udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Mûszaki Egyetem

1990. január 11.

Petre Roman miniszterelnöknek a KGST szófiai összejövetelén elmondott beszédét közi a lap. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanár néhány napja miniszterhelyettesi rangban irányítja az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Osztályát. Ki kell alakítani a nemzeti kisebbség iskolahálózatát, vissza kell térni az anyanyelvű oktatásra, vázolta fel a feladatokat. Újra kell választani a tanfelügyelőségeket. Õsztől indul a Bolyai Egyetem, az Univerzitás, amely magába foglalja az összes magyar felsőoktatási intézetet, így a kolozsvári Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskola magyar tagozatát. A kolozsvári Politechnikai Intézetben /a műszaki egyetemen/ is megszervezik a magyar nyelvű műszaki oktatást. Most történt az új kari vezetőség megválasztása, egyetlen magyar nem került be a vezetőségbe. Pálfalvit mélyen felháborította ez az eljárás. Nagyon fontosnak tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Mostani tisztségét is úgy vállalta el, hogy hetente lejár Kolozsvárra előadást tartani. /Pápai Judit: Festina lente! = A Hét (Bukarest), jan. 11./

1990. július 27.

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

1990. július 27.

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

1993. augusztus 3.

Kolozsváron az 1992/93-as tanévben a magyar tanszéken 80 magyar főszakos és 40 magyar mellékszakos hallgató tanult. A többi karokon a magyar hallgatók száma és aránya: matematika 454, 30,7 %; fizika 170, 23,87; kémia 267, 18,26; biológia-földrajz-földtan 172, 20,65; jog 39 3,35; közgazdaságtan 273, 8,59; történelem-filozófia 185 15,3; filológia 347, 29,6; testnevelés 10, 7,14 %. Az 1991/92-es tanév hivatalos adatai szerint 8777 magyar diák tanul az ország egyetemein, és 10 százalékuk magyar nyelven. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanul 1420 magyar hallgató, a műszaki egyetemen 1420, az orvostudományin 177, az agrártudományin 196, a képzőművészetin 111, a Zeneakadémián 111, emellett Marosvásárhelyen 764, Temesváron 1400, Nagyváradon 298 volt a magyar egyetemisták száma. /(Sylvester): Magyar diákok Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1995. február 24.

Dr. Kelemen Árpád ismeri különböző országok oktatási rendszerét, több időt töltött a német és az amerikai egyetemeken. Ő szervezte meg a kolozsvári műegyetem elekrotechnikai karát, amelynek dékánja is volt, jelenleg a villamos meghajtások és robotok tanszékének vezetője. Az utóbbi időben segített az RMDSZ-nek a magyar nyelvű főiskolai hálózat létrehozásában. Dr. Kelemen Árpád tagja volt az Atlantába utazott RMDSZ-küldöttségnek. A tanácskozás alatt jó kapcsolatot alakított ki Gabriel Andreescuval. A tárgyaláson kitűnt, hogy a román fél semmilyen engedményre nem hajlandó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1996. április 4.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora ápr. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy az egyik legfontosabb célkitűzés a karok közötti számítógépes hálózat kiépítése, amely csökkentené a jelenleg fullasztó papírmunkát és biztosítaná minden hallgató számára az Internethez való hozzáférést. Az egyetem a Műszaki Egyetemen keresztül bekapcsolódott az Internetbe, jelenleg még csak 800 felhasználója van a rendszernek. A rektor elmondta: amennyiben a hallgató az első két félév minden vizsgáját letette, az 1-4 félév közötti időszakra megszakíthatja itteni tanulmányait, és elmehet külföldi egyetemekre tanulni, továbbá amennyiben a hallgató valamelyik, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel partner egyetemen folytatja, akkor az ott letett vizsgáit az itthoni dékáni hivatalok elismerik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. április 12.

A Műszaki Egyetem letiltotta a KMDSZ-t /Kolozsvári Magyar Diákszövetséget/ az internetről, mert egy jelszót ismerő /azóta sem azonosított/ személy rossz telefonszám hívásával zavarta a hálózat működését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

1997. január 31.

Febr. 2-án meghalt dr. Kelemen Árpád, a kolozsvári Műszaki Egyetem világhírű professzora, tanszékvezetője, a Magyarok Világszövetsége Országos Tanácsának tagja. Több szakkönyvet, egyetemi tankönyvet, 140 tudományos dolgozatot írt, félszáz szabadalmazott találmánya volt, munkásságára nemzetközileg is felfigyeltek, a New York-i Tudományos Akadémia tagjai közé fogadta. Az MVSZ-be való belépésekor megfogalmazta további életcélját: "Egy olyan program kidolgozása, amely az erdélyi magyar nemzeti közösség számára egy tudásközpontú társadalom kidolgozását teszi lehetővé." Temetése febr. 5-én lesz szülőfalujában, Kajántón. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1997. február 8.

