udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 71 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozs Megyei Tanfelugyelõseg

1991. június 25.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1991. július 2.

Júl. 1-jén a Kolozs megyei tanfelügyelőségre rendelték a magyar iskolák igazgatóit, fenyegető hangnemben felszólították őket, állítsák le a tiltakozó gyűlést. Az igazgatók ezt a követelést visszautasították. A tiltakozó gyűlés megvolt, végül a tanfelügyelőség engedett: nem indítanak magyar osztályokat a három magyar középiskolában. /Németh Júlia: Visszakozás iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1992. június 19.

Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./

1992. június 24.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség újabb iskola-diverziója a következő. Az Adevarul de Cluj című román napilapban fizetett hirdetés formájában a magyar iskolák elsorvasztására vonatkozó újabb tervét. Funar polgármester is támogatja ezt az ötletet, hogy Kolozs megyében, eltérően a többi megyétől, különleges vizsgarendet akarnak életbe léptetni. Eszerint a felvételizőknek román nyelvből és matematikából kellene vizsgázniuk, és csak a vizsgát követően vennék figyelembe azt, hogy a diák milyen tannyelven óhajt tovább tanulni. Ez az intézkedés törvénytelen és önkényes. A diákoknak ugyanis román nyelvből, másnap magyar nyelvből, a harmadik napon matematikából kell vizsgázniuk. A diákoknak már a VIII. osztály végén kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen nyelven akarnak továbbtanulni. /Tibori Szabó Zoltán: iskola-diverzió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1993. június 16.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1994. december 17.

Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségnek küldött átiratában felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a Brassai Sámuel Líceumban politikai összejövetelt tartott. Iskolákban tilos politikai összejövetelt tartani, ezért a polgármester kéri a líceum vezetőségének leváltását és az unitárius egyháznak "illegálisan átadott termek" visszaszolgáltatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1995. augusztus 31.

Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./

1995. augusztus 31.

Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./

1995. szeptember 12.

Szigorú büntetést helyezett kilátásba a Kolozs megyei tanfelügyelőség mindazok számára, akik részt vesznek az oktatási törvény elleni tiltakozó akciókban. Gheorghe Funar közleményben követelte a példamutató büntetéseket a tiltakozókkal szemben. Így a Strasbourgba tartó ifjúsági karaván tagjait igazolatlan hiányzóként tüntetik fel, ami a kizárást vonhatja maga után. /Magyar Hírlap, szept. 12./

1996. március 30.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség összeállította az 1996/97-es tanév beiskolázási tervét. Victor Dragoi főtanfelügyelő elmondta, hogy a magyar tagozatos iskolák közül a Brassai és a Báthory Líceumnak négy-négy, az Apáczai Líceumnak két, az "Onisifor Ghibu" (volt természettudományi), a "Gheorghe Lazar", a Zenelíceumnak egy-egy, a Könnyűipari Iskolaközpontnak egy, a Református Kollégiumnak két, a "Maranatha" Kollégiumnak, a Római Katolikus Főgimnáziumnak, az Unitárius Kollégiumnak és az Elektrotechnikai Líceumnak egy-egy kilencedik osztályt kérnek. Désnek, Szamosújvárnak, Tordának és Bánffyhunyadnak egy-egy magyar tannyelvű kezdő középiskolai osztályt javasolnak. A tanfelügyelőség ismét vissza kívánja helyezni a magyar tannyelvű tanító- és óvónőképző kilencedik osztályt az Apáczai Líceumból a Gheorghe Lazar Líceumba. 1990-ben hosszas harc árán lehetett csak az utóbbi iskolából (ahol nincs megfelelő magyar könyvtár stb.) az Apáczaiba áthozni a magyar tanítóképzőt. /Sz. Cs. Előterjesztik az 1996-97-es tanév beiskolázási tervét Költöztetnék a magyar tanító- és óvónőképzőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1998. május 26.

