udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Evangelikus-Lutheranus Puspokseg/Egyhazmegye

1998. április 30.

A kolozsvári Tinivár gondozásában megjelent Bán Péter Hetedhét Nép Meséi című könyve, amely bolgár, csuvas, kazah, lett, litván, mordvin és orosz népmeséket tartalmaz. A kolozsvári Evangélikus Püspökség friss kiadványa a Húsvéti Olvasókönyv, Kisgyörgy Réka szerkesztésében. - Napvilágot látott az RMDSZ Önkormányzati Hírlevelének 7. száma, ebben Tamás Sándor képviselő a haszonbérleti törvény módosítását ismertette. /Mi újság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. december 29.

Megjelent az Evangélikus Harangszó (Kolozsvár) decemberi száma, a romániai zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház gyülekezeti lapja, melyet időszakos kiadványként adott ki a kolozsvári evangélikus püspökség. /Hitvilág rovat, Evangélikus Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

1999. június 8.

Jún. 2-án Krizbán tartotta a Brassói Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházmegye az évi rendes közgyűlését. Jelen volt Mózes Árpád püspök, eljöttek a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye és a Nagylaki Szlovák Egyházmegye képviselői is. Adorjáni Dezső Zoltán esperes beszámolójában utalt arra, hogy a negatív statisztikai adatok, a kettős kisebbségi lét ellenére is bizakodhatnak. Az egyházmegye lélekszáma nem csökkent, 19 anyaegyházközösség létezik, Csíkszereda a szórványból anyagyülekezetté lépett elő. /Evangélikus egyházmegyei közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

1999. december 20.

A Kolozsvári Evangélikus Püspökség keretén belül működő STARS Alapítványról Farkas Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy a STARS Alapítvány /Studio Arts - Reményik Sándor Alapítvány/ művészeti stúdió, elnöke Essig József operatőr. Legfontosabb feladatuk az audiovizuális tévéstúdió megszervezése, emellett Reményik Sándor erdélyi költő emlékének és szellemi hagyatékának az ápolása, életművének népszerűsítése. Dokumentációs kézirat-, fotó-, illetve filmtárat (központot) hoznak létre. Essigné Kacsó Klára, a Reményik Galéria vezetője emlékeztetett: március 15-én nyílt meg a Reményik Sándor Galéria. /Kisgyörgy Réka: Egy alapítvány körül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2001. március 10.

Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./

2001. június 28.

Oltszakadát szórvány magyarsága ünnepelte a kereszténység és az állami lét ezredik évét A kb. 13. században épült Árpád-kori ódon templom zsúfolásig, átadták a millenniumi zászlót, amelyet a Pécs melletti Pallád önkormányzata ajándékozott Szakadát magyar közösségének. A kolozsvári magyar evangélikus egyházmegyéhez tartoznak, Mózes Árpád evangélikus püspök beszédének mottója volt: "Ne féljetek, mert az életben az marad felül, aki küzdeni tud!" Pozsony Ferenc egyetemi tanár előadása a régmúlt idők emlékeit ébresztette fel Szakadát magyarságában. /Kalmár Zoltán: Millennium Szakadáton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2001. november 17.

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. január 7.

Kolozsvár szívében, az Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspökségének udvarán, jan. 5-én átadták át az újonnan felépített ingatlant. A két emelettel és manzárd résszel rendelkező épület nemcsak az evangélikus egyház, hanem Kolozsvár egész magyar közösségét fogja erősíteni a jövőben, hangsúlyozta Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök. Az új épületszárny első emelete a püspökségi irodáknak ad helyet, a második emeletet szolgálati lakrésznek szánják, a manzárdon pedig társalgót és vendégszobákat rendeznek be. /Köllő Katalin: Új ingatlant adtak át. Sikeres évkezdés az evangélikus püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2003. március 6.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és az SZDP parlamenti frakciójának márc. 5-én tartott találkozójáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Markó Béla ismételten kitért az audiovizuális díj kérdésére. Az RMDSZ nem ért egyet ennek bevezetésével, főként a nonprofit szervezetek, így alapítványok és egyesületek, valamint a hátrányos helyzetű fizikai személyek esetében. Markó Attila helyettes államtitkár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról tartott rövid beszámolót. Elmondta, hogy 2003. márc. 2-án lejárt a visszaigénylések benyújtási határideje. Eddig több mint 4000 visszaigénylési kérvény került az ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság asztalára, ezek közül legtöbb a görög katolikus valamint az izraelita egyházközösség részéről fogalmazódott meg. A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 400 ingatlan visszaigénylésére nyújtott be kérvényt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 141, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 150, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 134, az Erdélyi Református Egyházkerület 609, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 205, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökség 19, a Kolozsvári Unitárius Püspökség 84 ingatlan visszaszerzésére állított össze hasonló dossziét. /SZDP-RMDSZ parlamenti együttműködés. Mintegy 4000 visszaigénylési kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. szeptember 3.

Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. október 23.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz - tájékoztatott Markó Attila, a kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. Az újabb elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza. Jelenleg az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következő: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan, Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan, Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan, Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan, Unitárius Püspökség: 10 ingatlan, Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete (temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokába kerülne vissza a nagyváradi Hunyadi Mátyás utca 15 szám alatti iskolaépület. /Újabb 35 ingatlan visszaadásáról született elvi döntés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. december 24.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2004. január 27.

