Kék Ibolya, Backamadarasról a Kincses, Segesvárról a Kikerics néptánccsoport. A Kökényes néptánccsoport első alkalommal mutatta be itt a vajdaszentiványi táncrendet. Az Alsó Kis-Küküllőmentén hagyománya van a magyar néptáncmozgalomnak, tanúsítja Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök. Több környékbeli településen működött amatőr néptáncegyüttes, és működik ma is, de súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A ‘90-es évek elején a Dicsőszentmártonhoz közeli Küküllődombón egy helyi vállalkozó több hónapon át táncházat működtetett, az elmúlt években a dicsőszentmártoni felnőttek számára is megadatott a táncházba járás lehetősége. Az Alsó Kis- Küküllőmentén az évek során egy többlépcsős, részletekig kigondolt néprajzi vonatkozású program indult be. Első lépésként indult el 2004 szeptemberében a magyar népzenét sugárzó rádióadás, majd 2004 októberében a gyermektáncház beindulása. Azóta a gyermektáncház résztvevői Kökényes néven nagy sikernek örvendő gyermektánccsoport tagjai. A Kökényes névadó ünnepélye 2006. április 22-én volt. Júliusban kerül sor az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván a Vízmelléki hagyományőrzők I. Találkozójára. Az erdélyi magyar gimnazista néptánccsoportok találkozója szakmai fórumot teremthet. Bemutatják Erdély különböző táncrendjeit a dicsőszentmártoni közönségnek. /B. D. : Gimnazisták néptánctalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2007. május 14.

Idén Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban szervezték meg a népi gyermekjátékok fesztiválját. A seregszemlén tíz csoport, közel 150 első osztályos gyerek vett részt. A rendezvény a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódott. A népi gyermekjátékok lassan feledésbe merülnek. Az ünnep végén még egyszer felkérték a segesvári Kikericset, játssza el a témához kapcsolódó pünkösdikirályné- választást, hogy a többi gyerek is kedvet kapjon hozzá, megtanulják és otthon is játsszák. /(mezey): Pünkösdikirályné-választás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2008. augusztus 28.

Az augusztus 20-án átadott Kisebbségekért-díj egyik kitüntetettje az 1993-ban alapított segesvári Gaudeamus Alapítvány, amely eddig több mint 300 diákot részesített anyagi támogatásban. A Segesváron létesült civil szervezet fő célja a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, ösztöndíjakkal támogatja azokat a diákokat, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem részesülhetnének anyanyelvű oktatásban. Emellett a kiváló tanulmányi eredményeket elérő fiatalokat is megjutalmazzák. Az alapítvány magyarországi támogatással kollégiumot létesített, ahol a távolabbi szórványvidékekről származó diákok kapnak helyet. Lőrincz Éva, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: az alig néhány ezer fős magyar közösséget számláló dél-erdélyi Brassó és Szeben megyéből is érkeznek hozzájuk diákok. A civil szervezet által támogatott diákok a helyi vegyes tannyelvű Mircea Eliade Gimnázium magyar tagozatán tanulnak. Az alapítvány Segesváron művelődési központot is létrehozott a helyi szórványközösség számára, ahol méltó székhelyre találhat a diákokból alapított Kikerics Néptáncegyüttes is. A csángómagyar gyerekeknek nyári tábort, de számítógép-kezelői, matematikai és idegen nyelvi tanfolyamokat is szervező alapítvány vezetői abban bíznak, hogy az épületrész befejezésével újabb kollégiumi férőhelyeket létesítenek. /A jó munka meghozta gyümölcsét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. december 22.

A Maros Művészegyüttes, az EMKE Maros megyei szervezete és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezte december 20-án a Gyöngykoszorúk gyöngye néptánctalálkozót és a Szombat este nem jó citerázni… elnevezésű, közös citerásműsort Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában. Az év művelődési mérlegét dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök és Barabási Attila-Csaba, az együttes aligazgatója vonták meg. Az előcsarnokban régi hangszereket tekinthetett meg a közel félezernyi résztvevő, a táncosok és nézősereg. Kilyén Ilka EMKE-vezető, színművésznő mély átérzéssel adta elő Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményét. Több együttes fellépett, a marosvásárhelyi Napsugár, a marosludasi Hajdina, a kibédi Madaras Gábor néptánccsoport, a holtmarosi együttes, a marosfelfalui Bíborka, a jeddi Benedek Elek iskola táncosai, a dicsőszentmártoni Kökényes, a segesvári Kikerics, a backamadarasi Kincses, az erdőcsinádi Árvácska, a vásárhelyi 10-es iskola csoportja, a mezőpaniti Kádár Márton iskola gyermekjátékköre és Muskátli tánccsoportja, a vajdaszentiványiak hagyományőrző együttese, a sámsondiak citerás és népdaléneklő csoportja. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorúk gyöngye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2009. december 8.

2000 óta szinte minden évben sikerült beindítani egy-egy új utánpótláscsoportot. A segesvári Kikerics Néptáncegyüttes csaknem 170 tagot számlál, hat csoportba szerveződve óvodásoktól a középiskolásokig. 2008-tól a marosvásárhelyi Varró Huba, a Maros Művészegyüttes táncosa oktatja az ifjakat. – A segesvári Kikerics Kulturális Egyesület 2009-es évi mérlege igen gazdag – mondja Borbély-Kiss László. Gazdagították anyagi eszköztárukat, fesztivált szerveztek, több önálló előadást tartottak, és számos néptáncfesztiválon vettek részt a tánccsoportok. Alaptevékenységük a magyar néptánc gyerekek körében történő népszerűsítése. Az elmúlt esztendő során tucatnyi önálló előadást tartottak Nagyszebentől Marosvásárhelyig. Nagy élmény volt, hogy felléptek a németországi Görlitzben, az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület jóvoltából. /Bölöni Domokos: Több mint misszió. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998