udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Birosag

1993. április 16.

A kolozsvári bíróság felfüggesztette Funar polgármester rendeletének végrehajtását, a Korunk szerkesztősége tehát az ügy befejezéséig maradhat jelenlegi helységében. /Felfüggesztették a Korunk kilakoltatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

1998. február 6.

A kolozsvári bíróság jóváhagyta azt a 20 millió lejes büntetést, amelyet a polgármesteri hivatal a lap szerkesztőségére azért szabott ki, mert kis méretű utcai névtábláján magyar szöveg is olvasható. A tábla 1990 óta a helyén van, a lap rendesen fizette utána a cégtáblákra kivetett adót. A szerkesztőség a büntetés ellen óvást emelt. A legutóbbi, jan. 26-i tárgyaláson a bírónő figyelmen kívül hagyta a szerkesztőség bizonyítékait. A Szabadság szerkesztősége élni fog a jogorvoslat még rendelkezésére álló lehetőségeivel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2000. január 6.

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2001. október 25.

A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. november 13.

A kolozsvári városháza ellenőrei polgárőröktől kísérve nov. 12-én kiszálltak a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézetének székházába, és az egészségügyi engedély hiánya miatt 2,5 millió lejre büntették az intézményt. A székhelyül szolgáló ingatlan bérleti szerződésének megkötésekor az alapítvány arról biztosította a tulajdonost, hogy az intézmény működéséhez megszerezték az épületben lakók szóbeli beleegyezését, azonban négy szomszéd beperelte az intézményt, és a kilakoltatásukat követelte. Ugyanakkor az intézet is polgári pert indított a szomszédos négy lakás bérlői ellen, azt állítva, hogy pusztán rosszhiszeműségből nem hajlandók az írásbeli beleegyezésüket adni a működtetéshez. A bírósági perben október 3-án az intézet javára döntött a kolozsvári bíróság, azonban az ítéletről szóló végzés mindmáig nem érkezett meg. A Kutatási Programok Intézete ördögi körben forog, hiszen a szomszédok írásos engedélye nélkül nem kapják meg az egészségügyi igazgatóság szükséges engedélyét, azonban a bírósági végzés sincs meg, ami helyettesítheti az írásos beleegyezést. Az egészségügyi igazgatóság november 8-án ötmillió lejes bírságot rótt ki az intézetre az egészségügyi engedély hiánya miatt. Ezt követően nov. 12-én 2,5 millió lejes pénzbüntetést róttak ki, szintén az egészségügyi engedély hiánya miatt. A következőkben kétnaponta kiszállnak helyszíni ellenőrzésre. /Lázár Lehel: Ördögi körben a Sapientia. Nincs egészségügyi engedélye a Kutatási Programok Intézetének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2002. február 1.

2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2002. június 12.

A kolozsvári bíróság úgy döntött, Tompa Gábor színházigazgató nem vádolható becsületsértéssel. A védelemnek sikerült elérnie a vádlott felmentését azzal az indokkal, hogy nem szándékos tettről volt szó. Mint ismeretes, Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila becsületsértésért perbe fogták Tompa Gábort, mivel egy közleményben sértő megjegyzéseket tett a színművészekre. Jancsó Miklós súlyosnak ítélte, hogy a romániai igazságszolgáltatás precedenst teremt a politikai vagy kulturális hatalommal rendelkezőknek arra, hogy bárkinek bármit mondhassanak. /K. O.: Pert nyert Tompa Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2002. július 19.

Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is.

2003. február 20.

