udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Koalicio Egy Tiszta Parlamentert/Kormanyzasert /CGC/CGC/

2004. október 28.

A civil társadalom néhány hónappal ezelőtt létrehozta “A Tiszta Parlamentért Koalíciót” /melynek tagjai, a Román Akadémiai Társaság, a Pro Democratia, az APADOR-CH és több rangos szervezet/, feketelistát állítottak össze azokról a képviselő- és szenátorjelöltekről, akik erkölcsi szempontból nem lennének kívánatosak a törvényhozásban. A nyilvánosságra hozott ideiglenes névsor 132 nevet tartalmaz, ez megdöbbentő. Olyan nagyágyúk is szerepelnek a listán, mint Mircea Geoana, Razvan Theodorescu, Ioan Mircea Pascu, Ovidiu Branzan miniszterek, nem beszélve Rodica Stanoiu volt igazságügyi miniszterről, Iliescu jelenlegi elnöki tanácsosáról. /Kilin Sándor: Feketelista. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2004. november 5.

A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2006. április 21.

Romániában a 2004-es kormányváltást követően váltak tevékenyebbekké a kommunizmus elítélését sürgető mozgalmak, elsősorban a még a választások előtt megalakult Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű ernyőszervezet. Ezek élén a civil társadalom hangadó személyiségei álltak, többek között Sorin Iliesu, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja, aki 2005 áprilisában Kiáltvány Romániáért címmel felhívást tett közzé, amelyben a kommunizmus perét szorgalmazta. Többek között ennek hatására hozta létre – kormányhatározat révén – a Tariceanu-kabinet 2005. december 21-én a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetet, amelynek élén Marius Oprea történész, a miniszterelnök tanácsadója áll. Romániában ez volt az első jelentős intézményes lépés a kommunizmus elítélése felé. Idén márciusban Sorin Iliesu és csoportja közvetlenül Traian Basescuhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az államelnöki hivatal nevében, ünnepélyes keretek között, a parlament együttes ülésén felszólalva ítélje el a kommunizmust. Az elnök többször is elhárította a felkérést, mondván: mindaddig ezt a lépést nem teszi meg, amíg szakemberekből álló testület össze nem állítja a kommunizmus bűneinek „dokumentációját”. /Cs. P. T.: A „civil nyomás” tette meg hatását? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2006. augusztus 3.

A Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű civil szervezet szorgalmazza a Szekuritátéval együttműködő politikusok leleplezését. A szervezet egyik tagja, Alina Mungiu Pippidi, a Román Akadémiai Társaság elnöke kifejtette, hogy az említettek felderítése azért olyan sürgős, mert ezek a parlamenti képviselőknek álcázott szekuritátés tisztek hamarosan, a nemzetbiztonsági törvénycsomag parlamenti vitáján, kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a titkosszolgálatok megreformálását. Pippidi szerint téves azt állítani, hogy a jelenlegi képviselők múltját már ellenőrizte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a legutóbbi parlamenti választások alkalmából. A listák ugyanis későn érkeztek el az intézményhez. Carol Sebastian népszerű újságíró vallomása valóságos leleplezési hullámot indított el. Sebastian elismerte, hogy fiatal korában engedett a Szekuritáté zsarolásának, és egyik barátjáról információkat szolgáltatott a politikai rendőrségnek. A Cotidianul és a Ziua című napilap egymást túllicitálva adja hírül nap mint nap: a konkurens lapnak éppen hányadik munkatársáról derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval. A Sorin Rosca Stanescu vezette Ziuánál eddig négyen vallották be, hogy aláírták a Szekuritátéval való együttműködésről szóló szerződést. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elküldte az első iratcsomókat tartalmazó szállítmányt az átvilágító bizottságnak. /Borbély Tamás: A múlt átvilágítása a jelent is tisztázhatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2006. augusztus 10.