Máj. 22-én idén második alkalommal ült össze a Romániai Magyar Szórvány Tanács /RMSZT/ a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A kétnapos tanácskozáson valamennyi egyházi képviselő és az öt regionális szórványfelelős vett részt, ugyanakkor képviseltette magát az EMKE, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség is. Első és legfontosabb napirendi pontként a szórványgyermekek oktatása, iskoláztatása, a népiskolák szervezésének kérdését vitatták meg. Többek hozzászólalása nyomán a tanács azt a következtetést vonta le, hogy bár ezen a téren sok nehézség és akadály merül fel, a szórványoktatás megszervezése megoldható. Az egyházak hajlandók biztosítani az oktatás beindításához szükséges tantermet, a tanerőnek pedig szolgálati lakást, azonban a fizetés-kiegészítés kérdése gondot okoz. A szóban forgó gyülekezetek amúgy is szegények számban, s anyagiakban is, sok helyen lelkipásztort sem tudnak eltartani. Ez a kérdés tehát még megoldásra vár. Másfelől remény van arra, hogy az államtól a jogosan követelhető támogatást nemcsak szavak, ígéretek erejéig, hanem valóban meg fogjuk kapni. Ismét felmerült a kérdés egy szórványalap létrehozására, amely kizárólag szórványcélokat szolgálna. Ennek megvalósítása azonban anyagiak hiánya miatt még várat magára. A tanácskozáson megvitatták, kibővítették és véglegesítették az RMSZT Szabályzatát. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy szórványgondozást hathatósan végezni csak úgy lehet, és csakis akkor érdemes, ha a tömbmagyarságot mozgósítani tudják a szórványok irányában és érdekében. Határozat született arról, hogy negyedévenként, de szükség esetén bármikor, a régiófelelősök összegyűlnek tanácskozásra. A tanácskozások közötti időközökben folyamatosan fenntartják a kapcsolatot egymással és az elnökséggel, ahova beszámolót küldenek a végzett munkáról és gondjaikról, nehézségeikről. Május 23-án a régiófelelősök munkakörének meghatározására került sor. A Szórványtanács megerősítette azon felhívását, mely szerint az RMDSZ megyei szervezetei a szórványmunka megkönnyítése érdekében nyújtsanak kellő segítséget a régiófelelősöknek, és megfelelő hozzáállással támogassák őket erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Lévén, hogy a régiófelelősök nagy területekért felelnek, és kifejtett munkájuk a szórványmunka sokféle kérdését foglalja magában, megfelelő munkatársak bevonására van szükség. A régiófelelősök osszák el a munkát munkatársaik között, s ezeket a tevékenységeket folyamatosan koordinálják. A pályázatok tekintetében fontos lenne az RMSZT-nek véleményt nyilvánítania minden pályázati elbírálás esetén, képviselve a szórványkérdést mint prioritást élvező összmagyar problémát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1272. sz./

1999. október 6.

Amennyiben a kolozsvári Gheorghe Sincai Elméleti Líceum épületének ügye nem rendeződik, az Erdélyi Református Egyházkerület bepereli a tanügyminisztériumot, nyilatkozta a Szabadságnak Tőkés Elek, az egyházkerület titkára. Az ingatlant szeptember 13-án telekkönyvezték, így az egyháztól elkobzott épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Mivel a Farkas utcai épületrészben jelenleg egy magánlíceum működik, az Erdélyi Református Egyházkerület felkérte a Tanügyminisztériumot, hogy a tantermeket szabadítsa fel. Ennek hatására a minisztérium szeptember 15-én felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy rendezze a nyolc tanterem helyzetét, de mostanáig még semmiféle intézkedést nem hoztak az ügyben. Amennyiben harminc napon belül az ingatlan helyzete nem rendeződik, az egyház bepereli a tanügyminisztériumot. Tőkés Elek elmondta: amennyiben felszabadulnak a tantermek, a Farkas utcai épületrészben a rendszerváltás után újraindult Református Kollégium kap majd helyet. Az iskola jelenleg a Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában működik. /A református egyház kész beperelni a Tanügyminisztériumot. Továbbra sem rendeződött a Farkas utcai iskola helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2000. szeptember 2.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Református Kollégium, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Viitorul Sportklub képviselői a héten véglegesítették azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében átengednek egy szintet a régi kollégium Farkas utcai épületrészében a Református Kollégiumnak. Szükség van még a polgármesteri hivatal jóváhagyására, mivel a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum átadta az épületet a helyi tanácsnak. Ez jogtalan volt, hiszen az ingatlan már nem a Tanügyminisztérium, hanem az egyház tulajdonában van. A polgármester pedig hallani sem akar a jóváhagyásról. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa elmondta: a tavaly szeptemberben kiadott kormányhatározat értelmében a Református Kollégium egykori épületét visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, a református egyháznak. A tanácsos tájékoztatása szerint a református egyház még mindig pereli a tanfelügyelőséget, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumot, valamint a Tanügyminisztériumot, mivel nem kötöttek semmiféle bérleti, átadási szerződést az egyházzal, és így a líceum és a sportklub immár egy éve illegálisan működik az épületben. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum nem hajlandó bérleti szerződést kötni, vitatja az egyház tulajdonjogát. Funar mindenféle érvet felhozott, hogy akadályozza a Református Kollégium beköltözését jogos tulajdonába. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója elmondta: amíg nincsenek meg a szükséges engedélyek, a beköltözésre nem kerülhet sor. /Papp Annamária: Funar akadályozza a Református Kollégium visszaköltözését. Még mindig vitatják az egyház tulajdonjogát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2001. május 9.

