udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 446 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-446
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz

1990. május 16.

Máj. 16-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban választási nagygyűlést tartott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Bemutatkoztak a képviselő-, illetve szenátorjelöltek. Balázs Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke mondta a bevezetőt. Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, szenátorjelölt rámutatott arra, hogy az RMDSZ egységes politikai erőnek bizonyult. Pillich László, az RMDSZ szervezési titkára, képviselőjelölt után Podhrádszky László jogász /aki a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt részéről szerepel az RMDSZ képviselőházi listáján/ következett. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a közösen az egyes román pártok képviselőivel tartott megbeszélésről elmondta, hogy a liberálisok képviselője volt az egyetlen, aki a nemzetiségi kérdésben normális magatartást tanúsított. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a kishitűekkel szemben leszögezte: az elmúlt hónapokban sokat elértek. Eckstein Kovács Péter ügyvéd, akit az ifjúsági szervezetek javasoltak képviselőnek, elmondta, hogy a nemzetiségi statútum kidolgozása szakemberek részvételét követeli meg. A találkozón elhangzott, hogy a Puntea folyóirat révén a román olvasókkal folytatott dialógust rendszeresebbé fogják tenni. /RMDSZ jelöltek találkoztak választóikkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1990. június 13.

Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1990. június 13.

Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1990. november 2.

Tompa Gábor fiatal rendező lett a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Az eddig igazgató, Kötő József, a romániai magyar drámaírás kutatója A Hét kolozsvári szerkesztőjeként dolgozik tovább. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1990. november 2.

Tompa Gábor fiatal rendező lett a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Az eddig igazgató, Kötő József, a romániai magyar drámaírás kutatója A Hét kolozsvári szerkesztőjeként dolgozik tovább. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1990. december 30.

A nemrégiben újjáalakult bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Kör színjátszói ismét fellépnek jan. 6-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színház termében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

1991. április 17.

A kolozsvári színjátszás 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat keretében kezdeményezték az Állami Magyar Színház támogatására Színpártoló Egyesület megalakítását Kolozsvárott. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1991. november 6.

A budapesti Nemzeti Színház meghívására tíznapos magyarországi turnéra utazott a kolozsvári Állami Magyar Színház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 6.

A budapesti Nemzeti Színház meghívására tíznapos magyarországi turnéra utazott a kolozsvári Állami Magyar Színház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház visszatért egyhetes /nov. 3-10./ budapesti turnéjáról, számolt be vendégszereplésükről Tompa Gábor rendező. A Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László hívta meg a társulatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1991. november 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház visszatért egyhetes /nov. 3-10./ budapesti turnéjáról, számolt be vendégszereplésükről Tompa Gábor rendező. A Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László hívta meg a társulatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1992. január 22.

Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1992. április 16.

Sepsiszentgyörgyön véget ért a III. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ Ionesco A kopasz énekesnő darabjának előadásáért Tompa Gábor rendezésében kapta Háromszék megye nagydíját, az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Örkény István A kulcskeresőkjéért Parászka Miklós rendezésében kapta Sepsiszentgyörgy városának nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1992. augusztus 1.

Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera vezetősége megtámadta a polgármester azon rendelkezését, amely tiltja a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését. /(i-ó): Magyar Opera kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

1992. augusztus folyamán

A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./

1992. december 7.

Kolozsváron megkezdődött az Állami Magyar Színház fennállásának 200. évfordulóját ünneplő, dec. 7-től 17-ig tartó rendezvénysorozata. A megnyitó egy részét közvetítette a televízió magyar adása is. Beszédet mondott - többek között - Kálmán Attila államtitkár. Dec. 8-án Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter megkoszorúzta Kolozsváron a házsongárdi temetőben az erdélyi magyar színjátszás nagy művészeinek síremlékét, majd elhelyezte az Állami Magyar Színházban a háromnyelvű emléktáblát. A megnyitó nem sikerült igazán: félház volt, széksorok maradtak üresen. /Magyar Nemzet, dec. 9./ A rendezvénysorozat programja: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29. Funar polgármester nem engedélyezte, hogy a Farkas utcai egykori kőszínház falára emléktáblát helyezzenek el, kényszerű megoldásként a színház előcsarnokában leplezték a márványtáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1992. december 11.