A politikusoknak, egyetemi tanároknak, újságíróknak, minden magas rangú tisztségviselőnek fel kell vállalnia múltját, és elismernie, ha együttműködött az egykori Szekuritátéval – hangoztatják azok a civil szervezetek, amelyek újabb listákat nyújtottak be a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Catalin Cotoi szociológus benyújtott az átvilágító bizottságnak egy névsort, ezen 400, állami egyetemeken tanító rektor, rektor-helyettes és dékán neve szerepel. A Tiszta Kormányzásért Koalíció nevű szervezethez tarozó civil szervezetek is azt követelik, hogy az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra azon köztisztségviselők névsorát, akik a Szekuritátéval való együttműködésre kötelezték el magukat. Az utóbbi hónapban az átvilágító bizottságot elárasztották azok a kérések, amelyek egykori Szekuritáté-kollaboránsok leleplezését követelik, emellett pedig számos magánszemély is kérvényezte a saját dossziéjához való hozzáférést. Jelenleg a bizottságnak legkevesebb 80 ezer személyt kell átvilágítania, ami – tekintettel az alkalmazottak létszámára – már-már lehetetlenné teszi a munkát. Egyre több politikust gyanúsítottak meg az utóbbi időben. Az ügynökmúlttal vádoltak mindegyike cáfolta, hogy besúgó lett volna. Mona Musca volt miniszter és Adrian Nastase volt miniszterelnök tagadta, hogy együttműködött volna a Szekuritátéval. /B. T.: Több mint 80 000 átvilágítandó személy. A mostoha munkakörülményekre panaszkodnak az alkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2007. április 5.

A kormányátalakítás legfontosabb tétje a továbbiakban az államtitkári tisztségek elosztása, a Demokrata Párt ellenzékbe vonulásával számos ilyen poszt betöltetlenül marad. Az államtitkári tisztségek elosztásáról a liberálisok és az RMDSZ elkezdik a tárgyalásokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte, az RMDSZ azt szeretné, hogy megtartsa államtitkárait azokban a minisztériumokban, ahol már léteznek ilyenek. A tárgyalásokon azt szorgalmazzák, hogy valamennyi tárcánál legyen legalább egy RMDSZ-es államtitkár. Az új kormány hét minisztere nem teljesíti a feddhetetlenségi kritériumokat, amelyeket a jelenlegi kormánypártok és a Koalíció egy Tiszta Parlamentért civil szervezetek szövetsége közösen állapított meg 2004-ben, olvasható a Koalíció egy Tiszta Kormányzásért (CGC) kiadott közleményében. Szerintük az új kabinet tagjai közül erkölcsi szempontból alkalmatlan tisztségére Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt informatikai és távközlési, Ludovic Orban szállításügyi, Decebal-Traian Remes mezőgazdasági, Paul Pacuraru munkaügyi, Cristian David belügy- és Teodor Melescanu külügyminiszter. A külügyminiszter személyével kapcsolatban azt kifogásolják a civilek, hogy a kommunista rendszerben is a külügyi tárcánál dolgozott, továbbá 2002 és 2004 között igazgatótanácsi tag volt a Dinu Patriciu tulajdonában levő Rompetrol vállalatnál. Patriciut több gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ugyancsak Patriciu-közeli cégek igazgatásában való részvétel miatt tartják alkalmatlannak tisztségére Ludovic Orban szállításügyi minisztert. Cristian David belügyminiszterrel szemben a CGC kifogása az, hogy 2004-ben 107 millió régi lejt adományozott a Nemzeti Liberális Pártnak, holott vagyonnyilatkozata szerint összjövedelme 83 millió régi lej volt abban az évben. Hasonló kifogásokat emeltek Markó Béla ellen is. Markó szerzői jogdíjként több mint egymilliárd régi lejt vett fel előre egy, a könyvpiacon ismeretlennek számító csíkszeredai kiadótól. A CGC emlékeztet: Nagy Zsolt ellen hazaárulás és kémkedés gyanújával indítottak vizsgálatot. Kétes gazdasági ügyletek kötődnek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter nevéhez is. A CGC közleménye óriási felháborodást váltott ki a liberálisok és az RMDSZ köreiben. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ízléstelennek nevezte a szervezet közleményét. Anca Boagiu leköszönő integrációs miniszter arra célzott, hogy Borbély László a székelyföldi megyéket részesíti majd előnyben a fejlesztési projektek finanszírozása során. /F. B. : Rajtra készen áll a PNL–RMDSZ kormány. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. április 5.

