udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 157 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-157
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Helyi Onkormanyzat/Tanacs

1992. január 7.

A népszámlálással kapcsolatban nyugtalanító, hogy Romania Libera 1991. nov. 26-i számában A hivatalos nacionalizmus szökőárja című tudósítása szerint a Vatra Romaneasca kolozsvári tanácskozásán a város polgármestere feladatként tűzte ki: a népszámlálást kizárólag románok végezzék. /Barabás István: Megszámlált magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ A népszámlás Romániában jan. 7-től 14-ig tart.

1992. február 14.

A választások eredményeként a kolozsvári városi tanács összetétele: Román Nemzeti Egységpárt 10 tanácsos, RMDSZ 7 , Nemzeti Megmentési Front 3, Nagy-Románia Párt 1, Romániai Ökologista Mozgalom 1 tanácsos. /Választási végeredmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1992. március 14.

Többszöri halasztás után márc. 14-én hivatalosan beiktatták Kolozsvár megválasztott polgármesterét, Gheorghe Funart, a Nemzeti Egységpárt tagját. Eckstein-Kovács Péter parlament képviselő bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, s a kolozsvári tanácsban fog tevékenykedni, ezt azonban a tanácsosok egy része kifogásolta. A teremben ülők magyarellenes bekiabálásai ellenséges hangulatot teremtettek. Alpolgármesternek a Nemzeti Egységpárt tagját, Liviu Medreát választották meg, /Gál Mária: Vatrás az alpolgármester is! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Funar első felszólalásában közölte: ellensége minden szeparatizmusnak, továbbra is számít a Vatra Romanesca és pártja segítségére. Alpolgármesternek nem az egyensúlyt biztosító RMDSZ-tagot választottak, hanem a Vatra egyik alapító tagját, Liviu Medreát. /Túrós-Jakab László, Kolozsvár: "Nem tűrök semmiféle szeparatizmust". = Új Magyarország, márc. 16./

1992. június 20.

Kónya Sándor kolozsvári városi tanácsos, a Korunk szerkesztője elmondta, hogy Funar polgármester a tanács bizalmával visszaélve hozza magyarellenes rendeleteit. Az RMDSZ a hazai és nemzetközi szervezetekhez juttatta el tiltakozását, de ennek nem volt foganatja. A kis létszámú román ellenzék képviselői az oktatási törvény elleni tüntetésen megjelentek. Az utóbbi tíz-tizenöt évben Kolozsvárra költöztetett 200 ezres román tömeg könnyen manipulálható. A Korunk szerkesztőségét ki akarják lakoltatni a polgármesteri hivatalból, ugyanakkor több román lap szerkesztősége működhet ugyanabban az épületben. /Daróczi László: Kolozsvár. Funar újabb akciói. = Új Magyarország, jún. 20./

1993. április 30.

Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./

1993. április 30.

Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./

1993. május 6.

A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott Kolozsvár tanácsa ápr. 30-i ülésének döntése /a város lakossága szavazzon arról, legyen-e újra magyar konzulátus és újrainduljon-e a Bolyai Egyetem/ ellen, ez provokáció, ellenzéki tanácsosok szintén ellenezték Funar polgármester ezen kezdeményezését. Az RMDSZ felkéri a lakosságot, hogy ne vegyen részt a szavazáson. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ Ugyancsak nyilatkozatban tiltakozott a Bolyai Társaság is. A Bolyai Társaság visszautasította azt, hogy a magyar egyetem szeparatizmust jelentene. Rágalom az, hogy a Bolyai Tudományegyetem horthysta-kommunista képződmény lett volna, az alapító okiratot ugyanis Mihály király írta alá. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1993. május 14.

Számonkérő beadványt írtak Funar polgármesternek a parasztpárt kolozsvári tanácsosai, akik nem értenek egyet a konzulátus és az egyetem kérdésében a referendummal. Ennek ellenére nem helyeslik a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. /B. T.: Parasztpártiak kérdései Funarhoz. = Magyar Hírlap, máj. 14./

1993. május 18.