A kolozsvári Állami Magyar Színház és az Opera felhívásában tiltakozásul aláírásgyűjtést kezdett. Funar polgármester ugyanis Bukarestben azt állította, hogy nem is 200 éves a magyar színjátszás Kolozsváron. /Ki mit kockáztat? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1992. december 11.

A kolozsvári Állami Magyar Színház és az Opera felhívásában tiltakozásul aláírásgyűjtést kezdett. Funar polgármester ugyanis Bukarestben azt állította, hogy nem is 200 éves a magyar színjátszás Kolozsváron. /Ki mit kockáztat? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1993. október 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a múlt héten kezdte meg vendégszereplését Angliában. Londonban felléptek A kopasz énekesnővel. A rendező, Tompa Gábor elmondta, hogy a kivándorlás folytatódik. Hazatérésük után lesznek az évad nagy erőpróbái, köztük Madách Imre Az ember tragédiája, Pirandello A hegyek óriásai és Shakespeare A vihar. A kolozsvári magyar társulat A kopasz énekesnőt bemutatja /meghívásnak eleget téve/ Berlinben, Brüsszelben, Lisszabonban és Los Angelesben. /Szelényi Zoltán: A kopasz énekesnő Londonban. = Magyar Nemzet, okt. 21./

1993. október 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a múlt héten kezdte meg vendégszereplését Angliában. Londonban felléptek A kopasz énekesnővel. A rendező, Tompa Gábor elmondta, hogy a kivándorlás folytatódik. Hazatérésük után lesznek az évad nagy erőpróbái, köztük Madách Imre Az ember tragédiája, Pirandello A hegyek óriásai és Shakespeare A vihar. A kolozsvári magyar társulat A kopasz énekesnőt bemutatja /meghívásnak eleget téve/ Berlinben, Brüsszelben, Lisszabonban és Los Angelesben. /Szelényi Zoltán: A kopasz énekesnő Londonban. = Magyar Nemzet, okt. 21./

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. január 10.

Visky Árpádra emlékezett Kudelász Ildikó. A sepsiszentgyörgyi, majd a marosvásárhelyi társulat tagja volt, szavalóműsorai emlékezetesek maradnak. 1975-ben újra a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházhoz szerződött. 1986. jan. 12-én - tisztázatlan körülmények között - meghalt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

1997. január 7.

Jan. 7-én Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke nyújtotta át Marosvásárhelyen a Kriterion Koszorú-díját Tompa Gábornak, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának. A díjjal idén 2 millió lej járt. A laudációt Horváth Andor mondta. A Koszorú-díjat 1995-ben alapították, az első kitüntetett Jakó Zsigmond professzor volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. január 7.

Jan. 7-én Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke nyújtotta át Marosvásárhelyen a Kriterion Koszorú-díját Tompa Gábornak, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának. A díjjal idén 2 millió lej járt. A laudációt Horváth Andor mondta. A Koszorú-díjat 1995-ben alapították, az első kitüntetett Jakó Zsigmond professzor volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. május 20.

A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ többszöri közbenjárására a művészeti minisztérium 1946. ápr. 9-i, 276. sz. rendeletével létrehozta Kolozsváron az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskolát. A főiskola 1946. okt. 14-én nyitotta meg kapuit. A megnyitáskor Nagy István karnagy, a főiskola igazgatója mondott beszédet.Felszeghy Ödön a nemzetiségi iskolapolitika vívmányait méltatta, Szentimrei Jenő, az erdélyi magyar művészeti ügyek vezérfelügyelője elmondta, hogy a Bolyai Tudományegyetem, az Állami Magyar Színház és után ez a főiskola az MNSZ és a Groza-kormány harmadik nagy alkotása. Kurkó Gyárfás, az MNSZ elnöke is ott volt a megnyitón, őt azután 1949-ben letartóztatták sok más erdélyi magyar vezetővel együtt, 1951. júl. 30-án kezdődött meg a koncepciós per tárgyalása. 1951-ben az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola megszűnt mint önálló magyar intézmény. 1954-ben a színművészeti főiskolát Marosvásárhelyre áthelyezték, ezzel egyúttal az önálló magyar rendezői képzés is megszűnt, mert Marosvásárhelyen már nem volt rendezői kar. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

1997. május 26.

Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1998. március 2.

Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/

1998. március 2.

Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-446




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998