A kormányátalakítás legfontosabb tétje a továbbiakban az államtitkári tisztségek elosztása, a Demokrata Párt ellenzékbe vonulásával számos ilyen poszt betöltetlenül marad. Az államtitkári tisztségek elosztásáról a liberálisok és az RMDSZ elkezdik a tárgyalásokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte, az RMDSZ azt szeretné, hogy megtartsa államtitkárait azokban a minisztériumokban, ahol már léteznek ilyenek. A tárgyalásokon azt szorgalmazzák, hogy valamennyi tárcánál legyen legalább egy RMDSZ-es államtitkár. Az új kormány hét minisztere nem teljesíti a feddhetetlenségi kritériumokat, amelyeket a jelenlegi kormánypártok és a Koalíció egy Tiszta Parlamentért civil szervezetek szövetsége közösen állapított meg 2004-ben, olvasható a Koalíció egy Tiszta Kormányzásért (CGC) kiadott közleményében. Szerintük az új kabinet tagjai közül erkölcsi szempontból alkalmatlan tisztségére Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt informatikai és távközlési, Ludovic Orban szállításügyi, Decebal-Traian Remes mezőgazdasági, Paul Pacuraru munkaügyi, Cristian David belügy- és Teodor Melescanu külügyminiszter. A külügyminiszter személyével kapcsolatban azt kifogásolják a civilek, hogy a kommunista rendszerben is a külügyi tárcánál dolgozott, továbbá 2002 és 2004 között igazgatótanácsi tag volt a Dinu Patriciu tulajdonában levő Rompetrol vállalatnál. Patriciut több gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ugyancsak Patriciu-közeli cégek igazgatásában való részvétel miatt tartják alkalmatlannak tisztségére Ludovic Orban szállításügyi minisztert. Cristian David belügyminiszterrel szemben a CGC kifogása az, hogy 2004-ben 107 millió régi lejt adományozott a Nemzeti Liberális Pártnak, holott vagyonnyilatkozata szerint összjövedelme 83 millió régi lej volt abban az évben. Hasonló kifogásokat emeltek Markó Béla ellen is. Markó szerzői jogdíjként több mint egymilliárd régi lejt vett fel előre egy, a könyvpiacon ismeretlennek számító csíkszeredai kiadótól. A CGC emlékeztet: Nagy Zsolt ellen hazaárulás és kémkedés gyanújával indítottak vizsgálatot. Kétes gazdasági ügyletek kötődnek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter nevéhez is. A CGC közleménye óriási felháborodást váltott ki a liberálisok és az RMDSZ köreiben. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ízléstelennek nevezte a szervezet közleményét. Anca Boagiu leköszönő integrációs miniszter arra célzott, hogy Borbély László a székelyföldi megyéket részesíti majd előnyben a fejlesztési projektek finanszírozása során. /F. B. : Rajtra készen áll a PNL–RMDSZ kormány. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. április 5.

Markó Béla hiteltelennek nevezte, hogy a Tiszta Parlamentért Koalíció elnevezésű civil szervezet megkérdőjelezte a kisebbségi kormány hitelességét. „Az a többség, amellyel a parlament jóváhagyta az új kormányt azt a fontos üzenetet közvetíti, hogy a politikai osztály nagy része stabilitást akar a kormányzásban és a politikai életben” – értékelte Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtóértekezletén. Hangsúlyozta, az RMDSZ konkrét párbeszédet kíván folytatni a továbbiakban is a román pártokkal. Borbély László regionális fejlesztési, területrendezési- és lakásépítési miniszter célkitűzései között a lakásépítést és a vidéki infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos eddigi programok folytatását emelte ki. Nagy Zsolt, a Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik legfontosabb célkitűzésének az EU-tól érkező strukturális alapok hatékony felhasználását nevezte. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter úgy vélte, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés Románia prioritásai közé tartozik, ezért fontos továbbvinni az elkezdett projekteket. /Startvonalban az RMDSZ-es miniszterek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2007. április 7.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) elnöke felháborítónak tarja azt a magyarellenes hangulatot, amelyet a Nagy-Románia Párt és más, magukat demokratikusnak tartó politikai alakulatok keltenek az RMDSZ kormányzati szerepvállalása miatt. A PEL ugyanakkor elhatárolódik az Egy Tiszta Kormányzatért Koalíció álláspontjától annak a hét miniszternek az esetében, akiket Smaranda Enache szerint ugyanúgy megillet az ártatlanság vélelme, mint bárki mást. Smaranda Enache pozitívumnak nevezte a minisztériumok számának csökkentését valamint azt, hogy az új Tariceanu-kabinet elkötelezte magát a reformok felgyorsítása mellett. /Antalfi Imola: A Pro Európa Liga ártalmasnak tartja a magyarellenes hangulatot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2007. június 27.

Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezését kifogásolja több emberjogi szervezet. A bukaresti sajtótájékoztatón, amelyet az Academia de Advocacy, a Freedom House, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Polgári Szövetség, a Temesvár Társaság tartott, az Országos Feddhetetlenségi Tanácsba (OFT) meg az alkotmánybíróságba javasolt, illetve kinevezett személyeket kifogásolták. Elmondták, hogy mind Puskás Bálint, mind az RMDSZ által az OFT-be javasolt Pete István rajta volt a Tiszta Parlamentért Koalíció 2004-ben kiállított feketelistáján (Verestóy Attilával együtt). Puskás Bálint esetében feltették a kérdést: hogyan lehet alkotmánybíró olyan személy, aki szövetkezeti jogászként dolgozott, semmiféle polgári vagy büntetőjogi gyakorlattal nem rendelkezik, nem dolgozott az igazságügyben? /Szekeres Attila: Kiből lehet alkotmánybíró!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2007. október 22.

Európarlamenti képviselőjelöltek is szerepelnek a Koalíció egy Tiszta Parlamentért (CPC) feketelistáján. Ezen 11 olyan személy szerepel, aki nem felel meg a CPC hét jelölési kritériumának, köztük egy magyar van, Bíró Rozália (RMDSZ). A megfigyelés eredményeit a koalíció elküldte a pártoknak. Nevük nyilvánosságra hozatala előtt a jelölteknek fellebbezési idő állt a rendelkezésükre. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Az RMDSZ-es EP-képviselőjelölt, Biró Rozália hasonlóképpen megkérdőjelezi az intézmény hitelességét, mivel az nem kereste meg őt. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester elmondta, valótlan állítások azok a vádak, miszerint a helyi önkormányzat gazdasági kapcsolatban állna olyan cégekkel, amelyekben ő Kiss Sándor megyei tanácselnökkel cégtárs. Biró ugyanakkor jogtalannak tartja, hogy valakit sajtóinformációk alapján vádoljanak. /Mihály László: Biró Rozália „feketelistán”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2008. május 19.

Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2008. május 20.

Visszautasította a Tiszta Kormányzásért Koalíció (TKK) vádjait Vasile Soporan szociáldemokrata képviselő, aki a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségére pályázik a helyhatósági választásokon. Országszerte a megyei tanácselnöki tisztségre pályázók egyharmadáról bebizonyosodott, hogy együttműködtek a volt Szekuritátéval. „Visszavonhatatlan bírósági döntés van a birtokomban arra vonatkozólag, hogy 1989 előtt nem folytattam politikai rendőrségi tevékenységet”, jelentette ki Soporan. /Soporan: Nem működtem együtt a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2008. november 13.

A Koalíció a Tiszta Kormányzásért nevű civil kezdeményezés „feketelistát” hozott nyilvánosságra, a névsorban 249 jelölt szerepelt. A listára kerülés fő szempontja az volt, hogy az elmarasztalt politikusok a jogállam ellen cselekedtek, vagy szembekerültek az igazságszolgáltatással. Számos névnél az szerepel, hogy honatyaként nem írt alá egy paktumot, amelyben vállalja, hogy „nem akadályozza a jogállam működését”, támogatja a következőket: ne váltsák le a korrupcióellenes ügyészség (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), valamint a Legfőbb Ügyészség vezetőségét, elfogadják az új büntető törvénykönyvet, és módosítják a perrendtartási törvénykönyvet. A Pro Democratia Egyesület és a Sajtófigyelő Ügynökség nyilvánosságra hozott egy másik névsort, amely 130, szerintük mandátumra alkalmatlan képviselőjelölt nevét tartalmazza. Felbukkannak benne magyar nevek is, Lakatos Péter Bihar megyei képviselő, Borbély László fejlesztési miniszter és Riedl Rudolf Szatmár megyei tanácsos, de mindhárman határozottan cáfolták a lista összeállítói által megfogalmazott vádakat. /B. S. : Gyűlnek a jelölt-feketelisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998