Az unitárius egyház felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy április 15-ig költöztesse ki az iskolaépületéből a tanfelügyelőséghez tartozó pedagógus szakkönyvtárat. Mikó Lőrinc jogász, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a pedagógus szakkönyvtáron kívül más intézmény is - a tanügyi szakszervezet és a tanügyi kölcsönös segélypénztár - helyet kapott a szóban forgó ingatlanban. A kommunista diktatúra idején a közel négyszáz éves könyvtárat elkobozták az egyháztól, és a mintegy negyvenezer kötetet, könyvet és kéziratgyűjteményt a Farkas utcai Akadémiai Könyvtárba telepítették át. A 182-es törvény értelmében az unitárius egyház a kisajátított könyvtárat vissza kívánja szerezni és eredeti helyére szállítani. Mikó Lőrinc hangsúlyozta: amennyiben a szóban forgó intézmények nem szabadítják fel a helyiségeket, az unitárius püspökség kénytelen lesz a bírósághoz fordulni. /Papp Annamária: Tulajdonát követeli az unitárius egyház. Könyvtár és óvoda létesül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2001. december 14.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség dec. 13-i sajtóértekezletén közzétették a megye nyolcadikosainak továbbtanulási opcióit. Továbbra is él a líceum-mítosz, ugyanis a megkérdezetteknek csak 16 százaléka szeretne szakiskolába/inasiskolába iratkozni. A megye nyolcadikosainak mintegy 40 százaléka elméleti, 18 pedig szaklíceumban szeretne továbbtanulni. A művészeti és a szakiskolai oktatás iránt a megkérdezettek 12, illetve 16 százaléka érdeklődik komolyan. /Szabó Csaba: Még mindig él a líceum-mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. január 16.

Az Erdélyi Református Egyházkerület újabb pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a kolozsvári városi tanács ellen a Református Kollégium volt Farkas utcai épületének visszaszolgáltatásáért. Előzőleg az Alkotmánybíróság semmi kifogásolnivalót nem talált az iskolaépület visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletben és azt alkotmányosnak minősítette. A jogszabály felülvizsgálata a kolozsvári tanács kérésére történt, amely megpróbálta megakadályozni az épület visszajuttatását a református egyháznak. P. A. M.: Újabb per a Református Kollégium visszaszerzésére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2002. április 26.

A gyerekszám-csökkenés miatt a Kolozs megyei tanfelügyelőség kénytelen megszüntetni négy falusi iskolát: szeptember elsején zárva marad a magyarmacskási, a melegföldvári, a börvényi és a tarnicai iskola kapuja. A megszüntetett iskolák diákjai az új tanévtől a községközpontok tanintézményeibe fognak járni. Ősztől 45 tanítói állás szűnik meg megyeszerte. /Szabó Csaba: Vidéki iskolákat szüntetnek meg. Demográfiai hullámvölgyben Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2002. június 4.