Az RMDSZ állásfoglalásában diverziónak és provokációnak minősítette a kolozsvári városi tanács határozatát, hogy referendum döntsön a főkonzulátus és a Bolyai Egyetem újraindításáról. Az egyetem megszüntetése az asszimilációt szolgálta, és akik visszaállítását megakadályozzák, azok ugyanazt a politikát szolgálják. Az egyetemmel kapcsolatos döntés "közösségünkre tartozik." Az RMDSZ tiltakozik a tanácsi határozat ellen. Az egyetem visszaállítását az RMDSZ létkérdésnek tekinti. - A főkonzulátus elősegítené a regionális együttműködést. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1993. május 27.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1994. június 8.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ kolozsvári tanácsosai közleményben jelentették be, hogy nem vesznek részt a memorandista-emlékmű avatási ünnepségén, mert az emlékmű megváltoztatja Kolozsvár történelmi központjának arculatát, hiányzik az Országos Műemlékvédő Bizottság engedélye, egyetlen városi tanácsülésen sem vitatták meg az emlékmű helyét, erre nincs is határozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. július 5.

Az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosai nyilatkozatban szögezték le, hogy ellenzik a város főterének bárminemű módosítását. Mindezt kifejtették a júl. 4-i rendkívüli tanácsülésen, ahol Funar polgármester gyűlölködő, sértő kifejezésekkel illette az RMDSZ-t, hozzátéve: véget fog vetni az RMDSZ Kolozsváron két hete tartó terrorizmusának. Az RMDSZ tanácsosai tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1994. július 11.

A kolozsvári tanács júl. 11-i ülésén Funar polgármester javaslatára két határozatot fogadtak el. Az elsőt a román kormányhoz intézték, kérve, ítélje el Magyarország beavatkozását a kolozsvári ásatások körüli eseményekbe. Funar szerint ugyanis a határon túlról gyanúsan nagyszámú gépkocsi és gyanús kisportolt utasok érkeztek, hogy interetnikai összetűzéseket szítsanak. A másik határozat az RMDSZ "interetnikus konfliktusokra bujtogató, az ásatások megkezdését megakadályozó akcióját " ítélte el. A Román Nemzeti egységpárti tanácsosok javasolták, hogy mentsék fel azokat az RMDSZ-tanácsosokat, akik részt vettek a szobor előtti tüntetésen. Három RMDSZ-tanácsost pénzbírságra ítéltek. Az RMDSZ-tanácsosok felszólították Funart, vonja vissza sértő kijelentéseit /terroristák, fasiszták, hagyják el az országot/, de a polgármester erre nem volt hajlandó. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Magyar Nemzet, júl. 13./

1994. augusztus 4.

Romániában nincsenek magyarok, itt mindenki román állampolgár, helyesítette a Magyar Narancs riporterét Georghe Funar kolozsvári polgármester, amikor nyilatkozott a budapesti hetilapnak. Az RMDSZ-nek nincs jogi alapja ahhoz, hogy beleszóljon az ásatásokba. Az RMDSZ Budapestről kapja az utasítást, hogy provokáljon etnikai konfliktust, magyarázta Funar. /Magyar Narancs, aug. 4./ A Magyar Narancs megszólaltatta Bogdan Cerghizan kolozsvári tanácsi képviselőt is, aki elítélte Funar tevékenységét, mert az Ceausescu nacionalista politikájának folytatása. /Magyar Narancs, aug. 4./

1994. szeptember 14.

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

1996. február 24.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) és a Megyei Ügyvezető Tanácsának (MÜT) közös ülését. Molnos Lajos beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ tavalyi tevékenységéről, majd Neményi Nándor József, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők, és Buchwald Péter szenátor beszámolói. Bálint Kelemen Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület biztosa a Református Világtalálkozóról tartott ismertetőt, szó volt a millecentenáriumi, a március 15-i ünnepségek megszervezéséről, javasolták a vidéki művelődési házak felújítását, dalárdáknak, szavalócsoportoknak a létrehozását. A fő napirendi pont a kolozsvári tanácsosi lista összeállításának az első szakasza volt. Közel negyven jelölt közül titkos szavazás útján létrejött az a 31 tagot magába foglaló ideiglenes jelöltlista, valamint a négy tagból álló pótlista. Az ülésen Buchwald Péter kifogásokat emelt a megállapított kollektív kritériumrendszer ellen, és Dáné Tibor is elítélte azoknak a kizárását a jelöltek listájáról, akiknek a gyerekei külföldön tanulnak. /Papp Anna-Mária: Megszavazták az RMDSZ városi tanácsosainak ideiglenes jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

1996. április 1.

Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte?- tette fel a kérdést Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos. Nem lehet. "Még akkor sem ha a szimpóziumok egymást érik és különböző modellekkel kecsegtetnek. A történelemhamisítókkal, kétszínű tárgyalókkal eredményre jutni nem lehet." Ezt tapasztalta a márc. 14-i kolozsvári városi tanácsi ülésen is. Az ellenzék tanácsosai is megszavazták az ortodox egyetemisták 2 millió lejes támogatását, meg különböző más kulturális, társadalmi és sportrendezvények anyagi megsegítését. Amikor egy magyar diákszervezet támogatásáról lett volna szó, azt leszavazták. Hiába mutatott rá a határozatjavaslat előterjesztője, hogy a rendezvény ökumenikus jellegű, igény esetén az előadásokat román nyelvre is lefordítják, továbbá hogy a "Hit és kereszténység" konferencia apolitikus - minden hiábavalónak bizonyult. Funar polgármester szerint - forduljanak az RMDSZ-hez, amely Romániának rengeteg pénzét felemészti. Ez ismétlődött meg a magyar mozgássérültek részére igényelt ingatlan elutasításakor is. Még véletlenül sincs egy olyan határozat, amely egy kolozsvári magyar ügyet megoldana. Ilyen körülmények között lehet-e román-magyar megbékélésről beszélni? A cikkíró szerint várni kell, amíg a jelenlegi ellenzék annyira megerősödik, hogy demokratikus választások útján leváltja a jelenlegi hatalmat. Ezért szükséges barátokat, szövetségeseket keresni belföldön és külföldön egyaránt. /Moldován Béla kolozsvári RMDSZ-tanácsos: Lehet-e megbékélés olyan partnerrel, aki nem őszinte? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1997. január 9.

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/vezetői, élükön Gheorghe Funar kolozsvári polgármesterrel, jan. 9-én kiadott terjedelmes közleményükben kirohantak a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitása ellen. A nyilatkozat megismételte az 1988-ban a Securitate által megfogalmazott vádakat. Az RNEP szerint a bukaresti magyar nagykövetség is fölösleges, az RMDSZ-nek köszönhetően Magyarország amúgy is elegendő képviselettel rendelkezik Romániában. A nyilatkozatot aláírták az RNEP kolozsvári tanácsosai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12., Új Magyarország, jan. 11./

1997. január 14.

Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1997. január 14.

Jan. 14-én tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a parlamenti vakáció dacára az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent a szövetség számára. Megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András, Borbély László Kovács Adorján és Bara Gyula kap államtitkári kinevezést. - Vida Gyula, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemű munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját. Példaként említette, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vacaroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni. - Verestóy Attila a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte: a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében. - Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru művelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári funkcióra.

1997. január 14.

Az RMDSZ kolozsvári tanácsosai jan. 14-én közleményt tettek közzé a városi tanács jan. 13-i rendkívüli ülésével kapcsolatban, amelyben leszögezik, hogy a kolozsvári magyar konzulátus kérdése nem tartozik a városi tanács hatáskörébe, ezért javasolták a napirendről való törlését. Minthogy a 28 jelenlevő tanácsosból 15-en, 13 ellenében megszavazták a napirendre tűzést, a DK (6), az RMDSZ (5), a Polgári Szövetség Pártja (1) és a 93-as Liberális Párt (1) képviselője elhagyta a termet. Ettől kezdve az ülés szabályzat- és törvényellenessé vált, mivel a beiktatott 31 tanácstag közül csak 15-en voltak jelen a törvényességet szavatoló fele plusz 1 (azaz 16) tanácsos helyett. Ennek megfelelően úgy értékelik, hogy a kérdésben bármilyen állásfoglalás, felhívás és megbízás nem a tanács nevében történt. Ugyanakkor az RMDSZ tanácsosai felhívják a figyelmet arra, hogy érvényes tanácsi döntés hiányában Gheorghe Funar mint polgármester a tanács nevében és az adófizetők pénzén nem szervezhet semmiféle akciót, így aláírásgyűjtést sem a kolozsvári magyar konzulátus újraindítása ellen legfeljebb pártelnökként, pártja pénzén. A továbbiakban sajnálattal állapítják meg, hogy "az érvényben lévő román-magyar alapszerződés szövegével és szellemével ellentétben a kolozsvári polgármester és párthívei ismét a magyarellenes uszítás és gyűlöletszítás eszközéhez folyamodnak, értelmetlen és alaptalan rágalomhalmazt zúdítva a mindenkori magyar kormány, a magyarországi diplomaták és általában a magyarok fejére". Végezetül a közlemény leszögezi: "ezzel a kezdeményezésével Gheorghe Funar és pártja arra törekszik, hogy megakadályozzák a Románia és Magyarország között beindult enyhülési és közeledési folyamat kibontakozását, valamint Románia beilleszkedését az általános európai integrációs folyamatba". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. január 31.

