udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 55 találat lapozás: 1-30 | 31-55
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Agrartudomanyi es Allatorvosi Egyetem

1990. július 7.

Kolozsváron az Agrártudományi Egyetemen nem engedélyezték a magyar nyelvű felvételizést, arra hivatkozva, hogy nem volt erre szaktanáruk. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1990. július 10.

Az Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium júl. 5-én keltezett, 106/7. számú telefonutasításával a Kolozsvári Egyetemi Rektorok Tanácsával is közölte, hogy továbbra is érvényesek az 1978. évi 28. számú törvény 109. paragrafusának előírásai. Ennek értelmében a kisebbségek a felvételnél anyanyelven vizsgázhatnak azokból a tárgyakból, amelyeket nemzetiségük nyelvén tanultak. A kolozsvári Orvosi Egyetemen és az Agrártudományi Egyetemen figyelmen kívül hagyták ezt a rendelkezést. /Felvételi ? anyanyelven! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1990. július 11.

Dr. Demény Lajost felmentették tanügyminiszter-helyettesi tisztségéből. /Jelenleg az RMDSZ egyik megválasztott szenátora/ Az új kormányban nem lesznek helyettesek, hanem államtitkárok. Nem hiszi, mondta Demény Lajos, hogy a miniszterelnök újból kinevezte volna. A kolozsvári Agrártudományi Egyetem törvénytelenül járt el, amikor nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételit. Demény elmondta, milyen állapotok vannak az oktatási minisztériumban. Megállapodott a miniszterrel, hogy létrehoznak hét magyar nyelvű egészségügyi középiskolát. A tanügyminisztériumi tisztviselő, akinek ezt a döntést közölnie kellett volna az iskolákkal, megtagadta az utasítás továbbítását. Ismételt sürgetésre azt mondta, nincs írásos megállapodás. Demény megszerezte az írást, az illető azonban továbbra is megtagadta a végrehajtást. Végül maga Sora miniszter utasította őt, de az illető a miniszternek is megtagadta a végrehajtást. Végül a miniszter személyesen hívta fel a tanfelügyelőségeket. Ilyen állapotok uralkodnak /amikor magyar iskola indításáról van szó/. A nemzetközi közvélemény elé kell lépni a magyar oktatási panaszokkal és jogos igényekkel, állapította meg Demény Lajos. /Márkus Etelka: Legyünk mindenhol ott! Beszélgetés dr. Demény Lajossal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

1990. július 27.

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

1994. február 19.

Sepsiillyefalván 79 éves korában elhunyt dr. Pap István a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ tiszteletbeli elnöke. Rendkívüli tehetségű polihisztor volt, agrármérnök, matematikus, agrárközgazdász, publicista, ragyogó előadó. Dr. Pap István, Székelyföld nagy fia, 1915. febr. 23-án született Verespatakon. tanári tevékenysége negyven esztendeje alatt mint állattenyésztési szakember, tudományos kutató és nagyszerű szakíró, tucatnyi szakkönyv, szakcikkek és tanulmányok szerzője volt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1996. január 24.

Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek az RMDSZ oktatásügyi alelnöki tisztségéből való lemondásának hasznosságán tűnődött Miklós László. Cs. Gyimesi Éva néhány éve már lemondott az RMDSZ-ben vállalt tisztségéből, akkor azzal, hogy egyetemi tanári munkát akar végezni. Akkoriban mondott le SZKT-tagságáról Kántor Lajos is. - Egyébként a kolozsvári főiskolai tisztújításokon egyetlen magyar személyiség sem kapott felelős vezető beosztást, sem a Zeneakadémián, sem az Agrártudományi, sem az Állatorvosi Egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1997. április 10.

Elhunyt dr. Pázmány Dénes, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem botanika tanszékének vezetője, mikológus, európai hírű tudós, ápr. 10-én volt a temetése Kolozsváron. Megjelenés előtt áll a gombákról szóló könyve a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadónál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./ Dr. Pázmány Dénes /sz. Kolozsvár, 1931. aug. 15./ Növényhatározó /Kolozsvár, 1983/ című munkáján kívül számos tudományos közlemény, három egyetemi tankönyv és tíz egyetemi gyakorlati jegyzet szerzője

1999. február 18.