Idén egy hónappal hamarabbra tűzte ki a Kolozs megyei tanfelügyelőség az első osztályosok beíratásának időszakát mint tavaly, így — mivel nem tudni hány magyar család akarja majd megszokásból a nyári hónapok alatt beíratni gyermekét — jelenleg átláthatatlan Kolozs megyében a megszűnés határára került első osztályok száma. A magyar tagozatra beíratott gyermekek számát tekintve Kolozsváron egyre több oktatási szakember véli úgy, hogy ősszel legkevesebb 6 magyar első osztállyal lesz kevesebb — a borúlátók 12-re tippelnek. Amennyiben valóban ilyen arányú lesz a magyar első osztályosok csökkenésének aránya, mint arra a jelenlegi adatokból következtetni lehet, akkor az egész anyanyelvű oktatási hálózatot át kell majd az elkövetkező években rajzolni. /Szabó Csaba: Megkezdődött a magyar közoktatás leépülése? 6–12 magyar első osztállyal kevesebb lehet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2002. augusztus 29.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2002. november 20.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség javasolta, hogy az érettségi tételek központilag kivitelezett fordítását. /Sz. Cs.: Sarkára áll a megyei tanfelügyelőség. Kérik a központilag kivitelezett tételfordítást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2003. január 17.

A 2003-2004-es tanévre a Kolozs megyei tanfelügyelőség - az előzőhöz képest - öttel kevesebb magyar tannyelvű líceumi, de hattal több szakiskolai osztály indítását kérvényezte a Nevelési és Kutatási Minisztériumnál. /Szabó Csaba: Bővül a magyar közoktatási hálózat. Mítoszt oszlat az új beiskolázási terv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2003. január 21.

A Református Kollégium épületéért folyó per áthelyezését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól a kolozsvári városháza. Gheorghe Funar polgármester szerint erre azért van szükség, hogy a bírák ne legyenek politikai nyomás alatt, amikor a kollégium ügyében kell dönteniük. Az Erdélyi Református Egyházkerület alapfokon elérte, nyilvánítsák semmisnek a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a városháza között kötött átadási-átvételi szerződést, amellyel az utóbbi intézmény gondozásába került a kollégium épülete. Az ítéletet a tanfelügyelőség megfellebbezte. /Lázár Lehel: Peráthelyezést kér Funar. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2003. december 19.

Dec. 18-án a Kolozs megyei tanfelügyelőségen átadták a legjobb újságíróknak járó diplomákat. A közoktatás területén való szerkesztői munkásságáért Szabó Csabát, a Szabadság munkatársát is kitüntették. Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: Szabó Csaba a közoktatás területén kifejtett tájékoztató munkásságáért, a tanfelügyelőség és az iskolák tevékenységéről szóló objektív írásaiért, riportjaiért kapta a kitüntetést. /Újságírókat díjaztak a tanfelügyelőségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2004. július 10.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség adatai szerint a megyében 71 százalékos az érettségi sikerarány. A kolozsvári magyar iskolák diákjai idén két központban vizsgáztak: a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, ahol a brassais diákok mellett a Báthory István és az Apáczai Csere János Líceum tanulói számára tartották a felmérőt, valamint az összes egyházi iskolát egyesítő központban, az Ortodox Kollégiumban. Az utóbbiban vizsgáztak tehát a Református és Unitárius Kollégium, valamint a Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az Apáczai Csere János Líceumnak 73 érettségiző diákja volt; kilencnek nem sikerült átmenő jegyet kapnia. A Báthory-líceum 93 diákja közül 89-en vették sikeresen az akadályt. A Brassai Líceumban főleg az esti osztályok rontották az eredményt: a 193 diák közül húszan nem jelentek meg valamelyik vizsgán. A magyar egyházi iskolák közül az Unitárius Kollégium érte el a legjobb sikerarányt: a huszonnégy vizsgázó diák mindegyike átmenő jegyet ért el. A Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium egy-egy diákja bukott meg csupán a vizsgákon: az előbbiben ötvenen, az utóbbiban huszonhárman álltak érettségi elé. /Valkai Krisztina: Hetvenegy százalékos az érettségi sikerarány a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2005. február 1.

