udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Mûveszeti Muzeum

2000. február 19.

Kolozsváron megnyílt Valovits László festőművész kiállítása. Dr. Livia Dragoi, a Művészeti Múzeum igazgatója méltatta Valovits Lászlónak a romániai portréfestészetben betöltött jelentős szerepét. /(németh) Németh Júlia: Művelődési arcképcsarnok. Megnyílt Valovits László kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2000. március 4.

Napjainkban a művészi alapképzés, a technikai tudás legjobb esetben másodlagossá, de némelyek szemében egyenesen elhanyagolhatóvá vált. Így aztán a különféle megnyilatkozások, tárlatok olykor nem is lépik túl az ötletbankok szintjét. Annál feltűnőbb, persze, ha mindennek az ellenkezőjével találkozunk, írta Németh Júlia, bemutatva Valovits László Kolozsváron kiállított grafikáit és festményeit. A művész szinte anakronisztikusnak tűnő precizitással és alapossággal dolgozza ki képeit, művészi ars poeticájában visszanyúlt az évszázadokkal ezelőtti mesterek követte ideálokig. Fák és portrék - tematikailag mindössze ennyi, amit bemutatásra kínál a művész. Mindebben azonban benne foglaltatik az egész világ. /Németh Júlia: Portrék a mából a jövőnek. Valovits László kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2001. április 3.

A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2001. június 26.

Az Ezer Székely Leány Napja nemcsak a székelység, de a világ magyarságának egyik jelentős rendezvénye - olvasható a június 30-án Csíksomlyón sorra kerülő rendezvény szórólapján. A résztvevők a városközponton áthaladva vonulnak Csíksomlyóra, ahol a Nyeregben felállított Hármashalom-oltárnál ünnepi beszédekkel nyitják meg a rendezvényt, majd szentmisére kerül sor. Ezután következnek a hivatásos és műkedvelő néptánccsoportok, népi zenekarok és énekesek előadásai. A programban az idén is szerepel a lovas-íjász bemutató és a táncház, de újdonság lesz az ökörsütés és az amatőr lovasverseny. / Ezer Székely Leány Napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2001. október 25.

Okt. 23-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. Nagy Enikő nem tartozik a gyakori kiállítók közé. Kényszermegszakítással, 1971-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát. Munkáival 1972 óta szerepel megyei és országos tárlatokon, egyéni kiállításokon. /Megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2002. szeptember 21.

Majd húsz évi távollét után Nuridsány Éva festőművész visszatért kezdeti művészi sikereinek városába, Kolozsvárra, ahol 1964-ben végezte el a Tanárképző Főiskola Képzőművészeti Szakát. 1983-ban áttelepült Magyarországra, Debrecenbe. Nuridsány Éva az utóbbi tíz év terméséből válogatta mostani kiállításának anyagát. A tűzzománc tíz évvel ezelőtt kerítette hatalmába a művészt. Bemutatta egyazon téma festői és zománcváltozatát. /Németh Júlia: Áthallásos színsziporkák. Nuridsány Éva kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2003. január 11.

Január 10-én Kolozsváron megnyílt Balázs Janó szobrászati tárlata. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a Kolozsváron, a Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. Balázs Janó a kő egyik legkeményebb fajtáját, a kristályos mészkövet munkálja meg. A faszobrainál a hullám-motívum dominál. /Németh Júlia: Hullámverésben. Balázs Janó kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. március 29.

Márc. 28-án megnyílt Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ gyűjteményes festészeti kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A nemrég elhunyt festőművész életművéből válogatott munkák keresztmetszetét adják művészeti munkásságnak. Balázs Péter mintegy nyolcszáz olajfestmény mellett több ezer grafikát és illusztrációt alkotott. /Balázs Péter gyűjteményes tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. március 31.

Megnyílt Kancsura István kolozsvári festőművész kiállítása városában, a Művészeti Múzeumban. Kancsura kiállításának anyagát az utóbbi tíz év terméséből válogatta. /(n): In memoriam van Gogh. Megnyílt Kancsura István kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2003. május 14.

Harmadik születésnapját ünnepli a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. Ebből az alkalomból a folyóirat szerkesztősége Filmtettfeszt néven négynapos, filmvetítésekre épülő rendezvénysorozatot szervez május 15-18. között a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Jakabffy Samu, a lap felelős kiadója közölte, az első két nap kínálata a 34. Magyar Filmszemle dokumentumfilmjeiből, a szombat-vasárnapi program pedig a szemle játékfilmjeiből válogat. Lesz kerekasztal-beszélgetés is moziüzemeltetőkkel és filmforgalmazókkal. /B. A. M.: Hároméves a Filmtett. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2003. július 12.