Január 23-án megtartotta idei első munkaülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő országos bizottság. Az 78 ügyében pozitív elvi döntést hoztak. A 78 elfogadott kérésből 52 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszajuttatandó ingatlanok megoszlása a történelmi magyar egyházak között a következő: 7 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 5 ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2 ingatlan a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 9 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 22 a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1 ingatlan a Kolozsvári Evangélikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. A Szatmári Római Katolikus Püspökségnek első ízben ítéltek vissza 6 ingatlant. Összesítve az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok száma 277-re emelkedett, amelyek közül 181 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A magyar történelmi egyházaknak, valamint többi kisebbségi egyháznak (szász, zsidó, örmény, stb) visszaítélt ingatlanok száma jelen pillanatban több mint kétszáz. /Folytatódnak a visszaszolgáltatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2004. szeptember 30.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 1.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság a magyar egyházak által benyújtott 2000 kérésből 326-ot bírált el: az Evangélikus Püspökségnek 12-öt, az Erdélyi Református Püspökségnek 88-at, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 69-et, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 61-et, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 40-et, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 15-öt, a Szatmárnémti Római Katolikus Püspökségnek 13-at, az Unitárius Püspökségnek pedig 28-at adott vissza. Az egész országból összesen 7500 ingatlant kérnek vissza, amelyből mintegy 2000 a magyar történelmi egyházak államosított épületei. Az eddigi 574 elvi döntésből 326 vonatkozik magyar ingatlanokra. /Alig 324 magyar egyházi ingatlant szolgáltattak vissza a 2000-ből – elvileg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2006. január 25.

Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. augusztus 31.

Augusztus 21–27-e között mintegy 30-an fordultak meg az I. Mokrai Országos Evangélikus Ifjúsági Táborban. A szervezők többsége a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteiből érkezett Apatelekre. Az előadásokat többnyire fiatal lelkészek tartották. /Csabay Árpád lelkész, REVISZ alelnök: A Bánság és az Efézusi levél vonzása – Evangélikus fiatalok Mokrán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2008. február 11.

Impressziók címmel nyílt meg február 8-án a művész részvételével Pócsai András képzőművész kiállítása Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A tárlatot Starmüller Géza méltatta. Pócsai András /sz. Bánffyhunyad, 1934/ „a szemlélődő, a világra rácsodálkozó festő típusa”– áll a Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonában. Pócsai András elmondta: számára a festés az öröm és megnyugvás forrása. /F. I. : Impressziók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2008. április 14.

Egyszerre tartja diszkriminatívnak és törvénytelennek az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári önkormányzat illetékes igazgatóságának eljárását az iskolák, egyházak és civil szervezetek által benyújtott pályázatok felülbírálása kapcsán, ugyanis a határozat-tervezetekben jelentősen módosították a vissza nem térítendő pályázatokat elbíráló szakbizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéseit a jóváhagyott pályázatokra vonatkozóan. Az elmúlt évek folyamán ilyenre még nem volt példa. A szakbizottság eredetileg jegyzőkönyvbe foglalt döntésében még az összes kolozsvári magyar iskola is megtalálható. A szakbizottság eredetileg 1,6 millió lejt javasolt az egyházak támogatására, ebből a római katolikus egyház 180 000 lej, református egyház 210 000 lej, unitárius egyház 70 000 lej, evangélikus–lutheránus egyház – 25 000 lej, zsidó hitközség – 15 000 lej, egyéb felekezetek – 80 000 lej. Ezzel szemben az igazgatóság által elkészített határozattervezetben már a következő összegek jelennek meg: római katolikus egyház 90 000 lej, református egyház 183 000 lej, unitárius egyház 31 900 lej, az evangélikus-lutheránus egyház 2250 lej, a zsidó hitközség 1050 lej, egyéb felekezetek pedig 73 800 lej. A civil szervezetek esetében a szakbizottság 2247 millió lejt javasolt 52 pályázat támogatására. Ehhez képest a városi tanács elé terjesztendő határozattervezetben már csak 928 600 lej szerepel, s ráadásul a pályázók listáját is alaposan megnyirbálták, az 52 pályázatból 24-et ejtettek. A kolozsvári Magyar Színháznak juttatott, az Európai Színházi Unió Fesztiváljára kért 350 000 lejt leszámítva, a maradék 530 600 lejt 28 pályázó között javasolják szétosztásra. A pályázó magyar civil szervezetek közül csak 5-öt terjesztenek elő, ezeknek összesen 85 000 lej jutna /Helikon, Erdélyi Gyopár, Korunk, Claudiopolis Egyesület és Bogáncs-Zurboló Egyesület/. László Attila RMDSZ megyei elnök a kérdés megvitatására rendkívüli frakcióülést hív össze. /Papp Annamária: Jelentős támogatástól estek el Kolozsváron a civil szervezetek. Rendkívüli RMDSZ-frakcióülést hívott össze mára László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A szakbizottság döntése miatt tizennyolc magyar civil egyesület nem kap támogatást, köztük az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Barabás Miklós Céh, az Ördögtérgye Egyesület, a Magyar Doktorandusok Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, a Tranzit Alapítvány, a Media Index Egyesület, a Tectum Egyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Szarkaláb Művelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a lutheránus nőszövetség és a Bölöni Farkas Sándor Egyesület. /Benkő Levente: Szegénység vagy önkény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. június 23.

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2009. augusztus 7.

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2009. szeptember 23.

A Benkő Levente újságíró, történész által sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott Az őszinteség két napja /Polis Könyvkiadó, 2008/ című kötet bemutatásával vette kezdetét szeptember 21-én Kolozsváron az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában zajló Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely rendezvénysorozata. A Román Munkáspárt Kolozs Tartományi Bizottságánál, kolozsvári és marosvásárhelyi írók, szerkesztők részvételével 1956. szeptember 29-én és 30-án Kolozsváron tartott gyűlés jegyzőkönyveit és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat tartalmazza a kötet, mondta el Dávid Gyula irodalomtörténész. A hozzászólásokból a romániai magyarság nemzetiségi követelései olvashatók ki. /Ferencz Zsolt: Az őszinteség két napja: 1956. szeptember 29–30. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998