A fejkvótarendszer kísérleti alkalmazása szerint megszűnne az a gyakorlat, miszerint az egyetlen községen belül működő tanintézeteknek külön-külön igazgatója van. Ilyen értelemben távoznia kellene igazgatói székéből a vajdakamarási és a tordaszentlászlói iskola igazgatójának. A helybeliek úgy érzik, a magyar igazgatók menesztése a magyar nyelvű oktatás minőségét és létét veszélyeztetné. Megoldásért a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséghez és Kötő József oktatásügyi államtitkárhoz fordulnak. A vajdakamarási iskola igazgatónője, Mihályfalvi Katalin semmiféle hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy esetleg megszűnne a munkahelye. Különleges esetben, minisztériumi engedéllyel lehetne továbbra is fenntartani az igazgatói állást. Kötő József kifejtette, a pontos helyzetet nem ismeri. A megoldás az lehetne, ha Vajdakamaráson, a 98 százalékban magyarlakta faluban magyar iskolaközpontot létesítenének, ahová a szórványvidékről is eljárhatnának a gyerekek. A magyar iskola sorsa miatt aggódnak Tordaszentlászlón is. Tordaszentlászló község falvaiban három I–VIII. és négy I–IV. osztályos iskola működik. Ezekben az iskolákban összesen 214 magyar és 250 román diák tanul. Az egyetlen magyar nyelvű I–VIII. osztályos iskola Tordaszentlászlón, a községközpontban van. Hesdáton 80, Kisfenesen 127 diákkal működik az I–VIII. osztályos iskola. Jelenleg minden iskolának külön igazgatója van. Az iskolaigazgatói tisztségek megszüntetése kapcsán a helybeliek amiatt aggódnak, hogy az új helyzet a magyar oktatás rovására lesz. /F. I., K. E.: Lesz-e magyar iskolaigazgató Vajdakamaráson és Tordaszentlászlón? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2006. február 23.

Elégedetlenséget váltott ki a diákokban Kolozsváron az unitárius egyház azon döntése, hogy más oktatási intézményekbe helyezzék át az esti tagozaton működő osztályokat. A Brassai Sámuel Elméleti líceum vezetőségét vártatlanul érte a határozat. Az ingatlan tulajdonosa, az unitárius egyház leszögezte: szüksége van a helyre. Tiltakozásképpen a fiatalok a tanintézmény épülete elé vonultak. – Minket is nagyon meglepett a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől kapott határozat, amely szerint a 2006–2007-es tanévtől kezdve az iskolában működő esti tagozatos osztályokat különböző líceumokba fogják átirányítani – mondta Kósa Mária, a Brassai igazgatónője. Az 1940-es évek után az unitárius egyháztól elkobozták a Kolozsvári Unitárius Kollégium épületét, amely Brassai líceum néven működött tovább. 1993-ban ebben az épületben ismét beindították az Unitárius Kollégiumot is. Utóbbinak azonban több teremre volt szüksége az unitárius óvoda működtetéséhez, elemi osztályok beindításához és egyéb egyházi tevékenységekhez. Így időről időre csökkent a Brassai termeinek száma, beleértve az esti osztályokat is – áll az unitárius püspökség közleményében. 1999-ben az épületet visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, vagyis az unitárius egyháznak. A helyhiány miatt 2005 decemberében a Megyei Tanfelügyelőség és az unitárius egyház megegyezett arról, hogy a magyar és román esti tagozatos osztályokat és a tanfelügyelőség könyvtárát, ami ugyancsak ebben az épületben működik, más líceumokban fogják tovább működtetni, hogy fejleszthessék az elemi, általános és középiskolai nappali oktatást. Első lépésként a tanfelügyelőség az esti tagozatos osztályok átköltöztetését vette tervbe. Ez azért volt feltétlenül szükséges, mert az épületet 500 diák számára tervezték, most pedig 1500-an tanulnak ott. /Dézsi Ildikó: Kiköltöztetik a Brassaiból az estiseket? Az unitárius egyháznak szüksége van a helyre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2006. február 23.