1998 októberében alakult meg az IGE, az Ifjú Gazdák Egyesülete a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóiból, később csatlakoztak hozzájuk az ökológia, biológia és közgazdaságtan kar hallgatói. Az IGE főbb célkitűzései: a magyar nyelvű szakmai oktatás támogatása, a tagok szakmai képzésének elősegítése, tanfolyamok szervezése, dokumentációs bázis kialakítása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1999. május 31.

Az Ifjú Gazdák Egyesülete 1998 októberében alakult meg Kolozsváron. Alapító tagjai a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóinak sorából kerültek ki, később csatlakoztak hozzájuk az ökológia, biológia és közgazdaságtan karok hallgatói is. Jelenleg az egyesületnek kb. 70 tagja van. Szakmai tanfolyamokat szerveznek, dokumentációs bázis kiépítése folyik, továbbá külföldi és belföldi tanulmányutak megszervezése, szeretnének hozzájárulni a mezőgazdasági szaknyelv anyanyelven való elsajátításához. Az IGE szakmai kapcsolatot tart fenn a kolozsvári Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezetével. /Magyar agrárszakember-utánpótlás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1999. október 22.

Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

1999. november 6.

Veress István, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzora 1909 november 5-én született Nagyenyeden. A Csombordi Gazdasági Iskola szaktanára, majd igazgatóhelyettese volt. A negyvenes évek végén kinevezték a kolozsvári Agrártudományi Egyetemre tanárnak, ahol a magyar fakultás beolvasztásáig magyar diákjait oktatta. 1972-ben ment nyugdíjba, szakírói munkásságát azonban folytatta. 1932-ben megjelent első cikkét az Enyedi Hírlapban az évek hosszú során több ezer követte. Televízióban, rádióban több mezőgazdasági sorozata volt. 120 szakdolgozata és 20 szakkönyve jelent meg. Veress István a XX. századi romániai magyar agrárszakírás egyik legjelentősebb személyisége. /Makkay József: Veress István 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2000. május 4.

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. december 14.

Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. Kentelki Endre, az ifjú gazdák elnöke felvázolta az egyesület eddigi tevékenységét, amely 1998 októberében alakult a Kolozs megyei Romániai Magyar Gazdák Egyesületének támogatásával. Úgy döntöttek, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szakosztályaként fognak dolgozni. Az alapító tagok a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóinak sorából kerültek ki. Terveik között szerepel a mezőgazdasági szaknyelv anyanyelven történő elsajátításának támogatása, mert Romániában nem létezik magyar nyelvű mezőgazdasági felsőoktatás, sem magyar tagozat az állami egyetemeken. Saját időszakos kiadványok megjelentetését tervezik. Az új, többségében magyar nyelvű szakkönyvtár 2000 kötetes. /Barazsuly Emil: Könyvtárt avattak az ifjú gazdák. Céljuk a magyar mezőgazdasági szaknyelv elsajátítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2001. június 28.

A lap a 90 esztendős dr. Opra Pált köszöntötte. Dr. Opra Pál /sz. Szentivánlaborfalva, 1911. jún. 29./ Kolozsváron 1943-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1940-1947-ig az EMGE statisztikai ügyosztályának munkatársa, 1948-tól a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán tanár 1975-ig, nyugdíjaztatásáig. Feldolgozta az erdélyi megyék termék és termelési eredményeinek statisztikáját 1938-1944 között (kiadatlan kéziratban), később a mezőgazdasági üzemek szervezésével foglalkozott. Írásait az Erdélyi Gazda, Falvak (Dolgozó) Népe, Előre, Igazság, Romániai Magyar Szó, Korunk közölte. Mezőgazdasági szakkönyveket, főiskolai jegyezet írt. 1989 után, az RMGE megalakulásakor a Tanácsadói Testület tagja, a jogi szakbizottság elnöke volt. /Farkas Zoltán: Köszöntjük a 90 esztendős dr. Opra Pált. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2002. január 17.