A Kurír című bulvárlap febr. 1-jei számában Kibédi Varga Áron két cikkben is támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az egyikben megállapította: kicsit furcsa, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-ben sem bízik. Romulus Zamfir, Kolozsvár önkormányzati tanácsosa véleményét is kikérte, aki szerint Tőkés László "a szélsőséget képviseli", olyat, amilyen Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. "Szerencsére Tőkés az RMDSZ-en belül is kis, és remélhetőleg egyre kisebb frakciót képviseli." /(Kibédi V.): Tőkés kisebbség. = Kurír, febr. 1./ A másikban azzal az ürüggyel marasztalta el a püspököt, hogy kiállt az Erdélyi Gyülekezet papja, Zalatnay István mellett. Az újságíró rágalmat is közöl? a Transsylvania Alapítvány egyetlenegy disszidáló visszatérését segítette. Tőkés László azt hiszi, tudatos lejáratás folyik ellene. Kibédi szerint a polgárokat nem lehet orruknál fogva vezetni. /Kibédi Varga Áron: Alázat. = Kurír, febr. 1./

1997. február 6.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője küldött tudósítást a magyar egyetemmel kapcsolatos vitáról. Az erdélyi magyar felsőoktatásról szóló kolozsvári tanácskozáson az előadók kifejtették, hogy az egyetemi oktatás ügyét a hozzá nem értő jó szándékúak emelték a politikai kérdések sorába. Az előadók szerint ezek az önjelölt illetékesek mítoszt csináltak a Bolyai Egyetem emlékéből. Az egyetem ügyének szakmai kérdésnek kell maradnia. Andrei Marga rektor a legnyitottabb egyetemi vezetők közé tartozik, a világszínvonalú képzést szorgalmazza. Ugyanakkor tény az is, ha a mostani egyetemi vezetőséget leváltják, akkor a magyar tagozatot könnyű lenne elsorvasztani. A magyar egyetemi tanárok nem képviselnek azonos álláspontot, egyesek az önálló egyetem mellett állnak ki, mások a jelenlegin belül az önálló tagozatra esküsznek. "A magyar egyetem kérdése éppen a szellemi elit hazatérése szempontjából rendkívül fontos." /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar felsőoktatás sorsa. Nem kizárólag politikai kérdés. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 9./

1997. február 7.

Szabadelvű offenzíva indult az önálló magyar egyetem létesítése ellen, állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság munkatársa. Ennek első fejezeteként a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-én megjelent írásában megállapította. "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." A továbbiakban kifejtette: "A nagy követelők az adott ország állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." Szabó Piroska megállapította: "Néhány idézettel lehet példázni az itteni és határon túli szabadelvűség megtévesztésig hasonló retorikáját /önjelölt képviselők, szakemberek döntési joga stb./." A szabadelvű offenzíva további lépése a Szabadelvű Kör jan. 31-i kolozsvári tanácskozása, az ugyancsak általuk rendelt és készített felmérés és a bukaresti tv magyar nyelvű adásában és a Duna tévében. A diákok elégedetlenek, a tanárok némelyike többet tartózkodik külföldön, mint odahaza, óráit nem tartja meg. - Az RMDSZ egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSZ programját, amelyben szerepel az önálló magyar egyetem. Amit viszont megtehet, az saját nézeteinek propagálása. Akár összehangolt offenzívával is. /Szabó Piroska: Szabadelvű offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Szabó Piroska Cs. Gyímesi Évára céloz, aki gyakran jár Budapestre, emiatt egyetemi óráit nem tartja meg.