Elégedetlenséget váltott ki a diákokban Kolozsváron az unitárius egyház azon döntése, hogy más oktatási intézményekbe helyezzék át az esti tagozaton működő osztályokat. A Brassai Sámuel Elméleti líceum vezetőségét vártatlanul érte a határozat. Az ingatlan tulajdonosa, az unitárius egyház leszögezte: szüksége van a helyre. Tiltakozásképpen a fiatalok a tanintézmény épülete elé vonultak. – Minket is nagyon meglepett a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől kapott határozat, amely szerint a 2006–2007-es tanévtől kezdve az iskolában működő esti tagozatos osztályokat különböző líceumokba fogják átirányítani – mondta Kósa Mária, a Brassai igazgatónője. Az 1940-es évek után az unitárius egyháztól elkobozták a Kolozsvári Unitárius Kollégium épületét, amely Brassai líceum néven működött tovább. 1993-ban ebben az épületben ismét beindították az Unitárius Kollégiumot is. Utóbbinak azonban több teremre volt szüksége az unitárius óvoda működtetéséhez, elemi osztályok beindításához és egyéb egyházi tevékenységekhez. Így időről időre csökkent a Brassai termeinek száma, beleértve az esti osztályokat is – áll az unitárius püspökség közleményében. 1999-ben az épületet visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, vagyis az unitárius egyháznak. A helyhiány miatt 2005 decemberében a Megyei Tanfelügyelőség és az unitárius egyház megegyezett arról, hogy a magyar és román esti tagozatos osztályokat és a tanfelügyelőség könyvtárát, ami ugyancsak ebben az épületben működik, más líceumokban fogják tovább működtetni, hogy fejleszthessék az elemi, általános és középiskolai nappali oktatást. Első lépésként a tanfelügyelőség az esti tagozatos osztályok átköltöztetését vette tervbe. Ez azért volt feltétlenül szükséges, mert az épületet 500 diák számára tervezték, most pedig 1500-an tanulnak ott. /Dézsi Ildikó: Kiköltöztetik a Brassaiból az estiseket? Az unitárius egyháznak szüksége van a helyre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2006. február 24.

Az Erdélyi Unitárius Egyház vezetősége megdöbbenését fejezte ki Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatónője nyilatkozata hallatán. Kósa Mária felháborítónak találta azt, ahogyan a tanfelügyelőség – az iskola vezetőségének megkérdezése nélkül – tudomásukra hozta, hogy az esti tagozatos osztályokat más iskolába irányítják. Az unitárius egyház közleménye emlékeztet: az iskola épülete még 1999-ben került vissza az unitárius közösség tulajdonába. Az egyház vezetősége az iskola igazgatónőjével egyeztetve 2005. október 20-án fordult a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez, és az esti tagozat más intézménybe való áthelyezését kérte a 2006–2007-es tanévtől kezdődően. Ezt a kérvényt Kósa Mária is ellátta kézjegyével és az iskola pecsétjével. A tanfelügyelőség 2005. december 16-án az igazgatónő jelenlétében egyeztetett az unitárius egyházzal. E megbeszélés eredményeként az egyház, mint az épület tulajdonosa, szerződést kötött a Kolozs megyei tanfelügyelőséggel az esti tagozat áthelyezéséről. Ennek aláírásakor jelen volt Kósa Mária igazgatónő is, aki akkor nem emelt kifogást a határozat ellen. /D. I.: Kolozsvár. Volt egyeztetés az estisek sorsáról. Cáfol az unitárius egyház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2006. február 28.

Közel 30 diák tüntetett február 27-én a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség épülete előtt. A diákok a Brassai Sámuel Elméleti Líceum esti tagozatára járnak, és a múlt héten értesültek arról, hogy ősztől kiköltöztetik őket iskolájukból. A diákok tiltakoztak, mondván, hogy ők a Brassaiba iratkoztak be, itt is akarják befejezni tanulmányaikat. A Brassai Líceum az unitárius egyház épületében működik, együtt az Unitárius Kollégiummal, az esti tagozat kiköltöztetését a helyhiánnyal indokolta az unitárius egyház. A demonstráció nyomán az a kompromisszumos megoldás született, hogy a diákok a Mócok útján lévő Lupas Iskolába költöznek át, ám oktatóik ugyanazok maradnak, mint eddig, és az érettségi bizonyítványukat is a Brassai Líceum pecsétje díszíti majd. /Debreczeni Hajnal: “Kintlakó” brassaisok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2006. július 6.

Tudor Stefanie, Torda polgármesterének sürgős teendői miatt egyelőre meghatározatlan ideig elhalasztották a helybeli önálló magyar iskola ügyében mára tervezett látogatást a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen. A látogatásra azért lett volna szükség, hogy tisztázzák a tanfelügyelőség írásbeli válaszát arra a kérdésre, hogy szükséges-e a helyi tanács elvi beleegyezése az önálló magyar iskola ügyének előmozdításához. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: az önálló magyar iskola létrehozásához szükséges iratcsomót a jövő héten eljuttatják a tanfelügyelőségre. /Elmaradt a tordaiak tisztázó látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-71




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998