udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozs Megyei Kereskedelmi es Iparkamara

2003. április 18.

A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ápr. 14-i tisztújító közgyűlésén lezajlott választás nyomán három magyar vállalkozó került az igazgatótanácsba. Péter Pál (Energobit) az egyik alelnöki tisztséget szerezte meg, Mezei János (Autoworld) és Tótfalusi János (Robot Impex) pedig taggá váltak. Péter Pál rámutatott: az a tény, hogy három magyar tagja lett az igazgatótanácsnak, részben meglepetés, részben viszont természetes, mert nagyjából tükrözi a megye gazdasági életében a magyar vállalkozók jelenlétét. Péter Pál szeretné, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamaránál nyitott kapukat találnak. /Ördög I. Béla: Nyitottabb marketing bevezetése a cél. Beszélgetés Péter Pállal, a kereskedelmi kamara új alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2003. november 21.

Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója bejelentette, hogy az ITDH és a Kolozs megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében nov. 28-29-én román-magyar üzletember-találkozót tartanak a kincses városban. Romániában 4285 magyar, illetve román-magyar vegyes tőkéjű vállalatot jegyeznek, amelyből csak 85 számít nagy cégnek. A legfrissebb adatok szerint Románia importjában Magyarország a hetedik legnagyobb partnernek számít, megelőzve olyan uniós tagállamokat, mint Nagy-Britannia és Ausztria. A kereskedelmen túl a két ország az idegenforgalom terén is komoly partnernek számít, mivel a külföldre utazó románok első számú célországa Magyarország, emellett a Romániába érkező turisták közül minden harmadik magyar. A magyarországi cégek jegyzett törzstőkéje Romániában eléri a 230 millió dollárt. Halász János úgy vélte, a magyarországi beruházások elérik az 500-600 millió dollár értéket. A Magyarországról érkező tőke Hargita megyében jelentős mértékű, ahol a külföldi befektetések 54 százalékát teszi ki. Második helyen áll Kolozs megye, ahol a külföldi tőke 46 százaléka származik Magyarországról, míg a harmadik Maros megye, ahol a magyarországi tőke az idegenből érkező befektetések egyharmadát teszi ki. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az unió vámhatára arra készteti majd a román vállalkozókat, hogy logisztikai központokat hozzanak létre Magyarországon, és onnan lássák el az unió piacát termékekkel. /B. T.: Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2003. november 28.

A kolozsvári székhelyű Európa Ház Egyesület, valamint a Kolozsvár kormányzása a kibővült Európában című terv partnerei (az Octavian Goga Megyei Könyvtár, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Tanács, a Prefektúra, a helyi tanács, a Szabadság, az Adevarul de Cluj, a Kolozsvári TV, a Kolozsvári Rádió és a kolozsvári AEGEE diákszervezet) nov. 27-én indították útjára a kolozsvári politikai pártoknak címzett Tíz kérdés Kolozsvár európai kormányzásáról elnevezésű kérdőívet. A sajtóértekezleten jelen volt az Európa Ház Egyesület elnöke, Dan Luca, valamint több partnerszervezet - így a Szabadság napilap - képviselője is. Dan Luca, aki kolozsváriként pillanatnyilag Brüsszelben él, és az EurActiv médiatársaság marketingfelelőse, a tájékoztatón ismertette az Európa Ház Egyesületet, amelyet 1996-ban maga alapított. Mint mondta, az Európa Ház olyan apolitikus, nem egyházi jellegű, anyagi szempontból független nemkormányzati szervezet, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy reális kapcsolatot teremtsen Kolozsvár közössége és az Európai Unió között. 2004 júniusában kerül sor a helyi választásokra, amelynek során a lakosság megválasztja a helyi és megyei tanács tagjait, valamint a város polgármesterét. A választóknak fontos tudniuk, mit gondolnak a politikai pártok és a jelöltek az elkövetkező négyéves időszakról. A pártoknak 2004. febr. 2-ig kell elküldeniük a válaszokat, majd feldolgozzák, és a lakosság tudomására hozzák a válaszokat. A pártoknak ki kell fejteniük, hogyan lehet fejleszteni Kolozs megyében a befektetéseket, melyek Kolozsvár legfontosabb szociális problémái, hogyan értékelik Kolozsvár multikulturális, többnyelvű és többnemzetiségű összetételét. /Köllő Katalin: Mikor lesz Kolozsvárnak európai kormányzata? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2003. december 2.