Az önálló Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya, szögezte le Asztalos Lajos. Meglepő volt a Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozáson a "hozzá nem értő jószándékúak" emlegetése, hogy főleg ők tették politikai kérdéssé a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Eddig úgy tudtuk, írta Asztalos Lajos, hogy a kommunista hatalom kezelte politikai kérdésként, amikor arra hivatkozott, hogy a Bolyai a szeparatizmus, a nacionalizmus fellegvára. Meglepő, hogy a hajdani Bolyai Egyetem emlékéből mítoszt csináltak. Az viszont megdöbbentő, hogy a Szabadelvű Körön felszólalók "egyöntetűen időszerűtlennek" tartják az önálló egyetem kiépítését. Talán elfelejtették, hogy a milyen könnyedén számolták fel a magyar nyelvű oktatást a mezőgazdasági intézetben, a műegyetemen, a Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán, majd az egyesített egyetemen. "Négy egyetemi tanár milyen alapon sajátítja ki magának a jogot, hogy az önálló magyar egyetem létéről döntsön?" Ez az egész romániai magyarság sorsdöntő kérdése. Az RMDSZ programjában ez áll: "Induljon újra a Bolyai Egyetem." Tagadhatatlan, hogy az önálló Bolyai létrehozása számtalan nehézséggel járna, de előnyei felbecsülhetetlenek lennének. Asztalos Lajos a semmiből létrehozott baszk egyetem példáját hozta föl, továbbá hivatkozott a 300 ezer finnországi svédre, akiknek Turkuban saját svéd nyelvű egyetemük van. - A Szabadelvű Kör által szervezett tanácskozás eredményeként a román sajtó egy része máris ujjong, hogy a romániai magyarságnak nem kell önálló egyetem. /Asztalos Lajos: A Bolyai Egyetem léte nem lehet vita tárgya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

1997. május 17.

Máj. 17-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia Bethlen Gábor termében tartotta rendkívüli küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Jelen voltak a magyarországi testvérszervezetek, továbbá a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület , sőt a Romániai Mérnökök Egyesülete helyi fiókjának képviselői is. A tavaly júniusi küldöttgyűlés óta megalakult az EMT brassói fiókszervezete, fejlődött a sepsiszentgyörgyiek és marosvásárhelyiek infrastruktúrája, megalakult az Országos Bányász és Kohász Szakosztály, nemsokára létrejön a Kertészeti Szakosztály is. Az információáramlást segítik a rendszeres kiadványok EMT Tájékoztató, Háromszéki Műszaki Krónika, Intarzia, Firka/, előkészületben van egy ötnyelvű kémiaszótár és egy építészeti szakkönyv, hamarosan az EMT is olvasható lesz az Interneten. Gazdasági téren is sikeres évet zártak, bevételeik meghaladták a kiadásaikat. Fodor Alpár, az EMT mandátuma lejárta előtt lemondott elnöke megindokolta döntését: nem kapott elég segítséget elképzelései megvalósításához, például ahhoz hogy az EMT konferenciaközpontot hozzon létre Kolozsváron. Megválasztották az EME új elnökének dr. Bíró Károlyt, a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakának professzorát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1998. március 22.

Márc. 22-én Tusnádfürdőn nyílt meg a 7. tusnádfürdői műemlékvédelmi nemzetközi tudományos ülésszak. A megnyitót a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékvédők Egyesülete nevében Szabó Bálint kolozsvári műegyetemi tanár tartotta. Több mint háromszázan jöttek össze, Európa sok országból voltak vendégek. Az ülésszak márc. 28-ig tart. Márc. 22-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban az Erdélyi városok kutatása című kiállítást. Keresztes Géza műépítész és társai segítségével Medgyes és Segesvár városrendészeti térképeit láthatták az érdeklődők. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. július 20.

Dr. Gyenge Csaba, a kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártástechnolológiai Tanszékének vezetője nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester által nyilvánosságra hozott, állítólag dr. Gyenge Csaba által írt levél ellen. A Funar által írt levélben a román nép ázsiai eredetéről, az Erdély Felszabadításáért Katonai Alakulatról és hasonlókról van szó. A nyilatkozat leszögezte, hogy nem ő írta a levelet, 37 éves tudományos tevékenysége alatt nem foglalkozott ilyen dolgokkal. Megköszönte a Transilvania Jurnal, a Ziua és a Monitorul de Cluj újságoknak, hogy a levél közlése előtt utánanéztek az állítólagos szerzőnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

1998. augusztus 29.