Jan. 16-án újra tanácskozott az RMDSZ és az SZDP tárgyalóbizottsága a meghosszabbítandó együttműködési szerződés előkészítéséről. Megegyeztek: 5–5 tagú felügyelő bizottságot hoznak létre, amelyik hetente elemzi a szerződésben foglaltak tiszteletben tartását. A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a sajtónak nyilatkozva elmondták: kidolgozták az együttműködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, felvázolták az idei együttműködési szerződés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit. Ezek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttműködése, a kormány támogatása az idei célkitűzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttműködés, valamint a szerződés monitorizálási rendszerének kidolgozása. Markó Béla kifejtette: a protokollum tartalmazni fogja a 2001-es együttműködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül az állami magyar nyelvű felsőoktatás bővítésére. A tárgyaláson szó esett két független intézmény létrehozásáról. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke szerint az új együttműködési megállapodásban az RMDSZ a többi között vállalja: közbenjár a külföldi magyar közösségeknél azért, hogy támogassák Románia meghívását a NATO-ba. Ezzel szemben az SZDP egyebek között vállalja, hogy az év végéig véglegesítik a vissza nem szolgáltatható ingatlanokért járó kárpótlásról és az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat. /(Ú. I.): Körvonalazódik az RMDSZ–SZDP együttműködés. Intézmények kisebbségkutatásra és a diszkrimináció visszaszorítására. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Toró T. Tibor képviselő szerint a protokollumnak tartalmaznia kellene a közösségi autonómiát, a párbeszéd megkezdését a kulturális önrendelkezésről. Az ezzel kapcsolatos ütemterv elmulasztása kizáró jellegű is lehetne – vélte a Reform Tömörülés elnöke. Szintén kizárólagos tényezőként sorolta Toró a csángók anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Prioritások között említette az egyházi ingatlanok kérdését, valamint a települések önkormányzati autonómiájának szavatolását. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban a tavalyi "restanciákat" kell tartalmaznia a megállapodásnak, ezúttal meghatározott határidőkkel. A szenátor prioritásként jelölte meg a kolozsvári Babes–Bolyai-egyetem magyar vonalának megerősítését, az elfogadott törvények maradéktalan alkalmazását, keretmegállapodás aláírását az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a kisebbségkutató intézet működtetését, vezető beosztásokat az állam fontos intézményeiben. Vekov Károly képviselő jónak látná, ha a "sokszínű RMDSZ-t sokszínű tárgyalóbizottság" képviselné. A képviselő prioritásai között szerepel az egyházi és közösségi tulajdon visszaszolgáltatása, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem magyar vonalának a bővítése, a kolozsvári Zeneakadémia magyar tagozatának létrejötte, a magyar tanerők alkalmazása a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán. Székely Ervin képviselő fontosnak vélte, hogy a kormánypárt egyeztessen törvényhozási terveiről a szövetséggel. /Elvárások, vélemények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2002. január 19.

Jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyen a kedvezménytörvény romániai alkalmazását érintő gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a kormánypárttal folytatott tárgyalásokról. Az oktatás terén a kormánypárt ígéretet tett magyar karok, tanszékek létesítésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, az agrártudományi egyetemen, illetve a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Ígéret van arra, hogy a pedagógusok leépítése nem fogja befolyásolni a beiskolázási számokat, a magyar osztályok száma emiatt nem fog csökkenni. Az RMDSZ kérte: rendezzék az egyházi iskolák helyzetét, a meglévő felekezeti iskolákban ne csak egyházi tantárgyakat lehessen tanítani. A rendőrök jogállását szabályozó törvényben rögzíteni fogják, hogy ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rend őrei között legyen olyan, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ indítványozta az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkalmazását is, és arányos képviseletet kért a különböző kulturális, belügyi, igazságügyi stb. intézményekben is. Ami az egyházi ingatlanok helyzetét illeti: a kormánypárt azt ígérte, 2002. folyamán a parlament elfogadja az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezetet, amelyet még ebben az évben életbe is léptetnek. Szóba került a zászló- és himnusz-ügy is, az RMDSZ kérte a jelenlegi jogszabály módosítását-kiegészítését, amelynek ki kell térnie a kisebbségi szimbólumok használatára is. Kónya-Hamar Sándor szerint az egyezményben a kormány képviselőinek fel is kell vállalniuk a kolozsvári Főtér helyzetének megnyugtató rendezését, beleértve Mátyás király szobrának restaurálását is. /Sz. K.: RMDSZ igények, SZDP ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2002. január 30.

Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.

2002. február 12.

Kónya-Hamar Sándor képviselő a protokollumról megállapította, hogy jóval több a konkrétum benne, mint az előzőben, de nagyon sok pontjában a föltételes mód érvényesül. Mert benne van például, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen külön magyar karok és tanszékek indulnak, de az is oda van biggyesztve, hogy az érvényben lévő törvények szellemében. Vagy: megvizsgálják annak a lehetőségét, indíthatnak-e magyar részleget a marosvásárhelyi orvosin, illetve magyar csoportokat a kolozsvári zeneakadémián, a mezőgazdasági főiskolán, valamint a vásárhelyi műszaki főiskolán. Kónya-Hamar Sándor értesülései szerint az oktatásról szóló részben egy nappal az aláírás előtt még benne volt a csángókra vonatkozó Európa tanácsi határozat száma is. Ez kikerült belőle, helyette csak "a tanügyi törvény 121. cikkelyének megfelelően és a vonatkozó Európa tanácsi ajánlásoknak a szellemében" fogják biztosítani az állami közoktatásban "a magyar nyelv tanulását", ráadásul "a konkrét és valós igények függvényében". Sokan azt állítják, hogy mi mindig a nagykabátot kérjük, és kapunk egy silccgombot. A megállapodásban az önálló állami magyar univerzitásról és az autonómiáról szó sincs. Ez a protokollum a kormány kezében ütőkártya az európai integrációt illetően. A képviselő ígérte, hogy Kolozsváron több konkrétumot fognak bevinni a helyi pártközi egyezségbe. /Román Győző: Nagykabát és sliccgomb. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./

2002. február 18.

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közötti együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő bizottság tagjai febr. 17-én Kolozsváron megbeszélést folytattak a kormánypárt tizennégy erdélyi szervezetének képviselőivel a helyi szinten megkötendő protokollumok tartalmáról. A megállapodás előírja, hogy a két politikai alakulat harminc napon belül megyei szinten is megállapodásokat köt. A prefektúrán zajló találkozón többek között jelen volt Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mircea Geoana külügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a párt alelnöke és Cosmin Gusa főtitkár. Ioan Rus belügyminiszter elmondta: még a héten elkezdik a tárgyalásokat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével a helyi szintű protokollum megkötése érdekében. A miniszter hangsúlyozta, hogy csak az egyetemek szenátusai dönthetnek az új magyar karok és tanszékek létrehozásáról. A bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Arra a megállapodásra jutottak, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek a tanügyi törvény előírásainak és az egyetem autonómiájának tiszteletben tartásával történhet meg. /Papp Annamária: Kormánypárti egyeztetés a helyi megállapodásokról. Rus: Csak az egyetemek szenátusa dönthet új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a kormánypárt elkezdje értelmezni a központi szinten megkötött protokollumot, hiszen annak kidolgozásakor és aláírásakor mind a kormánypárt, mind pedig az RMDSZ országos vezetősége tudatában volt annak, hogy mit lehet abban konkrét formában megfogalmazni. A képviselő szerint a protokollumnak éppen a konkrétumok jelentik az erősségét, amelyek közé tartozik a magyar karok és tanszékek létesítése is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián vagy az Agrártudományi egyetemen. "Amennyiben külön értelemzést nyer helyi szinten a központi protokollum, nekünk is viszonyulni kell ahhoz. Mi következetesen be szeretnénk tartani annak előírásait és továbbra is úgy érezni, hogy a megállapodás nemcsak elvi szinten fogalmaz meg bizonyos kitételeket. Ha azonban értelmezést akarnak érvényesíteni — a mai találkozó résztvevőinek nyilatkozata pedig erre utal — akkor mi is kénytelenek leszünk bekeményíteni és kérni a protokollum felülvizsgálását", mondotta Kónya-Hamar Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

2002. február 23.

Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum szerint a tanügyi törvény és az egyetemi autonómia előírásainak megfelelően bővíteni fogják a következő tanévvel kezdődően a magyar tagozati oktatást a BBTE-n. Mindenki azt gondolta, hogy a protokollumot a két félnek be kell tartania. Újból csalatkoznia kell, mint a rendszerváltás óta megannyiszor Ioan Rus belügyminiszter ugyanis kijelentette: a Babes–Bolyai Egyetemen, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen az új karok létesítését, a magyar nyelvű oktatás beindítását nem kötelező érvényűen írja elő az egyezmény. A protokollum értelmezése jellemzi a román politikai kultúrát. /Borbély Tamás: Kéz kezet mos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2002. március 14.

1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 20.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. június 7.

Kézdivásárhelyi iskolák hírei szerepeltek a hetilapban. Jún. 6-án az Apor Péter Szakközépiskolába látogatott az ohioi Northern University egyetem tanára, dr. Ludányi András, kapcsolatteremtési szándékkal jött a mezőgazdasági szakközépiskolába. Az intézmény távoktatási központként is működni fog, ugyanis a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a következő tanévtől két szakot indít: közgazdasági menedzsment (6 év) és élelmiszer-ipari, minőség ellenőr-képzést (3 év, kollégium). - A Honismereti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A tudás forrásai címmel rendezett vetélkedő régió-szakaszán, Kolozsváron a Bod Péter Tanítóképző háromtagú csapata I. díjat szerzett. /(orbán-dimény): Kézdivásárhelyi iskolák hírei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2002. augusztus 1.

Birta József édesapját kuláknak nevezték. Emiatt ő már a VII. osztályt nem járhatta régi barátaival. Gimnáziumi tanulmányait is csak Brassóban végezhette. Szerette volna továbbtanulni. Kolozsváron a mezőgazdasági főiskolára kétszer próbálta bejutni, de mire az írásbeli vizsgáról kijött, a kulák származási igazolványt már eljuttatták az illetékes helyre. Emiatt nem vették fel. Utolsó reménységnek maradt Székelyudvarhelyen a könyvelési technikum. Pontosan a félévi vizsga előtt egy nappal hozták a katonai behívóját. A Zsil-völgyében, a szénbányában lett munkaszolgálatos katona. 350 méterre a föld mélyén térdig, néha még derékig is vízben és iszapban dolgozott. Ez a hely a politikai foglyok és a kulákfiókák számára volt fenntartva. Munka után sorba kellett állniuk a fürdőnek és öltözőnek nevezett épület előtt. Téli időben az iszapos, sáros ruha megfagyott rajtuk, mire odakerültek. A hálónak nevezett deszkabarakkban majdnem ujjnyi nyílás volt a deszkák között, a hó a takarón is ujjnyi vastag volt. Két hetet töltött a bányában, amikor két csille az ujját összetörte. Bár meg lehetett volna menteni, egy munkaszolgálatos nem számított, így levágták két ujját. Ezután a betegszabadság csak annyi volt, hogy beosztották könnyebb munkára. Az ilyen bányászélet miatt munkaképessége felére csökkent. /Birta József, Csíkszereda: Munkaszolgálatosok emlékei. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2002. szeptember 23.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 21-i ülésén elfogadta az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztályának határozatát a romániai magyar oktatással kapcsolatban. Decentralizáció szükséges az oktatás minden vonatkozásában, szélesíteni kell az intézményi autonómiát. Szükség van önálló magyar fakultások, tanszékek létrehozására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen, új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítására Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), magyar tannyelvű csoportokra Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Továbbra is fontos prioritás a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények támogatása, az állami felsőoktatásban működő elitképző programokra, ösztöndíj-támogatásra az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. - Az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának kezdeményeznie kell a törvénymódosításokat a tanügyi törvény, a pedagógusok jogállását szabályozó statútum és a helyi közigazgatási törvény esetében. Szükséges, hogy a közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a Románok történelme című tantárgyakat is. Sürgető feladat az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek kidolgozása. Az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen, ha másként nem, akkor a közösség által létrehozott magán jellegű intézményekben. /Szövetségi Képviselők Tanácsa: Határozat. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 23. - 2287. sz./