Egyedülálló Nemzet és felekezet Erdélyben a modernitás kezdetén című kiállítás nyílt meg júl. 10-én Gyulafehérváron, az Egyesülés Múzeumban. Erdély történelmi egyházai fogtak össze, hogy a tulajdonukban lévő, felbecsülhetetlen értékű könyveket, kegytárgyakat és festményeket bemutassák a közönségnek. Az egyházi tulajdonban lévő tárgyakon kívül különféle erdélyi múzeumok és közgyűjtemények is kölcsönöztek anyagot a kiállításhoz, így a Román Akadémia Könyvtárának kolozsvári fiókja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum, a kolozsvári Nemzeti Művészeti Múzeum, illetve a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum. /Tibori Szabó Zoltán: Történelmünk hiteles bizonyítékai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/

2004. március 26.

Román–magyar kortárs művészeti kiállítás nyílt márc. 25-én Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A harminchét képzőművész alkotását bemutató tárlatot Calin Stegerean grafikus, a múzeum munkatársa rendezte. Kolozsvári és a kaposvári művészek munkái sorakoztak a kiállításon. A KaposArt Egyesület tagjait többéves szakmai és baráti kapcsolat fűzi kolozsvári kollégáikhoz. /N. J.: Kortárs művészeti kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2004. december 13.

Hatalmas érdeklődés övezte Kolozsváron, a Szépművészeti Múzeumban a hét végén megnyitott tárlatot – Miklóssy Gábor Akt című kiállítására a mester mintegy ezer aktképéből válogattak a szervezők. Az erdélyi képzőművészet meghatározó egyéniségének kollekcióját fia, Miklóssy Gyula gondozza. /(Rostás-Péter Emese): Miklóssy Gábor tárlata nyílt meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2005. január 27.

Egyetlen magyar jelöltnek sem sikerült a legjobbnak bizonyulnia a Kolozs Megyei Tanácshoz tartozó kulturális intézmények igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán. Székely Sebestyén György műkritikus azért maradt alul Livia Dragoi, a Művészeti Múzeum igazgatójával szemben, mert a megpályázott intézménynél nem rendelkezett megfelelő időtartamú munkaviszonnyal. /B. T.: Alulmaradtak a magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2005. július 30.

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli az idén a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Az Essig Klára képzőművész, rajztanár irányításával működő tábor gyűjteménye komoly művészi értékekkel büszkélkedhet, ugyanis a résztvevők száma meghaladja a hetvenet. Alkotásaikból nyílik gyűjteményes tárlat a jövő hét elején Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A tárlatot és magát a Zsobok-jelenséget Banner Zoltán, a tábor művészeti irányítója és Kántor Lajos méltatja. /(németh): Egy jubileumi kiállítás elé. Tízéves a zsoboki alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2005. augusztus 3.

Augusztus 2-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt a tizedik éve megrendezett Kalotaszegi Alkotótáborban készült alkotások tárlata. – A kalotaszegi, szűkebben a zsoboki táj változatossága alkalmas arra, hogy művésztábornak adjon helyet – fogalmazott Banner Zoltán művészettörténész. A dokumentarista technikák alkalmazása ellenben több mint leltár: a nemzettudat erősítése mellett mintakönyvül szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékek számára – értékelte a műkritikus. A tekintélyes gyűjtemény őrzője a zsoboki református gyülekezet, a Bánffyhunyadon felépítendő Kós Károly Kulturális Központ ad majd otthont a legsikerültebb műalkotásoknak. /Farkas Imola: Hagyományőrzés és modernség – 10 éves a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. november 5.

Kalotaszeg aprócska, de népművészetét híven őrző faluja, Zsobok nyaranta benépesül képzőművészekkel. Tízéves ugyanis a Zsoboki Alkotótábor. Tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a tábort a Kolozsvárról évtizedek óta Kalotaszegre ingázó rajztanárnő és képzőművész Essig Klára. A tábor harmadik esztendejétől kezdődően a jeles művészettörténész és műkritikus Banner Zoltán átvette a művészeti irányítást. A táborban készült alkotásokat záráskor, immár hagyományosan, előbb Zsobokon, majd Kolozsváron mutatják be. Idén a kolozsvári Művészeti Múzeum nagyszabású, gyűjteményes, jubileumi tárlatnak adott otthont. A művészek adományai pedig értékes képzőművészeti gyűjteménnyé álltak össze, amelynek egy része a tábornak helyet adó, Molnár János professzor és Molnár Irma tiszteletes asszony irányította Bethesda Gyermekotthon falait díszíti. Az alkotótábor gyűjteménye vándorkiállításokon már bejárta Kalotaszeget, az országhatárokon túl is sikerrel szerepel. /N. J.: Kalotaszegi ablak a nagyvilágra. Tízéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2006. január 21.

Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában az önzetlen adakozóknak állít emléket a mostani kiállítás, a kortárs művészek, vagy a már elhunyt alkotók családtagjainak adományaiból összegyűlt anyag látható. Többek között Mohy Sándor, Gy. Szabó Béla, Vetró Artúr, Incze Ferenc, Lövith Egon, Kőmíves Andor, Balázs Imre, Fodor Nagy Éva, Feleki István festményei, továbbá a modern szobrászat temesvári kiválóságának, Jecza Péternek „térdre borult” bronzkockái. /Németh Júlia: Kiállítás a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2006. január 27.

Kolozsváron a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Gaudeamus Művészeti Könyvesbolt kezdeményezésére a Művészeti Múzeumban megnyílt kiállításon látható több száz, László Miklós és Koós Ferenc által készített fénykép, ezek megörökítik a város szecessziós építészeti örökségét. Elkán György műépítész előadásában ismertette az 1900-as évek elején az egész világot meghódító stílusirányzat hatását az építészetre. /F. I.: A szecesszió épített öröksége, kor – képekben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2006. március 1.

Jakobovits Márta Szolnay-díjas nagyváradi keramikus művész rendszeresen szerepel munkáival a nagyközönség előtt itthon és külföldön egyaránt. Jakobovits Márta munkáiból március 3-án nyílik kiállítás Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. /(n): Kolozsvár vendége Jakobovits Márta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2006. március 6.

Metaterra címmel a nagyváradi Jakobovits Márta kerámiaművész kiállítása nyílt meg március 3-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban a Bánffy-palotában. Sok érdeklődőt vonzottak az agyagból, kőből, fából, pergamenből, fémből készült alkotások. Székely Sebestyén György muzeológus Jakobovits Mártát kísérletező kedvű alkotónak nevezte. Németh Júlia műkritikus a tárlat újdonságát és művészi spontaneitását emelte ki. /Ö. I. B.: Kerámiavilág a lábak előtt. Rendhagyó kiállítás a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. május 22.

Május 20-21-én rendezte meg a Romániai Piarista Rendtartomány a Barokk Napokat a Kolozsvári Szépművészeti Múzeummal és a Kolozs Megyei Tanáccsal partnerségben. A kétnapos és kétnyelvű rendezvény műsorát a sokszínűség jellemezte: beszámolók, zenei, irodalmi és színházi produkciók között válogathattak az érdeklődők. A piarista templomban Fodor György, a Romániai Piarista Rendtartomány megbízottja kitért a piarista rend 1776-os kolozsvári bevezetésére, amely az 1948-as államosításig végezte az iskolai oktatást. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője a XX. század eleji piarista önképzőköri és színjátszó törekvésekről tartott kiselőadást. Május 2-én az egyetemi hallgatókból álló Visszhang kórus Ercsey-Ravasz Ferenc vezényletével lépett fel. /Nagy-Hintós Diana: Barokk Napok Kolozsváron. 230 éves piarista szellemiség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2006. május 25.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület március 11-én Kolozsvárott tartott közgyűlése utasította az EME elnökségét, hogy minden törvényes eljárás igénybevételével valamennyi tudományos gyűjteményét illetően érvényesítse tulajdonjogát. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a gyűjteményeit – tulajdonjoga fenntartása mellett – bérleti szerződés alapján az egyetem használatába bocsátotta. A főhatalom változása (1919) után a román egyetem magyar elődje jogutódjaként továbbra is használta az EME gyűjteményeit, anélkül azonban, hogy a korábbi szerződéses kötelezettségeket is teljesítette volna. Elismerte ugyan az EME tulajdonjogát, tárgyalt is a használatról, de az éveken át folyó tárgyalások nem vezettek szerződés kötéséhez. A kolozsvári egyetem és az EME közötti jogviszony és a gyakorlati kérdések újbóli rendezésére csak 1942-ben került sor újabb szerződés keretében. Minthogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1949. évi megszüntetése az akkor érvényes romániai jogszabályok teljes mellőzésével történt önkényes intézkedésnek minősül, az EME gyűjteményeit illető tulajdonjogát nem érinthette. E gyűjtemények a következők: az EME könyvtára (ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok, térképek, metszetek, könyvek stb.) a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár kezelésében, az EME levéltára (családi és intézményi levéltárak, letétek, az Egyesület saját irattára 1950-ig) a Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága kezelésében, az EME levéltárának kézikönyvtára és levéltári gyűjteményei a Román Akadémia kolozsvári fiókja könyvtárának kezelésében, régészeti, múzeumi és numizmatikai gyűjtemény az Erdélyi Történeti Múzeum kezelésében, képzőművészeti gyűjtemény a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum kezelésében, ásványtani, botanikai és állattani gyűjtemények a Babes–Bolyai TE különféle karainak kezelésében. Mivel ezek a tudományos gyűjtemények az erdélyi magyarság kulturális örökségének tárgyai és egyben az egyetemes magyar tudománynak is szerves részei, az EME érvényesíteni kívánja a különböző állami intézmények által évtizedek óta kezelt gyűjteményeit illető tulajdonjogát. Ennek érdekében az EME szükségesnek látja, hogy minél előbb tárgyalások kezdődjenek az illetékes állami hatóságokkal a jogi és a gyakorlati kérdésekről. Kolozsvár, 2006. május 17. Jakó Zsigmond, Benkő Samu, az EME volt elnökei, az EME jelenlegi vezetősége nevében Egyed Ákos elnök, Bitay Enikő főtitkár. /Az EME közgyűlésének állásfoglalása tudományos gyűjteményeivel kapcsolatosan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2006. június 2.