Tokay György kisebbségi miniszter elmondta, hogy szept. 1-én tartja első ülését magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó bizottság. A kormány aug. 27-i ülésén a rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból 500 millió lejt hagyott jóvá a bizottság működésének pénzügyi fedezetére. A bizottság konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A bizottság 12 tagjából hat magyar, hat román. Az elnök Tokay György, a további magyar tagok: Kötő József oktatási államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára, Jung János, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Marosvásárhely/ tanára. /Tokay György az állami magyar egyetem ügyében illetékes bizottságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

1999. július 22.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2000. január 8.

Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2000. március 20.

Idén kilencedik alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a nemzetközi műemlékvédelmi tudományos ülésszakot. A márc. 19-25-e közötti rendezvényen 250-en vesznek részt, 15 országból. A főszervezők: a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesülete, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, társszervezők a romániai Művelődésügyi Minisztérium és Területfejlesztési Minisztérium, a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. A tanácskozás témája ezúttal az építészeti örökség és a társadalom viszonya. A konferenciához idén is kapcsolódik egy szakmai tárlat: márc. 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg a Pusztuló építészeti örökség Erdélyben című kiállítást. /Műemlékvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2000. április 11.

A Transylvania Trust Alapítvány több más szervezettel és intézménnyel együttműködve műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indított, melynek célja az építőiparban dolgozó szakmunkások továbbképzése a hagyományos anyagok és technológiák használata terén. A tanfolyam helyszíne a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, időpontja 2000. június 18-augusztus 28. A program társszervezői: Romániában az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Művelődési Minisztérium, Nemzeti Oktatási Minisztérium, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége, valamint Nagy-Britanniában az Institute for Historic Building Conservation, English Heritage és az Oxford Brookes Egyetem. /Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2000. május 4.

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. május 25.

A Transylvania Trust Alapítvány és a nagy-britanniai Institute for Historic Building Conservation (Történeti Épület-felújítási Intézet) több hazai és angliai szervezettel és intézménnyel együttműködve, műemlék-felújítási szakmunkásképző programot indított. A Nagyenyedi Nemzetközi Műemlék-felújítási szakmunkásképző tanfolyam jún. 18. - aug. 26-a között lesz. A tanfolyam végén a résztvevők egy, az Oxford Brookes Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem, az Institute for Historic Building Conservation és a Transylvania Trust Alapítvány által jegyzett oklevelet kapnak. /Makay Dorottya programvezető: Műemlékvédő szakmunkásképző tanfolyam a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2000. október 21.

Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

2000. november 28.

Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2000. november 28.

Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2000. december 30.

Magyarországi kitüntetésben részesült, a budapesti Műszaki Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) különdíját kapta dr. Bíró Károly, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöke, illetve dr. Köllő Gábor, az EMT tudományos elnökhelyettese. A szervezet képviselői az EMT tízéves évfordulója alkalmából, valamint az erdélyi civil szervezetben kifejtett tevékenységük elismeréseként nyerték el a díjat. Ezenkívül dr. Köllő Gábor, aki egyben az EMT építéstudományi szakosztályának elnöke és a kolozsvári Műegyetem építőmérnöki karának professzora, a FIB magyar tagozatának (Fédération International de Beton) Palotás László-díját is megkapta, amelyet most osztottak ki először. A kitüntetéssel az építőmérnöki szakmai tevékenységet, az egyedi hídszerkezetek megtervezését, valamint a magyarországi megfelelő szervezetekkel való együttműködést (FIB - Magyar Tagozat, Építéstudományi Egyesület, Közlekedéstudományi Egyesület) ismerték el. /Anyaországi elismerés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2001. január 15.

Nagy érdeklődéssel fogadták a diákok az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által elindított terminológiai előadás-sorozatot. Tavaly októberben a Kolozsvári Műszaki Egyetem számítástechnika, gépészmérnöki, villamosmérnöki és építészeti, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vegyészmérnöki karán több mint kétszáz magyar hallgató írta alá az előadások megtartására vonatkozó kérést. Az első félévben - karonként - tíz előadást tartottak. Az oktatók az első félév tapasztalata után egyetértettek abban, hogy hiányzik a magyar nyelvű tanítás gyakorlata, érzékelhető a szakemberhiány is. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese szerint kezdeményezni kellene, hogy a terminológiai előadás választható tantárgy legyen. A Sapientia Alapítvány nevében felszólaló Szilágyi Pál, a BBTE tanára elmondta, az intézmény támogatja a műszaki karok létrehozását, azonban - első lépésként - meg kellene vizsgálni, milyen szakokon lenne erre igény, illetve hogy vannak-e megfelelő szakemberek. /Fazakas Annamária: Eredményes EMT-kezdeményezés. Műszaki karokat is támogat a Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. április 27.