1997. május 14.

A kolozsvári városi tanács 31 tagjából csak 13 jelent meg máj. 14-én a Funar polgármester által összehívott rendkívüli tanácsülésen. Így a testület határozatképtelen volt, és nem vitathatta meg a polgármesternek Göncz Árpád kolozsvári látogatását ellenző határozattervezetét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15., Népszabadság, máj. 15./

1997. május 14.

A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./

1997. május 15.

A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./

1997. június 2.

A máj. 29-i városi tanácsülésen a kolozsvári tanácsosok többsége leszavazta az ortodox érsekség Főtérre tervezett templomépítési kérelmét. Az Adevarul de Cluj ezzel szemben azt írja, hogy a kérdésben való döntést az e heti tanácskozásra halasztották. A Szabadság szerint az éles vitában az RMDSZ-es tanácsosoknak nem is kellett különösebben részt venniük, mivel "kellemes meglepetésként a parasztpárti és a liberális kollégáik a leghatározottabban kiálltak a város jelképéül szolgáló Főtér klasszikus arculatának a megőrzéséért". A tanácsosok hangsúlyozták, hogy minden ilyen durva beavatkozás sem szakmai-építészeti szempontból, sem a lakosság jó együttélése szempontjából sosem képzelhető el. A polgármester kifejtette, hogy ameddig tisztségben marad, nem mond le a tervről. A Stirea megemlíti, hogy a parasztpárti és liberális tanácsosok javasolták Funarnak, hogy "építtessen a Főtéren egy dák szenthelyet, egy zsinagógát, egy mecsetet és emeltessen magának egy lovas mellszobrot". A lap megemlíti a polgármester kijelentését, miszerint a tanácsosok az RMDSZ parancsára szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

1997. július 4.

Románia közkönyvtári állománya 47 millió kötet. Minden 21. lakosra jut egy új könyv. Az UNESCO normái szerint minden negyedik lakosra kellene, hogy jusson. Jún. 26-27-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Közkönyvtárosok Egyesülete, ezen csak két magyar könyvtáros vett részt, Kopacz Katalin /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója és Fülöp Mária, a marosvásárhelyi Megyei Könyvtár főkönyvtárosa. - Az EMKE mellett is működik könyvtári szakosztály, vezetője Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, de ő nem jött el az értekezletre. Fülöp Mária ismertette a kolozsvári tanácskozást. A könyvtárakkal foglalkozó törvény tervezetével foglalkoztak, ugyanis az 1951-ből való törvény már nem felel meg a kor követelményeinek. A könyvellátó rendszer felbomlott, a számítógépesítésre nincs elég pénz, nincs nemzetközi információcsere, a könyvtárosok ismerethiánya elképesztő. - Az EMKE szakosztályának nem szabad kimaradnia az országos szövetségből, mert akkor egy lehetőséggel kevsebb lesz a magyar írásbeli kultúra terjesztésére. A két székely megyében jól megszervezte az EMKE a könyvtárosok továbbképzését. Maros megyében azonban katasztrofális a helyzet. - A marosvásárhelyi Megyei Könyvtár állományának 60 %-a 1956-ban még magyar nyelvű volt /akkor a város lakosságának 73 %-os magyar többsége volt/. 1992-ben az állomány 58 %-a román nyelvű, miközben a román lakosság aránya 46 %-os. Marosvásárhely magyar többségű /51 %-os/, de a könyvtár könyvállományának jelenleg csak 33 %-a magyar nyelvű. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Fülöp Mária a kolozsvári napilapban is ismertette a tanácskozást, hozzáfűzve észrevételeit. Közzétett egy figyelmeztető adatot: a kölcsönzésekben eltolódás tapasztalható a román nyelvű könyvek irányában: 72 %-os volt. Ennek egyik oka az, hogy sok olvasó úgy gondolja, hogy a könyvtárban nem találja meg anyanyelvén az őt érdeklő könyveket. A másik ok az, hogy minden tájékoztatás csak román nyelvű és egyre kevesebb a magyar könyvtáros. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-157




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998