Nov. 29-én az ITD Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közkereseti Társaság és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos román-magyar üzletemberfórumot rendezett Kolozsváron. A Partnerség Európáért elnevezésű találkozón dr. Cseh Áron főkonzul kifejezte reményét, hogy konkrét üzleti kapcsolatok kialakulása és szorosabbá tétele indul be a két ország vállalkozói társadalma között. Eddig a 230 millió dolláros romániai magyar összbefektetés fele Kolozs megyében valósult meg (a leglátványosabb a MOL-é). A 190 millió USD-t kitevő külföldi össztőkéből 93 millió magyar eredetű (ami 553 céget érint), és Kolozsvár az ország második legnagyobb vásárvárosa, ahol a 70 ezret meghaladó diákság magasan képzett munkaerőforrást jelent. A kolozsvári főkonzulátus már nem a rosszízű politikai élcelődések tárgya, hanem komoly gazdaságfejlesztő munkát végez. Az ITD 32 országban fejti ki tanácsadási és közvetítői tevékenységét, de a legintenzívebben Romániában dolgozik. Délután Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök az infrastrukturális beruházási lehetőségről, Boros János kolozsvári alpolgármester a helyi befektetési kilátásokról tartott előadást. A fórum a részvevők számára jól szolgálta az informálódást és kapcsolatteremtést. Halász János, az ITD igazgatója elmondta, hogy 1992 óta magyar-román üzletember-találkozót nem rendeztek Kolozsváron. Kolozsváron készül az ipari park. /Ördög I. Béla: Román-magyar üzletember-fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. április 9.

Kétnapos konferenciát rendezett Kolozsváron a budapesti Napi Gazdaság üzleti és pénzügyi hírlap, valamint a kolozsvári Krónika napilap, melynek témaköre a magyar tőkebefektetések közeljövőben várható romániai megerősödése volt. Péter Pálnak, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének a konferálásával lezajlott eszmecserén több figyelemre méltó előadás hangzott el. Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója bemutatta a Kárpátok Régió Tőkeprogramot, amely az anyaországon kívüli céltársaságokba fektet be, esetenként maximum 100 millió forintig. Tavaly Magyarországról 350 millió USD-nyi befektetés érkezett, főleg Erdélybe, azonban szerintük a valós érték ennek a kétszerese. A Corvinus jelenleg hat erdélyi projektet vizsgál és várhatóan tavasszal elfogadja azokat. 2004-ben a két ország közötti külkereskedelem megkétszereződött, és elérte a 2,143 milliárd eurós rekordot (amiből a magyar fél kivitele 1,413 milliárd eurót tett ki). Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója a Kárpát-medencében működő vállalkozásfejlesztési központok (közülük 16 Erdélyben fejt ki tevékenységet) munkájára hívta fel a figyelmet. Az utóbbi két évben 1600 beérkezett pályázatot bíráltak el, a támogatások révén 1300 új munkahely létesült, és további 15 000 munkahely maradhatott meg. Sajnálatos, hogy a magyar állami költségvetésnek csekély része kerül a határon túli magyar vállalkozók támogatására: 2003-ban 560, 2004-ben 426, 2005-ben 451 millió forint. /Ördög I. Béla: Román–magyar üzleti konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. május 17.

Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, érezhető egy elmozdulás a magyar befektetők részéről Románia iránt. Jelenleg Kolozs megyében Magyarország áll az első helyen a külföldi befektetők rangsorában. 2004 június végéig 565 magyar résztulajdonú céget jegyeztek be, amelynek összbefektetése 114 millió dollár. A statisztikai adatok néha csalnak. Ebben az esetben a 114 millió dollárból 82 millió a MOL Rt. befektetése, amelynek székhelye Kolozsváron található ugyan, de az igazi befektetései szerte az országban vannak. A MOL nélkül a rangsorban Magyarország csak a 4–5. helyen áll Kolozs megyében. Sok magyarországi befektető érdeklődik Kolozs megye iránt. A magyar tőke nagyon óvatos, bizalmatlan. /Ördög I. Béla: Indokolatlan a magyar tőke habozása Erdély küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2005. december 15.

Markó Béla szövetségi elnök határozatban tette közzé, hogy a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként az Ügyvezető Elnökség és a területi szervezetek javaslatai alapján Ezüstfenyő Díjban részesítenek több személyt, köztük van Albert Álmos polgármester, Sepsiszentgyörgy, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Székelyudvarhely, Jakab Elek vezérigazgató, Medgyes, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Kocsik József az RMGE Arad megyei elnöke, Arad, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Nagyvárad, Marossy Zoltán György alprefektus, Temesvár, Pakó Benedek kanonok, Szászrégen, Péter Pál a Kolozs Megyei Ipari Kamara alelnöke, Kolozsvár, Varga Gábor az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója, Nagyvárad, Vetési László szórványügyi tanácsos, Kolozsvár. /Ezüstfenyő Díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2009. május 27.

Május 26-án Kolozsváron ismertették azt az Üzlet határok nélkül elnevezésű akciótervet, melyet a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a brüsszeli székhelyű, de egész Európából kis- és középvállalatokat tömörítő Enterprice Europe Network valósít meg. A programsorozat célja magyarországi és romániai vállalatok együttműködésének támogatása. Kolozs megye 5500 cégéből 560 működik magyar tőkével, Olaszország után (1300) Magyarország a második a külföldi tőke jelenléte szempontjából. /Ö. I. B. : Magyar – román üzletfejlesztő programsorozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998