Évek óta hatósági zaklatás folyik a mozgáskorlátozottak kolozsvári szervezete ellen. A Pénzügyi Igazgatóság lefoglalási parancsot állított ki a kolozsvári Szent Kamill Otthon nevére. A hivatal szerint a szociális otthont működtető Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata éveken át elmulasztotta bejelenteni adókötelezettségét. Habár szigorúan szociális tevékenységet végez, a hatóságok megtagadták az ezzel járó adó- és illetékkedvezmények biztosítását. Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke és Boros János alpolgármester szerint is a hatósági zaklatás a társulat nevében szereplő "magyar" szónak köszönhető. Tokay Rozália kezdeményezésére, 1990-ben jegyeztette be jogi személyként a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatát a kolozsvári bíróságon. Ma a szervezet tagsága mintegy 1200 fő, ennek 32 százaléka román, 12 százaléka német, a többi pedig magyar nemzetiségű személy, mindannyian mozgáskorlátozottak. A nonprofit, karitatív szervezet működése idején sosem kapott segélyt a román államtól, semmiféle kedvezményt sem élvez. A külföldről kapott segélyek tették lehetővé az otthon felépítését, nem hiányoznak az egészségügyi rendelők, női és férfi fodrászat, klubhelység és különböző irodák is. Megindultak az ellenőrzések. A pénzbüntetést még időben megfellebbezték. A pénzügyi igazgatóság még a fellebbezési időben foglalási és végrehajtási levelet küldött ki a 2,5 milliárd lejes tartozás miatt, ezt a társaság szintén megfellebbezte. A vizsgálatok egyelőre szünetelnek. /Lázár Lehel: Lefoglalnák a Szent Kamill Otthont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2003. október 29.

Pert vesztett Vasile-Hotea Fernezan újságíró, aki beperelte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel az intézmény megtagadta bizonyos közérdekű információk nyilvánosságra hozását. Az újságíró kérte azoknak a személyeknek listáját, akiknek az SRI lehallgatja a telefonját. Az újságíró továbbá szerette volna tudni az SRI 2002-es évi költségvetését. Mivel az intézmény nem válaszolt kérvényére a törvény meghatározta időn belül, Vasile-Hotea Fernezan, a Román Televízió alkalmazottja a kolozsvári bírósághoz fordult jogorvoslatért. A pert meg is nyerte, az SRI azonban fellebbezett. Az Ítélőtábla elfogadta a fellebbezést, és visszaküldte az iratcsomót újratárgyalásra a bíróságra. /Gálffy Attila: Titkolózik a román titkosszolgálat. Újságíró az RHSZ-t pereli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2005. szeptember 6.

Felmentette az igazságszolgáltatás Tánczos Vilmost a testi sértés vádja alól abban a perben, amelyet a kolozsvári néprajz szakos oktató ellen indított egykori kollégája, Xantus Gábor. Az incidens 2003 novemberében történt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári rektori hivatalában. A két oktató, Szilágyi Pál rektorral együtt, egy megbeszélésen vettek részt, és azt próbálták eldönteni, mi legyen a sorsa annak a tévéfelszerelésnek, amit az oktatási intézmény akkoriban vásárolt. A stúdió elhelyezése kapcsán vita robbant ki, amely Xantus szerint tettlegességig fajult. Xantus, aki a média-, film és fotó szakon oktatott, azt állította, hogy Tánczos feldühödött, menekülni próbált előle. Az ütések és rúgások nyomait Xantus orvosi látlelettel is igazolta, azonban a tettlegesség ténye nem nyert megerősítést. 2003 végén az egyetemet működtető erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mindkét felet elmarasztalták: Tánczosnak le kellett mondania az egyetemen betöltött összes vezetői tisztségéről, Xantust pedig csak szóban rótták meg. Ennek ellenére Xantus elégedetlen volt a döntéssel, ezért megszakította együttműködését az egyetemmel. A kolozsvári bíróság végül megalapozatlannak tartotta a Tánczos ellen felhozott vádakat, ezért arra kötelezte Xantust, hogy fizesse ki a perköltségeket. /Borbély Tamás: Ejtették a Tánczos elleni vádakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 11.