2002. szeptember 24.

Azokban az erdélyi városokban, ahol államilag támogatott felsőoktatási képzés működik, minden tanévkezdéskor bentlakáskrízissel küszködik a diákság. Az egyetemisták számához képest elenyésző a bentlakások biztosította szálláshelyek száma, így a diákok többsége kénytelen havi 30 és 70 dollár közötti összegekért albérletbe költözni. A hallgatónak kiutalt bentlakáshelyek "eladása" évek óta virágzó üzlet a kincses városban. A hat kolozsvári állami egyetemen - a Babes-Bolyai, Műszaki, Orvosi és Gyógyszerészeti, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, valamint a Gheorghe Dima Zene- és Képzőművészeti Akadémián - összesen mintegy 60 ezer diák tanul, ehhez még hozzáadódnak a magánegyetemek hallgatói is. Kolozsváron az oktatási intézmények bentlakásaiban összesen 15 ezer személynek van hely. Becslések szerint a kolozsvári lakhellyel rendelkező diákok létszáma mintegy tízezerre tehető, a fennmaradó 35 ezer diáknak albérletet kell keresnie, amely ára egy személyre mintegy havi 30 dollár. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain háromágyas szobákban egy diáknak 600 ezer lejébe kerül az egyhavi szállás. Becslések szerint körülbelül 10-20 egyetemistának nem jut majd hely a bentlakásban, ők helyet kereshetnek a város középiskoláinak bentlakásaiban, vagy albérlet után nézhetnek. Az EMTE marosvásárhelyi diákjai közül mintegy száz személynek nem jutott egyelőre szálláshely, a vezetőség a város gimnáziumaival tárgyal, hogy az üresen maradt bentlakásokban szállásolják el az egyetem hallgatóit. /Lakáskrízis az egyetemi év kezdetén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2003. február 14.

Az RMDSZ operatív tanácsa febr. 10-i ülésén fogadta el a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötendő idei protokollumtervezetének szövegét. Az RMDSZ szerint az egyezménybe feltétlenül bele kell foglalni két új magyar fakultás (humán és természettudományi) létrehozásának előírását a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egyezménynek a szövetség javaslata szerint tartalmaznia kell a magyar nemzetiségűek beiskolázási számát a marosvásárhelyi orvosi és műszaki, a kolozsvári agrártudományi egyetemen és a zeneakadémián. Szept. 30-áig kellene elvégezni az aradi Szabadság-szobor köztéren való elhelyezését és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálását, valamint a Főtér eredeti állapotába való visszaállítását. A Csíki Magánjavak vagyonhelyzetének megoldása is bekerült a tervezetbe. /Rédai Attila: Új magyar fakultások létrehozását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2003. július 30.

Megjelent a Bioterra legfrissebb száma. A biogazdálkodók folyóiratát 1999-ben alapította a Bioterra nevű civil szervezet, jelentős svájci támogatással. Központja a Kolozs megyei Magyarlónán van, a 376. szám alatt. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, több ezer példányban. Albert Imre a felelős kiadó és Bódis András a főszerkesztő. Románul és magyarul, külön lapban ugyanazok az írások jelennek meg. Dr. Cornel Man professzor cikkét magyarra fordítják, és dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár írását a román változatban természetesen román nyelven is közlik. A szakírók nagy többsége a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai közül kerül ki. /Barazsuly Emil: Micsoda a Bioterra? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2003. augusztus 21.

A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-55




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998