Június 1-jén Kolozsváron nyílt meg a Művészeti Múzeumban a magyarországi Szinyei Merse Pál Társaság tárlata. A Szinyei Merse Pál Társaság az egyik legnagyobb, legrégebbi művészeti egyesület Magyarországon, amely 1920-ban, a festő halála után negyven nappal alakult, 1951-ig folyamatosan működött, majd 1992-ben indult újra jogilag. Mostani tárlatuk a kortárs magyar képzőművészet hiteles metszetét nyújtja. /-f-: Egymásra nézve. Kortárs magyarországi képzőművészet keresztmetszete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. szeptember 4.

Születésének 75. évfordulóján Jeney Lám Erzsébet Koszinkára (1931-2000), a Barabás Miklós Céh újraalapító tagjára emlékeztek képei társaságában szeptember 3-án, Kolozsváron, a Céh székhelyén. Az érdeklődők a hat éve elhunyt művésznő szellemi hagyatékát vették számba. Németh Júlia alelnök köszöntötte a tárlaton megjelenteket, majd az alkotóművész testvérének, Hantz Lám Irénnek az emlékbeszéde hangzott el. Jeney Lám Erzsébet Koszinka a Ion Andreescu Főiskola hallgatójaként népművészeti gyűjtőmunkát végzett a csángók körében, volt a Művelődés folyóirat munkatársa Bukarestben, majd tárlatvezető a kolozsvári Művészeti Múzeumban, később művészettörténet-oktató a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördög I. Béla: Rendhagyó születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2007. augusztus 10.

Gonda Zoltán a színek és fények festője, így jellemezte a Kolozsváron, a Bánffy-palotában, a Művészeti Múzeumban kiállító debreceni képzőművészt Németh Júlia műkritikus a megnyitón. A kiállító művész A formák belső rendje c. alkotását a múzeumnak adományozta. /Köllő Katalin: Színek és fények festője a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2007. november 3.

Labancz Cismasiu Ágnes 1980-ban végzett Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kerámia, a textil és az üveg lehetőségeit is felhasználva közölte művészi elképzeléseit, háromdimenziós installációit, hogy azután legutóbbi, Drezda és Berlin után a kolozsvári Művészeti Múzeumban is bemutatott kiállításán a „tiszta” festészetnek hódoljon. Művészi hitvallása a transzcendencia iránti érdeklődés. Az isteni eredet – ez volt legutóbbi tárlatának is a címe. /Németh Júlia: A szent Grál nyomában. Labancz Cismasiu Ágnes kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2007. december 5.

A Barabás Miklós Céh 24 tagja mutatja be legújabb alkotásait Kolozsváron, a megnyitón megjelent Jakobovits Miklós , a BMC elnöke is, akinek egyéni tárlata még látogatható a Művészeti Múzeumban. Jakobovits Miklós elmondta: 17 éve kezdődött az a sorozat, amelynek során számos alkalommal rendeztek jótékony célú aukciót a céh tagjai részéről felajánlott munkákból. /Maradandó értékek – kiállítás a BMC Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2008. január 10.

Kalevala címmel nyílt ex libris-kiállítás január 9-én Kolozsváron a Művészeti Múzeumban, a munkák 15 nemzet képzőművészeinek alkotásai, és a finn eposz, a Kalevala ihlette mindegyiket. A gyűjtemény a finn Pekka Heikkilä tulajdonát képezte, jelenleg Takács Gábor birtokában van, aki megosztotta ezeket az érdeklődő közönséggel is. A kiállítás megnyitó zenei hátterét Terényi Ede Kalevala c. műve adta. /Farkas Imola: Kiállításon a grafika ékkövei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./


lapozás: 1-30 | 31-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998