udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Kozterulet-fenntarto Vallalat /RADP/

1996. január 30.

Nem sikerült Gheorghe Funarnak a Közterület Fenntartó Vállalat bekebelezésére irányuló törekvése Kolozsváron a decemberi tanácsülésen. A múlt heti ülésén Funar fenyegetőzései és megfélemlítési kísérletei ellenére a többség a törvénytelen döntés ellen szavazott. Egyelőre tehát megmaradt a Közterület Fenntartó Vállalat függetlensége. Közben Gheorghe Funar teljesen szabálytalanul felmentette tisztségéből a vállalat igazgatóját, Mircea Corches mérnököt. Funar közleményben értesítette Grigore Zanc prefektust a tanácsülésen történtekről, durván meghamisítva a valóságot. A Közterület Fenntartó Vállalat igazgatótanácsa tagjainak, Bogdan Cerghizannak és Boros Jánosnak, valamint a január 25-i ülést vezető Eckstein-Kovács Péternek tanácsosi minőségükből való felmentését igényelte, mert a törvényesség pártjára álltak. /(németh): Egyelőre marad a Közterület Fenntartó Vállalat, de Funar Boros János, Bogdan Cerghizan és Eckstein-Kovács Péter tanácsosi mandátumának felfüggesztésését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1997. július 30.

Alexandru Farcas júl. 29-én feljelentést tett az ügyészségen Gheorghe Funar polgármester ellen, felbujtással és ellenséges hangulatkeltéssel vádolva őt, a három férfit pedig, akik a magyar lobogót ellopták, minősített lopással vádolva. - A rendőrség a közterületfenntartó vállalat három mérnöke ellen is vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy részük volt a zászlólopásra való felbujtásban. Liviu Medrea, a vállalat igazgatója azzal mentegette dolgozóit, hogy a zászlólopás politikai tett volt, az illetőknek dicséret jár tettükért. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1999. július 3.

Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1999. július 3.

Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1999. szeptember 17.

Szept. 17-én kidöntötték Kolozsváron a Szent Mihály-templomot körülvevő vaskerítés több oszlopát, a Közterület-Fenntartó Vállalat munkásainak szándékos tettéről van szó. Gulyás László, a plébánia jogtanácsosa elmondta: az ügy kivizsgálása érdekében értesítik a rendőrséget, és perbe fogják a Közterület-Fenntartó Vállalatot. /Megrongálták a Szent Mihály-templom körüli kerítést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1999. szeptember 23.

Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2000. május 23.

Máj. 22-én erőszakkal dobták ki Kolozsváron a Városházáról Liviu Medreát, a közterület-fenntartó vállalat igazgatóját. Medrea az önálló gazdálkodások vezetőivel tartott találkozón vett részt. Egy adott pillanatban nézeteltérés támadt Funar és Medrea között. A polgármester parancsára Medreát a szolgálatos polgárőrök erőszakkal kidobták a Városházáról, sérüléseket okozva testén. Medrea perrel fenyegetőzik. /Erőszak a Városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2000. augusztus 18.

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2000. szeptember 14.

Funar polgármester 60 millió lejre büntette Kolozs megye prefektusát, amiért elrendelte a gödrök betömését. Liviu Medrea, a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) igazgatójára ugyancsak 60 millió lejes büntetést róttak ki, a munkálatokban részt vett RADP-s munkások összesen 278 millió lej értékben kaptak büntetést. Továbbá Funar szept. 13-i hatállyal Funar felmondta a Medreával még 1997-ben kötött menedzsmenti szerződést. Bogdan Cerghizan prefektus elmondta, hogy erről a büntetésről a sajtóból értesült. Véleménye szerint a polgármester ezzel is csak az újságok első oldalán akar szerepelni. /Hazajött a polgármester. Hatvanmillió lejre büntette a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 14.

Funar polgármester 60 millió lejre büntette Kolozs megye prefektusát, amiért elrendelte a gödrök betömését. Liviu Medrea, a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) igazgatójára ugyancsak 60 millió lejes büntetést róttak ki, a munkálatokban részt vett RADP-s munkások összesen 278 millió lej értékben kaptak büntetést. Továbbá Funar szept. 13-i hatállyal Funar felmondta a Medreával még 1997-ben kötött menedzsmenti szerződést. Bogdan Cerghizan prefektus elmondta, hogy erről a büntetésről a sajtóból értesült. Véleménye szerint a polgármester ezzel is csak az újságok első oldalán akar szerepelni. /Hazajött a polgármester. Hatvanmillió lejre büntette a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. október 31.

Ok. 30-án közel hatvanan voltak jelen Kolozsvár főterén Mátyás király szobrának megkoszorúzásánál. Részt vettek az RMDSZ parlamenti jelöltjei, a helyi önkormányzat képviselői és a kolozsvári polgárok. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének felkérésére a Közterület-fenntartó Vállalat virágokkal ültette be a szobor talapzatánál található ágyást. Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: ez volt az első lépés a szoborkörnyezet rendbetételére, amely egyfajta cáfolatként tekinthető a rendőrparancsnoknak korábban tett kijelentésére, hogy "nem lehet büntetni azt, amit nem lehet letaposni". Az RMDSZ megyei szervezete a jövőben is folytatja a szobor és környezete védelme érdekében foganatosított akciót. Ugyanakkor felhívást intéznek minden Kolozsvárról elszármazott külföldi polgárhoz, hogy nemzetiségüktől függetlenül támogatást, segítséget nyújtsanak a szobor restaurálásához. /Összefogásra szólít fel az RMDSZ. Mátyás király szobrát meg kell menteni! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2001. február 20.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kérésére a tárca ellenőrző testületének felügyelői febr. 20-án vizsgálatot kezdenek a kolozsvári városházán. Gheorghe Funar polgármester nem tart az ellenőrzés következményeitől. A közigazgatási minisztérium felügyelői a polgármesteri hivatal és a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) közti konfliktus következményeit vizsgálják. /(kiss): Ellenőrzik a polgármester tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. február 20.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kérésére a tárca ellenőrző testületének felügyelői febr. 20-án vizsgálatot kezdenek a kolozsvári városházán. Gheorghe Funar polgármester nem tart az ellenőrzés következményeitől. A közigazgatási minisztérium felügyelői a polgármesteri hivatal és a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) közti konfliktus következményeit vizsgálják. /(kiss): Ellenőrzik a polgármester tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2002. március 14.

1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998