Ápr. 26-án Magyarország kolozsvári főkonzulátusán dr. Selinger Sándornak ünnepélyes keretek között átadták a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány Gábor Dénes Emlékérmét és oklevelét. A díjazottat Alföldi László főkonzul köszöntötte, aki beszédében kiemelte a magyar kormány által 8 évvel ezelőtt megalakított Gábor Dénes Műszaki Főiskola eddigi kiváló szakmai teljesítményét. Dr. Selinger Sándor, az oktatási intézmény igazgatója elmondotta: a magyar fiatalok számára igen fontos intézményt sikerült teremteni, ahol 510 erdélyi fiatal tanul, és ahonnan eddig 110 informatikus mérnök kapott diplomát, amit a román oktatási minisztérium is elismer. A végzett mérnökök 95 százaléka szülőföldjén maradt. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen további 8 vizsgával okleveles informatikus mérnöki diplomát kaphatnak a műszaki főiskola végzettjei. A távoktatási rendszerben működő főiskolának 7 erdélyi városban vannak tagozatai, ahol összesen 149 oktatót foglalkoztatnak. /Makkay József: Gábor Dénes Emlékérem dr. Selinger Sándornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2001. május 4.

Történeti tartószerkezetek címmel okt. 26-28. között nemzetközi műemlékvédelmi konferenciának ad otthont Kolozsvár. A negyedszer megrendezett szakmai fórum szervezői a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, társszervezői a Művelődési Minisztérium, valamint a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki és Városrendezési Kara. /Nemzetközi műemlékvédelmi szakmai fórum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2001. május 15.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) gépészeti szakosztálya által szervezett találkozókon, konferenciákon bemutatott dolgozatok a hazai és a nemzetközi kutatás eredményeinek összegzését jelentik. Az OGÉT 2001, mint minden eddigi országos gépészeti találkozó iránt nagy volt az érdeklődés. A Kolozsváron tartott konferenciát összesen 76 résztvevő (közöttük 33 anyaországi), nemzetközileg elismert szaktekintély tisztelte meg jelenlétével. A szakmai találkozók egyik jelentős eseménye a főgépész-díj átadása, melyet olyan neves szakember kap meg, aki támogatja az EMT gépészeti szakosztályának tevékenységét, elősegíti kapcsolatrendszerének kialakítását, és hozzájárul a magyar szakmai nyelv elsajátításához, ápolásához. Az OGÉT 2001 alkalmával főgépész-díjat kapott Dr. Antal Béla professzor, a Kolozsvári Műszaki Egyetemről és Dr. Tímár Imre professzor, a Veszprémi Egyetemről. /Dr. Csibi Vencel-József az EMT Gépészeti szakosztályának elnöke: Gépgyártás a harmadik évezred elején. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2001. május 17.

Kudor István /Bánffyhunyad/ népi ihletésű művészi fafaragásaiból nyílik kiállítás máj. 21-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A tárlat anyagát Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mutatja be. A művész a kolozsvári Műegyetem Építészeti Karának végzettje. Faszobrászatot a családban és a kolozsvári szabadegyetemen tanult. Kiállításai, többek között, Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Budapesten, Augsburgban, Berlinben voltak. /Művészi fafaragások a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2001. május 30.

A Charles walesi herceg védnöksége alatt indult nagyenyedi műemlékvédelmi szakmunkásképző program 2001-ben Bonchidára költözik, ahol a Bánffy-kastély helyreállításán angol mesterek vezetésével tanulhatnak az ország különböző részeiből érkező szakmunkások. A Transylvania Trust Alapítvány és az angliai Történeti Épület-felújítási Intézet (IHBC) nemzetközi műemlék-felújítási szakmunkásképző tanfolyam-sorozatot szervez 1999-től. Az elméleti és gyakorlati képzést magába foglaló két, egy-egy hónapos oktatási program előadótanárai az angliai Oxford Brookes Egyetemről, valamint a kolozsvári Műszaki Egyetemről érkeznek. /Műemlékvédelmi szakmunkásképző program. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998