A kolozsvári bíróság a szeptember 10-én tartott tárgyaláson felhívta mind az ügyészség, mind pedig az ügyet felvállaló ügyvéd figyelmét arra, hogy Wass Albert ügyében a per-újrafelvételi kérés benyújtása nem történt szabályosan. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd elmondta, hogy a kérést a Kolozs Megyei Törvényszék melletti ügyészség nyújtotta be, a per-újrafelújítást ellenben az ítélőtáblának kell megoldania. Emiatt a bíró visszaküldte a kérést a táblabíróság melletti ügyészséghez. Az 1946. március 13-án hozott ítéletben halálra ítélt író Németországban élő fia kérésére indítványozta Kincses Előd a per újrafelvételét. Az ügyvéd a levéltárban abból az időszakból származó okiratokat talált, amelyek bizonyítják, hogy Wass Albertnek semmi köze sem volt az omboztelki és vasasszentgothárdi kivégzésekhez, mivel akkor a Kelemen-havasokban vadászott. /Wass-ügy: nincs előrelépés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2008. március 20.

A kolozsvári törvényszék március 19-én elhalasztotta az ügyészség által benyújtott fellebbezés megtárgyalását a Kolozsváron március 15-én megvert magyar diák ügyében. Az ügyészség a bíróság azon ítélete ellen nyújtott be óvást, amely szerint a magyar diák megverésében gyanúsított személyeket szabadlábon vizsgálják. Petru Urs, a kolozsvári törvényszék szóvivője kijelentette: a két gyanúsított nem jelent meg a törvényszéken, ezért a bíróság elhalasztotta az ügy tárgyalását március 26-ra. /Továbbra is szabadlábon Lészai Lehel bántalmazói. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2008. április 12.

Látszólag végkifejletéhez érkezett Kolozsváron a több éve tartó konfliktus, amely a Belvárosi Református Egyházközség és Balogh Béla lelkész között. A kolozsvári bíróság döntése érvénytelenítette a 2000. július 12-én megkötött bérleti szerződést és a Farkas utcai szolgálati lakás elhagyására kötelezte Balogh Bélát. A házasságtörés és egyéb vádak alapján büntetésből áthelyezett lelkész nem ismerte el a felette ítélkező testületek illetékességét, azok döntését egyházi és világi fórumokon megtámadta. Szerinte azért lehetetlenítették el, mert állást foglalt Tőkés László újraválasztása ellen. Ezt az egyházi források tagadták. Balogh a felkínált vidéki gyülekezeteket nem fogadta el, továbbra is belvárosi parókus lelkipásztornak tartja magát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilakoltatják Balogh Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2008. május 22.

„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2008. július 30.

Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2009. május 26.

A kolozsvári bíróság döntése szerint mégsem sújtják pénzbírsággal Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnökét az elmúlt év februárjában, a koszovói függetlenség ügyében rendezett kolozsvári szimpátiatüntetésen való részvétel miatt. A tavaly február 17-i „villámtüntetést” követően a kolozsvári csendőrség bejelentette: a rendezvény két résztvevőjét, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét és Sándor Krisztinát is megbüntetik. A Kolozs megyei csendőrség parancsnoka, Aurel Litan korábban közölte: fejenként 500 lejes pénzbírságot rónak ki a flash mob jellegű akció két résztvevőjére. Patrubány Miklós még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a kolozsvári csendőrség ellene is jegyzőkönyvet állított ki: mivel az MVSZ-elnök magyar állampolgár, a procedúrát a külügyminisztérium bonyolítja le. /Gyergyai Csaba: Pert nyert Sándor Krisztina. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2009. augusztus 18.

A kolozsvári bíróság ítélete szerint érvényesek a városi és a megyei földosztó bizottság korábbi határozatai, amelyek alapján a kolozsvári őstermelők, a hóstátiak visszakaphatják jogos jussukat. A gyümölcstermesztő kutatóállomás, az egykori Palocsay-kert 166 hektárjából ötven hektár illeti meg a hóstáti gazdákat, illetve azok jogos örököseit, akik több éve folytatják elszánt harcukat szüleik és nagyszüleik egykori tulajdonáért. . /Nagy-Hintós Diana: Pert nyertek első fokon a hóstáti gazdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998